Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-06 / 15. szám

1991. március 6. |( újság )l 3 r . N agy privatizációs törvény v____________________________________________________________________________________________) A Cseh és Szlovák Szővetsé­­gi Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő törvényt hozta: 1. rész A szabályozás tárgya és terjedelme 1. törvénycikk 1./A jelen törvény az olyan állami tu­lajdon más személyre való átruházásá­nak feltételeit szabályozza, amelyhez ál­lami vállalatoknak, állami pénzintéze­teknek, állami biztosítóknak és egyéb ál­lami szervezeteknek (a továbbiakban csak “vállalat”) fűződik gazdálkodási jo­guk, beleértve más jogi személyek vállal­kozásaiban való vagyoni részesedésüket, valamint az ilyen vállakózásban való ál­lami vagyonrészesedés akár csehszlovák, akár külföldi jogi vagy valódi személyre való átruházásának (a továbbiakban csak “privatizáció”) feltételeit is. 27 Ez a törvény alkalmazandó a kül­kereskedelmi vállalatok és külkereske­delmi célszervezetek vagyonára, vala­mint más jogi személyek vállalkozásá­ban való vagyonrészesedésére is. 3./ A jelen törvény által megszabott államivagyon-átruházási feltételek nem vonatkoznak olyan vagyonra, amely al­kotmány- vagy külön törvények értelmé­ben csupán állami tulajdonban lehet. 2. törvénycikk E törvény szempontjából vállalati tu­lajdonnak az olyan dolgok és pénzesz­közök tekintendők, amelyekhez a válla­latnak gazdálkodási joga fűződik, vagy amelyek a tulajdonában vannak, továb­bá a vállalat összes jogai, egyéb anyagi értékei és kötelezettségei. 3. törvénycikk 1. / E törvénynek nem tárgya olyan tulajdon, amelyet külön előírások [pél­dául a 298/1990-es számú, egyes szerze­tesrendek és kongregációk, valamint az olomouci érsekség vagyoni viszonyait szabályzó törvény] szerint vissza kell ad­ni jogi személyeknek. E törvénynek ugyancsak nem tárgya olyan vagyon, amely egyházról, szerzetesrendekről, kongregációkról és vallási közösségek­ről 1948. február 25-e után szállt át az államra. 2. / Olyan tulajdonra, amelyre valódi személynek külön jogszabályok [például a 403/1990-es számú, egyes vagyoni sé­relmek következményeinek enyhítésére hozott törvény, a 456/1990-es számú törvény értelmében] alapján keletkezhet jogigénye, csupán abban az esetben al­kalmazható, ha ezt a jogigényt az nem érvényesítette a megszabott határidőn belül, vagy pedig elutasították. 4. törvénycikk Tulajdont e szerint a törvény szerint abban az esetben sem lehet átruházni, ha külön előírások [a 427/1990-es szá­mú, az állami tulajdon más jogi vagy va­lódi személyre való átruházásának né­hány kérdéséről szóló törvény, az 541/1990-es számú törvény értelmében] szerint javasolták más jogi vagy valódi személyre való 'átruházását, ha nincs olyan rendelkezés, hogy ezek szerint az előírások szerint nem kerül be az átru­házásra kijelölt üzemegységek jegyzéké­be, vagy ha ebből a jegyzékből kizárták [a Cseh Nemzeti Tanács 500/1990-es számú, a Cseh Köztársaság szerveinek az állami tulajdon más jogi vagy fizikai személyre történő átruházásával kap­csolatos egyes kérdésekben való illeté­kességéről szóló törvény, továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács 474/1990-es számú, a Szlovák Köztársaság szervei­nek az állami tulajdon más jogi vagy fizi­kai személyekre történő átruházásával kapcsolatos egyes kérdésekben való ille­tékességéről szóló törvénye]. 2. rész Privatizációs tervek 5. törvénycikk A tulajdon átruházása e szerint a tör­vény szerint a vállalatra vonatkozóan jó­váhagyott privatizációs terv vagy az ál­lam vállalkozásbeli vagyonrészesedésére vonatkozóan jóváhagyott privatizációs terv alapján történik. A vállalat privatizációjának terve 6. törvénycikk 1./ A vállalat privatizációjának terve azoknak a gazdasági, műszaki, tulajdon­­jogi, időre vonatkozó és egyéb adatok­nak az összessége, amely tartalmazza a) a vállalat megnevezését és az e sze­rint a terv szerint történő privatizációra kijelölt tulajdon (a továbbiakban csak “privatizálandó tulajdon”) körülhatáro­lását, b) adatokat arról, hogy milyen mó­don tett szert az állam a privatizálandó tulajdonra, c) a vállalkozási tevékenységre nem használható tulajdonrész (például reali­­zálhatatlan keresetek, felhasználhatat­­lan állóeszközök és készletek) körülha­tárolását, illetve jegyzékét, d) a privatizálandó tulajdon becsült értékét, e) a privatizálandó tulajdon átruhá­zásának módját, beleértve a jogosult személyek igényeinek kielégítését, f) kereskedelmi társaság alapítása esetén e szervezet jogi formájának meg­határozását, g) részvénytársaság alapítása esetén a részvények elosztásának módját és meg­oszlásukat, esetleg fajtáikat, továbbá adatokat arról, fognak-e alkalmazni ki­zárólag beruházásra felhasználható kár­pótlási jegyeket, és ha igen, milyen rész­arányban, h) eladás esetén ennek formáját az árat és a fizetési feltételeket, i) azokban az esetekben, amelyekre a 11. te. 3. bek. vonatkozik, a privatizálan­dó tulajdonból való részesedésnek all. te. 4. bek.-e alapján való meghatározá­sát, j) az ipari jogok vagy más szellemi tulajdon a Szövetségi Találmányi Hiva­tallal való konzultáció alapján történő átruházásának módját, ha ilyen jogokat birtokol a vállalat, k) a vállalat privatizálására vonatko­zó terv kidolgozásának időtervét. 2. / A vállalat privatizálásának terve az 1. pontban feltüntetetteken kívül a következőket is tartalmazhatja: a) a vállalkozás tárgyát illető ajánlást, b) azokra a személyekre vonatkozó információkat, akik/amelyek jelezték vé­teli szándékukat vagy azt, hogy részt vennének olyan kereskedelmi társaság­nak az alapításában, amely a vállalat va­gyonának felhasználásával történne, il­letve az újonnan alakuló társaság rész­vényeiből szándékoznak vásárolni, c) adatokat a vállalat pillanatnyi és várható piaci helyzetéről, d) az alkalmazottak számára és a képzettségi struktúrára vonatkozó infor­mációkat. 3. / A vállalati privatizációs terv vo­natkozhat a vállalat egy részére, egészé­re, vagy több vállalat vagyonára. 7. törvénycikk 1./A vállalati privatizációs terv kidol­gozásáért az alapító felel,, amelynek be kell teijeszteni a privatizációsterv-javas­­latokat. 2/. A vállalat privatizációjának tervét általában az a vállalat dolgozza ki, amelyre a terv vonatkozik. Ha az alapító vagy más személy dolgozza ki, az alapító vele kapcsolatban kikéri a vállalat véle­ményét. 3. / Az alapító elrendelheti, hogy a vállalat dolgozza ki privatizálásának ter­vét, és megfelelő határidőt szabhat ki er­re. 4. / A vállalat a privatizációs tervről tájékoztatja az illetékes szakszervezeti szervet. 8. törvénycikk 1./ Az alapító elbírálja az összes elő­terjesztett privatizációs tervet, és állás­­fogalalást mellékelve hozzájuk fölös­leges halogatás nélkül előterjeszti őket jóváhagyásra a) a szövetségi pénzügy­minisztériumnak, ha az alapító szövetsé­gi központi államigazgatási szerv, b) (a többi esetben) a köztársaság il­letékes államigazgatási szervének. 2. / Az alapító az 1. bek.-ben meg­adott módon előterjeszti azokat a válla­lati privatizációs terveket is, melyek megvalósítását nem ajánlja, álláspontjá­nak indoklásával. 9. törvénycikk A vállalkozás állam által birtokolan­dó vagyonrészét meghatározó terv 1./ Az a szövetségi központi állami­gazgatási szerv, amely az államnak a jogi személyek vállalkozásában fekvő va­gyonrészét illető jogokat gyakorolja, fe­lel azért, hogy az erre a vagyonrészre vonatkozó privatizációs terv a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kor­mánya által megszabott határidőn belül elkészüljön, és beterjeszti a szövetségi pénzügyminisztériumhoz. 2.1 Az a köztársasági államigazgatási szerv vagy község, amely az államnak a jogi személyek vállalkozásában fekvő va­gyonát illető jogokat gyakorolja, felel azért, Jiogy az erre a vagyonra vonatko­zó privatizációs terv a Cseh Köztársaság vagy a Szlovák Köztársaság kormánya (a továbbiakban csak “köztársasági kormá­nyok”) által megszabott határidőn belül elkészüljön, és beterjeszti a köztársaság illetékes államigazgatási szervéhez. 3. / Az államnak a jogi személyek vál­lalkozásában fekvő vagyonrészére vo­natkozó privatizációs terv (a továbbiak­ban csak “a benn levő vagyonrész priva­tizálásának terve”) a vállalat privatizáci­ós tervének szükséges adatait tartalmaz­za. 4. / A benn levő vagyonrész privatizá­lási tervének javaslatát általában az a személy dolgozza ki, amelyet az aktus érint. A körülményeknek megfelelően a 7. és 8. tc.-ben leírt eljárást kell követni. 10. törvénycikk A privatizációs tervek jóváhagyása 1. / A vállalat privatizációjának és a benn levő vagyonrész privatizálásának tervét az alábbiak hagyják jóvá és teszik közzé: a) a szövetségi pénzügyminisztérium, ha a vállalat alapítója szövetségi köz­ponti államigazgatási szerv, vagy az gya­korolja az államnak a jogi személyek vál­lalkozásában levő vagyonrészt illető jo­gait, b) a köztársaság illetékes központi ál­lamigazgatási szerve, a többi esetben. 2. /A Cseh és Szlovák Szövetségi Köz­társaság kormánya vagy a köztársasági kormányok fenntarthatják maguknak a vállalat privatizálási tervének vagy a benn levő vagyonrész privatizálási tervé­nekjóváhagyását. 3. / A privatizációs tervnek a 2. tc.-ben említett jóváhagyása szükséges minden olyan esetben, amikor nyilvános verseny vagy árverés nélküli közvetlen eladásról van szó. 3.rész A privatizált vagyon ala­pokra történő átruházása és a vagyonalapok fel­­használása 11. törvénycikk 1./A jóváhagyott vállalati privatizáci­ós tervvel összhangban az alapító meg­szünteti a vállalatot annak feloszlatása nélkül, vagy vagyonrészt emel ki belőle. 2.1 Azokban az esetekben, amikor a vállalat alapítójának az átruházás napján szövetségi központi államigazgatási szerv számít, a privatizált tulajdon a vál­lalat megszüntetésének napján vagy azon a napon, amikor a vagyonrészt ki­emelték, átszáll a Szövetségi Nemzetiva­gyon-alapra, amelyet ez a törvény létesít 29. tc.-e által (a továbbiakban csak “alap”). Ez nem vonatkozik a 42. tc.-ben felsorolt esetekre. 3. / Ha a vállalat alapítója köztár­saság, állami szerv vagy község, a priva­tizált vagyon azon a napon száll át a Cseh Köztársaság Nemzetivagyon-alap­­jára vagy a Szlovák Köztársaság Nemze­­tivagyon-alapjára (a továbbiakban csak “köztársasági alapok”), amelyek a nem­zeti tanácsok törvényei révén jönnek lét­re, amelyen megszűnt a vállalat, vagy ki­vették a vagyonrészt. 4. / Az illető köztársasági alapba a 3. bek. szerint a következő kerül át: a) a privatizált vagyonnak az a része, amely az illető köztársaság terülétén ta­lálható, b) olyan pénzeszközök, valamint jo­gokban és kötelezettségekben megteste­sülő tulajdon, melyek a vállalat adott szervezeti egységének tevékenységéhez fűződnek, az illető szervezeti egység he­lye szerint, c) olyan pénzeszközök, valamint jo­gokban és kötelezettségekben megteste­sülő tulajdon, amely nem kötődik konk­rétan valamelyik szervezeti egységhez,a privatizált tulajdon azon része értéké­nek arányában, amely az illető köztár­sasági alapra szállt át az a) és b) pont szerint. 5. / A tulajdonnak a 2. és 3. bek. sze­rinti átruházása előtt a vállalat a felhasz­­nálhatatlan vagyon részeit illetően (6. te., 1. bek., c. pontja) a jóváhagyott pri­vatizálási terv szerint jár el. 6. / Az alapító nem veszi ki a vállalat azon vagyonrészét, amelyet az ipari vagy egyéb szellemi jogok (6. te, 1. bek., j. pont) alkotnak, vagy amelyekhez e jo­gok fűződnek. Ezeknek a jogoknak az átruházása szerződés alapján történik. 7. / Ha az Alapra vagy a köztársasági alapokra száll át a vállalat teljes vagyo­na, kereskedelmi társaságokat kell ala­pítani, vagy e tulajdon eladásának idő­ben egybe kell esnie a vállalat feloszlatás nélküli megszüntetésével. 8. / A vagyonrészre vonatkozóan jóvá­hagyott privatizációs tervben rögzített napon a szövetségi központi államigaz­gatási szerv az illető vagyonrészhez kö­tődőjogokat átruházza az Alapra, a köz­­társasági államigazgatási szervek, vala­mint a községek pedig az illető köztár­sasági alapra. 12. törvénycikk 1. / Az Alap és a köztársasági alapok (a továbbiakban csak “alapok”) nem al­kotják az állami költségvetések részét, és csak a törvény által meghatározott cé­lokra használhatók fel. 2. / Az alapok tulajdona a jóváhagyott privatizálási tervekkel összhangban a következő privatizálási módokra hasz­nálható fel: a) részvénytársaság vagy más keres­kedelmi társaság alapítására [a rész­vénytársaságokról szóló 104/1990-es számú törvény, a Gazdasági Törvény­­könyv 109/1964-es számú törvénye, ké­sőbb kibocsátandó előírások értelmé­ben], továbbá a vagyonrész ilyen társa­ságok keretében való beruházására, b) vállalat vagyonának vagy vagyon­részének eladására, c) a privatizált vagyon községekre va­ló átruházására, d) a privatizált vagyon beteg- és nyugdíjbiztosítási célokra való átruházá­sára. 3. / A tulajdon 2. bek. szerint történő felhasználásához külön előírások [a kül­földi vagyonrészesedésű vállalatról szóló 173/1988-as számú törvény, a 112/1990- es számú törvény értelmében] által fel­sorolt esetekben nincs szükség enge­délyre. 4. / Az alapok vagyonából jogi szemé­lyek jogigényei külön jogszabályok [pél­dául a 403/1990-es, egyes anyagi sérel­mek következményeinek enyhítésére hozzott törvény a 456/1990-es számú törvény értelmében] szerint elégíthetők ki. 5./ Az alapok vagyona felhasználható a privatizálásra kijelölt vállalatok köte­lezettségeinek teljesítésére. 13. törvénycikk Az Alap tulajdonának eladásakor nem nyújtható kedvezmény. Rész­vények eladásakor csak olyan kedvez­­mány adható, amelyet megenged a rész­vénytársaságokról szóló törvény. 14. törvénycikk 1./ A privatizált vagyon eladását az alapok a vevővel kötött szerződés alap­ján vagy nyilvános árverés útján végzik. Ha az eladás nyilvános árverésen törté­nik, hasonló az eljárás, mint az állami tulajdon külön előírások [I. a 4. tc.-ben zárójelben levőket] alapján történő át­ruházásakor. 2.1 A privatizált tulajdon kereskedel­mi társaság betéti tőkéjeként való beru­házásakor az alapok külön előírások [I. a 12. te. 2. bek.-ének a. pontjában záró­jelben levőket] szerint járnak el. 15. törvénycikk 1. / A privatizált tulajdon eladásával vagy kereskedelmi társaság betéti tőké­jeként való beruházásával a tulajdon megszerzőjére a szerződés hatályba lé­pésének napján átszáll a tulajdonjog, to­vábbá az illető tulajdonhoz fűződő egyéb jogok és kötelezettségek. 2. / A jogigény átruházása egyébként a jogigény külön előírások szerint törté­nő érvényesítésére vonatkozó jogszabá­lyok [a Polgári Törvénykönyv 40/1964-es számú törvénye, a Gazdasági Törvény­­könyv 109/1964-es számú törvénye ké­sőbb kiadandó előírások értelmében, a Nemzetközi Kereskedelem Törvény­könyvének a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat illető jogviszonyokat sza­bályozó, 109/1964-es számú törvénye] szerint történik. 3. / Kötelezettség átruházásához nincs szükség a hitelező beleegyezésére, az Alap azonban vagyonával kezeskedik az illető kötelezettségeknek a privatizált vagyon új tulajdonosa általi teljesítésé­ért. 4. / Az új tulajdonos köteles fölös­leges halogatás nélkül bejelenteni a hi­telezőnek a kötelezettségátvállalást. 16. törvénycikk Az ipari vagy más szellemi tulajdon­ból eredő jogok megszerzőjük és a válla­lat közti szerződés alapján szállnak át. 17. törvénycikk A vállalatnak saját dolgozóival vagy a privatizálás által érintett szervezeti egy­ség dolgozóival szembeni munkajogi vi­szonyából eredő jogai és kötelezettségei átszállnak az új tulajdonosra. 18. törvénycikk A vállalat teljes vagyonának privati­zálása esetén ha a szerződésből vagy ab­ból a jogügyletből, amellyel a vállalat tu­lajdonát kereskedelmi szervezet betéti tőkéjeként helyezték el, nem következik más, a megszerzőre száll át a vállalat ne­vének használatára való jog, ha ez nem ellentétes az illető név használatáról rendelkező törvénnyel. Ennek a jogát­szállásnak nem akadálya a név utórészé­nek, mely a vállalat jogi formáját jelzi, a megváltoztatása. 19. törvénycikk 17 A szerződés hatályba lépésének vagy a tőke elhelyezésének napján az Alap köteles átadni, az új tulajdonos pe­dig átvenni a privatizált tulajdonhoz tar­tozó dolgokat, s az átvételről jegyző­könyv készül, amelyet mindkét fél aláír. 2.1 A tulajdon átadásával a megszer­zőre hárul az ezen dolgokban esetleg keletkező kár veszélye, valamint a rájuk vonatkozó tulajdonjog. 37 Az ingatlanra való tulajdonjog megszerzéséhez külön előírások [az ál­lami közjegyzőségekrői, az állami köz­­jegyzőség előtti eljárásokról szóló 95/1963-as számú törvény, későbbi előí­rások értelmében] szerinti bejegyeztetés szükséges. A törvény második ré­szét holnapi számunk­ban közöljük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom