Szabad Földműves Újság, 1991. március (1. évfolyam, 11-36. szám)

1991-03-23 / 30. szám

1991. március 23. [ ( ÚJSÁG ) I Ágazati átrendeződés a világban Ha világcégek nyereség-mutatóinak alakulását figyeljük, kirajzolódnak bizo­nyos ágazati átrendeződés tendenciái. Az utóbbi évtizedben felfutó vegyipar pédául csökkenő irányzatot mutat, viszont az energetikai ágazat, főleg a legkorszerűbb berendezések gyártása felfutóban van. A német Höchst-csoport, amely vegyi­pari vállalatokat tömörít, a múlt év utol­só negyedében 768 millió márka nyere­séget könyvelt el, ami az utóbbi négy év legrosszabb eredménye. A vegyipari ter­mékek eladása tavaly 2,3 százalékkal, 44,9 milliárd márkára csökkent, ami az áralakulás következménye. Míg Német­országban, tehát a Höchst belföldi pia­cán, az értékesítés növekedett, az Egye­sült Államokban a kereslet 16,7 száza­lékkal zuhant. Egyenetlen volt a kereslet a többi piacon is - Japánban keresték a német vegyipari termékeket, de Afriká­ban, Latin-Amerikában és Ázsia több térségében kisebb lett az érdeklődés. Az Asea Brown Boweri konszern ( ABB) gyártmányai iránt a kereslet ta­valy az előző évhez viszonyítva 35 száza­lékkal növekedett. Ez a cég főleg ener­getikai berendezéseket, erőműveket és közlekedési rendszereket gyárt. A meg­rendelések alakulása a hőerőművek és a korszerű energetikai hálózatok iránti kereslet növekedését tükrözte. Az ener­getika-átviteli berendezések a konszern termelésének 18 százalékát teszik ki. A termelés 15 százalékával a második he­lyen állnak a vízi-villanyeróművek. A konszern eredményesen hatol be Kelet- Európába. Ez év végéig kelet-európai fi­ókvállalataiban — főleg Lengyelország­ban, Magyarországon és Csehszlovákiá­ban — már 10 ezer alkalmazottja lesz. Az ABB csehszlovákiai székhelye Brünnben van. Tárgyalásokat folytat a pilzeni Skoda Művekkel, valamint a CKD Művekkel is. A Vickers angol cég az egyetlen, amely a THdent-típusú atommeghajtású tenge­ralattjárókat gyártja. A cég a következő négy év során 12 500 alkalmazottja kö­zül 5500-at elbocsát. A brit védelmi mi­nisztérium csökkentette ugyanis a hadi­­tengerészet megrendeléseit és 18 atom­­tengeralattjáró helyett csak tizenkettőt rendelt. A Vickers képviselői a változá­sokat a hidegháború befejezésének tud­ják be. A cég át akar térni gázipari be­rendezések, hulladékszállító eszközök, valamint környezetvédelmi rendszerek gyártására. Nyugtalan tavasz Nyugtalanságok, zavargások hulláma söpör végig Európán. Bár a nyugati világ sem mentes az elégedetlenség megnyilvánulásaitól, e helyütt a tervuta­sításos rendszerről a piacgazdaságra át­térő országokból válogattuk ki a legjel­lemzőbb eseményeket. A varsói diákok hagyományos tavaszi ünnepélye verekedéssé fajult, amely so­rán az óvárosban összetűztek a rendő­rökkel. Mint más zavargások esetében, itt is a rendzavarás fő oka az volt, hogy az ünneplők közé provokátorok, huligán Kormányprogram készült Lengyelor­szágban az 500 legnagyobb vállalat pri­vatizálására. Ez a program számunkra is nagyon tanulságos. Az ottani kormány­zati szakértők a lengyel gazdaságban a tulajdonváltást többféle módszerrel kí­vánják megvalósítani. Tfekintettel a tőkehiányra a termelési ér­tékük alapján legnagyobb 500 vállalat többségének privatizálása a következő módszerekkel történik: részvényeket juttatnának a dolgozóknak kedvezmé­nyesen, ingyenes hónokat az állampol­gároknak, a társadalombiztosítási szer­vezeteknek és kereskedelmi bankoknak, valamint részvényeket értékesítenének bel- és külföldi beruházóknak. Az idén a privatizálás előkészítése nagy ütemben folyik. Ez lényegében a vállala­tok átalakulását jelenti, s magát a folya­matot a Tblajdonátalakítási Minisztéri­um koordinálja. Ide kell benyújtani a megfelelő dokumentumokat, majd két hónapon belül az államkincstár és a vál­lalat dolgozói kijelölik a felügyelő tanács tagjait. Ezután bejegyzik a társaságot. A bejegyzés után a részvények 10 százalé­kát a dolgozók kapják. A következő lé­pés a bónok kibocsájtása. Az 1991-ben privatizálandó nagyvállala­tok részvényeinek 30 százalékát bónok formájában a lengyel állampolgárok kapják. A kormányjavaslat szerint vala­mennyi állampolgár 1 millió zloty értékű végleges hónt kapna. Az egyes társaságok részvényeit a közve­títők vásárolnák fel, például aukciókon, biztosítva számukra a jelentős rész­vénycsomagok megszerzését. Ily módon a közvetítők jelentős befolyást szerez­hetnek az egyes vállalatok és társaságok irányításában, szerkezetátalakításában. A tervek szerint a vállalatok rész­vényeinek 20 százalékát bónok formájá­ban a társadalombiztosítás kapná, mely azokat pénzügyi közvetítőkre vagy a szerveződő magán nyugdíjpénztárakra bízza. Ezek az intézmények rész­vényeket vásárolnának, s így a kormány csökkenteni tudná a nyugdíjak költség­­vetésből történő közvetlen kifizetését. A kereskedelmi bankok a vállalati rész­vények 10 százalékához jutnának bónok formájában. A nagyvállalatok tömeges elemek is vegyüllek. A lengyel főváros­ban akkora utcai csata alakult ki, hogy veszélybe kerültek a királyi vár múzeumi ereklyéi, az utcán pedig tönkretettek több gépkocsit. A verekedésnek több se­besültje van. A huligánok beavatkozását az ünnepségen az tette lehetővé, hogy a diákrendezvénynek karnevál jellege volt, a résztvevők álarcot viseltek és így könnyen elvegyülhettek köztük a fut­­ballpályákról közismert rendbontók, akik jó alkalmat láttak arra, hogy kiéljék agresszív ösztöneiket. privatizálása következtében a tulajdon­struktúra tehát a következők szerint ala­kulna: 10 százalék a vállalat dolgozói, 30 lengyel állampolgárok, 20 a nyugdíj­­pénztárak, 10 pedig kereskedelmi ban­kok és 30 százalék a bel- és külföldi be­ruházók kezébe kerülne. A tervek sze­rint 1991-ben Lengyelországban 300 vállalat átalakítására és 150, esetleg 200 privatizálására kerülhet sor. 1993 végére az állami nagyvállalatoknak több mint a fele privatizálható. Közepes és kis állami vállalatok kategó­riájába mintegy 2500 céget sorolnak, s ezen túl 3000 építőipari, szállítási, ke­reskedelmi és idegenforgalmi vállalatot. Ezek tulajdonosváltását a TUlajdonáta­­lakítási Minisztérium felhatalmazásával rendelkező regionális ügynökségek se­gítségével kívánják megvalósítani. A nagyvállalatokhoz hasonlóan az első lé­pés a cég egyszemélyes társasággá törté­nő átalakítása. Ezen túlmenően javasolják a kormány­­szakértők, hogy az egyszemélyes állami társaságok irányítására szerződések is köthetők lengyel és külföldi személyek­kel, vagy cégekkel. Természetesen állami vállalatok felszámolására is sor kerülhet az alapítószerv vagy a dolgozók tanácsa kezdeményezésére, mégpedig többféle módon. A vállalatot teljes egészében vagy részben értékesítik, társaságukba viszik, vagy bérbe adják. A minimális árat ebben az esetben az alapítószerv határozza meg. A felszámolásos privati­zálás a privatizációs törvény értelmében csak a jó pénzügyi kondíciójú vállalatok esetében lehetséges. A rossz helyzetben lévő cégek felszámolását a vállalati tör­vény alapján kell elvégezni, ám ez a tör­vény kizárja a bérbeadás lehetőségét. A privatizációs módszerek sorában a kom­munális tulajdon átalakítása külön kate­gória. Ennek folyamatában a Tülajdoná­­talakítási Minisztérium feladata a közös politika kidolgozására és a tanácsadásra korlátozódik. A jelenlegi konfliktusokra és érdekellentétekre tekintettel mielőbb rendezni és tisztázni akarják az állami és az önkormányzati tulajdon szétválasztá­sának elveit. (Magyar Hírlap) Komolyabb okai vannak annak a nyug­talanságnak, amely általánossá kezd vál­ni az egykori NDK területén. A hét ele­jén tízezres demonstráció volt a munka­­nélküliség miatt. A rossz szociális hely­zet ellen több üzemben sztrájkokkal til­takoztak és néhány helyen blokád zárta el az utakat. Thüringiában és Szászor­szágban az acélgyárak dolgozói mozdul­tak meg frzetésemelést követelve. Azt akarják, hogy fizetéseik 1993-ig elérjék nyugat-németországi szaktársaik fizeté­sét. Erfurtban a rohamosan növekvő munkanélküliség ellen 40 ezren tüntet­tek. Az Ural vidékén nagy a nyugtalan­ság a közellátás zavarai miatt. Szverd­­lovszkban zavargások voltak az élelmi­szerhiány miatt. Az orosz köztársasági parlament képviselője azt a gyanúját hangoztatta, hogy az élelmi­szerszállításokat azért állították le, mert ezen a vidéken a vasárnapi népszavazá­son a szovjet államszövetség ellen sza­vaztak. Szerinte 14 járás leállította az élelmiszerek szállítását Szverdlovszk­­ban. A Reuter hírügynökség úgy érte­sült, hogy az élelmiszerellátásban hatal­mas problémák vannak ugyan, de ez semmiképpen sem függ össze a népsza­vazással. ( Hírek ) * • •Romániában ez év elején hét új po­litikai pártot regisztráltak és ezzel a pár­tok száma 121-re nőtt. Az új kispártok között van a Román Falu Demokratikus Egységének Pártja is, amely 30 ezer ta­got számlál. De alakulnak olyan pártok is, mint pl. a Szabad Szerelem Pártja, amelynek 8 városban vannak szerveze­tei. Ä rengeteg román párt közül úgy­szólván alig van némelyiknek befolyása. Többnyire érdekvédelmi csoportosulá­sokról van szó, az országos politikában gyakorlatilag tíz párt érvényesül. •A Szovjetunió parlamentje határo­zatot hozott, miszerint az országos nép­szavazás eredményei kötelező érvényű­ek az egész Unió területén. •A Csendes-óceán kalifomiaiai part­vidéke közelében két P 3 Orion típusú katonai repülőgép összeütközött. Az amerikai légierő két gépének fedélzetén 26 katona volt, akik nyomtalanul eltűn­tek. San Diego kikötővárostól 96 kilo­méternyire látták ugyan a repülőgépek roncsait, de az embereket nem találták meg. •A horvát kormány felhatalmazást kapott a köztársaság parlamentjétől, hogy Horvátország területén feloszlat­hassa a helyi képviseleti testületeket és azok végrehajtó szerveit. Ez az intézke­dés nyilván azt a célt szolgálja, hogy kor­látozhassák a Krajina elnevezésű szerb, autonómiára törekvő terület befolyását. • Franciaországban továbbra is nagy veszélyt jelent a fajgyűlölet— jelentette ki Dumas miniszterelnök. Míg az Öböl­háború idején politikai színezetű faji konfliktus nem volt, addig a szociális helyzet gyakran vezet összetűzésekhez. Thvaly az országban 37 esetben történt sírgyalázás. •A német szövetségi parlament 662 képviselője közül 255 aláírta azt a javas­latot, amely szerint Bonn maradjon a német főváros. Arról, hogy Bonn vagy Az “ötszázak” esete Lengyelországban 3 Havel elnök Hollandiában Václav Havel köztársasági elnök tegnap délelőtt találkozott a Holland képviselőház mindkét kamarájának képviselőivel. Sajtóértekezletet ren­dezett majd Naardenbe utazott és meglátogatta Koménius sírját. Köztársasági elnökünk hollandiai látogatása kapcsán tárgyalások folytak a holland munkaadók szövetségének valamint az iparszövettség képviselői­vel. A holland vállalkozók megismerkedhettek Csehszlovákia gazdasági helyzetével és reformunk céljaival. Az elnök biztosította a holland vállal­kozókat, hogy Csehszlovákia számít a külföldi beruházásokra. Holland részről érdeklődés mutatkozott a perspektivikus iparágazatok, továbbá a kereskedelem és a szolgáltatások iránt. Beruházási kézségüket azonban bizonyos feltételek teljesítéséhez kötik. Elnökünk útjának visszhangja A világsajtó nagy figyelmet szentel Václav Havel beszédének, amelyet a NATO-tanács ülésén mondott. Az angol The Guardian kiemeli, hogy az elnök figyelmeztetett rá, miszerint Kelet-Európa külső segítség nélkül egy vákuumba zuhan, ami az új demokráciákat veszélyeztetheti. A Financial Times szerint Havel Brüsszelben szép szavakon és szimpátiákon kívül semmit sem ért el. A The Daily Tfelegraph hangoztatja, hogy Havel úgy érzi, a NATO becsapta. Csehszlovákia a lap szerint képtségbeesetten ke­resi új helyét a világban. A francia lapok kiemelik, hogy Csehszlovákia bővíteni akarja kapcsolatait a nyugyat-európai intézményekkel. Hangsúlyozzák azt a gondolatot, hogy a Nyugyat-európai Únió váljék híddá a NATO és az Európai Közösség között. A Le Figaro nagyra értékeli az elnök beszédének színvonalát. A Libération szerint Havel a NATO ajtaján kopogtat. Rendkívüli állapot Bagdadban Az iraki kormány rendkívüli állapotot hirdetett a fővárosban. A jelentés szerint erre az adott okot, hogy egyre növekszik a tiltakozás Szaddám Husszein rendszere ellen. Az Öböl-háborút követő felkelések Irakban állítólag kiterjedtek Bagdadra is és a felkelők szerint a polgárháború elér­te az észak-iraki Mosul városát. Egy F-15-ös amerikai vadászgép tegnap további iraki repülőgépet lőtt le. Ezt amerikai hivatalos források közölték. Szerintük az iraki repülő meg­szegte a szövetségesek által meghatározott szabályokat. Az incidens ugyanott történt, ahol két nappal korábban az amerikaiak egy iraki SU- 22-es harci repülőt lőttek le. Az Egyesült Államok kormánya nyilatkozatot tett közzé, amely óva int attól, hogy Irak “libanonizálódjék”. James Baker külügyminiszter azt nyi­latkozta, hogy nem szeretné, ha hatalmi vákuum keletkezne a térségben, bár senki nem siratná, ha megdőlne a jelenlegi iraki kormány. Az USA nyugtalanságát fejezte ki az iraki felkelők elleni akciók miatt. Bush elnök figyelmeztette Irakot, hogy az ország déli részén állomásozó szövetséges csapatok beavatkozhatnak, ha Irak helikoptereket vet be a felkelők ellen. V-------------------------------------------------------------------------------) Berlin lesz-e a német főváros júniusban döntenek a képviselők. •Vladimír Dlouhy gazdasági minisz­ter rövid látogatásra Washingtonba uta­zott, ahol az Európai Közösség képvise­lőivel tárgyal. Tegnap részt vett a Geor­getown! Egyetem konferenciáján, amely Közép- és Kelet-Európa energetikai for­rásaival foglalkozott. A terv szerint tár­gyalásokat folytat az USA pénzügy­minisztériumában és külügyminisztériu­mában is. •Az olasz hadsereg a jövőben hivatá­sos lesz és csak önkéntesek szolgálnak benne. Ezt javasolja az a dokumentum, amit az olasz képviselőház védelmi bi­zottsága terjeszt a parlament elé. A bi­zottság azt javasolja, hogy létesítsenek készenléti alakulatokat, erősítsék meg a légierőt és a légvédelmet. •A szudétanémet honfitársi szövet­ség képviselői tárgyaltak a CDU/CSU parlamenti franciójával. A frakcióvezető a Csehszlovákia és Németország között megkötendő szerződés előkészítése kap­csán kérte ki a szudétanémetek vélemé­nyét. Nagyra értékelték a cseh és a szlo­vák fél igyekezetét a Csehszlovákiából kitelepített németek ügyének kezelésé­ben. A szudétanémetek érvényesíteni akarják ugyan jogaikat, de nem akarják megkárosítani Csehországot sem, állít­ják a honfitársi szövetség képviselői. •Vakvágányra kerültek a Start­egyezmény előkészítő tárgyalásai. Ezt a Genfben tárgyaló amerikai küldöttség közölte, mivel az utóbbi 14 hónap alatt először szakadtak meg a tárgyalások. A tanácskozásokat április közepén kellene ismét felvenni. •A parlamentek felelőssége a gazda­sági fejlődésben címmel nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Budapes­ten. Nyolc európai ország és az USA parlamenti bizottságainak tagjai arról tanácskoznak, hogy a piacgazdaságra át­térő országokban milyen jogi feltételek teremtik meg a legjobb közeget az átala­kulások számára. A csehszlovák küldött­ségben jelen van Frantiáek MikJoáko, az SZNT elnöke, valamint Ivan Őamogurs­­ky, az SZNT alelnöke is. •Athénban éles összetűzésre került sor a sztrájkoló autóbuszvezetők és a rendőrség között. A közlekedési minisz­térium bejárata előtt összegyűlt tömeg ellen a rendőrök könnygázt és gumibo­tokat használtak, viszonzásul kövekkel és üvegekkel dobálták meg őket. Az au­tóbuszvezetők sztrájkja már egy hónapja tart. A konzervatív kormány ugyanis pri­vatizálni akarja az athéni tömegközleke­dést, ami ellen heves tiltakozás tört ki. • Lipcsében kommunális nyilvános­­házakat létesítenek. Ezt a városi hatósá­gok szorgalmazzák, hogy megvédjék az önállóan vállalkozó prostituáltakat a szervezett konkurenciával szemben. A város vezetése abból indul ki, hogy a második legnagyobb keletnémet város­ban a prostitúció tovább növekszik majd, és lehetővé kell tenni a lányok­nak, hogy optimális viszonyok közt űz­hessék szakmájukat. •A forradalom védelmére alakult kubai bizottságoknak közel 7,5 millió tagjuk van. Thvaly közel 200 ezerrel nö­vekedett a taglétszámuk. Ez a sajátosan kubai szervezet nemcsak a fiatalok kato­nai kiképzésének előkészítését szolgálja, hanem fokozatosan a lakosság politikai ellenőrzésének eszközévé válik. •Egyre több angol nő hal meg tüdő­rákban. A szakértők ezt összefüggésbe hozzák a dohányzás elterjedésével. 1989-ben Nagy-Britanniában tüdőrák­ban 10 760 nő halt meg, míg 1959-ben ez a szám csak 2500 volt. •Németországban tavaly 60 ezer au­tót loptak el, ami 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezt a wiesba­­deni bűnügyi hivatal közölte, amely úgy véli, az autólopások hátterében az áll, hogy Kelet-Európábán megnőtt a lopott autók iránti kereslet. A legtöbb lopott autót Lengyelországban adják el. A drá­gább autókat a Közel-Keleten, az USA- ban, vagy Dél-Európában értékesítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom