Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-06 / 15. szám
o —------------------------j IC ÚJSÁG )l 1991. március 6. A kereszténydemokraták reformforgatókönyve A csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatokról Rudolf Slánsky, Csehszlovákia moszkvai nagykövete interjút adott a Csehszlovák Sajtóirodának. Ebben kitért a gazdasági kapcsolatokra is, amelyekről azt mondta, hogy korántsem megnyugtatóak és az utóbbi évben jelentősen bonyolulté váltak. A szovjet gazdasági reform során néhány olyan belső mechanizmust vezettek be, amelyek gyakorlatilag bezárják az ajtót a széthulló KGST- tagországok kereskedelme előtt. Véleménye szerint a Szovjetunióval folytatott kereskedelmi kapcsolatok fenntartásához két út vezet, amelyek feltételezik egymást. Először is intenzív tárgyalásokat kell folytatni kormányszinten köztársasági és ossz-szövetségi intézményekkel. A másik út a csehszlovák vállalatok aktvitásának fokozása. Tudomásul kell venni, hogy az állami intézmények egyszerre nem képesek kitárni a kapukat a partnerek előtt. Ezzel szemben elmúltak azok az idők, amikor csupán államközi volt a kereskedelem. Az a vállalat, amely nem igazodik az új helyzethez, a szovjet piacon elveszti lehetőségeit az érvényesülésre. A kőolajszállítások kapcsán a csehszlovák nagykövet hangsúlyozta, hogy semmiféle diszkriminációról nincs szó. A szovjet szállítások csökkenésének oka valóban a szovjet kőolajiparban uralkodó nehéz helyzet. Minden nehézség ellenére a szállításokban mindeddig a kőolajat nem használták fel politikai vagy egyéb nyomás eszközeként. A nagykövet szerint a Szovjetunió szuperhatalom maradt, s jelentősen befolyásolja a történést a világban. Ezért kormányát nem lehet figyelmen kívül hagyni. A központ kezében maradt a gazdaságpolitika kulcsa és a külkereskedelem legfontosabb forrásai fölött - így a kőolaj és a földgáz fölött is - a központ rendelkezik. A Szovjetunióhoz fűződő viszonyunkat meg kellene szabadítani az ésszerűtlen elemektől, hangsúlyozta a nagykövet. E kapcsolatok annál jobbak lesznek, minél kevesebb lesz mindkét oldalon a megalapozatlan gyanúsítgatás és ellenségeskedés. Külföldi tőke Lengyelországban A lengyel gazdaság felújítása elképzelhetetlen a külföldi tőke részvétele nélkül, jelentette ki Janusz Lewandowski, a tulajdonviszonyok megváltoztatásának minisztere Varsóban. Az eddigi 3S3 millió dolláros külföldi beruházást a szükségletekre és a társadalom elvárásaira való tekintettel elenyészőnek nevezte. Szavai szerint Lengyelország a külföldi beruházások terén csak egyharmadát érte el annak, amit Magyarország. A külföldi tőke beáramlásának akadályaként a játékszabályok bonyolultságát és az egyértelmű törvények hiányát jelölik meg. Most egy új törvény kidolgozásán fáradoznak, amely lehetővé tenné, hogy már ezer dolláros tőkével is létre lehessen hozni Kft-ket. /Eddig ez a határ 50 ezer dollár volt./ A külföldi beruházásokat felügyelő intézmény szerint 1989-től ez év februárjáig 3246 engedélyt adtak ki vegyesvállalatok létrehozására. E vegyesvállalatokban a külföldi részvétel 69 százalékos. A külföldi partner átlagosan 133 ezer dollárral részesedik. A kiadott engedélyek számával ellentétben a valóságban csak 1653 vegyesvállalat regisztráltatta magát. Ezekben a külföldi részvétel nagysága 200 millió dollár. Az engedélyezett vegyesvállalatok kétharmada hozzávetőlegesen 50 ezer dolláros alaptőkével működik. A 3 millió dollárnál többet beruházó társaságok részaránya azonban csak 0,5 százalék. A legtöbb külföldi beruházó Németországból érkezik /30 százalék/, továbbá Svédországból és az Egyesült Államokból. Számos nagynevű külföldi cég is megszerezte az engedélyeket, de még nem ruházott be. Ausztria keleti beruházásai Tavaly jelentősen megnövekedtek az osztrák vállalatok beruházásai Kelet- Európa országaiban, főleg Csehszlovákiában, Magyarországon és Jugoszláviában. Magyarországon az osztrák vállalatok 1400 vegyesvállalatban részesednek. Csehszlovákiában 612 vállalatban vesz részt osztrák tőke. Mind Magyarországon, mind nálunk Ausztria a beruházásokat illetően Németország mögött a második helyen áll. Jugoszláviában 500 vegyesvállalatot regisztráltak osztrák részvétellel, Lengyelországban kétszázat, a Szovjetunióban 156-ot és Bulgáriában tizenötöt. A kelet-európai országok közismert gazdasági nehézségei ellenére az osztrák kivitel Kelet-Európa felé tavaly 15 százalékkal nőtt és 49 milliárd Schillinge! tett ki. Csehszlovákia 8,6 milliárd schilling értékű árut hozott be Ausztriából. A legnagyobb növekményt az osztrák cégek a Szovjetunióban érték el. Izrael gazdasága reformra szorul Izraelben példátlan helyzet alakult ki, s ez alapvető reformokat követel a gazdaságban - jelentette ki Richard McCormack,, az Egyesült Államok gazdasági ügyekkel foglalkozó külügyminiszter-helyettese. Izrael az elkövetkező években kb. 1 millió bevándorlót vár a Szovjetunióból, akik számára lakásokat és munkahelyeket kell létrehoznia. Izrael lakossága így egyötödével megnövekszik. 1990-ben az országba 185 ezer ember vándorolt be, idén további 300 ezer bevándorlót várnak. Izraelnek McCormack szerint meg kellene nyitnia piacait, hogy a magánberuházók lehetőséghez jussanak, meg kellene szüntenie a szigorú bértörvényeket, hogy új munkaalkalmat teremtsen és fel kellene számolnia a kereskedelmi korlátokat. Az állami vállalatok privatizálása lassan halad előre, az országnak jobb feltételeket kellene teremtenie a vállalkozók számára, mint amilyenek Görögországban, Franciaországban, Kóreában vagy Szingapúrban vannak, hangsúlyozta az amerikai'külügyminiszler-helyettes. Izrael kapja az amerikai segélyek legnagyobb részét, évente 3 milliárd dollárt. 1990-ben a munkanélküliség aránya Izraelben 9,5 százalék volt és azzal számolnak, hogy három éven belül ez az arány 14 százalékra nő. Az infláció tavaly 17,6 százalékos volt. Izraeli adatok szerint az Öböl-háború az országnak 2 milliárd dollárjába kerrült, ami jelentősen csökkenti azokat a pénzeszközöket, amelyeket a szovjet bevándorlók ellátására fordíthatnak. A bevándorlás finanszírozására Izraelnek 20 milliárd dollárra lenne leszüksége. Alternatív gazdasági program A Kereszténydemokrata Mozgalom a gazdasági reform véghezvitele során mindenekelőtt a szociális piacgazdaság megteremtését és az illetékességi kérdések rendezését taraja szem előtt A KDM vezetői szerint a gazdasági reform szövetségi “forgatókönyve” nem veszi eléggé figyelembe a két tagköztársaság közti különbségeket. A szlovák kormánynak olyan hatáskörökkel kell rendelkeznie, hogy Szlovákiában ő dönthessen a reform stratégiájáról és taktikájáról, figyelembe véve annak a lakosságra gyakorolt szociális hatását. Bár a kabinetben ismerik a kereszténydemokraták reformtervezetét, valójában továbbra is nyitott kérdés, hogy a KDM koalíciós partnerei miképp is vélekednek az előterjesztett alternatív javaslatokról. A KDM által előteijesztett tervezet tíz fő pontja közül az egyik az aktív foglalkoztatás politikájáról szól. E szerint meg kell tartani az eddig kialakított munkalehetőségeket, de egyúttal újakat is kell teremteni. Az állami költségvetési gazdálkodást illetően a KDM-nek az a véleménye, hogy a költségvetési kiadások restrikcióját csak a nem produktív szférára szabad kiterjeszteni. Ezzel kívánja megakadályozni, hogy megszűnjenek a gazdaságilag életképes, de átmenetileg gondokkal küszködő üzemek. A kereszténydemokraták szerint a kis- és nagyprivatizációban olyan feltételeket kell kialakítani, hogy a tulajdonszerzésben és -felújításban Szlovákia összes lakosa részt vehessen, még ha jelenleg nem is rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel. Erre a célra új pénzügyi rendszert kell létrehozni. A KDM javasolja, hogy mielőbb létesítsenek egy szlovák jegybankot és értéktőzsdét. A monopóliumellenes politikában alkalmazni kell a gazdasági szabályozókat, beleértve az adó- és vámintézkedéseket, amelyek jóváhagyásának szintén a tagköztársaságok hatáskörébe kell tartozniuk. E tekintetben az adópolitikát közvetett ösztönzésként kell kihasználni a vállalkozási szférában. A KDM javaslata szerint a külkereskedelemnek is a tagköztársaságok illetékességébe kell tartoznia. Ezért szlovák kereskedelmi és kulturális kirendeltségeket kell létesíteni külföldön, szabadkereskedelmi övezetet kell kialakítani, és támogatni kell a külföldi vállalkozók szlovákiai beruházásait. Fontos tényező a Szovjetunió állami és regionális szerveivel való mielőbbi kapcsolatfelvétel, hogy tisztázódjanak a kereskedelmi feltételek. A mozgalom helyesli az árliberalizációt, de az árpolitikában széleskörű szabályozó intézkedéseket szorgalmaz az állampolgárok megnövekedett megélhetési terheinek mérséklése céljából. Az árliberalizáció következtében veszélybe került a nyugdíjasoknak az 50—70, a többgyermekes és fiatal családoknak pedig a 30 százaléka. A kereszténydemokraták ezért javasolják a létszükségleti cikkek árának csökkentését, valamint országos nyugdíj- és betegbiztosítási alap létrehozását. Ami a Panorámából is kimaradt (1920—1991) 71 éves korában elhunyt Csanádi Imre költő, szerkesztő, az Új Tükör egykori főszerkesztője. Parasztcsaládban született, a Győrffy-kollégium növendéke volt, katona lett, hadifogságba került. Első verseskötete, amelyben a falu szegényembereinek nehéz életét mutatta be, Esztendők terhével címmel 1953-ban látott napvilágot. A háború és a fogság idejéről ír a Sorok a győri állomáson és a Berdicsevi nyírfák című köteteiben. Az igazi kibontakozást az 1956-os Erdei vadak, égi madarak és az 1963-as Ördögök szekéren című kötetei hozták, amelyekben a régi magyar költészet: a prédikátorok, kuruc énekszerzők hangján szól korának válságos gondjairól, az 1956-os év tragédiájáról, s hitet tesz a cselekvő élet mellett. Költői munkásságát Csillagforgó (1966), Ötven vers (1970), Összegyűjtött versek (1975), valamint Bástya a bátorság (1976) című könyveiben összegezte. Csanádi Imre óvodásoknak és serdülőknek is írt. A népköltészet tudós ismerőjeként a gyermekmondóka “továbbfejlesztője” lett. Mivel ez a műfaj a terjedelem szabályozója, nyelvi ökonómiát kíván: “Csapongó ritmikájú apró versekkel tettem próbát” — vallotta Csanádi Imre. Gyermekversei (Négy testvér, 1956) könnyen mondhatókká váltak, ez megszerettető előnyük. A nagyobbacska gyerekeknek Kis verses állatvilágot írt (1958), verseihez olyan szakszerű jegyzeteket adva, hogy a tankönyvek megirigyelhetnék. Költői képeit néprajzi anyaggal is dúsította, s nem találunk bennük egyetlen unalmas ismétlést sem, a természethez és a költészethez egyaránt vonzzák az ifjú olvasókat. HARASZTI MÁRIA Bemutatkozott a Grundig (Folytatás az 1. oldalról) munkatársa — mint elmondta — bízik benne, hogy a Grundig itt sem vall kudarcot. Á legnagyobb lehetőségek — ugyanúgy, mint a nyugat-európai országokban — az iparban és a közlekedésben vannak. Ügyanis, ha Csehszlovákia fel akar zárkózni a fejlett iparral rendelkező országok mögé, elsősorban a műszaki fejlesztésre kell áldoznia. Természetesen, nem feledkeznek meg a vásárlókról sem. Színes tévékészülékeket, képmagnókat szállítanak majd rendszeresen a csehszlovák piacra. Mivel az egyes részegységek és alapanyagok Távol-Keletről érkeznek, számításaik szerint a készülékeket — az itteni keresetekhez viszonyítva — elég borsos áron fogják kínálni. (-nő-) Megszámlálta t/t/unk A Panoráma péntek este ismét a megszokott színvonalon tudósított a világról. Igényesen szólt az igényes nézőhöz. A döbbenetes képsorok, a meghökkentő riportok sorát, a hozzánk mostanában legközelebb álló kérdéskör zárta. A riport, amely inkább üzenet volt, mint helyszíni tudósítás, 600 000 /!?/ magyarhoz szólt, akiknek a múltban is megtépázott jogait, ma is csupán patikamériegen mérik. Azokhoz szólt, akikhez belföldről nem szólhatnak anyanyelvükön /mert a 15 perc cinikus arculcsapása nemzetiségünk kultúrájának és politikai súlyának/. Bizonyára akadnak olyanok, akik tiltakoznak, vagy megkérdik: Milyen jogcímen üzen a Panoráma? De a tiltakozásnak vajon van-e erkölcsi vagy jogi alapja? Olyan országban, ahol egy diszkriminatív nyelvtörvényre hivatkozva “nem Átértékelni és átszervezni kell magyar nyelvű ismertetőlap”, ott bizony elkel a biztatás, bátorítás. Lélektani okokból is. Talán a szlovák nyelvű adatlapnak nem ez a ki nem mondott küldetése?! Jó volna már másról beszélni, elfelejteni az ismeretlenül is irigyelt, Svájcban élő 1 százaléknyi rétorománt, a finnországi svédeket, a déltiroli osztrákokat..., a jogaikat, négynyelvű bankóikat, államalkotó nemzettudatukat, de leginkább természetes viszonyukat önmagukhoz, kultúrájukhoz, nyelvükhöz. De amíg mindez csupán elvitatott jussunk, ne feledjük, s ez a Panorámából is kimaradt: a népszámlálás a korábbiakhoz képest demokratikusabb, minthogy mindenki maga írja be, saját elhatározásából nemzetiségét, anyanyelvét, vallását. PAPPÉVA A tudományra is kevesebb jut A Szlovák Tudományos Akadémiának április végéig nemcsak a nevét kell megváltoztatnia, hanem gyakorlatilag teljesen át is kell szerveződnie. Az okot nyilván könnyű kitalálni: pénzhiány. A tavalyihoz képest csaknem 70 millióval csökkent az intézmény állami támogatása, és ezt a hiányt valamiképpen pótolni kell. Az egyik lehetőséget éppen az átszervezésben látják, amely 1990 februárjában — az új elnökség megválasztásával — lényegében már el is kezdődött. A különböző vezető posztokon 75 százalékban már ma új elnökök, igazgatók állnak. Folyamatban van a kutatási programok átértékelése is, hiszen azok legnagyobb része még a merev és bürokratikus, tervutasításos rendszer jegyében fogant, s a mai viszonyok között — ez elsősorban a társadalomtudományokra érvényes — gyakorlatilag használhatatlan. A dolgozók egy részének elbocsátása természetesen itt is elkerülhetetlen. Szem előtt tartják azonban, hogy ez ne menjen a kutatómunka rovására. A fiatal, illetve középkorú kutatók, tudósok aránya, ugyanis jelenleg igen kedvező, s ezen átgondolatlan elbocsátásokkal nem lenne szerencsés dolog változtatni. A tervezett, mintegy 40 százalékos létszámcsökkentés így elsősorban az adminisztrációs és a műszaki állományt érinti majd. (-ss-) c Devizapiaci árfolyamok J Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 6-án Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,66 53,72 53,19 51,36 54,50 52,93 Ausztrál dollár 21,38 21,82 21,60 20,43 22,13 21,28 Belga frank (100) 87,85 89,63 88,74 85,66 90,94 88,30 Dán korona 4,71 4,81 4,76 4,58 4,88 4,73 Finn márka 7,48 7,64 7,56 7,27 7,75 7,51 Francia frank 5,32 5,42 5,37 5,18 5,50 5,34 Görög drachmád 00) 16,78 17,12 16,95 15,74 17,28 16,51 Holland forint 16,05 16,37 16,21 15,65 16,61 16,13 ír font 48,18 49,16 48,67 46,51 49,87 48,19 Japán jen (100) 20,50 20,92 20,71 19,91 21,23 20,57 Kanadai dollár 23,92 24,40 24,16 23,21 24,77 23,99 Luxemburgi frank (100) 87,85 89,63 88,74 84,80 90,92 87,86 Német márka 18,09 18,45 18,27 17,81 18,73 18,27 Norvég korona 4,62 4,72 4,67 4,49 4,79 4,64 Olasz líra (1000) 24,22 24,70 24,46 23,62 25,06 24,34 Osztrák schilling 2,57 2,63 2,60 2,54 2,66 2,60 Portugál escudo (100) 20,73 21,15 20,94 19,82 21,44 20,63 Spanyol pesetád 00) 29,05 29,63 29,34 28,29 29,99 29,14 Svájci frank 20,78 21,20 20,99 20,46 21,52 20,99 Svéd korona 4,86 4,96 4.91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 27,63 28,19 27,91 27,21 28,61 27,91
