Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-05 / 14. szám

1991. március 5. ÚJSÁG Szabadon bocsátottak 10 amerikai hadifoglyot A tűzszünet sem problémamentes ■\ J Az AP hírügynökség iraki menekültekre hivatkozva közölte, hogy Bászra váro­sában harcok folynak a Köztársasági Gárda katonái és Szaddám Husszein ellen­zői között, akik közt ott vannak a Kuvaitból érkező visszavont katonák is. Harco­kat jelentettek Irak más területeiről, többek közt Moszulból is. A bagdadi rádió nem közöl adatokat az összetűzésekről, nyugati tudósító pedig nincs az említett városokban. Nyilvánosságra hozták az Öböl-há­borúban elesett, megsebesült és eltűnt katonák létszámát. A szövetségesek ol­dalán 147-en estek el, 411 katona meg­sebesült és 65 eltűnt. A legtöbb halottja az Egyesült Államoknak van — 84. Az iraki oldalon csupán az elesettek száma ismeretes: 85 030. A harcokban 40 ame­rikai repülőgépet lőttek le az összes le­lőtt szövetséges repülőgépek száma 52. Irak részéről 135 repülőgép semmisült meg. Egy amerikai és 73 iraki hajót süllyesztettek el, illetve rongáltak meg súlyosan. Irak tegnap 10 hadifoglyot adott át a Vöröskereszt képviselőinek Bagdadban. A visszatért hadifoglyok között egy nő is van. A többség önállóságot akar Észtország és Lettország polgárai a vasárnapi népszavazás első eredményei szerint többségükben a két balti köztár­saság önállósága mellett szavaztak. Lettországban a szavazáson résztvevők 77 százaléka adta le szavazatát a nem­zeti önrendelkezés mellett Észtország­ban vidéken a szavazók 90 százaléka választotta a függetlenséget A legújabb nem hivatalos jelentések szerint Észtországban a népszavazáson a választók 82,86 százaléka vett részt 77,83 százalékuk igennel felelt a kér­désre: “Kívátya-e a független és de­mokratikus Észt Köztársaság felújítá­sát?” Lettországban az előzetes jelentések szerint a választók 87,62 százaléka vett részt a népszavazáson s közülük 73,58 százalék a függetlenség mellett szava­zott Az ellenszavazatok aránya itt 24,77 százalék volt Albánia választásokra készül Az ATA Albán hírügynökség jelentése szerint az Albán Munkapárt és az ellenzéki pártok képviselői megegyeztek abban, hogy március 31-én választásokat tartanak az or­szágban. Megállapodtak továbbá, hogy az En­ver Hodzsához fűződő múlt kérdéseit az új törvényhozó testület értékeli majd. Nem zár­ják ki, hogy Hodzsa “hagyatékáról” közvetle­nül népszavazást tartanak. Mint ismeretes, az egykori párt- és állami vezető szobrainak le­döntésekor számos incidens volt Albániában. A választási kampányt a három legna­gyobb reményekkel induló párt már megkezd­te. Az esélyesek között van a máig hatalmon lévő komunista Albán Munkapárt, a legerő­sebb ellenzéki Demokrata Párt, valamint az ellenzéki Republikánus Párt Míg a munka­párt a kampányban ana helyezi a hangsúlyt, hogy a tervgazdálkodás rendszerét piacgazda­sággal kell helyetesítteni, addig a Demokrata Párt nagyarányú privatizálást ígér az iparban és a mezőgazdaságban. Miközben a választási kampány megin­dult a gazdasági helyzet az országban tovább romlik. A kormány úgy nyilatkozik, hogy rendkívüli intézkedéseket hoz a termelés­csökkentés megfékezésére és a helyzet javítá­sát lehetővé tevő feltételek megteremtésére. Halászati egyezmény A Behring-tengerben folytatott halászat szabályairól kötöttek egyezményt Washing­tonban. Az egyezmény felöleli e térség többi állatfajtájának megőrzésére megállapított sza­bályokat is. A konferencián részt vettek Kína, Japán, Dél-Kórea és Lengyelország képvise­lői is. A tanácskozást az tette szükségessé, hogy a hagyományosan itt halászó szovjet és amerikai hajókon kívül az utóbbi időben más országok halászhajói is megjelentek a térségben. A két hagyományos partner már régebben megegye­zett a természet ésszerű kiaknázásában a tu­dósok ajánlásai alapján. A kínai, japán, kore­ai vagy lengyel halászokat azonban az eddigi együttműködési megegyezések nem kötik. Ezért gyorsan csökkenni kezdett sok halfajta és egyéb vízi élőlény száma. Az iszlám fundamentalisták, akik a síita szárnyhoz tartoznak, közölték, hogy ellenőrzésük alatt tartják Bászra váro­sát. Azt állítják, hogy megölték a város polgármesterét és rendőrfőnökét, a vá­ros vezető tisztégviselőit elfogták. Az ABC amerikai TV-állomás szerint Bász­­rában tovább folynak a harcok, és a vá­rosban káosz uralkodik. Egyes hírek szerint kurd felkelők át­vették az ellenőrzést az észak-iraki Szu­­lajmanija város fölött. Vasárnap több más iraki városban is voltak Husszein­­ellenes megmozdulások. Bagdadban közben az élet kezd visz­­szatémi normális medrébe. A rádió elő­ször szólt arról, hogy véget ért a háború, és arra hívta fel a lakosságot, hogy szá­molja fel “az agresszió következménye­it”. Felhívták a diákokat, hogy térjenek vissza az iskolákba. A forradalmi pa­rancsnokság tanácsa közölte, hogy ke­gyelmet kap minden katonaszökevény, aki egy héten belül visszatér alakulatá­hoz. Ellentmondóak a háború kimenete­lét értékelő nyilatkozatok. Az algériai A befolyásos szélsőséges nacionalista Vatra Romaneasca szervezet elutasítot­ta a Nemzeti Megmentési Front vezeté­sének törekvését, hogy kihasználja a Vatra népszerűségét, és azt saját presz­tízsének megerősítésére fordítsa. Ez a Vatra rendkívüli konferenciáján hang­zott el, amelyet Ploiestiben tartottak meg. A konferencián elutasították Radu Caonteu elnök lemondását és kizárták a vezetésből az NMF-fel együttműködő képviselőket. A Vatrát tavaly februárban alapítot­ták azzal a céllal, hogy védje az Erdély­ben élő 7 millió román jogait az ottani 2 milliós magyar kisebbséggel szemben. Az NMF és a Vatra közt a nyílt ellentét nemrég robbant ki, amikor egy parla­menti bizottság megállapította, hogy a Vatrának része volt a véres nemzetiségi összetűzések kirobbantásában Temesvá­ron. Az ellenzék azt állítja, hogy a Vatrá­­ban egyesülnek a közbiztonság, az álla­mi és pártaparátus egykori tagjai, akik a megváltozott helyzetben is megakarják tartani pozícióikat. A parlamenti bizott­ság vizsgálata eredményeinek nyilvános­ságra hozása után a Vatra szélsőséges { Hírek ) •Václav Havel Ausztriában a legnépsze­rűbb politikusok közt a 3. helyre került Az 1. helyet Franc Vranitzky kancellár, a 2-at Hel­muth Kohl német kormányfő foglalja el. A Gallup Intézet által összeállított népszerűségi listán a 4. helyre Gorbacsov, az 5.-re Mite­­rand a 6-ra Bush került •Újabb összetűzések voltak a dél-afrikai Johannesburgban a Zulu és a Xhos törzsek között Az összetűzésnek 18 halálos áldozata volt, heten megsebesültét A két törzs közti ellenségeskedés az utóbbi 5 év alatt összesen közel 5 ezer áldozatot követelt •Megkétszerezték a vérdgat, amelyet Sal­mon Rushdie költő fejére tűztek ki Iránban. A “Sátáni versek” írójának gyilkosára eddig 1 millió dollár jutalom várt, most ezt 2 millióra emelte az az iráni alapítvány, amely megerősí­tette, miszerint “a halálos ítélet visszavonha­tatlan”. •Észak-írors^ágbaneddig ismeretlen szél­sőségesek Cappagh városában a helyi kocsmá­ban lövöldözést kezdtek,amely során 4 ember életét vesztette.A támadásért a felelősséget még nem vállalta egyetlen szervezet sem. •Az új thaiföldi miniszterelnök a The Na­tion című lapnak adott inteijújában kijelen­tette, hogy az ország az államcsíny után is ki­tart eddigi gazdaságpolitikája mellett, mert az igen eredményes volt. Thaiföld 1987-óta évente átlagosan 10 százalékkal növeli gazda­sági eredményeit A világ leggyorsabban fej­lődő államai közé tartozik. külügyminiszter kijelentette, hogy az USA célja nem Kuvait felszabadítása, hanem Irak megsemmisítése volt. Para­dox helyzet alakult ki, amelyben úgy tű­nik, egyetlen nagyhatalom dönt majd a világ sorsáról, ami ugyanolyan veszélye­ket jelent, mint amikor egy országban nincs ellenzék. Szaúd-Arábiában közöl­ték, hogy az ország a továbbiakban is támogatni fogja a palesztinok ügyét, Jasszer Arafatnak azonban le kellene mondania. Mitterrand francia elnök rá­dióbeszédében javaslatot tett, hogy a Biztonsági Tanács csúcsszinten tárgyalja meg a Közel-Kelet kérdéseit. A megfi­gyelők úgy vélik, hogy ez a javaslat úgy hangzik, mint egy felhívás a palesztin ál­lam elismerésére. Baker amerikai kül­ügyminiszter kijelentette, hogy az Öböl­menti országokba tervezett látogatása során nem nyújt be újabb javaslatokat a palesztin kérdés rendezésére. Jasszer Arafat az Öböl-háború befe­jezéséről kijelentette, hogy ez a konflik­tus megerősítette a palesztin nép ügyét. A szövetséges államok a konfliktus előtt elvetették Husszein javaslatát, hogy a Kuvaiti kérdést összekössék a palesztin kérdés rendezésével, most pedig elisme­rik, hogy a palesztin probléma megoldá­sa nélkül nem lehet béke a térségben — mondta Arafat. szárnya kampányt kezdett a szervezet és a Nemzeti Megmentési Front közti együttműködés ellen. A Vatra rendkívüli konferenciájával egyidőben hívták össze a Román Nem­zeti Egységpárt renkdívüli értekezletét is. Ez állítólag a Vatra politikamentes kulturális szárnya. A román ellenzék szerint Radu Ceonteau elnökké történt megválasztása ezen az értekezleten erő­síti a szélsőséges nacionalista erők befo­lyását Romániában. Ezek az erők a rom­ló gazdasági helyzettel arányban erősítik pozícióikat. Az ellenzéki Polgári Szövetség képvi­selője közölte, hogy a NMF és a Vatra közti együttműködésben főleg a meg­mentési front liberális szárnya érdekelt, amelyet Petre Roman vezet. Ez a szárny a már többször elhalasztott konferenci­án fölénybe akar kerülni az úgynevezett neokomunista és neoszocialista szárny fölött, amelyet Ion Iliescu vezet. Úgy tű­nik, hogy a konferencián, amennyiben sikerül összehívni, a Nemzeti Megmen­tés Frontja politikai párttá válik, és szo­ciáldemokrata irányt vesz. Ez nyilván a mozgalom kettéválásához vezet majd. • Az Indiai parlamentben az egész ellen­zék kivonult a tárgyalóteremből, mert a kor­mány a jövő évi költségvetés helyett csupán 4 havi költségvetési javaslatot nyújtott be. A csonkított költségvetést azért teijesztették elő, mert tartottak tőle, hogy a népszerűtlen gaz­dasági intézkedések az ország legnagyobb pártja ellen hangolják a közvéleményt A kép­viselők rámutattak, hogy a részleges költség­­vetés a kormány gyengeségének bizonyítéka. • Ausztriában ezer lakosra számítva 7,5 négyzetméter területű napkollektor működik, és ezzel az ország Ausztrália mögött a máso­dik helyet foglalja el. Annak ellenére, hogy a napenergia kihasználása elég költséges Auszt­riában, sokan alkalmazzák a napkollektoro­kat Salzburgban például a háztartások 90 szá­zalékát ezzel a módszerrel fűtik. • Mozambikban vasúti szerencsétlenség történt, amely során egy személyvonat utasai közül 78-an meghaltak és 103-an megsebesül­tek. A vizsgálatok szerint a szerencsétlenség a fékrendszer hibája miatt történt •Az Európai Közösségek kormányközi konferenciát tartanak Brüsszelben. Megvál­toztatták az Európai Parlament hatáskörét és a végrehajtó testületek mandátumát •A Volskwagen német autógyár januárban és februárban 490 ezer VW, Audi és Seat típusú autót exportált a világ minden tájára. Ez 4,4 százalékkal jobb eredmény, mint ami­lyet tavaly ugyanebben az időszakban elértek. Míg Európa többi országában egyre kevesebb gépkocsit adnak el, Németországban az autó­eladás az év első két hónapjában jelentősen megnövekedett Szakadás a Vatra Romaneasca-ban? 3 Vegyesvállalatok Magyarországon A Magyar Hírlap közli: Egy londoni cég felmérése szerint a tengerentúli és a brit recesszió, valamint a kelet-európai bizonytalanságok ellenére nőtt a vegyes vállalat-alapítási kedv a világgazdaságban. 1990-ben az új társasági megállapodá­sok 43 százalékát a Közös Piac, 39 százalékát a felbomlóban lévő egykori KGST országokban kötötték. A kelet-európai vegyesvállalati szerződések legtöbbjét a Szovjetunióban (36 százalék), az NDK-ban (25 százalék) és Magyarországon (21 százalék) kötötték. Térségünkben a németek voltak a legaktívabbak, több mint háromszor annyi közös vállalkozásban érdekeltek, mint az utánuk következő amerikai, illetve osztrák cégek. Magyarországon az MTI jelentése szerint tavaly 3814 külföldi érdekeltségű vállalat alakult. A tavaly alakult cégek átlagos tőkenagysága viszonylag alacsony, nem éri el a 19 millió forintot, s az egy társaságra jutó, devizában megjelenő törzstőke értéke is mindössze 6,6 millió forint. A társaságok 57 százalékát az előírt minimális -1 millió forintos - alaptőkével jegyezték be, s további 33 százalé­kuk törzsvagyona sem haladja meg a 10 millió forintot. Az új társaságok jelentős része - csaknem 1800 - kereskedelmi tevékenységet folytat, több mint 800 az iparban, körülbelül 300 az építőiparban és 600 a szolgáltatások területén műkö­dik. A legtőkerősebbek az ipari szervezetek: átlagosan 45 millió forintos alaptító tőkével (17 millió külföldi résszel) jöttek létre. A kereskedelmi vállalatok alapítói vagyona átlagosan 10 millió forintot ért el, s ebből a devizában fizetett rész 3 millió forintnyi volt. Körülbelül 1400 társaság alapításában a németek, 900-ban az osztrákok, és 600-ban amerikaiak érdekeltek. Toldy-Ósz Iván, a magyarországi vegyesvállalatokat tömörítő Joint-Ventures Club ügyvezető elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy kezd megszilárdulni a külföldi tőke bizalma Magyarország iránt. Ennek jeleként értékelte, hogy ma már szép számmal találhatók az alakuló társaságok között jelentős cégek, na gyobb tőkével. KGST: széthullás után—problémák A Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lap cikket közöl a KGST széthullásá val kapcsolatos új problémákról. A lap szerint az új helyzetből három tanulság vonható le: 1. minden gazdasági forrás kizárólagos állami tulajdona ellentétben áll a piaci viszonyok működésével, 2. a tagállamok közti fizetések dollárelszámo­lásra történt áttérése a várakozásokkal ellentétben nem járult hozzá az egyes országokban a piaci viszonyok kialakulásának meggyorsításához, 3. amennyiben a KGST-n belüli gazdasági struktúrák ésszerűtlenek voltak, azok felszámolása nem lehet fájdalommentes. A cikk a továbbiakban hangsúlyozza, hogy sok szovjet vállalat az egykori part­nerországokból szerzi be a termeléshez szükséges anyagokat. A többi kelet-euró pai országban a “garantált” szovjet piac elvesztésének veszélye sokkot vált ki, és diplomáciai úton igyekeznek rábírni a Szovjetuniót különféle kereskedelmi és gazdasági engedményekre. Bebizonyosodott, ítja a lap, hogy az alapvető kérdések megoldása dilettáns módon, érzelmi vagy populista alapon lehetetlen. Számos kelet-európai országban úgy vélik, hogy gyorsan áttérhetnek a nyugati gazdasági rendszerre, de ezek az elképzelések illúziók csupán, mert nem veszik figyelembe a kölcsönös egymásra utaltság mértékét. Ezekkel az illúziókkal magyarázható, mi­ért utasította el Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország a KGST utód­­szervezetének gondolatát. A cikk bírálja a szovjet vezetést is, amiért megengedte, hogy a konvertibilis kölcsönös fizetések bevezetésével egyidőben nem valósította meg a szükséges szerkezeti változtatásokat a szovjet gazdaságban. Megtörtént, amire sokan figyelmeztettek: a megszerzett dollárok nem fedezik a termelés szük­ségleteit. A vállalatok, amelyek rendelkeznek konvertibilis valutával, azt nem akarják az egykori KGST-tagországokban elkölteni. A KGST lassan a múlté lesz, de keserű szájíz marad utána, véli a cikk szerzője. Lengyelország: csökkenő reálbérek Lengyelországban tavaly úgyszólván minden árufajta ára jelentősen emelke­dett. A lengyelek reálbére 34 százalékkal csökkent. A megkérdezetteknek csak 10 százaléka minősítette saját anyagi helyzetét jónak. Az emberek spórolni kezdtek, és a kiskereskedelmi forgalom ennek folytán jelentősen csökkent. A lengyel lakosság tavaly a boltokban hagyta minden kiadásának 56 százalékát - összesen 203 billió zlotyt. A sajtfélék és más élelmiszerek másfélszeres áremelé­se az élelmiszeripar termelésének 38 százalékos csökkentését vonta maga után. Más ágazatokban 10 százalékkal csökkent a termelés. Csökken az autóvásárlás /6 százalékkal/ és a motorkerékpár-vásárlás is /25 százalékkal/. Csupán az elektroni­kai gyártmányok iránt nőtt a kereslet, főleg sztereoberendezéseket és tévékészü­lékeket vásárolnak. Lengyelországból érkezett az a hír is, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel Varsó központjából a hadsereg eltávolította az illegális kereskedők standjait. Ez az intézkedés olyan benyomást kelt mint a “vad kapitalizmus” szabályozására tett kísérlet.”A Szabad Kereskedők Társulásának" szóvivője az intézkedést igazságta­lannak mondta, s szerinte a város vezetése Varsó központjában rendkívüli állapo­tot vezetett be. Az árusok gyakran az itt folytatott kereskedelemből éltek, vagy itt adták el házilag készített portékájukat, hogy kiegészítsék jövedelmüket. Magyarország és a kuvaiti felújítás A magyar szakértők szerint Kuvait háborús kárainak felszámolása négy évig tart és 40-100 milliárd dollárba kerül. A magyar vállalatok arra számítanak, hogy megrendeléseket kapnak a felújításokkal kapcsolatban. Az Öböl-háború utolsó napjaiban Magyarországon elkészült egy program arról, hogyan járulhat hozzá Magyarország a háború következményeinek felszámolásához. Eszerint fel kell venni a kapcsolatokat a hagyományos kuvaiti partnerekkel, mégpedig 1-1,5 hóna­pon belül. Feltételezik, hogy Kuvait érdeklődik a magyar közlekedési eszközök, erősáramú berendezések és transzformátor-állomások iránt, feltehető, hogy ér­deklődés mutatkozik majd különféle szolgáltatások iránt is a gáz-és olajvezetékek helyreállítása során és kábellefektetéseknél. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztériuma feltételezi, hogy Magyar­­ország a kuvaiti piacon eredményes lehetne élelmiszereivel, fagyasztott és friss hússal, konzerv-, zöldség- és gyümölcsszállítmányaival. A vállalkozók országos szövetsége feltételezi, hogy Kuvaitban érvényesülhetnek a magyar kisvállalkozók is, főleg kisebb építkezéseken. V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom