Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)

1991-06-03 / 88. szám

4 (^Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Külföldi devizahitelek v felvételéről Folytatás múlt heti számunkból Figyelmeztetjük kereskedőinket és vállalkozóinkat, hogy a külföldi partner gyakran gondosabb gazda, mint azt az utóbbi évtizedekben tanultuk. A külföldi kereskedő az üzlet megkötése előtt alaposan meg­győződik arról, hogy kinek ad el, fizetöképes-e a leendő partner. Ha nem szerez tökéletes bizonyosságot a fizetőképességről, minden esetben garanciát fog követelni, rendszerint vásárlónk bankjától. Bankja­inknak és pénzintézeteinknek komolyan kell fellépniük (a bankok az egész világon komoly és hiteles intézetek), nem kötelesek garanciát vállalni olyan vállalkozó hitelének visszafizetésére, aki nem tudja vállal­kozásának biztonságos voltát alátámasztani. A Szlovák Állami Takarékpénztár kölcsönnyújtási gyakorlatából ismer­jük az ún. kezesség fogalmát: polgáraink csak abban az esetben kaphatnak kölcsönt, ha valaki hajlandó és képes kezeskedni értük, és ezáltal a pénzintézetnek a törlesztés bizonyosságát garantálja. Közvetlenül a külföldi partnertől behozatalra szóló devizahitelek elnye­rése - főleg nagyobb szerződések esetében - gyakran a garanciaválla­lástól függ majd. Garanciát ismert csehszlovák kereskedelmi bankok nyújthatnak: az importáló szervezetek olyan helyzetbe is kerülhetnek, hogy a csehszlovák bank nem lesz hajlandó vagy képes garanciát vállalni abban az esetben, ha a vásárló nem tudja kellőképpen bizonyítani a megtérülést, beleértve a jelenlegi bevett gyakorlatot - a drága pénz, tehát az aránylag magas kamatláb gyakorlatát. Ezért - elsősorban kisebb vagy akár nagyobb kezdő - vállalkozóink­nak azt ajánljuk, hogy előbb tegyék próbára kereskedelmi vénájukat termékek kivitelével, az elvesztett vagy egészen új piacok legkülönfélébb áruinkkal való meghódításával. Az így megkeresett fillérekből vagy akár nagyobb summákból - amelyeket nyilván jobban rr\egbecsülnek majd szerezzenek be a közeli vagy távoli országokban nálunk keresett cikkeket. Ezzel nemcsak az állampénztárnak, hanem saját maguknak is segíte­nek. Európa sok országában, de a tengeren túl is jellemző a fogyasztók gondolkodására, hogy inkább a hazai árut és nem az ismeretlen külföldit, részesítik előnyben. Csak nálunk bevett szokás, hogy ha külföldi, nyilván jobb. JOZEF HUDÁK MELLÉKLET A Csehszlovák Állami Bank 18-as számú jelentése, amely aprólé­kosan meghatározza a külföldi devizahitelek csehszlovák szub­jektumok általi felvételét - a Hospodárske noviny nyomán Külföldi devizahitelek devizabelföldiek - jogi személyek - általi felvé­tele (külföldi banktól vagy más devizakülfölditől) a csehszlovák szubjektu­mok finanszírozásának egyik lehetséges forrását jelenti, és jelenleg különleges helyzetet élvez. A CSÁB a külföldi finanszírozás ezen módját támogatja. Devizabelföldi- jogi személy kötelezettségvállalása pénzügyi hitelek folyósításának címén devizakülföldivel szemben azonban a korona belső átválthatósá­gának rendszerében sem egészen liberalizált, hanem az 528/1990-es számú devizatörvény 14. cikkelye 2. bekezdése c. pontjának értelmében a CSÁB devizaengedélyéhez kötött. Amennyiben 50 millió korona ellenértékét meg nem haladó hitelről van szó (az idegen pénznemnek az érvényes devizaárfolyamon való átszá­mítása után), a CSÁB egyszerűsítette az engedélyezési eljárást, és a devizaengedélyt a következő alapvető adatokat tartalmazó kérvény alapján állítja ki:- a hitel nagysága, pénznem- a feltételezett folyósítás és törlesztés években- a kamatláb magassága és jellege (fix, váltakozó, a finanszírozás további költségei és illetékek)- a hitelező szubjektum neve -- a törlesztést garantáló szubjektum neve (például csehszlovák kereske­delmi bank)- a hitelfelvétel célja, a folyósítás és törlesztés feltételezett technikai lebonyolítása. Az 50 millió koronát meghaladó hitelfelvételről szóló kérvények eseté­ben az engedélyezési eljárás során a CSÁB más - a korona belső átválthatóságának rendszeréért (az állam fizetőképessége devizában), Csehszlovákia külföldi eladósodottságának irányításáért való felelőssé­géből kifolyólag fontos - feltételeket is figyelemmel kísér. Elsősorban a következő dolgokról van szó:- a nagyságrendet tekintve jelentős hitelek folyósítása és törlesztése az egyes években tekintettel a csehszlovák fizetési mérleg alakulására, azzal a céllal, hogy kizárják a folyósítás és törlesztés kumulációját a külfölddel szembeni csehszlovák eladósodottság meghatározott értékhatára fölé- a külföldi hitelfelvétel előnyössége összehasonlítva a finanszírozás egyéb módjaival, elsősorban a kamatterhek szempontjából. A CSÁB a külföldi devizahitelek folyósítási és törlesztési technikájának szempontjából főleg azokat az eseteket támogatja, amikor a hitelből szerzett összegek valamelyik csehszlovák kereskedelmi bankban elhe­lyezett számlára irányulnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a devizatörvény szerint a felkínálási kötelezettség ezekre az eszközökre is vonatkozik. Kedvezményért indokolt esetekben a CSÁB-hoz lehet fordulni ezzel a kötelezettséggel kapcsolatban, valamint a megszerzett devizaeszközök külföldön való elhelyezése (külföldi bank számláján) érdekében, mégpe­dig rögtön a külföldi hitelfelvétel engedélyezését tárgyaló kérvényben. Amennyiben a külföldi hitelező a hiteltörlesztésre garanciát követel, csak valamelyik csehszlovák kereskedelmi bank - a kérvényezővel történt egyeztetés után - nyújthat ilyen biztosítékot (a CSÁB nem). Garanciavállaláskor a csehszlovák állami kereskedelmi bankoknak a CSÁB által meghatározott devizalikviditási szabályok szerint kell eljárniuk. A CSÁB a külföldi devizahitel felvételéről szóló kérvény elbírálásakor a kereskedelmi bankok fölötti felügyeleti funkciójának jogcímén a hitelező kilétét, illetve a devizaeszközök eredetét is vizsgálja, főleg abban az esetben, ha a hitelező nem bejegyzett pénzintézet. Ezzel összefüggés­ben a CSÁB a kérvényezőtől megfelelő, hiteles információk előterjeszté­sét követeli meg a hitelezőről és a pénzforrásról. Szerkeszti: Pavel Vaéek <_______ t A forgalmi adó csökkent, a kereslet... I ( ÚJSÁG )____________________ 1991. június 3. Az állam nem „biztosító“ Május másodikától a forgalmi adó csökkentésével kisebb adóteher nehezedik a lakosság vállára. Az adómentesség változatlan, a többi kategóriában 12-ről 11, 22-ről 20, 32-ről 29 százalékra csökkent a forgalmi adó. Az állami költségvetés számára az éves viszonylatban 7 milliárd korona jövedelemcsökkenést jelent. Ez a döntés az állam jelenlegi rela­tív jó költségvetési helyzetét jelzi. A Szövetségi Pénzügyminisztérium költségvetési osztályának igazgatója Stefan Bazant a Hospodárske no­­vinynak adott interjújában elmondta, hogy a nemzetgazdaság a költségve­tés szerinti 8 milliárd korona helyett 15,2 milliárd korona pluszt ért el. Az első negyedév azonban általában nem tipikus, az év további részében egy sor nagyobb kiadással kell szá­molni. Ez a helyzet pl. a szerkezetvál­tásra szánt összegek esetében is. Az, hogy ezeket az összegeket még nem használtuk fel, ugyan pozitív hatással van a költségvetésre, de azt is jelenti, hogy a szerkezetváltás stagnál. Az állami költségvetés az első ne­gyedévben a vállalatok nyereségnö­vekedéséből profitált. A több adó elle­nére néhány esetben csak a raktár­­készletek átárazása jelentette a nye­reségnövekedést. Egyelőre még nyi­tott kérdés, hogy az árak emelkedése érvényesül-e a piacon. Éppen a keres­let ösztönzését célozza a Szövetségi Pénzügyminisztérium döntése, a for­galmi adó csökkentése. Az előzetes számítások alapján, pl. a Skoda Favo­rit ára 7 ezer koronával csökken majd, de az alacsonyabb árú termékek ese­tében a csökkenés alig lesz érzékel­hető. Az állami költségvetést nagymér­tékben sújtja, hogy az első negyedév­ben folytatódott a kisfogyasztók eseté­ben a fűtés és hőenergia-szükséglet állami támogatása. Ezeknek az árak­nak az emelése után (V. 1.) még mindig marad az 1/3 arányú állami támogatás. Ezzel az említett beszélgetés az állami támogatásokra terelődött, me­lyek különösen érdeklik az olvasókat, akik arra-kíváncsiak, hogy hová tűn­nek a milliók, amelyeket azelőtt dotá­cióra fordítottak. Nos, az állami dotá­ciók a múltban csak egy újraelosztó mechanizmus szerepét töltötték be, melynek segítségével a sikeres válla­latok eltartották az életképteleneket. A piacgazdálkodási rendszerben az állami költségvetés újraelosztó szere­pe korlátozódik, a nyereségekből be­folyt adó például 65-ről 55 százalékra csökkent, ami 12 milliárd koronával kevesebbet jelent. Mivel 1990-ben az előző évihez képest is 10, az állam­kasszába az elmúlt két év leforgása alatt 24 milliárd koronával kevesebb folyt be. Ezzel viszont a költségvetés hangsúlyozta filozófiáját, miszerint a prosperitás felelőssége a vállalato­ké, s ilyen okoknál fogva gazdasági sikertelenségek esetében az állam nem játszhatja a „biztosító“ szerepét. Az állam további 4 milliárd koroná­val csökkentette bevételét akkor is, amikor a közel kétezer adókategóriát négyre korlátozta. Annak ellenére, hogy ezzel eltörölte a negatív forgalmi adót is, az államkassza számára a vé­­gö hatás negatív. Természetesen állami támogatás lesz továbbra is bizonyos ágazatok­ban. Nem fogják, illetve nem szabad támogatni a veszteséges vállalatokat, de a mezőgazdaság, a közlekedés s talán majd a konverziós programok is állami támogatásban részesülnek. Tekintettel a feszült politikai helyzet­re Szlovákiában, s arra, hogy az ottani politikai erők nyilván változtatnak majd a gazdasági reform elfogadott forgató­­könyvén, nem lehetetlen, hogy a Szlo­vák Köztársaság költségvetése nem zár a tervezett nyereséggel. Bazant igazgató úr elmondta, hogy a most még csak elképzelhető köztársasági költségvetési hiányt a szövetségi költ­ségvetésből kell majd pótolni. A jövő­ben mind a szövetségi, mind a köztár­sasági hiányt állami hitelpapírokkal kell majd megoldani. Ebben az átme­neti időszakban viszont óvatosan kell intézkedni, hogy ne élesszenek inflá­ciós impulzusokat. H-y Pillanatkép a Bodolói Efsz-ből Az elnök nem derűlátó A 6400 hektáros Bodolói Egységes Fojdműves-szövetkezet éveken ke­resztül a Kassa-vidéki járás jól prospe­ráló mezőgazdasági üzemei közé tar­tozott. Ma a kilátástalan helyzetbe ke­rült gazdaságok egyike. Az egykor Makranc, Jánok, Somodi, Debrőd, Pé­­der és Bodoló határait egyesítő közös gazdaság jövőjéről Bodnár Ferenc el­nököt kérdeztük. • Ön hogyan tátja szövetkezetük gazdasági helyzetét?- Csak tavaly választottak meg 8 szövetkezet élére. Addig főmérnöki beosztásban dolgoztam. Helyzetünket illetően nem vagyok túlságosan derű­látó. Magunkra maradtunk, nincs, aki mellénk álljon, segítsen megoldani a problémákat. Jövőbetekintés nélkül tengődünk. Nincs piacunk, tehát bevé­telünk is minimális. Ingyen sem kell senkinek a szarvasmarhahús, amiből 400 tonna van a raktárunkon. Ezenkí­vül 24 tonna gyapjú és 600 darab bárány vár leadásra, de erre sincs piac. Hasonló a helyzet a tejjel is. Bár nagyon jó minősógú tejet termelünk, a tejipar elvárná, hogy fillérekért adjuk. Mindenki másokon akar meggazda­godni. Hát, így állunk. Egészségtelen piacgazdaság ez kérem, ami ebben az agrárágazatban folyik. • Mi a helyzet a többi termékkel?- Hát éppen ez a probléma. A kör­nyező mezőgazdasági üzemekkel kooperálva mi az állathizlalásra sza­kosodtunk. Sok más mezőgazdasági üzemmel éppen ezért vagyunk sokkal rosszabb helyzetben. Évente általá­ban mintegy 950 ezer tonna húst érté­kesítettünk. Most meg nem kell senki­nek. Hónapok óta feleslegesen etetjük az állatokat, ami a szövetkezetnek óriási ráfizetést jelent. • Elképzelhető esetleg az átszer­vezés?- Az ma már szinte lehetetlen. Az évek óta kialakult termelési rendszer megváltoztatása súlyos anyagi terhe­ket róna az egyébként is meggyengült gazdaságra. Ázt hiszem, inkább az ország gazdaságirányításában lenne szükség átszervezésre. • Mire alapozza ezt a meqállapí­­tását?- Véleményem szerint a gazdaság irányításában dolgozók közül sokan nem veszik figyelembe a mezőgazda­­sági dolgozók igényeit, elképzeléseit, véleményét. Egy-egy fontos kérdés­ben a hozzá nem értők döntenek, rólunk és nélkülünk. Ékes példa erre a „földügy“ kapcsán kirobbant vita, amikor esetenként egészen elfogad­hatatlan javaslatok láttak napvilágot. Szerintem nem lehet a mezőgazdaság privatizációját egy komplex agrárpoliti­kai koncepció nélkül, összefüggései­ből kiragadva tárgyalni. Egy olyan ag­rárpolitikai programra van szükség, amely szervesen beilleszkedik a gaz­daságpolitikába, annak sajátosságai­hoz igazodva hitelrendszerrel segíti az agrárágazat fejlődését, figyelembe vé­ve az új földtörvény szabályozóit is. Természetesnek tartom, hogy az idősebb generáció, amelynek tagjai közül egykoron nem kevesen gazdál­kodtak, ragaszkodnak földjeikhez, de azt már nem tudom elképzelni, hogy valamennyien meg tudnának birkózni a termelési gondokkal. Egyébként is a földek feldarabolása inkább a visz­­szafejlődést, mintsem az előrehala­dást jelentené. KATÓCS GYULA Q Könyvespolcra ~ ) A japánfürj tenyésztése Hasznos füzetek 2 Amint a sorozat címe is utal rá, a napok­ban megjelent füzetecske valóban hiányt pótol. Az alig 80 oldalas kiadvány szerzői, Czi­­bulyás József és Kovács József, nem­csak hazájukban ismert szaktekintélyek. A rengeteg, gyakorlatban hasznosítható is­meretanyagot rövid fejezetekben tagolták, így áttekinthető, könnyed olvasmánnyá ala­kították a szakszöveget.. A bevezetőben röviden taglalják a japán­fürj elterjedésével, kultúrtörténeti vonatko­zásaival, valamint háziasításával és életta­nával kapcsolatos kérdéseket. Az értékmérő tulajdonságokkal, az azo­kat befolyásoló tényezőkkel az első fejezet­ben találkozhat a kedves olvasó. Külön kiemelik a szaporaságot, az ellenálló ké­pességet, a fejlődési erélyt, a takarmányér­tékesítést. A Tenyésztés és szaporítás című fejezet­ben a szaporításhoz, a tojástermeléshez, a keltetéshez és a csibék felneveléséhez szükséges ismeretekről tájékoztatnak. Egy további jegyzetben a fürjek takarmá­nyozásával foglalkoznak. A szerzők nem­csak az általánosságokat „szajkózó“ ismert idegennyelvű szakirodalmat idézik, hanem konkrét adatokkal, tanácsokkal szolgálnak. A tápanyag-, az ásványianyag-, és vitamin­­szükséglet ismert, bár korántsem egységes adatait a magyarországi tenyésztők tapasz­talataival egészítik ki. A fürjek - a tojótyúko­kétól eltérő - életbevágóan fontos szükség­leteit külön kiemelik. Hasznos lehet a tápke­verékek felhasználásának lehetőségeiről szóló rész. Az Elhelyezés és gondozás című fejezet­ben a szerzők a fürjek további fontos köve­telményeiről tájékoztatják az olvasót: hő-, levegő-, férőhely- és fényigényükről, továb­bá a tenyésztésükkel kapcsolatos, nem ke­vésbé fontos állategészségügyi követelmé­nyekről. A szöveget a fürjól kialakításával és az egyéb berendezések műszaki megoldásai­val kapcsolatos hasznos képanyag és mű­szaki rajzok egészítik ki, a legfontosabb adatokat pedig táblázatok egész sora szemlélteti. A hazai tenyésztők közt alig egy-két évtizede ismert madarakat eddig inkább csak „hobbiból“ tartották. Pedig a világ más tájain tojás- és hústermelése révén fontos szerephez jutott az élelmiszer- és a kozme­tikai iparban. A likőripar keresett alapanya­ga a fürjtojás. A szerzők szerint is elfogad­ható jövedelemforrás lehet a megfelelő nagyságú állomány, egy-két tojó pedig ele­gendő akár egy egész család tojásszükség­letének kielégítéséhez. A könnyen szaporítható japánfürjek meg­oldást jelenthetnek az űrhajók személyze­tének élelmiszer-ellátásában is! Elterjedé­sének és széleskörű hasznosításának leg­nagyobb akadálya: az előítélet a szokatlan­nal szemben. DR.SZTRUHÁR GYŐZŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom