Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)
1991-03-05 / 14. szám
Egy nap Az első árverések után A Szlovákiában lefolytatott kisprivatizációs árveréseket különbözőképpen értékelhetjük. Némely esetben az elvárásnak megfelelő volt az eredmény, némelykor túlszárnyalta azt, máskor viszont érdektelenséggel találkoztunk... Ennek okait tüzetesebben meg fogjuk vizsgálni — közölte a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával Augustin Marián Húska, Szlovákia vagyonkezeléssel és a privatizálással megbízott minisztere. — Például már az első árverések igazolták, hogy az adott üzemegység fekvése mekkora hatással lehet a végleges árra. Ez az egész világon így van: a kedvező fekvést nagyra becsülik, olyannyira, hogy a kikiáltási ár kétszeresét is hajlandóak érte kifizetni. Mi persze nem számolhattunk ilyen nagymértékű felértékeléssel. — Mi a véleménye, miniszter úr, minden előírásszerűén ment végbe? Nem voltak spekulációk külföldi tőkével? — kérdezte a sajtóiroda munkatársa. — Az a véleményem, hogy valamiféle ütőkártyákat nekünk is tartalékolnunk kell, tehát vannak olyan eszközeink, amelyekkel szükség esetén élhetünk. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy — egy-két esettől eltekintve — hazai tőkével rendelkező vállalkozók licitáltak, akik természetesen sok esetben közvetlen környezetük anyagi eszközeit is mozgósították. Tehát a vásárlóerőt az így szerzett pénzeszközök és persze hitelek képezték. — Ön az év elején kijelentette, hogy a kisprivatizáció révén felszabadult anyagi eszközöket a szlovák kormány az egyébként életképes vállalatok adósságainak törlesztésére fogja fordítani, amivel tulajdonképpen a nagyprivatizációt segítené. Ez a véleménye a restitúciós törvény elfogadása után is? — A törvény új, semmiképpen sem elhanyagolható előírásai hatással lesznek az általunk létrehozandó alapra is, vagyis a nemzeti vagyon pénzalapjára, amelyből bizonyos részt elvonnak. Eltökélt szándékunk azonban, hogy a kisprivatizációból származó eszközöket azoknak a vállalatoknak az adósságtörlesztésére fordítjuk, amelyekről bizonyítható, hogy a ráfizetéses termelésért nem őket terheli a felelősség. Ilyen formában tulajdonképpen a kisprivatizáció segíti a nagyot. Az FMK Politikai Testületének állásfoglalása Az FMK Politikai Testületé meglepetéssel vette tudomásul, hogy a szlovák kormányelnök szokásos televíziós beszédének ideje alatt vasárnap Milan KfíaZko miniszter jelent meg a képernyőn. Beszédében megkérdőjelezte a NYEE vezetésének legitimitását, a mozgalom függetlenségét, ezzel pedig kétségbe vonta a NYEE kormányalakítási jogát, a demokratikus intézményrendszer jogosságát és a választások eredményeit. Állításait konkrét tényekkel nem támasztotta alá, ezért megnyilvánulását a tömegtájékoztatással való visszaélésnek minősítjük. Az FMK PT véleménye szerint Milan KfiáZko a szlovákiai politikai élet konfrontációs politikát követő köreinek jól ismert módszerei szerint újra ellenségkép megrajzolásával kíván hatást kelteni, valamint félelmet és bizonytalanságot ébreszteni Szlovákia lakosságában. Az ilyen módszerek alkalmazása ellenkezik az FMK alapelveivel, veszélyezteti a demokratikus intézményrendszert, és nem a helyzet megoldását, hanem kiélezését követi. Ezért az FMK PT Milan KúaZko fellépését a demokrácia elleni nyílt támadásnak ítéli, és elutasítja a miniszter által képviselt politizálási módot. Az FMK Politikai Testületé nevében: A Nagy László, az FMK elnöke Pozsony, 1991. március 4. Többen leszünk? (Folytatás az 1. oldalról) az iskolák körzetesítése. A szülők jobban szerették magukhoz közel tudni gyermekeiket. Ha a központosított magyar iskola a lakóhelytől távolabb volt, akkor inkább a közeli szlovák tanítási nyelvű iskolába járatták csemetéiket. o Az utóbbi években azonban mintha emelkedő tendenciát mutatna a magyar iskolákba jelentkezők száma. Az 1990/91-es tanévben a tíz évvel ezelőtti adatokkal szemben már 200-zal többen látogatják a magyar iskolákat Örvendezhetünk tehát? Ennek még nincs itt az ideje. Most a szigorú, igazságos vizsgálódáson van a sor, amikor a szülők lelkiismeretük szerint vallanak színt valódi énjükről, hogy szívügyüknek tekintik-e gyermekeik boldogulását. o Visszanyeri-e, illetve visszanyerheti-e megbecsülését az anyanyelvű oktatás? — Már-már érezhető némi javulás, de még nem lehetünk teljesen optimisták. Szakmai és érdekvédelmi szervezetünk — amelynek fő feladata az anyanyelvi oktatás ápolása, a magyar iskolák fejlesztése, koordinálása — mindent elkövet annak érdekében, hogy küldetésének eleget tegyen. Már az is jó eredménynek számít, hogy a járásban visszaállítottak néhány, korábban megszüntetett, többségükben magyar tanítási nyelvű alapiskolát. A szülők kérésére közbenjártunk a vajáni hőerőmű középfokú szaktanintézetében, hogy magyar osztályt is nyissanak. Szeptembertől 25 tanuló az anyanyelvén sajátíthatja el az elektrotechnikai alapismereteket, az elektromos gépek javításának, illetve kezelésének alapjait. KATÓCS GYULA Egymilliárd dollár Környezetvédelmi alap Több mint 1 milliárd dollárt ajánlott fel környezetvédelmi célra az a 25 ország, mely Párizsban a Világbank szervezete értekezletén tanácskozott. Az összeget 1991 áprilisától három évre folyósítanák. Ernst Stern, a Világbank alelnöke sajtóértekezleten közölte, hogy a pénzből elsősorban az energiatermelés olyan módozatait kívánják fejleszteni, amelyek nem erősítik az üvegházhatást s a Föld légkörének melegedését. (Reuter) I ( ÚJSÁG ) Már úgyis (Folytatás az 1. oldalról) egykori tulajdonosaik foglalkozását, társadalmi rangját? De a kisvárosok (itt nem olyanokról beszélek, mint például Lőcse vagy Selmecbánya — ezek állapota külön fejezetet igényelne) kapcsán ne is beszéljünk műemlékekről, mert nem ez a lényeg. Elegendő, ha csak arra gondolunk, hogy minden település élő, organikus egység, amely sajátos karakterét évszázadok során nyerte el, s amely úgy szép, tarkabarka összevisszaságban épült házaival, ahogy van, s itt minden erőszakos beavatkozás a kialakult harmónia durva megbontását eredményezi. S hiába nem műemlékértékűek a század első évtizedeiben épült szolid polgárházak, még a szakember sem vitathatja el tőlük azt a csínyt, amely józan mértéktartással ötvözi az' esztétikumot a praktikummal. Ezeket a több generációnak biztos családi fészket jelentő, rendezettséget és lakályosságot sugárzó házakat nyilvánították botcsinálta, megalomániás “városrendezők” korszerűtleneknek, és rombolták le utcaszámra mindenütt, hogy otromba és jellegtelen “nyúlketreceket” építsenek helyükbe, megfosztva a településeket egyéni arculatuktól, identitásuktól. Azok, akik ezt a vandalizmust elkövették, itt élnek közöttünk. Soha senki felelősségre nem vonhatja őket, mert az általuk okozott kár számokban még elkéstünk? az emberi lélek létezését is kétségbe vonja, hát még egy települését. Pedig az, amit “genius loci”-nak szoktak nevezni, nagyon is létező dolog — ha létezni hagyják. De miért keseregjünk “jelentéktelen” kisvárosok pusztulásán, ha leggazdagabb történelmi múltra visszatekintő, legreprezentatívabb városunk, Pozsony sincs jobb helyzetben, sőt! Itt élték ki leginkább romboló hajlamaikat a “korszerű városrendezés” megszállottjai. Hova tűntek a vár alatti girbe-gurba, romantikus utcácskák, hova a hangulatos terek, a szemet gyönyörködtető régi épületek tucatjai? Prágát és Pozsonyt összehasonlítva az utóbbi elsivárosodását gyakran indokolták azzal, hogy minden pénz Prága szépítésére kellett. Pedig az a látszólag jelentéktelen apróság, hogy míg például Prágában az U Hybernu mellett érintetlenül megmaradt a park szép fáival, Pozsonyban, a Ferencesek mögött azonban nem, korántsem pénz kérdése, hanem a szemléleté és hozzáállásé. Mint ahogy az is, hogy a szocialista megalománia pöffeszkedő otrombaságának csúcsa, az SZNT székhelyének szánt építészeti ízlésficam épp a várdombra került. “Maguknál a legvadabb dolgokat is meg lehet csinálni” — mondta nekem egy ízben Hetes bácsi, az öreg prágai építészmérnök, aki “valamiből élni is kell” alapon a Nemzeti Galéria “modernizálásánál” asszisztált, noha jómaga is vandálságnak tartotta vaskonstrukciókkal bástyázni körül a gyönyörű épületet. “Nálunk Prágában annyian tiltakoznának ilyen őrültség ellen, hogy lehetetlenség lenne megvalósítani.” Bizonyára igazat mondott, mégsem tudom elítélni a városcsúfítást passzívan szemlélő pozsonyiakat. Mert milyen alapon követelhetnénk meg történelmi értékeink óvó tiszteletét az egyszerű állampolgártól, a laikus többségtől, ha a szlovák történelemtudomány nagy doyenje, a szakma egyik kiválósága, Branislav Varsík professzor azzal dicsekszik egy újságcikkben, hogy annak idején Pozsonyban tevőlegesen vett részt Fadrusz legigényesebb európai mércével mérve is jelentős művészi értéket képviselő Mária-Terézia szobrának a lerombolásában? A Habsburg-família tagjai hosszú évtizedeken keresztül még a lábukat sem tehették osztrák területre, de a bécsi Mária-Terézia szobor azért megmaradt. És nem vált a város kárára. Ennyi pusztulás után mi menthető meg most, amikor — mint annyi másra — a műemlékvédelemre sincs pénz? Mondjam azt, hogy a jövő nemzedéket kellene úgy nevelnünk, hogy nagyobb tisztelettel sáfárkodjon azzal, amit rég porladó generációk hagytak rá örökül? Hogy tegyünk valamit, amíg nem késő? Vagy nyugodjunk bele abba, hogy már úgyis elkéstünk? VOJTEK KATALIN 1991. március 5. Barátkozunk a munkanélküliséggel (Folytatás az 1. oldalról) fiatalokat is, akik a civil katonai szolgálatot választották — számuk 120. • Mi várható a munkaerőpiacon? 1bvább növekszik a munkanélküliség, vagy ez már a felső határ? — Sajnos, a munkanélküliség — hacsak csoda nem történik — minden valószínűség szerint nőni fog. Feltételezésem szerint járásunkban az év végéig legalább 3500-4000 munkanélküli lesz. Csupán a Progresson vállalat — a volt Tesla — hatszáz alkalmazottja, jobbára nő elbocsájtására készül. Az elkövetkezőkben sokan lesznek, akik csak időszakosan, hosszabb-rövidebb ideig lesznek alkalmazásban. • Milyen a kapcsolatuk az üzemekkel, a szövetkezetekkel, hogyan szereznek tudomást a betöltetlen munkahelyekről, az álláskínálatról? — Amennyire lehetőségeink engedik, tájékozódunk az egyes munkáltatóknál. A legújabb törvények értelmében minden vállalat hét napon belül köteles bejelenteni a szabad munkahelyeket. Ha belső áthelyezéssel oldja meg a kérdést, azt is jelentenie kell. Ha tudomásunkra jut, hogy ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget, szigorú megtorlást alkalmazunk. Sajnos, mindezek ellenére nincs kellő áttekintésünk a szabad munkahelyekről, jó lenne ha a magánvállalkozók is tájékoztatnának bennünket. • Vannak még szabad munkahelyek, és tudna említeni néhány biztató példát, amikor segítettek ügyfelükön? — Már az is nagy segítség, hogy meghallgatjuk a legtöbbször önhibáján kívül kellemetlen helyzetbe került embert. Végzettségem szerint pedagógus vagyok, tudom, mennyit jelent ilyen esetben a megértő, buzdító szó. Éppen ezért szeretnénk alkalmazni egy pszichológust is. Amit határozott sikernek könyvelek el: a várkonyi Elektrosvitben létrehoztuk az első ún. “védett műhelyt” tíz csökkentett munkaképességű személy részére. Az Isterben is hamarosan megnyitnak egy műhelyt a mi anyagi támogatásunkkal, húsz varrónő számára. Ezzel kapcsolatban szeretném felhívni a munkáltatók figyelmét, hogy ezekre az ún. “társadalmilag célszerű” — a termelésben — vagy “társadalmilag hasznos” — a szolgáltatásban és kereskedelemben — munkahelyek létesítésére anyagi támogatást nyújthatunk. Ezen kívül mindig akad álláskínálat az egyes szakmákban is. Január végén 150 szabad munkahelyet tartottunk nyilván. • Mi tehát a teendő? A munkanélküli jön, nyilvántartásba veszik, aztán vár? — Igen, nagyon helyesen teszi mindenki, ha haladéktalanul jelentkezik nálunk, a Kondé püspök utca 2. szám alatt. Ha másért nem, a munkanélküli segély, a 140 koronás állami kompenzációs juttatás, esetleg a családi pótlék miatt. Minden hivatal nehezen indul be. Sajnos, nálunk is sorban kell állni, az emberek bosszankodnak, de ha lehet, segítünk. A torlódást többek között az is előidézi, hogy a nyilvántartottak minden tizennégy nap után kötelesek jelentkezni. Ezért mi úgy döntöttünk, hogy elegendő havonta egyszer jelentkezni, hiszen az új jelentkezőkkel is foglalkoznunk kell. Valamelyest javul majd a helyzet, ha Somorján, Nagymegyeren és Dunaszerdahelyen megnyitjuk a körzeti hivatalokat. A munkaközvetítést mindenekelőtt ezekben a körzeti hivatalokban bonyolítjuk majd le, s nekünk több időnk és energiánk marad a súlyosabb kérdések megoldására. Segítségünkre lesz az is, hogy a közeljövőben számítógépeket kapunk, amelyek leegyszerűsítik majd az ügyintézést. • Ha nem titok, mennyi pénzt fizetnek ki munkanélküli segély címén? — Nem, nem titok. Januárban egymillió 174 ezer koronát fizettünk ki segély, és 58 ezer 706 koronát családi pótlék címén. Ezenkívül mi folyósítjuk ügyfeleinknek a havi 140 koronás állami kompenzációs juttatást is, ami körülbelül 185 ezer koronát tett ki. PALÁGYI LAJOS---------------------------------------------------------------------------------------------N A BSE-kór és következményei Nagy-Britanniában a kormány határozatot hozott arról, hogy a BSE-kór terjedésének veszélye miatt tilos a vágóhidakon a szarvasmarha-koponyák feldarabolása. Ezt a műveletet eddig azért végezték, mert így könnyebb volt az állatok koponyájáról a fejhúst lefejteni. A kormány tervezi továbbá egy olyan szakértői bizottság felállítását, amely megvizsgálja az állatitakarmány-előállító iparágat, kimutatja annak gyenge pontjait, s biztosítja e fontos szektoron belüli megfelelő ellenőrzést. Minderre azért van szükség, mert a BSE-megbetegedéseket feltehetőleg olyan állati takarmány fogyasztása váltotta ki, amelybe kergekórban elpusztult birkák maradványai kerültek. A betegség következtében Nagy-Britanniában eddig több mint 20 ezer marha pusztult el. (Financial Times) _____________________________________J Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1991.március 5-én Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép- Pénznem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 52,65 53,71 53,18 51,35 54,49 52,92 Ausztrál dollár 21,59 22,03 21,81 20,64 22,34 21,49 Belga frank (100) 87,66 89,44 88,55 85,47 90,75 88,11 Dán korona 4,70 4,80 4,75 4,57 4,87 4,72 Finn márka 7,48 7,64 7,56 7,27 7,75 7,51 Francia frank 5,30 5,40 5,35 5,16 5,48 5,32 Görög drachma(IOO) 16,75 17,09 16,92 15,71 17,25 16,48 Holland forint 16,02 16,34 16,18 15,62 16,58 16,10 ír font 48,10 49,08 48,59 46,43 49,79 48,11 Japán jen (100) 20,53 21,95 20,74 19,94 21,26 20,60 Kanadai dollár 24,03 24,51 24,27 23,32 24,88 24,10 Luxemburgi frank (100) 87,66 89,44 88,55 84,61 90,73 87,67 Német márka 18,05 18,41 18,23 17,77 18,69 18,23 Norvég korona 4,62 4,72 4,67 4,69 4,79 4,64 Olasz líra (1000) 24,16 24,64 24,40 23,56 25,00 24,28 Osztrák schilling 2,56 2,62 2,59 2,53 2,65 2,59 Portugál escudo (100) 20,65 21,07 20,86 19,74 21,36 20,55 Spanyol peseta(100) 28,99 29,57 29,28 28,23 29,93 29,08 Svájci frank 20,82 21,24 21,03 20,50 21,56 21,03 Svéd korona 4,86 4,96 4,91 4,72 5,04 4,88 USA-dollár 27,75 28,31 28,03 27,33 28,73 28,03 V__________________________________________________________y
