Szabad Földműves Újság, 1991. június (1. évfolyam, 87-111. szám)
1991-06-03 / 88. szám
4 (^Közgazdasági figyelő A Szlovák Mezőgazdasági Bank pénzügyi híradója Külföldi devizahitelek v felvételéről Folytatás múlt heti számunkból Figyelmeztetjük kereskedőinket és vállalkozóinkat, hogy a külföldi partner gyakran gondosabb gazda, mint azt az utóbbi évtizedekben tanultuk. A külföldi kereskedő az üzlet megkötése előtt alaposan meggyőződik arról, hogy kinek ad el, fizetöképes-e a leendő partner. Ha nem szerez tökéletes bizonyosságot a fizetőképességről, minden esetben garanciát fog követelni, rendszerint vásárlónk bankjától. Bankjainknak és pénzintézeteinknek komolyan kell fellépniük (a bankok az egész világon komoly és hiteles intézetek), nem kötelesek garanciát vállalni olyan vállalkozó hitelének visszafizetésére, aki nem tudja vállalkozásának biztonságos voltát alátámasztani. A Szlovák Állami Takarékpénztár kölcsönnyújtási gyakorlatából ismerjük az ún. kezesség fogalmát: polgáraink csak abban az esetben kaphatnak kölcsönt, ha valaki hajlandó és képes kezeskedni értük, és ezáltal a pénzintézetnek a törlesztés bizonyosságát garantálja. Közvetlenül a külföldi partnertől behozatalra szóló devizahitelek elnyerése - főleg nagyobb szerződések esetében - gyakran a garanciavállalástól függ majd. Garanciát ismert csehszlovák kereskedelmi bankok nyújthatnak: az importáló szervezetek olyan helyzetbe is kerülhetnek, hogy a csehszlovák bank nem lesz hajlandó vagy képes garanciát vállalni abban az esetben, ha a vásárló nem tudja kellőképpen bizonyítani a megtérülést, beleértve a jelenlegi bevett gyakorlatot - a drága pénz, tehát az aránylag magas kamatláb gyakorlatát. Ezért - elsősorban kisebb vagy akár nagyobb kezdő - vállalkozóinknak azt ajánljuk, hogy előbb tegyék próbára kereskedelmi vénájukat termékek kivitelével, az elvesztett vagy egészen új piacok legkülönfélébb áruinkkal való meghódításával. Az így megkeresett fillérekből vagy akár nagyobb summákból - amelyeket nyilván jobban rr\egbecsülnek majd szerezzenek be a közeli vagy távoli országokban nálunk keresett cikkeket. Ezzel nemcsak az állampénztárnak, hanem saját maguknak is segítenek. Európa sok országában, de a tengeren túl is jellemző a fogyasztók gondolkodására, hogy inkább a hazai árut és nem az ismeretlen külföldit, részesítik előnyben. Csak nálunk bevett szokás, hogy ha külföldi, nyilván jobb. JOZEF HUDÁK MELLÉKLET A Csehszlovák Állami Bank 18-as számú jelentése, amely aprólékosan meghatározza a külföldi devizahitelek csehszlovák szubjektumok általi felvételét - a Hospodárske noviny nyomán Külföldi devizahitelek devizabelföldiek - jogi személyek - általi felvétele (külföldi banktól vagy más devizakülfölditől) a csehszlovák szubjektumok finanszírozásának egyik lehetséges forrását jelenti, és jelenleg különleges helyzetet élvez. A CSÁB a külföldi finanszírozás ezen módját támogatja. Devizabelföldi- jogi személy kötelezettségvállalása pénzügyi hitelek folyósításának címén devizakülföldivel szemben azonban a korona belső átválthatóságának rendszerében sem egészen liberalizált, hanem az 528/1990-es számú devizatörvény 14. cikkelye 2. bekezdése c. pontjának értelmében a CSÁB devizaengedélyéhez kötött. Amennyiben 50 millió korona ellenértékét meg nem haladó hitelről van szó (az idegen pénznemnek az érvényes devizaárfolyamon való átszámítása után), a CSÁB egyszerűsítette az engedélyezési eljárást, és a devizaengedélyt a következő alapvető adatokat tartalmazó kérvény alapján állítja ki:- a hitel nagysága, pénznem- a feltételezett folyósítás és törlesztés években- a kamatláb magassága és jellege (fix, váltakozó, a finanszírozás további költségei és illetékek)- a hitelező szubjektum neve -- a törlesztést garantáló szubjektum neve (például csehszlovák kereskedelmi bank)- a hitelfelvétel célja, a folyósítás és törlesztés feltételezett technikai lebonyolítása. Az 50 millió koronát meghaladó hitelfelvételről szóló kérvények esetében az engedélyezési eljárás során a CSÁB más - a korona belső átválthatóságának rendszeréért (az állam fizetőképessége devizában), Csehszlovákia külföldi eladósodottságának irányításáért való felelősségéből kifolyólag fontos - feltételeket is figyelemmel kísér. Elsősorban a következő dolgokról van szó:- a nagyságrendet tekintve jelentős hitelek folyósítása és törlesztése az egyes években tekintettel a csehszlovák fizetési mérleg alakulására, azzal a céllal, hogy kizárják a folyósítás és törlesztés kumulációját a külfölddel szembeni csehszlovák eladósodottság meghatározott értékhatára fölé- a külföldi hitelfelvétel előnyössége összehasonlítva a finanszírozás egyéb módjaival, elsősorban a kamatterhek szempontjából. A CSÁB a külföldi devizahitelek folyósítási és törlesztési technikájának szempontjából főleg azokat az eseteket támogatja, amikor a hitelből szerzett összegek valamelyik csehszlovák kereskedelmi bankban elhelyezett számlára irányulnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a devizatörvény szerint a felkínálási kötelezettség ezekre az eszközökre is vonatkozik. Kedvezményért indokolt esetekben a CSÁB-hoz lehet fordulni ezzel a kötelezettséggel kapcsolatban, valamint a megszerzett devizaeszközök külföldön való elhelyezése (külföldi bank számláján) érdekében, mégpedig rögtön a külföldi hitelfelvétel engedélyezését tárgyaló kérvényben. Amennyiben a külföldi hitelező a hiteltörlesztésre garanciát követel, csak valamelyik csehszlovák kereskedelmi bank - a kérvényezővel történt egyeztetés után - nyújthat ilyen biztosítékot (a CSÁB nem). Garanciavállaláskor a csehszlovák állami kereskedelmi bankoknak a CSÁB által meghatározott devizalikviditási szabályok szerint kell eljárniuk. A CSÁB a külföldi devizahitel felvételéről szóló kérvény elbírálásakor a kereskedelmi bankok fölötti felügyeleti funkciójának jogcímén a hitelező kilétét, illetve a devizaeszközök eredetét is vizsgálja, főleg abban az esetben, ha a hitelező nem bejegyzett pénzintézet. Ezzel összefüggésben a CSÁB a kérvényezőtől megfelelő, hiteles információk előterjesztését követeli meg a hitelezőről és a pénzforrásról. Szerkeszti: Pavel Vaéek <_______ t A forgalmi adó csökkent, a kereslet... I ( ÚJSÁG )____________________ 1991. június 3. Az állam nem „biztosító“ Május másodikától a forgalmi adó csökkentésével kisebb adóteher nehezedik a lakosság vállára. Az adómentesség változatlan, a többi kategóriában 12-ről 11, 22-ről 20, 32-ről 29 százalékra csökkent a forgalmi adó. Az állami költségvetés számára az éves viszonylatban 7 milliárd korona jövedelemcsökkenést jelent. Ez a döntés az állam jelenlegi relatív jó költségvetési helyzetét jelzi. A Szövetségi Pénzügyminisztérium költségvetési osztályának igazgatója Stefan Bazant a Hospodárske novinynak adott interjújában elmondta, hogy a nemzetgazdaság a költségvetés szerinti 8 milliárd korona helyett 15,2 milliárd korona pluszt ért el. Az első negyedév azonban általában nem tipikus, az év további részében egy sor nagyobb kiadással kell számolni. Ez a helyzet pl. a szerkezetváltásra szánt összegek esetében is. Az, hogy ezeket az összegeket még nem használtuk fel, ugyan pozitív hatással van a költségvetésre, de azt is jelenti, hogy a szerkezetváltás stagnál. Az állami költségvetés az első negyedévben a vállalatok nyereségnövekedéséből profitált. A több adó ellenére néhány esetben csak a raktárkészletek átárazása jelentette a nyereségnövekedést. Egyelőre még nyitott kérdés, hogy az árak emelkedése érvényesül-e a piacon. Éppen a kereslet ösztönzését célozza a Szövetségi Pénzügyminisztérium döntése, a forgalmi adó csökkentése. Az előzetes számítások alapján, pl. a Skoda Favorit ára 7 ezer koronával csökken majd, de az alacsonyabb árú termékek esetében a csökkenés alig lesz érzékelhető. Az állami költségvetést nagymértékben sújtja, hogy az első negyedévben folytatódott a kisfogyasztók esetében a fűtés és hőenergia-szükséglet állami támogatása. Ezeknek az áraknak az emelése után (V. 1.) még mindig marad az 1/3 arányú állami támogatás. Ezzel az említett beszélgetés az állami támogatásokra terelődött, melyek különösen érdeklik az olvasókat, akik arra-kíváncsiak, hogy hová tűnnek a milliók, amelyeket azelőtt dotációra fordítottak. Nos, az állami dotációk a múltban csak egy újraelosztó mechanizmus szerepét töltötték be, melynek segítségével a sikeres vállalatok eltartották az életképteleneket. A piacgazdálkodási rendszerben az állami költségvetés újraelosztó szerepe korlátozódik, a nyereségekből befolyt adó például 65-ről 55 százalékra csökkent, ami 12 milliárd koronával kevesebbet jelent. Mivel 1990-ben az előző évihez képest is 10, az államkasszába az elmúlt két év leforgása alatt 24 milliárd koronával kevesebb folyt be. Ezzel viszont a költségvetés hangsúlyozta filozófiáját, miszerint a prosperitás felelőssége a vállalatoké, s ilyen okoknál fogva gazdasági sikertelenségek esetében az állam nem játszhatja a „biztosító“ szerepét. Az állam további 4 milliárd koronával csökkentette bevételét akkor is, amikor a közel kétezer adókategóriát négyre korlátozta. Annak ellenére, hogy ezzel eltörölte a negatív forgalmi adót is, az államkassza számára a végö hatás negatív. Természetesen állami támogatás lesz továbbra is bizonyos ágazatokban. Nem fogják, illetve nem szabad támogatni a veszteséges vállalatokat, de a mezőgazdaság, a közlekedés s talán majd a konverziós programok is állami támogatásban részesülnek. Tekintettel a feszült politikai helyzetre Szlovákiában, s arra, hogy az ottani politikai erők nyilván változtatnak majd a gazdasági reform elfogadott forgatókönyvén, nem lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság költségvetése nem zár a tervezett nyereséggel. Bazant igazgató úr elmondta, hogy a most még csak elképzelhető köztársasági költségvetési hiányt a szövetségi költségvetésből kell majd pótolni. A jövőben mind a szövetségi, mind a köztársasági hiányt állami hitelpapírokkal kell majd megoldani. Ebben az átmeneti időszakban viszont óvatosan kell intézkedni, hogy ne élesszenek inflációs impulzusokat. H-y Pillanatkép a Bodolói Efsz-ből Az elnök nem derűlátó A 6400 hektáros Bodolói Egységes Fojdműves-szövetkezet éveken keresztül a Kassa-vidéki járás jól prosperáló mezőgazdasági üzemei közé tartozott. Ma a kilátástalan helyzetbe került gazdaságok egyike. Az egykor Makranc, Jánok, Somodi, Debrőd, Péder és Bodoló határait egyesítő közös gazdaság jövőjéről Bodnár Ferenc elnököt kérdeztük. • Ön hogyan tátja szövetkezetük gazdasági helyzetét?- Csak tavaly választottak meg 8 szövetkezet élére. Addig főmérnöki beosztásban dolgoztam. Helyzetünket illetően nem vagyok túlságosan derűlátó. Magunkra maradtunk, nincs, aki mellénk álljon, segítsen megoldani a problémákat. Jövőbetekintés nélkül tengődünk. Nincs piacunk, tehát bevételünk is minimális. Ingyen sem kell senkinek a szarvasmarhahús, amiből 400 tonna van a raktárunkon. Ezenkívül 24 tonna gyapjú és 600 darab bárány vár leadásra, de erre sincs piac. Hasonló a helyzet a tejjel is. Bár nagyon jó minősógú tejet termelünk, a tejipar elvárná, hogy fillérekért adjuk. Mindenki másokon akar meggazdagodni. Hát, így állunk. Egészségtelen piacgazdaság ez kérem, ami ebben az agrárágazatban folyik. • Mi a helyzet a többi termékkel?- Hát éppen ez a probléma. A környező mezőgazdasági üzemekkel kooperálva mi az állathizlalásra szakosodtunk. Sok más mezőgazdasági üzemmel éppen ezért vagyunk sokkal rosszabb helyzetben. Évente általában mintegy 950 ezer tonna húst értékesítettünk. Most meg nem kell senkinek. Hónapok óta feleslegesen etetjük az állatokat, ami a szövetkezetnek óriási ráfizetést jelent. • Elképzelhető esetleg az átszervezés?- Az ma már szinte lehetetlen. Az évek óta kialakult termelési rendszer megváltoztatása súlyos anyagi terheket róna az egyébként is meggyengült gazdaságra. Ázt hiszem, inkább az ország gazdaságirányításában lenne szükség átszervezésre. • Mire alapozza ezt a meqállapítását?- Véleményem szerint a gazdaság irányításában dolgozók közül sokan nem veszik figyelembe a mezőgazdasági dolgozók igényeit, elképzeléseit, véleményét. Egy-egy fontos kérdésben a hozzá nem értők döntenek, rólunk és nélkülünk. Ékes példa erre a „földügy“ kapcsán kirobbant vita, amikor esetenként egészen elfogadhatatlan javaslatok láttak napvilágot. Szerintem nem lehet a mezőgazdaság privatizációját egy komplex agrárpolitikai koncepció nélkül, összefüggéseiből kiragadva tárgyalni. Egy olyan agrárpolitikai programra van szükség, amely szervesen beilleszkedik a gazdaságpolitikába, annak sajátosságaihoz igazodva hitelrendszerrel segíti az agrárágazat fejlődését, figyelembe véve az új földtörvény szabályozóit is. Természetesnek tartom, hogy az idősebb generáció, amelynek tagjai közül egykoron nem kevesen gazdálkodtak, ragaszkodnak földjeikhez, de azt már nem tudom elképzelni, hogy valamennyien meg tudnának birkózni a termelési gondokkal. Egyébként is a földek feldarabolása inkább a viszszafejlődést, mintsem az előrehaladást jelentené. KATÓCS GYULA Q Könyvespolcra ~ ) A japánfürj tenyésztése Hasznos füzetek 2 Amint a sorozat címe is utal rá, a napokban megjelent füzetecske valóban hiányt pótol. Az alig 80 oldalas kiadvány szerzői, Czibulyás József és Kovács József, nemcsak hazájukban ismert szaktekintélyek. A rengeteg, gyakorlatban hasznosítható ismeretanyagot rövid fejezetekben tagolták, így áttekinthető, könnyed olvasmánnyá alakították a szakszöveget.. A bevezetőben röviden taglalják a japánfürj elterjedésével, kultúrtörténeti vonatkozásaival, valamint háziasításával és élettanával kapcsolatos kérdéseket. Az értékmérő tulajdonságokkal, az azokat befolyásoló tényezőkkel az első fejezetben találkozhat a kedves olvasó. Külön kiemelik a szaporaságot, az ellenálló képességet, a fejlődési erélyt, a takarmányértékesítést. A Tenyésztés és szaporítás című fejezetben a szaporításhoz, a tojástermeléshez, a keltetéshez és a csibék felneveléséhez szükséges ismeretekről tájékoztatnak. Egy további jegyzetben a fürjek takarmányozásával foglalkoznak. A szerzők nemcsak az általánosságokat „szajkózó“ ismert idegennyelvű szakirodalmat idézik, hanem konkrét adatokkal, tanácsokkal szolgálnak. A tápanyag-, az ásványianyag-, és vitaminszükséglet ismert, bár korántsem egységes adatait a magyarországi tenyésztők tapasztalataival egészítik ki. A fürjek - a tojótyúkokétól eltérő - életbevágóan fontos szükségleteit külön kiemelik. Hasznos lehet a tápkeverékek felhasználásának lehetőségeiről szóló rész. Az Elhelyezés és gondozás című fejezetben a szerzők a fürjek további fontos követelményeiről tájékoztatják az olvasót: hő-, levegő-, férőhely- és fényigényükről, továbbá a tenyésztésükkel kapcsolatos, nem kevésbé fontos állategészségügyi követelményekről. A szöveget a fürjól kialakításával és az egyéb berendezések műszaki megoldásaival kapcsolatos hasznos képanyag és műszaki rajzok egészítik ki, a legfontosabb adatokat pedig táblázatok egész sora szemlélteti. A hazai tenyésztők közt alig egy-két évtizede ismert madarakat eddig inkább csak „hobbiból“ tartották. Pedig a világ más tájain tojás- és hústermelése révén fontos szerephez jutott az élelmiszer- és a kozmetikai iparban. A likőripar keresett alapanyaga a fürjtojás. A szerzők szerint is elfogadható jövedelemforrás lehet a megfelelő nagyságú állomány, egy-két tojó pedig elegendő akár egy egész család tojásszükségletének kielégítéséhez. A könnyen szaporítható japánfürjek megoldást jelenthetnek az űrhajók személyzetének élelmiszer-ellátásában is! Elterjedésének és széleskörű hasznosításának legnagyobb akadálya: az előítélet a szokatlannal szemben. DR.SZTRUHÁR GYŐZŐ
