Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-30 / 36. szám

r-------------------------------------------------------------------------------. IRODALOM • MŰVÉSZET SzarfcMzti: Balázs F. Attila Jugoszláviai magyar irodalom A jugoszláviai magyar irodalom nehéz körülmények között szer­veződött. A harmincas években mégis rohamos fejlődésnek indult, írói - Szenteleky Kornél, Szirmai Károly, Herceg János, Majtényi Mihály és Dudás Kálmán - is­mertté váltak a magyarországi ol­vasóközönség körében is. A pol­gári haladást képviselő Kalan­gya, illetve a Híd című folyóiratok komoly szellemi erőt jelentettek, eredményesen szervezték a ju­goszláviai magyarság kultúráját, irodalmi életét. Ezt az ígéretes fejlődést törte ketté a második világháború. Megszűntek az iro­dalmi élet és a magyar sajtó intéz­ményei, a nemzetiségi irodalom óriási veszteséget szenvedett. Az újjászülető nemzetiségi iro­dalom Újvidéken építette ki köz­pontját. Hatékony szervezője a Híd című folyóirat lett, amelynek szerkesztését Majtényi Mihály, majd Herceg János, később Major Nándor, illetve Ács Károly vette át. 1957-ben megalakult az újvi­déki Fórum Könyvkiadó. A Symposion (1961-1964), majd az 1965-ben nyomába lépő Új Symposion Tolnai Ottó, majd Utasi Csaba, később Danyi Mag­dolna, Sziveri János és Fenyvesi Ottó szerkesztésében a fiatal író­kat tömörítette. Az 1971 -ben Sza­badkán indult Üzenet a nemzeti­ségi művelődés sajátos hagyo­mányait vette gondozásba. Ugyancsak irodalomszervező fel­adat jutott a Képes Ifjúság című hetilapnak és a Magyar Szó című napilapnak, amely rendszeresen közöl szépirodalmi és kritikai anyagot, valamint a Szabadkán megjelenő 7 Nap című hetilapnak. Az új vajdasági magyar iroda­lom legnagyobb szervezőegyéni­sége Sinkó Ervin (1898-1967) volt, széles körű tudományos és irodalmi tevékenységet fejtett ki. A vajdasági irodalom felszaba­dulás utáni történetét három kor­szakra szokás osztani. Az első (1945-1950) az írói indulások (új­raindulások) időszaka volt. A tel­jesebb irodalmi kibontakozást a következő korszak (1950-1965) hozta. A nemzetiségi irodalom fej­lődését ebben az időszakban a politikai és kulturális viszonyok meglehetősen nagy átalakulása szabta meg. A vajdasági magyar irodalom - különösen az újszerű megoldásokkal kísérletező szép­­irodalom, valamint az irodalomkri­tika - néhány évre bizonyos „lé­péselőnybe“ került a magyaror­szági, illetve a romániai és a csehszlovákiai magyar iroda­lommal szemben. A történelmi kö­rülmények hatására bekövetke­zett „különfejlödésnek“ azonban volt hátrányos következménye is: a vajdasági magyar irodalom meglehetősen elzártan élt, nem tudott természetes kapcsolatba lépni az egyetemes magyar iroda­lommal. Ez a részleges elzárkó­zás csak a következő fejlődési periódusban (1965-től) oldódott fel. A vajdasági magyar irodalom első korszakának prózairodalmát képviseli Szirmai Károly (1890-1972). A Kalangya szer­kesztője volt, a felszabadulás után Verbászon élt. Látomásos prózájában a modern ember ma­gányosságát, elidegenedettségét fejezte ki. Majtényi Mihály (1901-1974) nevét bácskai tárgyú történelmi regényei tették ismertté. A felsza­badulás után a Híd szerkesztője, később a Magyar Szó főmunka­társa lett. Regényeiben és elbe­széléseiben a bácskai életről adott képet (Májusfa, 1948; For­ró föld, 1950; Garabonciás, 1952; Bige Jóska házassága, 1952; Lássuk a medvét, 1959; Csillagszámoló, 1963; így is történhetett, 1968). Élő víz (1951) című regényében a tizen­kilencedik századi csatornaépí­tési munkákkal foglalkozott. Válogatott elbeszélései Remé­nyek batárján (1971), emlékezé­sei A magunk nyomában (1961), valamint Szikra és hamu (1963) címmel jelentek meg. Herceg János (1909) a városi élet realista ábrázolásával szer­zett korábban megbecsülést. A Kalangya szerkesztője volt. A felszabadulás után Zomborban könyvtáros, majd a Híd szerkesz­tője. Regényeiben és elbeszélé­seiben a nemzetiségi élet valósá­gát ábrázolja (Bors és fahéj, 19510; Anna búcsúja, 1955; Tengerkirály, 1959; Ég és Föld, 1959; Gyaloghintó, 1965). Börcsök Erzsébet (1904- 1971), a Kalangya köréhez tarto­zott, a vajdasági magyarság életét ábrázolta (Emberek a Karas mel­lől, 1963; Eszter, 1968). Az ötvenes években új írónem­zedék lépett a színtérre, tevé­kenysége a következő évtizedben bontakozott ki igazán. Költői a ha­gyományos lírai realizmustól kö­zeledtek a modernebb, elvonat­koztató szemléletű az avantgárd vívmányait is felhasználó költé­szethez. Fehér Ferenc (1928) a bácskai magyar parasztság él­ményeit emelte a költészetbe, el­ső verseskönyve jellegzetes cí­met viselt: Jobbágyok unokája (1953). Ezt követték Álom a dű­­löutak szélén (1956), Övig a földbeásva (1959), Bízó szere­lemmel (1962), Esövárók (1964), Egy kiskirály kunyhójából (1972) és Vasfű (1973) című kö­tetei. A népi költői hagyományo­kat képviselte, később töprengő­­vé, gondolati jellegűvé vált költé­szete. Az ötvenes években fellépő írók kezdetben ugyancsak a ma­gyar elbeszélő irodalom hagyo­mányait követték, majd mindin­kább a modern próza vívmányai­hoz törtek utat. Major Nándor (1931) újságíróként kezdte pályá­ját, 1957-1962-ben a Híd főszer­kesztője volt. 1956-ban jelent meg Udvarra nyílik az ablak cí­mű elbeszéléskötete, majd Krumplilovacskák (1959), Vere­ség (1959), Dél (1965), Büntetés (1967) és Hullámok (1969) című művei. Elsősorban ő honosította meg a modernebb elbeszélő módszereket, a parabolikus jelen­tést és az avantgárd szerkesztő­eszközöket. A vajdasági magyar irodalom legsikeresebb drámaírója Deák Ferenc (1938). A vajdasági magyar irodalom a hatvanas években került az avantgárd áramlatok vonzásába. Ennek a vonzásnak a következ­ményeképpen alakult ki az Új Symposion körül fellépő fiatal költő- és írónemzedék szemlélete és nyelvezete. A nonkonformista közéleti magatartást és az avant­gardista kísérletező művészetet állították előtérébe. Új távlatokat nyitottak a vajdasági szellemi élet előtt, s termékenyítőleg hatottak az egyetemes magyar irodalomra. Az Új Symposion költészetét képviselő Tolnai Ottó (1940) a fi­atal nemzedék folyóiratának szer­kesztése révén is fontos szerepet töltött be a nemzetiségi irodalom életében. 1963-ban jelent meg Homorú versek, majd ezt követ­ve a Siralymellcsont (1967), Va­lóban mi lesz velünk (Domonkos Istvánnal, 1968), Agyonvert csipke (1969), Legyek karfiol (1973) és Versek (1975) című kötete, valamint Rovarház (1969) és Gogol halála (1972) című avantgárd regényei. Kezdetben a költői hermetizmus hatott rá, első mestere Rilke volt. Később a szürrealizmus híve lett, s végig­járta a vajdasági avantgárd válto­­' zatait a nonkonformista politikai költészettől a lingvisztikái kísérle­tekig. Domonkos István (1940). a Képes Ifjúság munkatársa volt. Költészetét kitárulkozó személyi­ség és kísérletező kedv jellemzi. Versei Rátka (1963) és Áthúzott versek (1971) címmel jelentek meg. A kitömött madár (1969) című regénye nemzedékének gondolkodását és közérzetét mu­tatja be. A fiatal költészet „második hulláma“ 1968-ban a Hol ó hol című antológiában jutott a nyilvá­nosság elé. Ennek az antológiá­nak az ifjú kpltői is kísérletező módon léptek fel: az archaikus népi hagyományoktól, a szürrea­lizmustól és az erősen elvonat­koztató és személytelen tárgyias költészettől tanultak. Törekvései­ket Podolszky József (1946) kö­zéleti érdeklődése, Jung Károly (1944) nagyobb költői kompozíci­ókat építő igénye, Maurits Fe­renc (1945) szürrealista álomvilá­ga, Böndör Pál (1947) aforiszti­­kusan zárt költészete, Fülöp Gá­bor (1950) pikareszk hatásokat mutató nyelvi közvetlensége, to­vábbá Utasi Mária és Danyi Magdolna képviseli. Megjelent a színen az Új Symposion költészetének „har­madik hulláma“ is. Ennek költői a poétikai és nyelvi experimenta­­lizmus körében találnak szerepet és feladatot. Verseiket az 1976- ban indult Gémmé Könyvek el­nevezésű sorozat adja közre. En­nek keretében jelentek meg Szombathy Bálint, Sziveri Já­nos és Fenyvesi Ottó verseskö­tetei. Az Új Symposion nemzedéké­nek prózája elfogulatlan szemlé­lettel és alapos valóságismerettel mutatja be a jugoszláv társada­lom, illetve a vajdasági magyar­ság köznapi életét, a tapasztalha­tó szociális, morális és kulturálias feszültségeket. Gion Nándor (1941) az újvidé­ki egyetemen tanult, az ottani ma­gyar rádiónál dolgozott. Avant­gárd regénnyel indult (Kétéltűek a barlangban, 1968). Testvérem Joáb (1969) című regényét kriti­kai szándék fűti: a gazdasági fej­lődés nyomán bekövetkező morá­lis konfliktusokkal foglalkozik. Vi­rágos katona (1973) című regé­nye szociográfiai tájékozottsággal eleveníti meg egy bácskai falu életét a századfordulón. További művei: Ezen az oldalon (1971), Olyan mintha nyár volna (1974), Latroknak is játszott (1976) és A kárókatonák még nem jöttek vissza (1977) címen jelentek meg. Sikert arattak ifjúsági regé­nyei. Végei László (1941) a Magyar Szó munkatársa, hosszabb időn át az irodalmi melléklet szerkesz­tője. Egy makró emlékiratai (1967) című regényében a városi fiatalok sajátos világát, sőt nyel­vészetét mutatja be. Az amerikai Salingerben találta meg ösztönző mesterét, a fiatalok életérzését fe­jezi ki A szenvedélyek tanfolya­ma (1969) és Szitkozódunk, de szemünkből könnyek hullanak (1969) című műveiben is. Fehér Ferenc Aranykacsa Aranykacsa a jégen Jobb volt neked a vízen Nád rejtett réti szárnyék Susogó szép világvég Felhőfodorrá váltál Földi hazádra vágytál Lennél kalász a pártán Úszó aranyszivárvány Lettél magadnak oltár Mégis másért lobogtál Olvadt aranyban márvány Mégsem mégsem szivárvány Rangosabb hét királynál Várt sosemvolt királylány Voltál tündöklő fácán Mégsem mégsem szivárvány Voltál mindig csak voltál Ez itt a végső oltár Dermedt jég már a vermed Arcodon patkók pengnek. Aranykacsa a jégen Szivárvány hét színében Csillogtassátok úgy ni Ki tud nagyobbat rúgni Daru-ballada Áll egy szép gém feneketlen tóban; vár rá hét rém birkaitatóban - Szállj, daru, szállj! Száll egy szép gém végenincsen égen; vár rá hat rém, meg is halhat éhen - Várj, daru, várj! Vár egy szép gém kémény tetejében; füst száll, öt rém fonja körül éppen - Szállj, daru, szállj! Száll egy szép gém, szél röpíti régen; vár rá négy rém, közöttük a szégyen - Várj, daru, várj! Vár egy szép gém, se napja, se éje; három csúf rém soha el ne érje - Szállj, daru, szállj! Domonkos István--------­Felhc (Részlet a Via Italia c. kisr A felhők a szomszédos falu irányából a láthatáron várakozóan leálltak. A kórház fél méter magas betonfallal A betonfalból minden két méteren egy-e< Ezekre a vasrudakra volt a szögesdrót kif Balázs Feri Kapa és Minyó társaságát órája azon dolgozott, hogy harapófogók a drótokat. Munkájukat nagyban megne fény. A kövesút felől is, és a kórház észrevehették őket. Egyelőre azonban r gyobb rendben ment. A kövesúton az énekszóval tartottak hazafelé, a kórház fokozatosan elcsendesedett a lárma. A be véget ért. Az ablakokban egymás után gy Miután a munkával elkészültek, a három i heveredett a fal melletti árokban. Rágyújfi feszült volt közöttük. Kapa és Minyó r kereken, de lépten nyomon éreztették Bal mi róla a véleményük. Az esti vállalkozó dinárt kértek Balázs Feritől, és ezzel tue korszaka lejárt. Ingyen ők már egyetlen fogják teljesíteni. Tulajdonképpen minder lőssé. Heli haláláért csakúgy, mint Viki-R ért. De mit értek el mindezzel, amikor Bal volt, vagy egyáltalán nem akart tudomást Semmiről az égvilágon. Neki aztán be hallgatott mindenkit, de néma maradt, nása sem rezdült, amikor anyja közölte S azt nem kérdezte, hogy hogyan, de ; hogy nem hisz az egészben. Ugyanöt /an hallgatta meg Kapa és Minyó beszámolt nyékről, és arcán még Heli sírja előtt sem Napokon át ki sem mozdult a szobáj legnagyobb részét levélírással töltötte. Y leket? Három nappal a temetés után Vik kereste fel a szobájában abban a n megtud tőle valamit a fiáról, aki eltűnt. Er hallgatta az asszonyt, aztán szó nélkül ki Balázs Feri az árokban is némán nézett meg Minyót idegesíteni kezdte némaság? nem fúrta volna annyira a kíváncsiság régen ott is hagyták volna egyedül az ár folyamán is, és munka közben is az árc kérdést intéztek hozzá, de egyre sem kap maradt más hátra, mint hogy maguk közi Mi célja lehet Balázs Ferinek a réssel a a kofferral, melyet egy pillanatra sem en bői? Mi lehet a kofferban? Kire vár? K tovább szótlanul.- Na és most mire várunk, ha sza! - fordult Balázs Feri felé.- Egy valami érdekel csak - mondta az vajon tudja-e, hogy a lány egész d< aznap?- Hangosabban kérdezd meg, mert úc hall - mondta Kapa.- Mindössze ennyi érdekelne - mondt- Te mit gondolsz, Kapa, hall most be- Kérdezd meg tőle.- Halló főnök - kiáltotta el magát Min^ nád meg, hogy kire várunk? Legnagyobb meglepetésükre, ezekre a Feri megmozdult, közelebb mászott he s halkan megjegyezte: - Bogumilra. A két fiú meghökkent, aztán hangos k.- Te, Kapa, istenemre mondom, ez £ bánt.- Mit mondott, hogy Bogumilra várunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom