Szabad Földműves Újság, 1991. május (1. évfolyam, 62-86. szám)

1991-05-29 / 84. szám

Mai számunkban 8 oldalas MŰSORMELLÉKLET V ..................>. . ^ ^ < Június végén lesz a vegyipari vásár Kevesebb kiállító Szerda, 1991. május 29. • I. évfolyam • 84. szám • Ára 2,30 korona Gazdasági és érdekvédelmi napilap Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOR Szerkesztőség: 819 11 Bratislava, Martanoviéova 25., 12. emelet Telefon: gazdasági rovat - 210 39 79, hírrovat - 210 39 83, sportrovat - 210 39 81. Telefax: 210 3992, 210 36 00, Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HÓK TRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgató-főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 Václav Havel a skandináviai körút végén A hatalomról, erkölcsről és önmagáról Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök skandináviai kőrútjának utolsó állomásán, Dániában tárgyalt Poul Schlüter kormányfővel, továbbá a dánkülügyminiszterrel és a parlament elnökével A kormányfővel folytatott tárgyalá­sok után sajtóértekezleten kijelentette, hogy kőrútján mindenütt nagy megértéssel és a Csehszlovákia iránt megnyilvá­nuló szimpátiával találkozott. Megemlítette, hogy Dánia támogatja Csehszlovákia társulását az Európai Közösséghez. A délután folyamán a köztársasági el­nök átvette a Sonning díjat, amelyet ez év áprilisában ítélt meg számára a Kop­penhágai Egyetem. E díj első kitünte­tettje Albert Schweizer volt, a díjazottak közé tartozott Simone de Beauvoir, La­urence Olivier, Ingmar Bergmar is. A díjátadó ünnepségen jelen volt II.Margit dán kiránynő is.Az ünnepélyes díjátadá­son Havel beszédet mondott. Václav Havel beszédében a hatalom és az erkölcs viszonyával foglalkozott. Úgy ítélte meg, hogy a hatalomvágy há­rom forrásból táplálkozik: a jobb társa­dalmi rendszerre való vágyból, az öniga­zolásra törekvésből és a hatalommal já­ró előnyökből. A hatalommal járó elő­nyök észrevétlenül válnak termé­szetessé, mondta az elnök és hozzátette: „Gyanús kezdek lenni önmagámnak.” Azok, akiknek soha sem volt hatalmuk és hirtelen a hatalom birtokába jutnak, könnyen elszakadhatnak a többiektől, bár azelőtt éppen ezt bírálták bátran — mondta Havel. Majd kifejtette, hogy a legfontosabb, miszerint a politikus ké­pes legyen meghatározni azt a pillana­tot, amely elválasztja az ország érdeké­ben végzett munkát az önös érdekektől. A kísértés nagy és azzal fenyeget, hogy az ember saját szobrává merevedik. A politika különösen szerény embereknek való foglalkozás, mondta Havel. Ez a munka rendkívül tiszta embereket köve­tel, mert igen könnyű benne az erkölcsi kisiklás. Olyan könnyű, hogy az ember észre sem veszi. A politika olyan emberi tevékenység, amely fokozott igényeket támaszt az erkölcsi érzékkel szemben, próbára teszi az önértékelő képességet és a felelősségérzetet, mondta a többi közt beszédében Havel elnök. Az FMK nyilatkozata a földtörvényről A Független Magyar Kezdeményezés Politikai Testületé örömmel vette tudomásul, hogy a prágai Szövetségi Gyűlés elfogadta azt a földtörvényt, amely egyebek között lehetővé teszi a szlovákiai magyaroktól 1945 után jogellenesen elkob­zott földvagyon visszaigénylését. Ezzel a törvénnyel az FMK elérte egyik legfontosabb hosszútávú célkitűzését: kezdetét vette az 1945 utáni jogfosztottság anyagi következményeinek tényleges felszámolása. Az FMK nem csupán az erkölcsi reha­bilitációra törekedett (bár ennek fontosságát sohasem vitat­ta), hanem a kisebbség vagyonának visszaszolgáltatását és a szlovákiai magyar tulajdonosi réteg kialakítását is életbevágó­an fontosnak tartotta. Célunk továbbra is a kisebbségi magya­rok anyagi esélyegyenlőségének biztosítása! A földtörvény azt is bizonyítja, hogy hosszú távon is helyes a Független Magyar Kezdeményezés által követett politika, és a kormányban való részvételünk a szlovákiai magyarság szá­mára konkrét eredményekkel jár. Az FMK a kormánykoalíció tagjaként elérte, hogy az elkobzott magyar földeket visszajut­tató rész nem képviselői módosító javaslatként, hanem a kor­mánytervezet részeként került a parlament elé. Ezzel a lépés­sel lényesesen sikerült megnövelnünk elfogadásának esélyeit. Fontosnak tartjuk azt is, hogy sikerült politikai egyezségeket kötni a NYEE-vel, a KDM-al és a cseh pártokkal, s ezáltal tovább sikerült növelni az elfogadás esélyéit. Rendkívül nagy­ra értékeljük a másik két kisebbségi magyar mozgalom segítsé­gét és támogatását is. Mindezek tudatában úgy véljük, hogy a földtörvény az első lépés a kassai kormányprogram következményeinek tényleges felszámolásában és a magyarságot érintő diszkriminatív intéz­kedések megszüntetésében. Rendkívül nagyra értékeljük ez ügyben a csehszlovák törvényhozás szerepét, amely egyre több gyakorlati lépést tesz a kisebbségek egyenrangúsítása terén. Úgy véljük, hogy mindez egy folyamat része, melynek célja a csehszlovákiai magyarság gazdasági felemelkedése és méltósá­gának visszanyerése. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik ezirányú tö­rekvéseinkben az elmúlt hónapokban és években segítettek és támogattak bennünket! Ülésezett a szlovák kormány Bűnös szobrok (Munkatársunktól) — Idén is lesz Szlovákia fővárosában nemzet­közi vegyipari vásár. Az immár 23. alkalommal sorra kerülő seregszem­le 1991. június 25-én nyílik, s 29-én zárja kapuit. A termékbemutatót a Művelődési és Pi­­henőparkban öt napon át, némi­képp módosított időpontban, keddtől szombatig te­kinthetik meg az érdeklődők. Az új társadalmi és gazdasági vi­szonyok között első ízben megren­dezendő Incheba eltér az eddigi, ha­gyományos termékbemutatóktól. A KGST megszűnésével és a konverti­bilis elszámolás bevezetésével meg­csappant a részt vevő országok szá­ma. Nemcsak Csehszlovákiából, ha­nem a Szovjetunióból, Romániából és Bulgáriából is kevesebb vállalat bemutatkozására számíthatnak a rendezők. Lesz viszont jónéhány el­ső ízben kiállító hazai kereskedelmi társulás, magánkereskedő és terme­lő is. A külföldet a legjelentősebb vegyipari kon­szernek képviselik. Először láthatjuk az amerikai TEXACO cég gyártmá­nyait is. Az Amerikai Egyesült Álla­mokból öt magánvállalat jelezte részvételét. Az ausztriai cégek az Osztrák Kereskedelmi Kamara köz­vetítésével jutnak el az Inchebára, de a norvég és a belga társaságok úgyszintén hazájuk képviseleti szer­­(Folytatás a 2. oldalon) INCHEBA’91 Hitelért Brüsszelbe Václav Klaus csehszlovák pénzügyminiszter tegnap Brüsszelbe utazott, ahol ma írja alá az Európai Gazdasági Közösség és Csehszlovákia közti egyezményt hitel folyósításáról. A csehszlovák kormány ez év márciusában fogadta el az Európa Parlament által is jóváhagyott hiteik A kölcsön 375 millió ECU, ami hozzávetőlegesen fél milliárd dollárnak felel meg. Az egyezményt aláírása után ratifikálásra benyújtják a köztársasági elnöknek, mqjd a kormány és a Szövet­ségi Gyűlés hagyja jóvá. A hitel céjja a csehszlovák devizatartalékok feltöltése a korona belső átválthatóságának időszakára. Az egyezmény szerint Csehszlová­kia kötelezi magák hogy teljesíti a Nemzetközi Valutaalap feltételeit, elsősor­ban a gazdasági reform továbbfejlesztésére és a szerkezeti változások végrehaj­tására vonatkozó elvárásokak Szovjet csapatkivonás Csehszlovákia majdnem szabad Marián Bozík alezredes, a Védelmi Minisztérium szovjetcsapat-kivonási főosztályának szóvivője tegnap közölte a Csehszlovák Sajtóirodával az or­szágban tartózkodó szovjet egységek számával kapcsolatos adatokat. Május 27-én még 1957 katona, 642 tehergépkocsi és 5 repülőgép várt a távozásra, mégpedig a csehországi Milovicében. Az utolsó szovjet vasúti szerelvény június 20-án indul el. A tervek szerint a szovjet csapatok kivoná­sáról szóló záródokumentumot öt nappal később alá is írják. Mozgékony haderő A NATO-tagállamok védelmi miniszterei Brüsszelben megállapodtak, hogy létrehozzák a „gyors reagálás haderejét”. Ezek a mozgékony, Norvé­giától Törökországig bármely tagállamban bevethető nemzetközi alakula­tok brit parancsnokság alatt működnek majd, és 60 ezer katonájuk lesz. A miniszterek tegnapi ülésükön abban is megállapodtak, hogy tekintettel a hidegháború befejezésére lényegesen csökkentik a Közép-Európába össz­pontosított haderőik létszámát. Ezeket az erőket 1949 után a Varsói Szerződés esetleges támadásának kivédésére helyezték el a térségben. Veszteséges ércbányák Maradjunk már ves(z)teg A Szlovák Köztársaság kormá­nyának tegnapi ülésén 16 javaslatot vitattak meg a miniszterek. Első na­pirendi pontként meghatározták a bíróságon kívüli rehabilitálás végki­elégítésének anyagi feltételeit, mely szerint készpénzben 10 000 koronát kaphatnak a múltban igazságtalanul elítélt állampolgárok, ezen felül pe­dig értékpapírok formájában kapják meg a kielégítést. Hat napirendi pontot Jozef Bel­­cák gazdasági miniszter ismertetett. Fontos feladatként jelölte meg az ércbányászat fejlesztését. Az elkö­vetkezendő hónapokban 2000 em­bert kell elbocsátani a szlovákiai érc­bányákból a gazdaságosabb terme­lés érdekében. Ennek ellensúlyozá­sára a megszüntetett bányák kör­nyékén 1500 új munkahelyet hoz­nak létre. Körülbelül 500 bányászt nyugdíjaznak, a többi a fafeldolgozó iparban és a gépipari, ágazatokban helyezkedik el. A kormányülésen szóba került a BAZ—Volkswagen Rt. jelenlegi gazdasági helyzete. Bel­cák ennek kapcsán elmondta, hogy csütörtökön Pozsonyban találkozik a német cég gazdasági vezetőivel. A megbeszélésen döntenek a „bevitt” tőke nagyságáról is. Arról is tárgyal­ni fogak, milyen mértékben tudják majd bevonni a szlovákiai vállalkozó köröket a gyártási programba. Fontos napirendi pont volt a ki­lences számú, amelyet Ján Holcík ipari miniszter ismertetett. Szlovákia és a Szovjetunió közötti kereskedel­mi kapcsolatokat értékelte. El­mondta, hogy a KGST megszűnése nagyon sok problémát szült a két or­szág árucseréjének elszámolásában. A” Szovjetuniónak nincs pénze (értsd: dollárja), hogy törlessze adósságát. Elképzelhető, hogy a szovjet fél ezentúl nem pénzzel, ha­nem kőolajjal fizet, de erről még nem született megegyezés. Minden­esetre fel kell készülnünk arra, hogy egy év múlva a kivitelre gyártott ter­mékeink 40 százalékát nem tudjuk értékesíteni — mondta a kormányü­lésen a miniszter. (,nő) Már megint ez a szerencsétlen, átok­verte Közép-Kelet Európa, ahol nemze­tek élnek egymás hegyén-hátán, egy­más sarkát és lelki tyúkszemeit tapos­va, mégis alig ismerve, csak gyűlölve egymást — konstatálom lemondóan Ondrej Vestegnek a Hlas fudu május 27-i számában „Cinizmus vagy provo­káció?” címmel megjelent cikkét olvas­va, miközben azon töröm a fejem, va­jon honnan ismerem a rádióban közve­tített Esterházy-mű, a Harmónia celes­­tis egyik édesen ereszkedő dallamát? Megvan: ez Vendulka allatódala Sme­tana Hubiéka című operájából! A né­met módit követő magyar főúr, Ester­házy Pál herceg — egyébként Magyar­­ország nádora és műkedvelő zeneszerző — több mint másfél évszázad távlatá­ból cinkosan összekacsint a szülői ház­ban jobbára csak németül beszélő nagy cseh zeneszerzővel, Smetanával. Hiába, a nagy szellemek mindig megértették egymást és még profitálni is tudtak a túlságos közelségből. Ezt bizonyítja Smetana és a magyarul nem tudó nagy magyar zeneszerző, Liszt barátsága is. De a nagy szellemek ritkák. Gyako­ribbak a szelet vető és mindenáron vi­hart aratni akaró kicsinyesek, akik örökké ugrásra készen lesik a másik fél, az „ellenség” minden mozdulatát, és nyomban harci riadót fújnak, ha az nem úgy lép, ahogy szerintük lépnie kellene. így tesz Ondrej Vesteg is, aki az ilyesfajta cikkekben szinte kötelező, s gyakori ismétlődésével már megmoso­lyogtató „én ugyan nem vagyok sovi­niszta, de”, „én ugyan senkit sem aka­rok bántani, de” féle formulával kezdi a komáromi Klapka-szobor felállító-* sán háborgó írását „Nincs semmi kifo­gásom a szobrok ellen. Nem helyeslem a lerombolásukat,eltávolításukat.. De hogy utólag visszatérjünk az átkos múltba, mint Klapka generális szobrá­nak esetében, ez már valami mással határos. Nem nevezhető ez akár provo­kációnak is? A történészek ugyanis bi­zonyára igazat adnak nekem abban, hogy a morva Klapka Kossuthék szol­gálatában állL 1848-ban azok ellen a szlovák önkéntesek ellen is harcolt, akiket Stúr és Húrban vezettek. Klapka generális a magyar forradalom jelképe, amelynek képviselői nem voltak haj­landók a szlovákságot nemzetként elis­merni.” Istenem, tulajdonképpen irigylésre méltó ez a fekete-fehér történelem­szemlélet Minden milyen pofonegysze­rű! Az már más lapra tartozik, hogy azok, akik csak ennyire hézagosán és leegyszerűsítve ismerik a történelmet, soha nem fogják tisztelni, de tanulni sem fognak tudni belőle. Mert a dolog már Klapka „morvaságát” illetően sem ilyen egyszerű. Klapka Temesvá­ron született, ahol apjának nyomdája volt, s ahol vélhetően több magyarral és románnal találkozhatott, mint morvá­val. De nemcsak Klapka volt ilyen „ke­vert”, a legkülönbözőbb nációkból ver­buválódott a magyar forradalom részt­vevőinek jelentős része. Bem, vagy a mártírhalált halt Damjanich, Leinin­­gen, Knézich és annyian mások nem magyar anyanyelvűek voltak, csupán rokonszenveztek azokkal a magasztos szabadságeszmékkel, amelyek egész Európát lázban tartották akkoriban, a „népek tavaszán,” amelynek része volt a magyar forradalom is. S hogy Klapka szlovákok ellen harcolt? Nem lenne ér­dektelen utánanézni annak sem, hogy Klapka oldalán hány szlovák harcolt (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom