Szabad Földműves Újság, 1991. április (1. évfolyam, 37-61. szám)
1991-04-11 / 45. szám
Gazdasági és érdekvédelmi napilap V______________________________) Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98, 210-39-94. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEK GÁBOILSzerkesztőség: 81911 Bratislava, Martanovicbva 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92, 210-36-00. Telex: 92 516. Fényszedéssel készül a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviíova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója:MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 HOLNAP: Hasznos ötletekkel, tanácsokkal és információkkal ismét GAZDA szerviz \ Almahelyzet Európában A mérsékelten kontinentális és amellett nem túlságosan forró klíma kitűnő feltételeket teremt a minőségi termelés számára... 4. oldal v_______________________________ Kisebbség a piacgazdaságban És éppen itt nő meg az utódállamokba szakadt magyarok szerepének jelentősége... 5. oldal L___________j Mi lesz veled, tyúktojás? A csirkehús iránti kereslet csökkentését a Komáromi Állami Gazdaság keltetőállomásán is megérezték. A nagy kapacitású, holland technológiával felszerelt részlegen évente több mint 11 millió csirkét keltetnek. A naposcsibéket egész Szlovákiában darabonként 7 koronáért árusítják. A felnevelt húscsirkék felvásárlási ára 22, fogyasztói ára pedig 41 korona. Az aránytalanul nagy árkülönbözet lassan Ielohasztjg a tenyésztők munkakedvét. De mi legyen akkor a már előkészített keltetőtojásokkal? Várható valami javulás a tenyésztés, szállítás és — főleg — az árpolitika terén? Nehogy megtörténjen, hogy fél év múlva csak a hűlt helyét találjuk a csirkehúsnak a boltokban. (CSTK-FELVÉTELEK) Az Együttélés ifjúsági csoportja Fiatalodjék á mozgalom Az Együttélés Politikai Mozgalom kassai kongresszusán néhány fiatal kezdeményezte a mozgalom programjának ifjúsági programmal való kibővítését. A tanácskozás résztvevői határozatot hoztak egy ifjúsági csoport, létrehozásáról, valamint programjának és munkatervének kidolgozásáról. A magyarlakta területeken élő fiatalok április 6-án Pozsonyban találkozót tartottak, hogy az említett dokumentumok jóváhagyásával megkezdjék tevékenységüket. Szorgalmazzak az EPM működésének rugalmassá tételét, illetve azt, hogy a kialakuló lehetőségek között, a kisebbségi politikai életben az ifjúság is aktivizálódjon. A mozgalom ifjúsági csoportjához csatlakozhatnak mindazok a fiatalok, akik a meglevő ifjúsági szervezetekben nem találták meg politikai elképzeléseiket, az önmegvalósításhoz szükséges lehetőségeket és egyetértenek a mozgalom céljaival. Azok a fiatalok is tagjaivá válhatnak az új csoportnak, akik még nem töltötték be 18. életévüket, de magukénak tekintik az Együttélés politikáját, s így a mozgalom friss erőforrásaivá válhatnak. A csoport programjavaslatának az oktatásügy az alapja, de egyúttal felöleli a társadalom jelenlegi helyzetével összefüggő kérdéseket is. lábővíti, és módosító javaslataival rugalmassá tesfci az EPM tevékenységét, és mozgósítani kívánja a vele szimpatizáló fiatalokat. V. G. G. Vagyonelosztás Parcellázás nélkül Amíg a Szövetségi Gyűlés képviselői a fejüket törik, hogyan is döntsenek a földtörvény elfogadásairól, addig “lent”, a földdel szorosan együttélők csak reménykedhetnek, hogy a törvényhozásban a józan ész dönt. Leszkó György, az Alsőszecsi Földműves-szövetkezet elnöke négy község gazdaságát irányítja. Jól tájékozott, s elképzeléseit a nyugati példákra építi. Finn, svéd, német, francia, skót gazdaságok tanulmányozásából szűrte le tapasztalatait: — Ha meg akarjuk vizsgálni, hogy mikor hoz több hasznot a termőföld, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy nem a bérbeadás, hanem a megmunkálás a jövedelmezőbb. Eltérő a helyzet az extenziv és az intenzív gazdálkodásnál. De ha a kettő átlagát tekintjük, egyértelmű, hogy igazságosan a három részből kettő annak jut, aki a földön dolgozik, egy rész pedig annak, aki bérbe adja. Mi is eszerint szeretnénk eljárni a szövetkezeti vagyon felosztásánál. A vagyon egyharmad részét azoknak a volt földtulajdonosoknak adjuk, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, a kétharmad részét pedig a munkában való részvétel szerint. — Véleménye szerint tehát nemcsak a volt földtulajdonost illeti meg a jog? — Ezt a törvényjavaslatot én abnormálisnak tartom. Nem vitás, az ötvenes évek szövetkezetesítése alatt nagyon keveset vagy olykor semmit se kerestek a tagok. így aztán jobb kereseti lehetőség után nézve sokan az iparba mentek dolgozni. A szövetkezeti dolgozók ez idő alatt is művelték a földet, jól gazdálkodtak, értékeket teremtettek. Ez sem elhanyagolható dolog. — A vagyonelosztási már megkezdték, milyen észrevételei vannak ennek kapcsán? — A földtörvény elfogadása mellett ugyanolyan jelentőséggel bír a tulajdonjog tisztázása. Sőt, talán ezt a törvényt kellett volna előbb megtárgyalni. — Miért? — Vegyük például a több mint 200 lelket számláló Zsemlért. A községnek összesen 1800 parcellája van. Ott például három testvér öt hektár földet örököl, akkor nem az a gond, hogy még két hektár se jut egyre, hanem az, hogy az adott földterület három parcellán van, amelyeknek még külön örökösei vannak. Jelenleg a földkimérésnél nem a törvény értelmében járunk el, nem (Folytatás a 2. oldalon) Interjú Varga Györggyel, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetével Helyzetfelmérő látogatás Dél-szlovákiai látogatása során Rimaszombatban beszélgettünk Varga Györggyel, a Magyar Köztársaság prágai nagykövetével, aki a múlt év októberében lépett hivatalába. • Nagykövet úr, milyen konkrét céllal érkezett Dél-Szlovákiába? — Eddig többnyire csak áttételesen — a sajtó és egyéb forrásokból — kaptam információkat a Szlovákiában élő magyar nemzetiségű lakosság életéről. Személyesen eddig még nem volt módomban megismerkedni a valósággal, a jelenlegi helyzetfel-A rosszléli állam olyan, mini a jóléti állam. Majdnem. A rosszléli állam, akárcsak a jóléti, mindenbe beavatkozik. Központosítja a pénzt. Elszedi az állampolgároktól, hogy újraelossza. Csakhogy, amíg a jóléti állam azt szedi el az állampolgároktól, ami számukra többlet, addig a rosszléli állam azt szedi el, ami számukra keveslet. A jóléti államban sok a gazdag állampolgár és kevés a szegény. A jóléti államban van mit elszedni. A rosszléli államban az állampolgárok többsége szegény, de vannak, akik még szegényebbek. A rosszléli államban azoktól szedik el a pénzt, akiktől nincs mit elszedni. A rosszléli államban is vannak gazdag állampolgárok, de ezektől nem tudják elszedni, a jóléti államban meg el tudják szedni. Mert a jóléti államban a mérő látogatásommal, amely a Csemadok, az Együttélés, az FMK meghívására történt, most ezt a hiányt pótolom. • Két nap után milyenek a tapasztalatai, a közvetett úton kapott információk mennyiben térnek el, vagy mennyiben egyeznek a valósággal? — A valóság nagyjából megegyezik az eddigi értesüléseimmel. A lakosság többsége — nem a politikai, hanem inkább a jelenlegi szociális helyzettel van elfoglalva. Az itt élő magyarság helyzetét determinálja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, de főleg szűkebb pátriájának — tehát a Szlovák Köztársaságnak — a szociális helyzete. • Az elmúlt hónapokban gyakran került szóba a Magyarországról behozott sajtótermékek ára. Ön szerint a közeljövőben várható e téren javulás? — Szerintem igen. A pozsonyi Magyar Kulturális Központ átadásával — ha az felvállalja a közvetítő szerepet — jelentősen bővülhetnek a kulturális lehetőségek, éstermé(Folytatás a 2. oldalon) A rosszléti állam gazdag állampolgárok olyasmit csinálnak, amitől mindenki egy kicsit jobban él, még azok is, akik szegények. A rosszléti államban a gazdag állampolgárok többnyire olyasmit csinálnak, amitől a szegények nem lesznek gazdagabbak, sőt esetleg még szegényebbek. A jóléti államban ha túl sokat vonnak el az állampolgároktól, akkor azok nem fognak többé olyasmit csinálni, amitől a szegények kevésbé lesznek szegények. A rosszléti államban nem tudnak annyit elvonni a szegény állampolgároktól, hogy az ne legyen túl sok, ám ettől még kénytelenek azt csinálni, amitől nem lesznek gazdagabbak, sőt szegényebbek, amíg elegük nem lesz az egészből. A jóléti államban azt a pénzt, amit elszednek a gazdagabb állampolgároktól, más szegényebb állampolgárok megsegítésére fordítják, de elsősorban a társadalmi szükségleteket — mint a lakásépítést, a családosok támogatását, a nyugdíjasok tisztes megélhetését, a művelődést, az oktatást, az egészségügyet — elégítik ki magas színvonalon. A rosszléti államban azt a pénzt, amit az amúgy is lecsúszó, szegény állampolgároktól elszednek, a pazarlások miatti lyukas költségvetés toldozgatására, az esztelen gazdaságpolitika miatti el(Folytatása 2. oldalon)^
