Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-21 / 104. szám

2 I ( ÚJSÁG )1 1991. június 21. A szövetségi kormány Bős—Nagymarosról: Kassai felhívás „Minél kisebb legyen a kár” A szövetségi kormány tegnapi ülésén mindenekelőtt áttekintette és jóváhagyta a Bős—Nagymarosi Víz­lépcsőrendszer építési és üzemelte­tési problémáiról a magyar féllel való tárgyalásokon követendő eljárást. A kabinet megállapította: a csehszlo­vák fél érdeke, hogy mielőbb, mind­(Folytatás az 1. oldalról) Erre az iskolaügyi minisztérium hivatalnokai leállíttatták a kétnyelvű bizonyítványok nyomtatását. Két nappal az érettségik előtt Ko­máromban jártam, s ott derült ki, hogy nincsenek kétnyelvű bizonyít­ványok. Felkerestem hát az oktatási minisztert, aki velem egybehangzó­an azt állította, hogy a nyelvtörvény nem szabályozza az oktatás nyelvét, s szakmai szempontból sem logikus, hogy ne azon a nyelven tüntessék fel az eredményeket, mely nyelven a gyerekek tanulnak. Az iskolaügyi minisztérium 22-es főosztályán Fiie­gei úr is biztosított róla, hogy lesznek kétnyelvű bizonyítványok, de a biz­tonság kedvéért Brndiar úrhoz, a (Folytatás az 1. oldalról) megkezdett politikai és gazdasági változtatások. Megegyeztek a külügyminiszterek abban is, hogy miként járjanak el valamilyen váratlanul előálló hely­zetben a konzultációk és az együtt­működés területén. Eszerint rendkí­vüli ülés hívható össze, akár államfői szinten is, ha a Záróokmány alapel­veit valahol megsértik vagy a békét, a biztonságot és a politikai stabilitást fenyegető nyugtalanságot tapasz­talnak bármely országban. Ezért megszilárdítják a konfliktusok meg­előzésére alakított központ szerepét. Szeptembertől tájékoztató jellegű előkészítő konzultációkon találkoz­nak a külügyminiszterek, hogy a szó­ban forgó országok állam- és kor­két ország számára elfogadható megoldást találjanak, hogy a mini­mumra csökkenjen a beruházás kivi­telezésének elhúzódása nyomán fel­merülő környezetvédelmi, gazdasá­gi, valamint bel- és nemzetközi poli­tikai károk mértéke. Ezt követően a testület javaslatot nyelvtörvény alkalmazását ellenőrző bizottság elnökéhez irányított. Itt ki­derült, hogy Brndiar úr kikérte a kormány legiszlatív tanácsának véle­ményét, s bizonyítani tudta, hogy a testület véleménye nem azonos az oktatási miniszterével. A konfrontá­ció után a tanév végére végül is lesz­nek kétnyelvű bizonyítványok. Mi derült hát ki? Messzebb von­ták meg a nyelvtörvény határait fele­lős beosztású politikusok és laikusok egyaránt, mint amire az vonatkozik. Aggasztó, hogy a hivatalnokok ön­kényesen magyarázzák a törvényt, indokolatlanul cselekszenek, s az ő szemléletükben nem történt meg az a váltás, hogy amit a törvény nem tilt, az megengedett. (csanaky) mányfőinek jövőévi tanácskozását megszervezzék. A nemrégiben az Öböl-háború során szerzett tapasz­talatok alapján meg akarják akadá­lyozni a tömegpusztító fegyverek to­vábbi terjedését. Megállapodtak abban is, hogy a külügyminiszterek legközelebbi ta­lálkozójára 1992. január 31-én Prá­gában kerül sor. Miután véget ért a 35 külügymi­niszter együttes találkozója, Baker amerikai és Besszemertnih szovjet külügyminiszter adott egymásnak külön randevút, amelyen a Start­szerződés előkészítése volt a téma, amelyről ismeretes, hogy aláírása kötelezi a két nagyhatalmat atom­fegyvereinek 30-35 százalékos csök­kentésére. vitatott meg arról, hogy kit delegál­jon a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének július elsejei prágai (utolsó) ülésére. A csehszlovák fél kidolgozta an­nak a jegyzőkönyvnek a tervezetét, amely rögzíti az 1955. május 14-én aláírt Varsói Barátsági, Együttmű­ködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés érvényességének hatályon kívül helyezését, valamint az érvé­nyesség meghosszabbításáról 1985. április 26-án a lengyel fővárosban aláírt jegyzőkönyv érvénytelenítését. A kormány egyetértését fejezte ki a jegyzőkönyvvel kapcsolatban és ja­vasolta a köztársasági elnöknek, hogy azt ratifikálja, majd írja alá. Tekintettel arra, hogy megkezdő­dött a volt NDK területén állomáso­zó szovjet csapatok kivonása — amely a tervek szerint 1994 végén fejeződik be —, a kormány foglalko­zott a szovjet katonavonatok Cseh­szlovákia területén való átengedésé­nek lehetőségével, s feladatul adta a közlekedési miniszternek, hogy tér­képezze fel a szovjet szerelvények áthaladásának feltételeit. Képviselők büntetése Nem kapnak fizetést A Szövetségi Gyűlés kamaráinak elnökségei elsőízben alkalmaztak fe­gyelmi eljárást a képviselői fizetések­ről szóló törvény értelmében. Miroslav Adámek (SZNP), Mi­lan Knazko (DSZM) és Michal Ko­váé (DSZM) nem kapják májusi fi­zetésüket, sem képviselői mandátu­mukkal járó egyéb juttatásaikat. A nemzetek kamarájában ugyanígy sújtották Vladimír Mikant (PF) és Roman Zelenayt (DSZM). Az in­dok: a nevezettek folyamatos távol­­maradása a parlamenti tanácskozá­sokról. A hivatalnokok önkényeskedtek Üjabb találkozó januárban Együtt a demokrácia (Európa) fele (Folytatás az 1. oldalról) nemzet kifejezést, ő mindig a cseh és a szlovák nemzet nevében beszélt. „A két nemzetnek együtt kell halad­ni a demokrácia felé vezető úton” — hangsúlyozta az államfő. Václav Havel rövid beszámolója után válaszolt a képviselők kérdései­re. Elsőként a Szlovák Nemzeti Párt jelöltjei árasztották el kérdéseikkel a köztársasági elnököt: Miért van több munkanélküli Szlovákiában, mint Csehországban? Miért kell a szlovák ifjaknak Csehországba bevonulniuk katonának? A Masaryk, majd BencS vezette köztársaságban provinciá­nak tekintették Szlovákiát, később a csehek a kommunizmus útjára terel­ték az országot, most hová vezetik a szlovák nemzetet? Havel a kérdé­sekre válaszolva elmondta, hogy rö­videsen törvényerejű rendeletet dol­goznak ki, amely lehetővé teszi majd, hogy a sorköteles fiatalok a lakhelyükhöz legközelebb levő lakta­nyába vonuljanak be. Később a ren­deletet a tiszti állományra is kiter­jesztik majd. A munkanélküliség mindkét tagországot egyformán sújtja, egyes körzeteket aszerint, hogy ott melyik iparág dominál, sú­lyosabban érint. Az ország irányítá­sával kapcsolatban az államfő felhív­ta a képviselők figyelmét arra, hogy a cseh és a szlovák kommunisták együtt vezették az országot negyven éven át. Arra a kérdésre, hogy sze­mély szerint ő most hová vezeti az országot, Havel azt válaszolta: „Én egyszemélyben nem irányíthatom az országot, hiszen sem vezér, sem dik­tátor nem vagyok”. Az egyik képvi­selő az iránt is érdeklődött, hogy jö­vőre indul-e a választásokon? A vá­lasz tömör volt: „Nem tudom”. Rózsa Ernő képviselő afelől ér­deklődött, az új alkotmány milyen jogokat kellene hogy biztosítson a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak? És mi a véleménye a kollektív bűnösség fogalmáról? Ha­vel azt válaszolta, ő már többször — a nagy nyilvánosság előtt is — hibás nézetnek minősítette a kollektív bű­nösség elvét. Ami pedig a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jo­gait illeti, az alkotmány kidolgozása­kor és elfogadásakor a nyugati de­mokráciákban érvényben levő alkot­mányokat kell alapul tekintenünk. Václav Havel másfél órán át vála­szolt a képviselők kérdéseire, majd ígéretet tett arra, hogy ezentúl nem­csak látogatóba jön Pozsonyba, ha­nem rendszeresen itt tölt majd né­hány napot a várban berendezett hi­vatalában. Az államfő fél egykor hagyta el a törvényhozó testület épületét. A parlament kapujánál skandáló „ve­gyes kórus” fogadta az elnököt, vol­tak akik az öklüket rázva önálló Szlovákiát követeltek, ám a többség a csehszlovák zászlót lengetve Vác­lav Havelt éltette. A szlovák parla­ment a délutáni órákban a feddhe­­tetlenségi vizsgálatokkal kapcsolatos vitával folytatta tanácskozását. A vitában felszólalók között so­kan akadtak, akik úgy foglaltak ál­lást, hogy a szlovák parlament vesse el az átvilágítás gondolatát. Végül azonban a képviselők elfogadták az erről szóló határozatot. Eszerint az SZNT megengedhetetlennek tartja, hogy a legfelsőbb szervekben to­vábbra is helyet kapjanak olyanok, akik korábban az StB tagjai voltak vagy akik az Állambiztonsági Testü­lettel együttműködtek. A határozat leszögezi, hogy sür­gősen át kell „világítani” a képviselő­ket, a kormány tagjait és helyettese­it, a szlovákiai főügyészség ügyészeit, a legfelsőbb bíróság bfráit, az SZNT Irodájának és a kormányhivatalnak a munkatársait, a tévé a rádió és a sajtóiroda igazgatóit, a polgármeste­reket, a járási hivatalok vezetőit és mindenkit, aki jövőben ezeket a tisztségeket betöltené. Egyúttal fel­szólítja azokat, akik érintettek, hogy tisztségükből lépjenek vissza. Minden parlamenti párt küldhet az e célból létrehozandó bizottságba soraiból képviselőt. Ha a bizottság elvégezte munkáját, akkor az SZNT Elnöksége 15 nap elteltével nyilvá­nosságra hozza azok névsorát, akik nem mondanak le mandátumukról vagy az SZNT zárt ülésén nem vál­nak meg tisztségüktől. Ezt a bizott­ságot még az SZNT 15. ülése idején létrehozzák. Az átvilágítások Szlová­kiában a jövő év szilveszteréig tarta­nak. (-nő) A FÖDERÁCIÓÉRT A Nyilvánosság az Erőszak Ellen kassai szervezete nem kívánja tétlenül szemlélni egyes csoportok politikai garázdálkodását Ezért szerdán felhívást tett közzé, s felkérte a polgárokat, aláírásokkal támo­gassák folyamodványukat Aznap délután már gyűlni is kezdtek az aláírások.A felhívás szövege a következő: SZLOVÁKIA POLGÁRAINAK FELHÍVÁSA A FÖDERÁCIÓ ÉRDEKÉBEN Az utóbbi időben nyugtalanul fi­gyeljük a különböző politikai moz­galmak és pártok, valamint felelőt­len személyek növekvő nyomását, amely olyan megnyilvánulásokban ölt formát, melyek a teljhatalom, szuverenitás, sőt az önálló Szlovákia kikiáltására vonatkoznak. A köztársaság két önálló államra való szétválása tragikus geopolitikai és gazdasági következményekkel jár­na. E szeparatista irányzat mögött olyan erők állnak, amelyek az 1989 novemberét megelőző viszonyok visszatérését óhajtják. Egy demokra­tikus állam politikai erőinek spektru­mát a szabadon megválasztott or­szággyűlés tükrözi. Az államjogi helyzet bármilyen megváltoztatásá­ról ezért sem ambiciózus politikusok csoportocskái, sem kisebbrendűségi érzésekkel küzdő értelmiségiek ki­sebbségi közösségei, sem „össznem­­zeti” nagygyűlések szónokai nem dönthetnek. A parlamenti választások idején Szlovákia lakosságának többsége a föderációra adta le szavazatát. 1) Követeljük, hogy a Szövetségi Gyűlés sürgősséggel vitassa meg és fogadja el a népszavazásról szóló törvényt úgy, ahogy ezt Václav Ha­vel köztársasági elnök javasolta. 2) Elítéljük az össznemzeti kultu­rális intézmény, a Matica Slovenská Elnökségének tetteit, amely politikai célok érdekében visszaél az intéz­ménnyel, mégpedig azzal a célzattal, hogy destabilizálja a belpolitikai helyzetet és megengedhetetlen nyo­mást gyakoroljon demokratikusan megválasztott intézményeinkre. 3) A Szlovákok Világkongresszu­sához fordulunk, főleg áfastny és Vnuk úrhoz és más, külföldön élő szlovákhoz. Jöjjenek, segítsenek, tá­mogassanak, adjanak tanácsot, ru­házzanak be! Az ajtó nyitva áll, de kérjük Önöket, hogy a Szlovákia la­kosságát érintő döntéseket engedjék át nekünk, azoknak, akik itt élünk. 4) Nem értünk egyet a Szlovák Nemzet Második Memorandumá­val, amelyet Túrócszentmártonban fogadtak el 1991. június 8-án, sem a Szlovákia teljhatalmának és szuvere­nitásának kinyilatkoztatásával, ame­lyet a már fentebb említett, megen­gedhetetlen nyomás gyakorlásának tartjuk. Követeljük a hallgató többségtől, ne hallgasson. Felszóllítjuk Szlovákia minden tisztességes polgárát, hogy nyilvánítsa ki akaratát! AZ ÖN SZAVAZATÁT, AMELYET A FÖDERÁCIÓRA ADOTT AZ ELŐZŐ SZABAD VÁLASZTÁSOKON, NEM KIABÁLHATJA TÚL EGY RIKÁCSOLÓ KISEBBSÉG! Kassa, 1991. június 19. (balassa) Elmaradt „csúcs” Szerb hajthatatlanság Belgrádban tegnap elmaradt a ju­goszláv „csúcs”, amelyen a szövetsé­gi köztársaság elnökségének tagjai, valamint a hat köztársaság elnökei és Ante Markovics miniszterelnök vett volna részt. A találkozót erede­tileg azért hívták össze, hogy meg­oldják azt a válságot, amelyet az el­nökség elnökének mindmáig elma­radt megválasztása okozott. Szlovénia és Horvátország képvi­selői azért nem jöttek össze az ame­rikai külügyminiszter látogatásának előestéjén, mert véleményük szerint a szerdai belgrádi megbeszélések alapján a szerbek nem szándékoztak hozzájárulni a horvát Stjepan Mesic megválasztásához. Mesic egyébként még hétfőn közölte, hogy a tanács­kozáson nem vesz részt, ha nem ga­rantálják számára különösebb huza­vona nélkül a tisztség betöltésének lehetőségét. Azok számára, akik is­merik a legfelsőbb szintű jugoszlá­viai közéleti szokásokat, közismert, hogy a szóban forgó tisztségbe az el­nökség tagjai szinte automatikusan, egymást váltva kerülnek. így Mesic május 15-én bele is ült az elnöki székbe, csak Szerbia és szövetsége­sei meggátolták, hogy hatalmát gya­korolhassa... Devizapiaci árfolyamok ^Érvényben:Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991. június 21-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 50,29 51,31 50,80 48,97 52,11 50,54 Ausztrál dollár 23,42 23,90 23,66 22,49 24,19 23,34 Belga frank (100) 83,49 85,17 84,33 81,25 86,53 83,89 Dán korona 4,45 4,55 4,50 4,32 4,62 4,47 Finn márka 7,24 7,38 7,31 7,02 7,50 7,26 Francia frank 5,05 5,15 5,10 4,91 5,23 5,07 Görög drachma (100) 15,71 16,03 15,87 14,66 16,20 15,43 Holland forint 15,26 15,56 15,41 14,85 15,81 15,33 ír font 45,98 46,90 46,44 44,28 47,67 45,96 Japán jen (100) 22,05 22,49 22,27 21,47 22,79 22,13 Kanadai dollár 26,78 27,32 27,05 26,10 27,66 26,88 Luxemburgi frank (100) 83,49 85,17 84,33 80,39 86,51 83,45 Német márka 17,19 17,53 17,36 16,90 17,82 17,36 Norvég korona 4,39 4,47 4,43 4,25 4,55 4,40 Olasz líra (1000) 23,07 23,53 23,30 22,46 23,90 23,18 Osztrák schilling 2,45 2,49 2,47 2,41 2,53 2,47 Portugál escudo (100) 19,57 19,97 19,77 18,65 20,27 19,46 Spanyol peseta (100) 27,29 27,85 27,57 26,52 28,22 27,37 Svájci frank 20,02 20,42 20,22 19,69 20,75 20,22 Svéd korona 7,45 4,85 4,80 4,61 4,93 4,77 USA-dollár 30,58 31,20 30,89 30,19 31,59 30,89 V____________________________________________/

Next

/
Oldalképek
Tartalom