Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-28 / 10. szám
(----------------------------------^ HOLNAP: Hasznos ötletekkel, taná csokkal és információkkal ismét GAZDA szerviz V__________J------------------------------------------------------------------------------------------------------------- . Dél-szlovákiaiak a földtörvénytervezetről ...Tyl úr a vagyonelosztást ne csak a bevitt földterületre, hanem a sokat vitatott ledolgozott évekre is vetítse, mert a földnólküliek csak így részesülhetnek igazságos vagyonelosztásban... (5. oldal) v______________________________________________________________—) Csütörtök, 1991. február 28. • I. évfolyam • 10. szám • Ára 2,30 korona Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BÁRDOS GYULA és KÁDEKGÁBOR.Szerkesztőség:81011 Bratislava, Martanoviíbva 25., 12. emelet Telefax: 210-39-92 Fényszedéssel készül a Danubiaprint á.v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számítógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft. támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviíova 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET. Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza Index 48 301 Vevőnek kellenénk, nem ellenlábasnak ( \ Gazdasági és érdekvédelmi napilap V_____________________ Wemer Apel úr, a BALM német intervenciós ügynökség főnöke nemrég kijelentette: az Új-Zélanddal, az Egyesült Államokkal, Kanadával és Argentínával folytatott konkurenciaharc közepette Németország és az Európai Közösség nem engedheti meg magának, hogy továbbra is ártámogatást nyújtson a mezőgazdasági termékek értékesítéséhez. Szavai nagy vihart kavartak az egész orgszágban. Hogy miért, az több mint nyilvánvaló, ugyanis az Európai Közösség még nem fejezte be mezőgazdasági politikájának reformját. Márpedig mindaddig, amíg erre nem kerül sor, elsősorban a földműveseket sújtaná minden, az ártámogatás korlátozására vagy teljes megvonására irányuló intézkedés. Egy idő óta gyakran halljuk, hogy a nyugati országok jelentős élelmiszertöbblettel rendelkeznek. Hogy valójában mennyi is ez a fölös készlet? A hozzáférhető adatok szerint a nyugateurópai “tizenkettek” 12 millió tonna gabonát, 670 ezer tonna húst, 240 ezer tonna vajat és mintegy 360 ezer tonna tejet mutatnak ki elfekvő raktárkészlet gyanánt. Nem az a baj, hogy a Nyugat mezőgazdasága többet termel saját szükségleténél, hanem hogy a felhalmozott készlet szinte eladhatatlan, mert a világpiacon alig mutatkozik kereslet. Legalábbis fizetőképes kereslet, mert egyébként igénylők akadnának, csak azok meg nem tudnak mivel fizetni. Gondoljunk csak az afrikai országokra, ahol a polgárháborúk és az évek óta tartó aszály következtében több millió embert fenyeget az éhhalál. A FAO adatai szerint csupán Szudánban és Etiópiában 8-15 millió ember sorsát pecsételheti meg az általános élelmiszerhiány. Például Szudánnak 1,3 millió tonna élelmiszersegélyre volna szüksége, viszont az európai és amerikai források ezt nem nagyon látszanak kielégíteni. A “gazdagok”, akiket a nagy nyilvánosság előtt egyre gyakrabban vádolnak közömbösséggel, elsősorban eladni szeretnék termékeiket, nem pedig elajánkékozni. Ugyanakkor figyelmet érdemel, hogy komoly segélyszállítmányok indultak és érkeztek a Szovjetunióba, mégpedig jobbára ingyenesen. Merthogy fizetni az oroszok sem tudnak, viszont a Nyugat valószínűleg úgy okoskodik, Gorbacsov megmentése megér egy kis anyagi áldozatot. A németországi földművesek felháborodása és aggodalma érthető. A BALM ügynökség egyelőre hat és fél márkáért vásárolja meg tőlük a sertéshús kilóját, holott a világpiaci ár mindössze másfél márka. Vajon hány farmer és szövetkezet jutna csődbe, ha a furcsamód nálunk is “felkapott” elvek alapján, egyszeriben megvonnák a német földművesektől a létbiztonság talán legfontosabb biztosítékát, az ártámogatást? Ha végiggondoljuk, nincs mit csodálkozni azon, hogy a bőséggondokkal küszködő Nyugat új piacokra sóvárogva, egy idő óta Kelet-Európa felé kacsingat. Alig titkolt reménykedéssel figyeli, sikerül-e győzedelmeskedniük a mezőgazdaság pozícióinak megingatására irányuló — a szimpatizáns nyugati közgazdászok intő szavai ellenére nálunk is erősbödő —, egyesek szerint meggondolatlan, mások szerint nagyon is céltudatos törekvéseknek. Gyanítom, hogy a vergődésünket figyelők módfelett csalódottak és bosszúsak lennének, ha a kormány és a törvényhozási szervek a földművesek — no meg a mezőgazdaság jövőjét és élelmiszer-ellátásunk stabilitását féltő pártok és politikai mozgalmak — intő szavára hallgatva, netán módosítanák az ágazattal kapcsolatos nézeteiket és törekvéseiket, s mentőövet dobnának a létbizonytalanság tengerén hányódó mezőgazdaságunknak. Persze kérdés, mi fontosabb nekünk: saját mezőgazdaságunk vagy a tizenkettek sóvárgása? Kádek Gábor Vélemény a népszámlálásról Nem loptak Bohus László palásti számlálóbiztos az elmúlt napokban nyolcvan családi ház ajtaján kopogtatott, hogy körzetében szétossza a számlálóíveket, és tanácsokat adjon a kitöltésükhöz. Kérésünkre elmondta: — Mindenhol szívesen fogadtak. Sehol sem találkoztam közönnyel vagy visszautasítással. Az emberek nagyon komolyan veszik a népszámlálást. A magyar ajkú lakosság azonban hiányolja a magyar kérdőíveket. Viszont különféleképpen reagálnak arra, hogy miért van szükség ennyi adat feltüntetésére. Bizalmatlanságukat azzal magyarázzák, hogy életükben semmit sem loptak. Amijük van, kétkezi munkával szerezték. Mások attól félnek, hogy őszinteségük “visszaüt” az adóban. Igyekszem megnyugtatni őket, s megmagyarázom, hogy a népszámlálásnak kizárólag statisztikai célja van. A lakosság szociális helyzetéről és életszínvonaláról ad pontos képet. A bizalmasan kezelt adatok senki ellen sem használhatók fel. Hivatalos titoktartás kötelez engem is. Nem befolyásolhatom a kitöltő személyt, nem javíthatok a beírt adatokon — csak az ő beleegyezésével. A népszámlálásra való felkészítéskor utasítást kaptunk: senkit sem kötelezhetünk arra, hogy feltétlenül feltüntesse vallási hovatartozását. Az anyanyelvi és a nemzetiségi “rovatot” mindenki szabadon, a saját belátása szerint töltheti ki. Mi, számlálóbiztosok legfeljebb csak a személyi számot egyeztethetjük. A kitöltött számlálóíveket március 3-án, vasárnap kezdjük begyűjteni. Hogy mennyi ideig fog tartani, az attól is függ, mennyien vesznek igénybe bennünket, mint tolmácsokat. (babcsán) _______________________) Csízi gyógyfürdő Jelentkezett a volt tulajdonos A Csízben feltörő jód- és brómtartalmú ásványvíz gyógyhatására már évszázadokkal ezelőtt felfigyelt a község és a környező falvak lakossága. Ennek ellenére az első létesítményre a XIX. század végéig kellett várni. A svájci mintára kiépített fürdőbe hamarosan külföldről is megérkeztek az első vendégek, akik távoli tájakra is elvitték a víz és a kezelések gyógyító hatásának hírét. Az államosítás után a létesítmény későbbi gazdája (tulajdonosa) — a Csehszlovák Állami Gyógyfürdők igazgatósága — egy modem épületkomplexummal bővítette az intézményt, de a fürdő vezetősége csak kevés önállóságot kapott. Ma a Slovtherméhez tartozik, ám ezzel sem vált könnyebbé a helyzete. Ugyanis a körzeti orvos javaslatáról Pozsonyban döntenek. Ezért a járásból több beteget utaztatnak kezelésre az ország más részeire, holott egyes betegségeket Csízben is gyógyíthatnának. Más dolog, ha valaki saját költségén szeretné kezeltetni magát. Ebben az esetben a kezelés színhelyét ő választhatja meg. így nem csoda, hogy az utóbbi időben a járás lakosai közül egyre többen “zsebükből” fizetik a procedúrákat. Terjedőben van az üzemek és a fürdő közötti szerződéses megállapodás gyakorlata is. A járás szövetkezeteinek nagy része él is ezzel a lehetőséggel. — Milyen betegségeket gyógyítanak a legeredményesebben? — kérdeztem dr. Pőthe Imrétől, a gyógyfürdő igazgatójától.- A gyógyvízzel, amely hatását tekintve Európában is ritkaságnak számít, (Folytatás a 2. oldalon) Bevételeink — kiadásaink A lakosság bevételei és kiadásai az 1989-es és 1990-es években Míg pénzbevételeink tavaly az 1989-es évhez viszonyítva nem egész 20 százalékkal emelkedtek csupán, kiadásaink 12,5 százalékkal nőttek. Ezáltal a lakossági bevételek és kiadások közti különbség — az előző években megszokott néhány milliárdos különbséghez képest —1,7 milliárd koronára csökkent. Füleki kezdeményezés Mint a mezőgazdasági üzemek általában, egy idő óta a Füleki Állami Gazdaság is tejeladási gondokkal küszködik. Ugyanis a losonci tejüzem — a fogyasztói kereslet csökkenésére hivatkozva — a napi kínálat csupán 70 százalékát hajlandó átvenni. Kiutat keresve, a gazdaság a hozzátartozó településeken, saját tejboltokat nyitott, melyekben reggelenként 6-tól 8 óráig árusítanak friss tejet, literenként 5,50 koronáért Például a gazdaság sídi részlegén naponta 800-850 liter tejet termelnek, s ennek nagyobb részét a helybeli és a szomszédos Csornán működő boltjukban értékesítik, ahol a felvételen látható Koronci Hona dolgozik. A háziasszonyok nem literenként, hanem többnyire nagyobb tételekben vásárolnak. Mondogatják is, összehasonlíthatatlanul jobb a boltinál. Sokan készítenek belőle házilag tejfelt aludttejet sót vajat is. Nem csoda, hogy a tejüzem által ellátott élelmiszerboltban a korábbi 160-180 liter helyett már csak 25-30 liter tej fogy naponta. Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ /--------------------------------------Nem tudom,hogy mi a jobb: ha az ember boldog tudatlanságban él, vagy ismeri a bajt, de segíteni, változtatni nem tud rajta. Mert ugye, évek óta hallunk a környezeti ártalmakról S az előző rendszer minden rosszat eltussolni akaró igyekezete ellenére is kiszivárogtak hírek holmi májbeteg tehenekről, nyugati egészségügyi előírásoknak korántsem megfelelő élelmiszerekről, nagyfokú talaj-, víz- és levegőszennyezésekről de ezeket az értesüléseket igyekeztünk elfelejteni s nem gondolni arra, mit eszünk, mit iszunk, mit lélegzünk Pedig, amint ez az SZNT szociális és egészségügyi bizottsága által megvitatott szlovákiai közegészségügyi helyzetjelentésből kiderül az innen-onnan kapott hírek tökéletesen megfeleltek a valóságnak, amely roszszabb, mint gondolnánk. Népességünk a hatvanas évek feléig világviszonylatban egyike volt a legegészségesebbeknek. Hogy most már nem az, az a negatív szociális tényezők, a helytelen életmód és a rossz táplálkozási szokások mellett elsősorban a környezeti ártalmaknak tudható be. S kit vigasztal a tényszerű megállapítás, hogy mindez a szocialista rendszer bűnös gondatlanságának következménye, ha most, az új feltételek között sincs nagyon mód a bajok orvoslására... Mint annyi másra, az egészségünkre sincs pénz A jelentést ugyan az egészségügyi tárca dolgozta ki, de — mint ezt a bizottság több orvostagja megjegyezte — a legfejlettebb, legkorszerűb eszközökkel rendelkező egészségügy sem tudna megbirkózaz ipar és a mezőgazdaság minden ökológiai megfontolásnak fittyet hányó, több évtizedes erőltetett fejlesztése okozott Jámbor óhaj marad minden javaslat amely a preventív egészségvédelmi intézkedések fokozott végrehajtására kívánja kényszeríteni a puszta fennmaradásukért küzdő, lerobbant üzemeket, gyárakat Hiába tudjuk, hogy Pozsony levegőjének egyik fő szennyezője a Georgi Dimitrov Vegyiművek, ha a legtöbb mérget okádó részlegeinek évek óta húzódó áthelyezésére most már aligha lesz pénz Hiába tudjuk, hogy Szereden a nikkelgyártás következtében tíz év alatt a duplájára nőtt a daganatos megbetegedések száma, s hogy a galántai járás férfilakosságának körében a daganatos megbetege(Folytatás a 2. oldalon) Lesz, ahogy volt?
