Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-11 / 19. szám
Egy véleménykutatás eredményei Mi legyen a szövetkezetekkel? I ( ÚJSÁG ) 1991. március 11. Kiállítás Dunaszerdahelyen Márkás bútor -koronáért A mezőgazdasági üzemek pillanatnyi helyzetéről és jövőjéről az utóbbi időben sokféle értékelés látott napvilágot. Az elfogulatlan szemlélő már-már nem is tudja, hogy mit gondoljon a szövetkezetekről. Mielőtt azonban állást foglalnánk e kérdésben, ismerjük meg alaposan a dolgozók véleményét is. A múlt év végén e témával kapcsolatosan a pozsonyi Agrárgazdaságtani és Élelmiszer-ipari Kutatóintézet egy széles körű felmérést végzett. A kutatás hét jellegzetes szlovákiai körzet 1704 szövetkezeti tagjának adatait foglalja magába, életkoruk, szakmai képzettségük és műveltségi szintjük, a földtulajdonosok vagy örököseik és a földterülettel nem rendelkező dolgozók, valamint a férfiak és nők részvételi arányának figyelembevételével. Legfontosabbnak azt a megállapítást kell tartanunk, amely szerint a megkérdezettek 12,3 százaléka a jelenlegi gazdálkodási formát tartja megfelelőnek, 85 százalékuk pedig lényegében helyesnek, azzal, hogy szükségesnek tartják némely hiányosság kiküszöbölését. Tehát a válaszadók 93 százaléka a szövetkezet fennmaradását támogatja. A szövetkezeti gazdálkodást csupán az ankétban résztvevők 3,6 százaléka utasította el. Úgy gondoljuk, ez a felismerés azok számára, akik valamilyen szerepet vállalnak Szlovákia vagy az egész ország mezőgazdaságiélelmiszer-ipari politikájának kialakulásában, nem lehet közömbös. Mostanság, főleg a tulajdonjogi viszonyok újrarendezése kapcsán lényegesen eltérők a vélemények arról, hogy ki mit kezd majd visszakapott földjével. Vegyük például, hogy a szövetkezeti földtulajdonosok 96 százaléka tagsági alapként továbbra is a közösben óhajtja - haszonbér fejében - hagyni földjeit. A szövetkezeti dolgozók 21 százaléka tulajdonuk egy részén (általában mintegy fél hektáron) gazdálkodni szeretne, s földjei zömét a gazdaságban hagyná. Csak 2,8 százalékuk kíván megválni a szövetkezettől, s magángazdálkodással foglalkozni. A megkérdezettek nem egész 1 százaléka fontolgatja, hogy kilép a közösből, s eladja földjeit, és 1 százalékra tehető azoknak a száma is, akik ugyancsak kilépnének a gazdaságból és földterületet bérelnének. Ezek az adatok tehát teljesen egyöntetűen bizonyítják, hogy szövetkezeti dolgozóink saját tapasztalataik alapján kinek és minek hisznek, mit részesítenek előnyben, vagy ellenkezőleg, mit utasítanak el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tagok a jelenlegi helyzetet ideálisnak tekintik. A változások szükségességéről az emberek meggyőződtek, és támogatják is azokat. A gazdaságok dolgozói aggodalommal szóltak a több falu határát egyesítő szövetkezetekről is. Ennek a problémának a megoldását sok helyütt a tagság maga vállalta fel, és jónéhány erőszakosan egyesített nagygazdaságból újra több kisebb szövetkezet alakult. A dolgozók véleményt nyilvánítottak a gazdaságba vitt föld és munkaeszközök, valamint a közös munkával megteremtett vagyon felértékelésének fontosságáról is. A résztulajdonosi gazdálkodási formát a nyilatkozók 40 százaléka részesítette előnyben, 11,4 százalékuk részvénytársasággá szeretné a szövetkezetét átalakítani, 10 százalékuk a bérleti formát óhajtja, s mindössze a dolgozók 38,1 százaléka elégedne meg a kitermelt javak teljesítmény szerinti elosztásával. A felmérés eredményei meggyőzően bizonyítják, hogy az embereknek érdekük a szövetkezetek fenntartása és a szövetkezeti gazdálkodási forma tökéletesítése. Egyesek á valós helyzet figyelembevétele nélkül, szó szerint máról holnapra szeretnék átültetni a gyakorlatba a farmergazdálkodási formát. Nem vagyunk ellenük, csupán egyet szeretnénk: az emberek szabadon dönthessék el, hogyan szeretnének tovább gazdálkodni. Mint ahogy az bebizonyosodott, földműveseinknek elegük van a rájuk erőszakolt gazdálkodási módszerekből. A kérdés megítéléséhez, hogy milyen nagyságúak is lennének a gazdaságok - ami piaci teljesítőképességüket is jelzi -, érdekes adatok szolgálnak. A megkérdezettek 22,5 százaléka két hektárral kevesebb földterülettel rendelkezik, 34,4 százalékuk 2-4,9 hektárt mondhat magáénak, 25,8 százalék az 5-9,9 hektáros egykori gazdák aránya,.s 10 hektártól több földterülettel csupán 17,1 százalékuk rendelkezik. A kisgazdák vannak többségben, s ez Szlovákia történelmi fejlődésének sajátos gazdasági és szociális feltételeiből adódik. Sokat elárul a tulajdonosok korösszetétele is. A 30 év alatti szövetkezeti dolgozóknak csupán 29 százaléka rendelkezik földtulajdonnal. A legtöbb (83,1 százalék) a 60 évesnél idősebb földtulajdonos. A tulajdonosok (örökösök) zöme (75,3 százalék) közös földalapként továbbra is a szövetkezetben szeretné hagyni összes földtulajdonát. Egyetértünk Óta Sik profeszszorral, aki azt állítja, hogy a szövetkezeti gazdálkodási forma nem ellentétes a piacgazdálkodással. Nem megoldás az sem, hogy minden terület visszakerül földműveseink tulajdonába.- Ismerem a Nyugat eredményeit is - mondja Őik úr - mégis felteszem a kérdést adottak-e a feltételek, s a 40 évig tartó közös gazdálkodás után földműveseink egyáltalán hajlandók és képesek lesznek-e magukra vállalni a magángazdálkodással járó kockázatot? Vegyük figyelembe a valós helyzetet, s a döntéshozatalkor ne feledkezzünk meg a szövetkezeti értelmiség véleményéről sem. Feldolgozta a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Gazdasági Kutatóintézet Bútoriparunk hosszú évek óta nem képes az igényeket kielégíteni. Az árak liberalizálásának hírére mindenki igyekezett pénzét valamilyen tartós használati cikkbe fektetni. A bútor egy egyik olyan drága árucikk, amelyet megvéve jó helyen tudja pénzét a vásárló. Az év végi vásárlási láz következtében sok helyütt siralmas kép fogadja a bútorüzletbe lépőt: két-három szék és asztal a kínálat. Gazdasági nyitásunk következtében egyre több külföldi áru jut be az országba. Csak egy szépséghibája van a dolognak: a magasabb termelési költségekkel előállított termékek ára. Az üzleteket járva láthatjuk, hogy kiemelkedik egy-egy ízléses nyugati termék, de szemünk ugyancsak vibrálhat, ha áz árucédulára nézünk. A dunaszerdahelyi bútorüzletben kiálljtott nyugati bútorok ára is igencsak borsos volt. Jóval több nézelődő, mint potenciális vásárló fordult meg a kiállításon, amelyet az osztrák Waltner Kft. a Drevounia külkereskedelmi vállalattal és a nyitrai bútorforgalmazó vállalattal közösen rendezett.- Nagyon drágák a kiállított bútorok. Egy olcsóbb, negyvenezer koronába kerülő ülőgarnitúráért lényegében egyévi keresetet kell kiadni. Nem tart a fizetőképes kereslet- hiányától? - kérdeztem Alfred Waltnertől, az osztrák cég képviselőjétől.- Előbb-utóbb minden modellt sikerült értékesíteni. Fokozatosan egész Európa nyugati jelleget ölt. A Csehszlovákiában élő embereknek megvan az igényük és a lehetőségük*, hogy kulturáltan rendezzék be lakásukat. A lakás berendezése fontos tényezője életünknek, az egész család .örömét lelheti a szép és kényelmes bútorokban. Nem hiszem, hogy az itt élők sajnálják a pénzüket bútorra kiadni.- Miért irányult figyelme Csehszlovákia felé?- Cégem közvetlenül a határ mellett, Laaban van. A határ megnyitása után azonnal intenzív kapcsolatfelvételbe kezdtem. Ausztriának szüksége van a csehszlovák piacra, Csehszlovákiának pedig nagyon jól jön a Nyugatról beáramló know-how. Ez a harmadik kiállításom ebben az országban, korábban Brünnben és Tisnovban próbálkoztam. Eredményeim feljogosítanak, hogy tovább folytassam a csehszlovák piac meghódítását.- Csak eladni vagy vásárolni is szeretne?- Mivel kutatással, fejlesztéssel és gyártással is foglalkozom, nemcsak exportálni és importálni, hanem gyártani is szeretnék Csehszlovákiában. Az itteni gyárakban - ha akarnak - nagyon jó minőségű bútort tudnak készíteni. Gondot okoz, hogy nagyon nehezen megy a modellváltás, a szakemberek még nem eléggé rugalmasak. Sok időre és türelemre van szükségem hogy hatni tudjak a gyártókra, de hát veszem magamnak a fáradságot ...- A nagyprivatizációról szóló törvényt pár nappal ezelőtt hagyta jóvá a parlament. Megkönnyítheti ez a dolgát?- Minden bizonnyal. A privatizáció után jobb lesz az együttműködés a csehszlovák vállalatokkal. Szeretnék tapasztalt emberekkel együtt dolgozni, de egyelőre csak a külkereskedelmi dolgozókra számíthatok.- A Waltner cég tagja az Europa Möbel nevű, bútorforgalmazással foglalkozó társaságnak. Milyen előnyt jelent a tagság?- A társaságba bekerülni nagyon nehéz, sok feltételnek kell megfelelni. A tagok jó pénzügyi helyzete garanciát jelent a gyártóknak: biztosan Számíthatnak pénzükre. Nagy mennyiséget tudunk egyszerre megvásárolni, közös kiállításokat szervezünk. így gyorsabb az információáramlás, jobban megismerhető az európai piac, egyszerűbb a kapcsolattartás, könynyebb új termékeket piacra dobni.- Miként próbálja csehszlovákiai forgalmát növelni, mit vár a dunaszerdahelyi kiállítástól?- Csehszlovákiai próbálkozásaimat nagy mértékben támogatja az Osztrák Gazdasági Kamara. Szeretnék tartós kapcsolatokat kialakítani. Üzletet nyitnék Szlovákiában, ahol a cégek munkatársai megnézhetnék a nyugati bútorokat. Természetesen teret adnék a csehszlovák bútoripar termékeinek is, szándékomban áll nyugati üzletemberek érdeklődését is felkelteni az itteni bútorok iránt. Ami a jelenlegi kiállítást illeti, bizakodó vagyok, hiszen már eddig is 120 millió korona értékű árut exportáltam Csehszlovákiába. Laaban nagy mennyiségű árut tartok raktáron, a megvásárolt darabokat rövid időn belül házhoz tudjuk szállítani. A bútorok behozatalát intéző Drevounia külkereskedelmi vállalat igazgatója, Jaroslav Mosny mérnök is jó ötletnek tartja az osztrák nagykereskedő üzletnyitásra vonatkozó elképzeléseit.- Nagykereskedelmi hálózat kialakítására nagy szükség lesz, hiszen a kereskedelem nagyban mindig olcsóbb. A magánkereskedők tönkremennének, ha az egyes modelleket külön-külön kellene beszerezniük, és nem tudnának legalább egy kamiont megtölteni áruval. Jelenleg a behozatalt megdrágítja az árut megterhelő - a vámon kívüli - húsz százalékos behozatali pótlék. A nyitrai bútorforgalmazó vállalat igazgatójától, Lubos Koza mérnöktől megtudtam, hogy mielőtt saját lábukra állnának, hasznosítják a Drevounia tapasztalatait.- Az együttműködés nem növeli a bútorok árát, kisebb haszonkulccsal dolgozunk, mint általában. Elsősorban az a célunk, hogy másfajta-bútorokkal is megismertessük a vásárlókat. Azért rendeztük Dunaszerdahelyen a kiállítást, mert azt tapasztaltuk, hogy a csallóközi vásárlók részéről van kellő kereslet. A kiállított bútorokat az érdeklődők várhatóan március végéig vehetik szemügyre, illetve vásárolhatják meg.-akb-MEGRENDELŐLAP OBJEDNÁVKA TLAÖE V PREDPLATNOM Az előfizető nyilvántartási száma: Evidenőné őíslo predplatitefa - platitefa sústredeného inkasa: Az újság címe Názov denníka - casopisu Példányszám Poőet Lapszám - kézbesítés kezdete dátum zacatie dodávky Katalógusszám Katalógové císlo (vyplnuje PNS) Szabad Földműves ÚJSÁG — Az előfizetett lapot az alábbi címre küldjék: A megrendelő száma: Predplatené vytlaéky dodajte na adresu:...........................................................Císlo odberateía:......... Név, cím (szervezet): utca: Menő a priezvisko (názov organizácie):....,...............................................................ulica:.................. házszám: emelet: lakásszám: postahivatal: é. domu:..................poschodie:...................t. bytu:...................dodáv. posta: Előfizető (csak szervezet tölti ki) Platca predplatného (vyplnuje len organizácia): Elnevezése: Oznaéenie (úplny názov): ......................................... A megrendelést intézi (olvashatóan a vezetéknevet): Objednávku vybavuje (citateine priezvisko):............... A pénzintézet neve és székhelye: Názov a sídlo penazného ústavu:.............................. A számla száma: Císlo úctu:................................................................ postahivatal: . dodávacia posta: telefon: l Dátum: Az előfizető aláírása (pecsét) Podpis predplatitefa (odtlacok peciatky):------------------------------------------------------------------------------------------------------N A SLOVMÄSO állami vállalat termelési és fejlesztési központja eladásra kínál élelmiszer-elemzésre alkalmas laboratóriumi műszereket, berendezéseket, üveget és vegyszereket. Érdeklődni lehet Palenkárová mérnöknél a 07/284 611-es telefonszámon. Cím: Slovmäso, s. p. Stredisko pre vyvoj a vyrobu Na pántoch 20 835 21 BRATISLAVA FÚP-7 ________________________________________________________________
