Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-26 / 32. szám

4 FAVORIT-SZERVIZ Egy kis vezetéstechnika E fejezet kissé rendhagyó besorolását elsősorban azért láttuk szüksé­gesnek, mert a Favoritok megjelenésével nagyon sok hazai autósnak akarva-akaratlanul el kell búcsúznia az eddig megszokott vezetési módszerektől. Főleg azokról van itt szó, akik a régi, farmotoros, hátsóke­rék-meghajtású Skodákról ,, nyergeitek át“ a koncepciózusán is teljesen más minőséget képviselő új hazai autóra. A Favorit vezetése ugyanis alapvetően más technikát kiván, más szokások, beidegződések kialakítá­sát igényli, mint bármely más, hátsókerék-meghajtású autóé. Mindenekelőtt a kanyarban való viselkedéssel kapcsolatban beszél az autós szakirodalom alulkormányzottságról, illetve túlkormányzott­ságról. A régi Skodák a túlkormányzott autók talán legklasszikusabb típusát képviselték, éppen a „minden hátul van“ meglehetősen elörege­dett koncepciójának köszönhetően. Az ilyen kocsit rendkívül könnyű „befordítani" a kanyarba; az a szubjektív érzésünk, hogy látszólag kisebb ívben veszi, mint amilyennek a kerekek állása megfelel. Ez annak tudható bé, hogy a súlyosabb farrész kisodródni igyekszik, a jármű tehát szinte magától a kanyar „belseje“ felé tart. Sportosabb kanyarvétel esetén ez az érzés már távolról sem „szubjektív“, hanem nagyon is valóságos jelenséggé válhat, ilyenkor azonnali gázlevételre és gyors, amellett pontosan adagolt kormánykorrekcióra van szükség, a kanyar ívével ellentétes irányban. Teljesen ellentétesen viselkedik ilyen esetben a Favorit Ha csak egy kicsit is „túlméreteztük“ a kanyarvétel sebességét, bármennyire is a megfelelő szögbe fordítottuk az első kerekeket, az az érzésünk, hogy a kocsi egyenesen akar tovább haladni: ki a kanyarból, le az úttestről... Itt is két eset állhat fenn. Ha ez nem több, mint szubjektív érzés, nincs semmi baj. Tartsuk a volánt továbbra is szilárdan, esetleg egy keveset - de valóban csak keveset! - „fordítsuk még rá“ a kanyar ívére és vegyük le a gázt. Hirtelen és intenzíven fékezni semmi esetre sem szabad! Nincs ilyenkor veszélyesebb, mint a kerekek blokkolása: az autó azonnal kormányozhatatlanná válik, és egyenes vonalban, a kanyar érintője mentén csúszik tovább, általában egyenesen az árokba. Két-három rövid - tizedmásodpercekkel mérhető - enyhe fékezés, gyors egymásutánban viszont megengedhető, de valóban csak ennyi, és nem több! Komolyabb tennivalóink vannak, ha csakugyan túl gyorsan hajtottunk be egy váratlan kanyarba. Hogy ki is jöjjünk belőle, annak alapvető feltétele: NE ESSÜNK PÁNIKBA. A pánik a volán mögött: életveszély! Megbénítja gondolatainkat, leblokkolja akaraterőnket, márpedig ilyenkor tiszta fejjel kell dönteni és cselekedni, méghozzá pillanatok alatt! A gázle­vétel itt már általában nem elég, és a kanyarba való erőltetett „bekormá­­nyozás“ a legtöbbször csúszáshoz vagy akár boruláshoz is vezethet. Mi hát a teendő? Mielőtt elmondanánk, felhívjuk a figyelmet, hogy ez a fogás már az autóvezetés „magasiskolájához“ tartozik, ezért mások veszé­lyeztetése nélkül, pl. üres parkolóhelyen tanácsos alaposan begyako­rolni. Előbb az elmélet: azt kell elérnünk, hogy a farrész a jó öreg Skodáéhoz hasonlóan egy kissé „kisodrójon“, és kocsink orra így borulásveszély nélkül célozza meg a kanyar belsejét. Ez a gyakorlatban ilyenkor már egyedül a kézifékkel érhető el. Mivel a hátsó kerekekre hat, nem fenyeget az elsők blokkolásának veszélye, ami biztos karambolt jelentene; rövid és erőteljes „berántása“ viszont megteszi ezt a hátsók­kal, és a súlyponteltolódás miatt amúgy is könnyebbé vált hátsó futómű apró csúszása éppen elég lesz ahhoz, hogy az autó a megfelelő irányba forduljon. Életbevágóan fontos azonban, hogy hüvejkujjunkat végig a kézifék karjának biztosítógombján tartsuk! Ha behúzott helyzetben „beakad“, a legrosszabb történhet! Hozzá kell tennünk, hogy az átlagos Favorit-tulajdonos aligha fogja magát szembetalálni ilyen problémákkal. Kivétel nélkül mindannyiukat érinti viszont - ráadásul a legtöbbjük számára teljesen új dolognak i számít -, hogy kocsijuk ötfokozatú váltóval rendelkezik. Rögtön oszlassunk el egy tévhitet: az itteni „ötös" nem a régi „négyes“ analógiája! Ez egyszerűen, és talán meglepő módon bizonyítható: a Favoritok csúcssebességét IV. fokozatban mérik. Az ötödiken ez a sebesség el sem érhető! Kifejezetten „ökonomikus“ fokozatról van szó, amely hosszabb utak alkalmával kíméli a motort, a környezetet, csökkenti a fogyasztást. Erőteljes gyorsításra — pl. előzéskor - azonban abszolút nem alkalmas! Ilyenkor tehát okvetlenül kapcsoljunk „négyesbe“, vagy akár „hármasba“ is; a motor számára még nem veszélyes percenkénti ötezres fordulatszámon így is 140, illetve 105 kilométeres sebesség érhető el, ráadásul szinte sprinttempóban. „Normá­lis“ körülmények között pedig nem tanácsos az V. fokozatra 85-90 km/h sebesség alatt váltani. A kis fordulatszámú, túlterhelt motor hallható „becsörrenéssel" szinte azonnal jelzi is nemtetszését. AZTEC. Az Ital Design stúdió már a XXI. század számára készítette a képen látható kétüléses, nyitott sportkocsi prototípusát. Öthengeres, 2226 köbcentiméteres Audi motorja a hátsó futómű előtt helyezkedik el, és 190 kW (253 LE) teljesítményt ad. A jármű csúcssebessége 250 km/h. Egyetlen hátránya: a két ülés külön fülkében található, így csinos autóstopos lányokat nem biztos, hogy érdemes felvenni... Szerkeszti: Vass Gyula ■ c ** A IL ÚJSÁG J 1991. március 26. Csökkenthető-e egyáltalán A Favoritok ára - közgazdász szemmel Bekövetkezett, sőt már jó ideje tart az az állapot, amelyre még nem volt példa a Skoda Favorit hazai piacán: a kereslet elmarad a kínálat mögött. Egyensúlyuk megteremtésére négy lehetséges mód kínálkozik: a termelés csökkentése, a késztermékek más or­szágokban történő értékesítése, a ke­reslet ösztönzése (a gyártmány'szín­vonalának emelése, a szervizhálózat javítása, a reklám), illetve az árleszál­lítás. Tekintsük át dióhéjban ezt az utóbbi lehetőséget, pontosabban a Favorit gépkocsik árainak alakulását meghatározó tényezőket. Honnan indult? Mint ismeretes, a Skoda Favorit 136 L típusú gépkocsi eredeti ára 84 600 korona volt. Megállapításakor a gyártó által feltüntetett (ún. nagyke­reskedelmi) ár, valamint a forgalmi adó nagysága mellett a kor szociális viszonyait is tekintetbe vették. Ez az ár először nagykereskedelmi szinten vál­tozott, mégpedig már 1989. január 1- jén, a nagykereskedelemi árak komp­lex átalakításának következtében. Bi­zonyos mértékű emelkedése ellenére a Mladá Boleslav-i Skoda gyár kényszerhelyzetbe került, mivel szállí­tói - a Központi Árhivatal döntésének értelmében - szinte kivétel nélkül az övénél nagyobb mértékben emelték az árakat. így előbb-utóbb elkerülhe­tetlenné vált, hogy ez a merev, köz­pontilag irányított árképzés a gépko­csik kiskereskedefmi árában is meg­mutatkozzon, azzal az előnnyel - a gyártóra nézve -, hogy emelkedé­sével csökkenthető lesz a forgalmi adó. Ez így is történt: míg az említett adó az eredeti ár esetében 40,8 szá­zalék volt, 1990. december 17-étől, a 98 700 koronás új ár bevezetésével, Aki nem tanulmányozta át tü­zetesen a magánvállalkozásról szóló 105/1990 sz. törvényt, an­nak bizony könnyen elkerülhette figyelmét, hogy március 31-ig minden vállalkozó köteles befizet­ni alkalmazottjai biztosítási díját. Erről a biztosításról a múlt év májusától - amikor a magánvál­lalkozásról szóló törvény érvény­be lépett - nem sokat hallhattunk. Nem csoda, ha a vállalkozók úgy érzik, megint becsapták őket, az állam újra rájuk kényszerített va­lamit. De valóban így van-e? Megkértük Jozef Vaneket, a Szlovák Állami Biztosító Vezéri­gazgatóságának osztályvezetőjét, válaszoljon ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. • Miért volt szükség a ma­gánvállalkozók alkalmazottjai­nak kötelező biztosítására?- A magánvállalkozásról szóló 105/1990 sz. törvény 22-es pa­ragrafusának első bekezdése ér­telmében a vállalkozó a nyilván­tartással egyidejűleg köteles al­kalmazottjait biztosítani. A biztosí­tás mentesíti őt az alkalmazottak által okozott kár megtérítése alól. A részletesebb feltételeket és a biztosítási szabályokat - bele­értve a biztosítási díjat is - a Szlo­vák Köztársaság Pénzügyminisz­tériuma által kiadott 144/1990 sz. rendelet határozza meg. • A biztosítás tehát megvédi a vállalkozót a költségektől, ha alkalmazottja valamilyen for­mában másoknak, esetleg ma­gának kárt okoz. Nem értem 34,3 százalékra csökkent. A pénzben kifejezhető abszolút értéke - mintegy 33 ezer korona - viszont gyakorlatilag ugyanazon a szinten maradt. Hol tartunk most? Az árliberalizáció, valamint az ún. fogyasztói adó érvénybe lépésével (40 százalék) törvényszerűen meglódul­tak a Favorit gépkocsik árai is. Mere­dek emelkedésük tehát az általános ármozgások mellett ennek az igen magas adókulcsnak is köszönhető, amely abszolút értékben 25 ezer koro­na többletet jelent a korábbi 34,3 szá­zalékos adóhoz képest. Ami a kiske­reskedelmi árképzés többi tényezőjét illeti, jól szemléltethetők egy táblázat­tal. Ha a nagykereskedelmi ár, a fo­gyasztói ár, a forgalmi adó és a keres­kedelmi árrés indexét az 1990. de­cember 31-ei állapotokat tekintve egynek vesszük, 1991. február 1-jéig ezek a mutatók a következőképpen alakultak: Nagykereskedelmi árnövekedés 1,376 Kiskereskedelmi (fogyasztói) árnöve­kedés ...........................................1,555 A forgalmi adó pénzben kifejezett nagyságának növekedése .... 1,758 A kereskedelmi árrés növekedése 4,003 Ebből világosan látható, hogy a késztermék végső, fogyasztói árá­nak alakulására éppen a forgalmi adó már említett növekedése volt a legna­gyobb hatással. (Az árrés mutatója relatíve sokkal kisebb abszolút értéket takar.) A gépkocsik eladási árának csökkentése tehát nagy mértékben a forgalmi adó indexének függvénye. Ez persze egy viszonylag stabil nagykereskedelmi (gyártói) árat felté­telez mint alapot, amelyből kiszámít­azonban, hogy miért kötelező, miért nem bízzák a vállalkozó­ra: döntse el maga, akarja-e, vagy sem a biztosítást...- A törvényhozók bizonyára helyesen ítélték meg a helyzetet, mert a vállalkozók a kezdeti stádi­umban valószínűleg nem mérték fel kellőképpen annak kockázatát, hogy alkalmazottjaik munkavég­zés közben kárt okozhatnak, esetleg egészségüket is károsít­hatják. • Van még ezen kívül másfé­le kötelező biztosítás is?-A törvény csupán a gépko­csik és a vállalkozók alkalmazott­jainak biztosítását teszi kötelező­vé. Elképzelhető azonban, hogy később ez utóbbi átkerül a nem kötelező biztosítások kategóriá­jába. • Konkrétan milyen felelős­ség alól mentesít a biztosítás?- Elsősorban a vállalkozó al­kalmazottjaival szembeni általá­nos felelősség alól, ha azok önhi­bájukon kívül megszegték az előí­rásokat. Ez érvényes a Munkatör­vénykönyv 9-10. paragrafusában feltüntetett károkra is. A vállalkozó nem felelős azért a kárért, amely az engedélye nélkül használt gép­kocsin keletkezett munkavégzés közben. A további felelősség a balesetekre és a foglalkozási ártalmakra vonatkozik. Nem szá­mít munkabalesetnek, ha ez a dolgozót munkába menet éri. Foglalkozási ártalomnak az szá­mít, amely szerepel az ezt nyil­vántartó listán. ható. Úgy tűnik, hogy a nemzeti ele­mentáris ármozgásokat követően ez az ár hosszabb távon mintegy 97 ezer koronás szinten állandósítható. Ezek után nézzük, hogy - a kiskereskedel­mi ár többi összetevőjét is figyelembe véve - mennyibe kerülne az üzletek­ben a Skoda Favorit, 12, 22, illetve 32 százalékos forgalmi adó esetében. Hozzá kell tennünk azonban, hogy elméleti összehasonlításról van szó csupán, mivel sem a 12, sem pedig a 22 százalékos adókulccsal nem le­het reálisan számolni a közeljövőben. A forgalmi adó indexének változásával a gépkocsi piaci ára a következőkép­pen alakulna: 12 % - 117 000 Kcs; 22 % -130 000 Kés; 32 % -150 000 Kős. És a kereslet bojkottja? Nyilván nem egészen helytálló a ki­fejezés, hiszen a vásárló nem bojkot­tál, amikor nem vásárolja a Favorit gépkocsikat az eddigi mértékben: egyszerűen megvásárolhatatlan a számára, még a jelenlegi, csökken­tett áron is. A következmények előre láthatók: a termelés csökkenése, má­sodfokon a szállítói hálózat szétesése, minden lehetséges hatásával együtt. Az egyedüli megoldásnak a fogyasztói ár csökkentése kínálkozik, amelynek viszont, mint látjuk, több összetevője van. A forgalmi adó a jelenlegi gazda­sági körülmények között gyakolatilag nem csökkenthető; maradna tehát a gyártó által megszabott ár mérséklé­se, magyarán a gazdaságosabb és hatékonyabb termelés. Bízzunk ab­ban, hogy a gyártónak is ez az érdeke; elérte már ugyanis azt a határt, amed­dig az áremelés hasznot jelenethetett számára. (A Profit nyomán) 31. • Mi a teendő az ellopott tár­gyak esetében?- A biztosítás nem csak a dol­gozók személyi tárgyaira, hanem más, kétezer koronánál nem drá­gább értékekre - például ékszerre- is vonatkozik. • Ki fizeti a biztosítási díjat, mennyit tesz ki ez az összeg, hogyan kell befizetni, és mi tör­ténik, ha a vállalkozó nem tesz eleget kötelességének?- Minden egyes vállalkozó- aki legalább egy dolgozót alkal­maz - köteles megfizetni a bizto­sítási díjat. A kérdőív a biztosító járási vagy körzeti részlegén igé­nyelhető. A biztosítási díj össze­gét az alkalmazottak évi bruttó keresete és a megfelelő koefici­­ens alapján számítják ki, amelyet március 31-ig a kérdőív leadása­kor meghatározott, bankszámlára kell átutaltatni. Ezzel egyidőben a vállalkozónak az év első félévé­re is be kell fizetnie az előző év összegének felét képező biztosí­tási díjat, amely minden hónap késés után 20 százalékkal emel­kedik. A biztosítási díjat a vállal­kozás első naptári éve után fizetik először, tekintet nélkül a vállalko­zás időtartamára, s hogy mennyi ideig volt alkalmazottja a vállalko­zónak. • Meddig érvényes a bizto­sítás?- Addig, amíg meg nem szűnik a vállalkozó tevékenysége. Ha a vállalkozó elhalálozik, a biztosí­tóval szemben még minden jogos kártérítés érvényesíthető. H. ZSEBIK SAROLTA Vállalkozók és biztosítás ff Határidő: március

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom