Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-06 / 15. szám
Részvénytársaságok pénzgazdálkodása lí újság TI A piacgazdasághoz igazodva A privatizálás folyamatának első szakaszában az állami vállalatokból részvénytársaságok alakulnak. Többségük - főleg eleinte - külföldi részvétel nélkül. A jogi és a szervezési jellegű változások következtében változásokra kerül sor a pénzgazdálkodásban is. Alábbi cikkemben csak a külföldi vagyonrészesedés nélküli részvénytársaságok pénzgazdálkodásával foglalkozom. Elöljáróban el kell mondani, hogy az állami vállalatoktól eltérően, amelyek pénzgazdálkodása nagymértékben szabályozott, a részvénytáraságok a piacgazdaság feltételeinek megfelelő, lazább alapelvekhez igazodnak. Ezek a következők: A részvénytársaság alaptőkéje- pénzalapok;- a nyereség elosztása és a veszteség fedezése;- a részvénytársaságok adózása. Az állami vállalatoktól való alapvető eltérés az, hogy a pénzalapokat nem tagolják részekre, hanem megmarad egyetlen globális forrás, s ez az alaptőke. Az alaptőke a részvénytársaság pénzgazdálkodásának bázisa. A cél egyrészt az, hogy egyén által nem nyitható nagy tőkét összpontosítanak a vállalkozás céljaira, másrészt pedig, hogy a vállalkozás kockázatát a személyek nagy száma vállalja. Különbséget teszünk az ún. jegyzett és betéttőke között. Érvényes alapelv, hogy a jegyzők az értékpapír aláírásakor kötelesek lefizetni a jegyzett tökének legalább 10 százalékát, az alapító közgyűlésig ennek a tökének összesen 30 százalékát, s legkésőbb a részvénytársaság vállalati regiszterbe történő bejegyzésétől egy éven belül a jegyzett részvények teljes összegét. Az alaptőke a részvénytársaság pénzgazdálkodásának legfontosabb forrása, amely egyben vagyonának fedezete. Szintje általában nem változik, csak a közgyűlés döntése alapján. Az alaptőkét akkor növeli, ha a részvénytársaságnak fejlesztésre, rekonstrukcióra és korszerűsítésre további pénzeszközökre van szüksége, illetve akkor is, ha ki nem fizetett nyeresége annyira felhalmozódik, hogy a társaság vagyona jelentősen meghaladja az alaptőkét. Végül abban az esetben is, ha a társaságnak tartósan nagy kötelezettségei vannak, amelyek hosszú távon helyettesítik az alaptőkét. Az alaptőke lényegében három módon növelhető: 1. új részvények jegyzésével; 2. a társaság alaptőkéjét meghaladó vagyonának átalakításával alaptőkévé; 3. a kötvények részvényekre való kicserélésével. Az alaptőke növelésének módja új részvények kiadása vagy a korábban kiadott részvények névleges értékének emelése. Az alaptőke növelésétől eltérően a részvénytársaságokról szóló törvény kifejezetten nem említi, hogy mikor kell csökkenteni az alaptőkét. Ez a lehetőség pl. akkor jön számításba, ha csökkenteni kell a társaság tevékenységét, illetve a tartalékalapból nem fedezhető veszteségre kerül sor. Érvényes alapelv, hogy a csökkentés következtében az alaptőke szintje nem apadhat le minimális értékre, vagyis százezer korona alá. Az alaptőke is három módon csökkenthető: 1. a részvények számának csökkentésével; 2. a részvények névleges értékének csökkentésével; 3. a részvények lefizetésével. A törvény részletesen szabályozza az alaptőke csökkentésének eljárását és feltételeit, hogy ezzel biztosítsa a részvényesek jogait, s védje a részvénytársaság hitelezőit. A részvénytársaság pénzalapjai A részvénytársaságokról szóló törvény értelmében a részvénytársaság egyetlen pénzalapot köteles létrehozni, mégpedig a tartalékalapot. Ezt az alapszabályokban meghatározott módon hozza létre. A tartalékalapot évente köteles a nyereségből feltölteni, mégpedig a rendelkezésére álló nyereség öt százalékáig terjedően, az alaptőke 10 százalékos szintjéig. így a törvény közvetlenül biztosítja minden részvénytársaság minimális kötelező pénztartalékát. A részvénytársaság nem köteles más pénzalapokat létrehozni. Ez alól csak a jutalmazási alap kivétel, amelynek létrehozását a béreszközöket szabályozó előírások a múlt év végéig követelték meg. A részvénytársaság a rendelkezésére álló nyereségből fakultatív módon további alapokat hozhat létre. Ilyen elsősorban a kulturális és szociális szükségletek alapja, amelynek célja megteremteni a jó szociális kapcsolatot az alkalmazottak és a részvénytársaság között. Ezt egyelőre a 210/1989 Tt sz. hirdetmény szabályozza. Rögzíteni kell azonban a társaság alapszabályában is. Fakultatív alapként tekintetbe jön a kockázati alap, amelyet a társaság nyereségéből kell létrehozni, s nem úgy, mint korábban az állami vállalatokban, a költségek terhére. A társaság nyereségéből, a kötelező tartalékalapon kívül, fakultative további alapokat is létrehozhat, pl. a társaság tőkéjének jövőbeli bővítését, a részvények fokozatos lefizetését, a megvendégelést és az ajándékozást szolgáló alapokat. Az ilyen fakultatív alapok létrehozásának lehetőségét célszerű rögzíteni az alapszabályban, beleértve az alapok létrehozásának és felhasználásának alapelveit is. A részvénytársaság fejlesztési alapot nem hoz létre, s ezért a nem beruházási jellegű, tudományos-műszaki fejlesztésre fordított kiadásokat saját költségeiből pénzeli, a költségek ütemterve szerint. A részvénytársaság ehhez hasonlóan nem hozza létre a javítások alapját sem. A nyereség elosztása Az állami vállalatoktól eltérően a részvénytársaságokra vonatkozóan a törvény nem szabja meg a nyereség elosztásának módját. Levonható azonban az a következtetés, hogy a részvénytársaságnak nyereségéből elsősorban az állami költségvetésbe való elvonásokat kell fedeznie, s kötelezően fel kell töltenie tartalékalapját. A nyereség fennmaradó részét a részvénytársaság saját hatáskörében az osztalékokra, valamint a fakultative létrehozott alapok feltöltésére és más célokra fordítja. A nyereség elosztásának módjáról, és az osztalékok szintjéről a közgyűlés dönt. Az osztalékok szintje elsősorban a társadalom nyereségétől függ, de megszabásakor tekintetbe kell venni a pénzpiacon a tőkehozamot, elsősorban a kamatokat. A részvénytársaságok megadóztatása A részvénytársaság nyereségének egy részét a 156/1989 Tt. sz. törvény alapján befizeti az állami költségvetésbe. Ez a bérekre is vonatkozik (jelenleg a folyó évben kifizetésre kerülő béreszközvolumen 50 százaléka az alaptétel. A nyereségelvonás a hozzászámítható és a levonható tételek által módosított nyereség 55 százaléka. A részvénytársaság alá van vetve a bér- és az árszabályozási elvonásoknak is. A részvénytársaságok továbbá forgalmi adót fizetnek a 73/1952 Tt. sz., a későbbi előírások által módosított, forgalmi adóról szóló törvény szerint. A jövedelemadóról szóló 157/1989 Tt. sz., a 180/1990 Tt. sz. törvény által módosított rendelet értelmében kötelesek levonásokat eszközölni a külföldi jogi személyeknek folyósított osztalékokból. A részvénytársaság nem eszközöl levonásokat más részvénytulajdonosok osztalékából. A részvénytulajdonosok az osztalékot belefoglalják jövedelmükbe, s azt a szervezetek esetében a jövedelemadóról szóló törvény, természetes személyek esetében pedig a lakossági jövedelmi adóról szóló törvény szerint adóztatják meg. Végül néhány megjegyzés az állami vállalatok átalakulásáról részvénytársaságokká. Az állami vállalatok részvénytársaságokká történő átalakulása során az egyik legnagyobb probléma az állami vállalat törzsvagyonának átalakulása a részvénytársaság alaptőkéjévé. Legalábbis az első szakaszban legegyszerűbb a megoldás, ha az új részvénytársaság alaptőkéje lényegében megfelel a megszűnő állami vállalat törzsvagyonának. Az állami vállalatról szóló törvény értelmében a törzsvagyont az állóalapok alapjában megmaradt összeg, illetve a forgalmi alapban és az értékpapíralapban megmaradt beruházási eszközök képezik. Ez szükségmegoldás, mivel az említeti alapok teljes mértékben nem fedezik azt a vagyonrészt, amely a részvénytársaság megalapításához szükséges, s ezen túlmenően ezeket az alapokat aláértékelték az általuk fedezett vagyonrészek alábecsülése következtében. Ez elsősorban az állóeszközök, a beruházások alapjára és a forgalmi alapra vonatkozik. Az első nem foglalja magába a vállalat által kezelt telkek árát, s az állóeszközök megállapított értéke sem felel meg a jelenlegi áraknak. A forgalmi alap csak részben fedezi az állami vállalat készleteit, s nem fedezi az olyan forgóeszközöket, amelyek problematikus tételeket is magukba foglalnak, pl. behajthatatlan követeléseket Napjainkban, amikor - tekintettel az árszintváltozásokra - problematikus a vagyonrészek újraértékelése, lényegében reális a törzsvagyon leegyszerüsitett pontosítása. Elsősorban ki kell egészíteni a telekárakat (az SZK Pénzügyminisztériumának 205/1988 Tt. sz. hirdetménye, a 289/1990 Tt. sz. hirdetmény értelmezésében), le kell írni a behajthatatlan követeléseket, legalább részben ki kell egyenlíteni a tartósan változó készletek hitelét és valóssá kell tenni a készletszintet. A részvénytársaságok létrejötte után célszerű lesz átfogó módszerek alkalmazásával felértékelni az egész társaság vagyonát, esetleg a vagyon növekedését aktíváiban „goodwill“nek (eszményi vállalatértéknek) kell feltüntetni, s ezt az emelkedést tükrözni az alaptőkében is. A konkrét megoldás a készülő transzformációs törvénytől függ. Végül úgy összegezhetnénk, hogy a részvénytársaságok pénzgazdálkodása jelentősen eltér az eddigi állami vállalatok pénzgazdálkodásától. A részvénytársaságok pénzgazdálkodásában nagymértékben érvényesülnek a társaság szerveinek döntései és a jövőbeni pénzpiac hatása. PAVOL VAŐEK mérnök, kandidátus A hetvenes évek energiaválsága a traktormotorok esetében is alternatív üzemanyagforrások keresésére ösztönzött. A dízelmotorok üzemeltetésére különböző olajféléket (napraforgó, szója, repce) próbáltak ki. A legígéretesebb eredményeket a repcével és a napraforgóval érték el: a repcéből 28-30 százalék, a napraforgóból 35-37 százalék olaj nyerhető. Az alternativ biodízel-üzemanyaggal nagyon jó tapasztalataik vannak az osztrák földműveseknek. Biodízelolaj gyártására több berendezésük üzemel, például Silbergben, Asperhofenben, Aschauban, Absdorfban és Güssingben. Néhány szlovákiai mezőgazdasági szakembernek lehetősége adódott megtekinteni ezeket a berendezéseket. A legkorszerűbb technológiai folyamatról van szó, az eljárás során - a magvak kisajtolásától Új alternatív üzemanyag a biodízelolaj kivonásáig - mindent számítógép vezérel. Ausztriában az új üzemanyagot több mint 500 különböző típusú és teljesítményű traktormotorban próbálták ki. Az osztrák szakemberek tapasztalatai szerint az alternatív üzemanyaggal hajtott traktorok teljesítménye 4-5 százalékkal kisebb. A kipufogó gázok 50 százalékkal kevesebb káros anyagot tartalmaznak, a kéndioxid mennyisége pedig szinte elenyésző. A karcinogének kibocsátása 30-40 százalékkal csökken, ugyanez érvényes a szén-monoxidra és a szén-dioxidra. Ha a hőmérséklet -8 C-fok alá süllyed, a biodizelolajhoz kb. 10 százalék benzint szükséges adni. Az Agricultural research c. folyóirat 1989/5. számában közzétett adatok szerint gondot jelent, hogy a biodízelolaj viszkozitása tizenötször nagyobb, mint a dízelolajé. Ennek következtében a motor égésterében nehezebben megy végbe a porlasztás, és tökéletlen az égés. A forgattyúműház-1991. március 6. ban fokozatosan felgyülemlő biodizelolaj megváltoztatja a motorolaj viszkozitását. Tavaly a Brünni Traktorgyártási Kutatóintézetben, a Túrócszentmártoni Nehézgépipari Művekben és a Lipoveci Földműves-szövetkezetben végeztek kísérleteket a dízelmotorok biodizeolajjal történő meghajtására. Brünnben Zetor UR I, Túrócszentmártonban Zetor UR I és UR IV, Lipovecben Zetor UR I, UR II és UR IV típusú motorokat teszteltek. Az előzetes eredmények igazolják azt a feltevést, hogy a biodízel-üzemanyag felhasználható a mi traktorjaink meghajtására is, bár még felmerül néhány hiányosság. Az új üzemanyag alkalmazásakor a motor teljesítménye 5 százalékkal csökken. A tömegben kifejezett üzemanyag-fogyasztás a Z8701. 12 típusú motor esetében 10,5 százalékkal, a Z8602 típusú esetében pedig 14 százalékkal volt magasabb, mint az MN 4 számú dízelolaj fogyasztása. A füstkibocsátás a dízelolajjal összehasonlítva 58 százalékkal csökkent. Igaz, 0 C-fok alatti hőmérsékleten gondok merülhetnek fel a motor beindításakor. Ezért a már említett kutatóintézet dolgozói szerint ajánlatos a biodízel-üzemanyagot dízelolajjal hígítani. A kísérletek során megmutatkozott, hogy az új üzemanyag a lakkot és a főleg öregebb gumialkatrészeket marja. A lipoveci szövetkezetben a traktorok tarlóhántást, közép- és mélyszántást (istállótrágya beszántásával) végeztek. A biodizelolaj használata következtében a traktorokon nem észleltek semmiféle meghibásodást sem. Osztrák szomszédaink kielégítő tapasztalatai és a biodízelolajjal nálunk végzett tesztek előzetes eredményei alapján foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy ennek az alternatív üzemanyagnak az előállítására berendezéseket építsünk. JÁN JURlCEK Az éticsiga-tenyésztésbe fektetett minden koronája többszörösen megtérül, ha az foM ú-JkSm olasz társaság eredményes tenyésztési rendszerét alkalmazza. A rendszergazda, a Felsőszemerédi Földműves-szövetkezet mindennel ellátja, ami egy tenyészkert létrehozásához és fenntartásához szükséges. A szövetkezet előnyös feltételek mellett vásárolja fel az éticsigát. Ha Helix Pomatia fajtájú éticsigát kíván tenyészteni, hozzánk bizalommal fordulhat. Címünk: Május 1. Földműves-szövetkezet, Felsószemeréd Telefon: 0812/921 15-17 Pozsonyi kirendeltségünkön - Mliekárenská u. 10 - is érdeklődhet. Telefon: 213 000, 212 521, 212 920. Vállalkozás kockázat nélkül, vállalkozás az EURO-HELIX-szel! Tenyészkertünket megtekintheti a szövetkezetben. JRD 1. mája, Horné Semerovce FÚP-9 Biodízelolaj - meghajtású Zetorok? iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy
