Szabad Földműves Újság, 1991. február (1. évfolyam, 1-10. szám)
1991-02-23 / 6. szám
/--------------------------------------------\ Az egyházak Kárpátalján “...Vannak hívő tömegek, megtöltik a templomokat, de hiányoznak a papok,lelkigondozók... " írásunk a 4. oldalon V______________________) Legyen Ön is a SZABAD FÖLDMŰVES ÚJSÁG előfizetője! Nincs gondja a lap beszerzésével, ha az ötödik oldalon található megrendelőlapot kitölti és továbbítja a helyi postahivatalba Szombat, 1991. február 2 3. • I. évfolyam • 6. szám • Ára 2,30 K& Kiadja a GAZDA Magyar Mezőgazdasági Lap- és Könyvkiadó az Apollopress Kiadóvállalat közreműködésével. Főszerkesztő: MÉSZÁROS JÁNOS, telefon: 210-39-98. Főszerkesztő-helyettesek: BARDOS GYULA és KÁDGK GÁBORSzerkesztőség: 81011 Bratislava, Martanoviíbva 25., 12 emelet Telefax 210-39-92 Fényszedéssel késztil a Danubiaprint á. v. 02-es üzemében, valamint a Gazda Kiadó számftógépes rendszerén, az AGROINFORM, a HOKTRADE Co.Ltd. és a NET COM Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft támogatásával. Nyomja a Danubiaprint á. v., 851 80 Bratislava, Martanoviébva 21. Felelős a GAZDA Kiadó igazgatója: MIHÁLY GÉZA és főszerkesztője: HARASZTI MÉSZÁROS ERZSÉBET Teijeszti a Postai Hírlapszolgálat Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Kéziratokat nem őizünk meg és nem küldünk vissza. Index 48 301 MŰKÖaőképes törvényeK né/Küi-----------------------------------Gazdasági és érdekvédelmi napilap v _________ Valaki mondja meg... Hol bujkál Mohamed, amikor a vajúdó hegyek tűvé teszik utána a sivatagot? Forradalmi rendszerűnk átalakulását számos nehézség késlelteti. A demokrácia játékszabályainak sorozatos megszegésével működésbe lépnek a rejtett fékrendszerek. A régi beidegződésektől pedig nehéz szabadulni. Rájöttünk arra is, hogy a (meg)szokás olyan hatalom, amely tudatalatti világunkban építette ki felszínes gondolkodásmódunkkal nehezen bevehető bástyáit. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló: az ország jövője, sorsa elsősorban a falvakban fog eldőlni. Önállóságot, függetlenséget a településeknek! —jelszavazták országszerte a jogos követelést. Hogy érdekvédelemre is szükség volna? — ezt már kevesebben hangoztatták. Közben megütköztek, majd pártérdekek szerint polarizálódtak (de inkább széttöredeztek) a politikai, nemzetiségi, gazdasági szempontok és vélemények. Ezek befolyása alatt történt meg a polgármester-választás. Elvileg szabaddá váltak a települések, de hogy milyen messze vannak még a tényleges önállóságtól, azt csak akkor vették észre, amikor határtalannak vélt hatalmukat rövidre zárták az üres bukszák. Az alábbiakban egy rögtönzött közvélemény-kutatás “eredményeit” tárom az olvasók elé. Szirotnyák Emilné — Kiskovácsvágás polgármestere — egy mesterségesen tönkretett, évtizedeken át gyámkodás alatt lévő községet “örökölt”. — Megválasztásom után, az eladdig kilincselő pártok sokszorosított formanyomtatványokon keresztül gratuláltak, sok sikert kívántak és felajánlották: ha segítségre lesz szükségem, forduljak hozzájuk... Most itt állunk önmagunkra hagyva, büszke szegénységben, egyetlen fillér és törvények nélkül. Közben nap mint nap böngésszük az újságokat, hátha onnan érkezik a várva-várt információ-csomag... Fazekas Árpád agrármérnök, a Pelsőci Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke így vélekedik az érdekvédelemről: — Igazságos törvények kellenek, mert a különféle frakciók pár/t/harcában az érdekképviselet lett az első áldozat. Most meg sírhatunk fölötte, miközben sorra elfogynak hamuban sült pogácsáink... Pelsőc polgármestere, Brezina Árpád, mintegy látleletét adja a Rozsnyói járásban is érezhető elégedetlenségnek: — A hibás választási struktúrából ered a baj. A pártrendszerre alapozott érdekképviselet mindig felemás megoldás marad. Esetünkben visszavetette polgáraink kezdeményezőkészségét. Látszatra széles jogkörrel ruháztak fel minket. Működőképes törvények nélkül azonban palástolatlan meztelenséggel járkálunk a “polgármester új ruhája” című össztársadalmi tragikomédiában. Törvényes biztonságra, gazdasági stabilitásra és a mezőgazdasági termelés struktúrájának hosszú távú programozására van szükség ahhoz, hogy a ritka szövésű szociális hálón átpotyogó embereket is védelemben tudjuk részesíteni. A lakosok érdekvédelmét nem lehet pártokra — mint ahogy káposztánk őrzését sem kecskére szokás — bízni. Szerintem egy megoldás létezik: ha sikerül leegyszerűsíteni az ügyintézés menetét, ha az állampolgárhoz édesgetjük a hivatalt, ha legyőzzük az új erőre kapó bürokráciát. Vajon egy falun élő, városban dolgozó választópolgár hogyan éli meg és értelmezi ezt a felemás világot? Fábián Edit, könytáros válasza: — A falu népe nem képes követni a körülötte zajló esemé(Folytatás a 2. oldalon) . Lassan lejár a határidő Eredetileg február 15-én járt volna le az adóbevallási és adóbefizetési határidő, de mivel nem volt elegendő nyomtatvány, a határidőt február 28-ig meghosszabbították. A törvények értelmében azok az állampolgárok, akiknek a melléktevékenységből származó jövedelmük 1999-ben elérte az ezer koronát, kötelesek adóbevallási nyomtatványt kitölteni, még akkor is, ha a kiadások és egyéb levonható tételek után jövedelmük nem nem esik adó alá. A törvény nem ismerése nem mentesítő körülmény, az adóbevallás elmulasztását az adóhivatal adóelhallgatásnak minősíti, ami büntetendő. Azok az adófizetők, akik a megadott határidő alatt megtették adóbevallásukat, de tévedésből vagy spekulációból a valósnál kevesebb adót tüntettek fel, büntetést fizetnek. Az adóhivatal a tényleges adó 20-50 százalékát róhatja ki büntetésként, és az eltitkolt adósságot is behajtja. Az adó 50, sőt 100 százalékát is fizetheti büntetésként (maximum 50 ezer koronát) az az adófizető, aki az adóbevallási íven kevesebb jövedelmet tüntet fel. Szintén bírságot fizet, aki adóbevallását még időben benyújtotta, de adóját február 28-ig nem fizeti ki. A büntetés minden megkezdett hónap után az adó két százaléka. Az adóhivatalok a határidő lejárta után tíz napig még elnézőek lehetnek, de erre nincsenek kötelezve. Tíz napi késés esetén — ha a büntetés nem haladja meg az ezer koronát — az adóhivatal az összeget csökkentheti vagy elengedheti. (farkas) Az Együttélés III, országos közgyűlése előtt... Konstruktív ellenzékben •* Sértő nyelvtörvény ■ Kisebbségi jogokat korlátozó alkotmánytörvény ■ A föld —megélhetési forrás A hét vegén Kassán taraja III. országos közgyűlését az Együttélés Politikai Mozgalom. Soros féladatairól, a közgyűlés progran\járól dr. Szabó Rézsüvéi, a mozgalom alelnökével beszélgetünk. — Mi foglalkoztatja ma leginkább a kisebbség politikai mozgalmát, s milyen kérdések kerülnek a közgyűlés napirendjére? — Mozgalmunkat ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint általában az egész társadalmat. A gazdasági rendszerváltás és annak nemkívánatos kísérőjelenségei, a demokratikus átmenet, s ezenkívül természetesen a kisebbségi lét. Az előző közgyűlés óta sok minden megváltozott, ehhez kell igazítanunk a továbbiakban követendő eljárást. Nem a programunk változik, mert az jó és bevált — ezt az azóta eltelt idő is igazolta — hanem csak a feladatok változnak meg, a napi politika követel bizonyos módosítást, kiegészítést. Akciótervet dolgozunk ki az elkövetkező időszakra. Mert, ugye, közben parlamenti és helyhatósági választások voltak nálunk — az első szabad választások negyven év óta. Mindkétszer nagyon jó eredményt értünk el. Bekerültünk a parlamentbe: a szövetségi és a szlovák parlamentbe egyaránt. Most már parlamenti szinten kell politizálnunk. Itt már nem elég a (Folytatás a 2. oldalon) TAVASZVARAS FARKAS OTTÓ felvétele Új bankjegyek a láthatáron Liberális hitelpolitika, de... Az állami bank politikája a gazdaság fejlődésétől függően állandóan változik — mondotta legutóbbi sajtóértekezletén Josef ToSovsty A Csehszlovák Állami Bank elnöke szerint napjainkban az árváltozások kézben tartása és az infláció növekedési ütemének megfékezése a legfontosabb feladat. A továbbiakban közölte, hogy az egész múlt évben még “csak” 25, 1991 januárjában viszont már 20 százalékkal emelkedtek az árak. Sajnos, ezután sem “állnak meg”. Ennek ellenére az a cél, hogy az infláció ne lépje túl a 30 százalékot. Az ország olyan pénzügyi politikát kíván folytatni, hogy az ne idézzen elő 10 százaléknál nagyobb arányú gazdasági visszaesést. Az előrejelzések szerint a bankhitelek összege idén 20 százalékkal, mintegy 136 milliárd koronára emelkedik. Az összehasonlítás kedvéért Josef ToSovsk^ elmondta, hogy a múlt évben ez utóbbi arány mindössze 1,5 százalék volt. A Csehszlovák Állami Bank elnökének véleménye szerint a kedvezőtlen helyzet okát a privatizáció késlekedésében kell keresni. Az átalakulási (nagyprivatizációs) törvényt már tavaly el (Folytatás a 2. oldalon) A diktátor szelleme Újra riasztó híreket hallottunk Romániából Újra? Sajnos, a vészterhes közlemények, a szélsőségesen nacionalista Vatra meg a hivatalos vezetés ügyeletes nemzetiségellenes provokációi egyáltalán nem számítanak ritkaságnak. Ezúttal azonban valóban példa nélküli ügyről van szó. A hír yugyanis azt tudatta: Románia több városában román hivatalos közegek elkobozták a román hivatalos engedéllyel árusított magyarországi lapokat és könyveket Bízvást állíthatjuk, hogy most már nem csupán kísért a kivégzett diktátor, Nicolae Ceausescu szelleme, hanem maradéktalanul visszavette a hatalmat, legalábbis ami a szellemi határzárakat illeti Hiszen 6 volt az, aki egyetemlegesen és kategórikusan minden magyarországi szellemi terméket sovinisztának, fasisztának és még Iá tudja minek bélyegzett, tehát megtiltotta behozatalukat Most a behozatalt megengedik, “csak* éppen az árusítást akadályozzák meg Ezúttal azonban az indoklást, a még oly hazug indoklást semközlik. Egy régi, klasszikus román író, loan Slavici (1848-1925) valamikor a múlt század végén a váci börtönben raboskodott, mert védte Magyarországon élő román kisebbségét A magyar urak — írja Slavici — “veszélyesnek tartottak, mint a magtar nép ellenségét, pedig az sem voltam... Nem tudták felfogni, hogy a mi mozgalmunk a legtisztább emberszeretetből fakadt, s azért támogattuk a román ügyet, men a románokat nagy igazságtalanság éne, s hogy ugyanolyan buzgón támogattuk volna a magyar ügyei is, ha velünk történik ugyanaz az igazságtalanság Azért harcoltunk, hogy biztosítva legten a sors által ugyanazon darab földre vetett népek között a békés együttélés." Bizony, a romániai magyarságot nagy igazságtalanság éri naponta. Ki támogatja őket bajukban? Azok, akik magyar újságokat koboztattak el — nem csupán az európai kultúrát sértik, hanem elárulták a román szellem legnagyobbjait is. Például loan Slavicit Hogy hűek maradhassanak — CeausescuhoL (bt)
