Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)
1949-03-01 / 50. szám
• J SZABAD SZÓ____________________________________________________13 KI A BŰNÖS? Itt közöljük a háborús- és népellenes bűnösök hiteles névsorát (2. folytatás) A névsorban szerepel sok Argentínába menekült nyugatos is. Ha ezek közül bármelyik magát ártatlannak tartaná, úgy meg van a mód arra, hogy igazolja magát. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy szabad lábon védekezhet. És aki igazolja magát, visszatérhet Magyarországba és résztvehet az újjáépítés munkájában. A súlyos vádakkal terhelt szökevény háborús bűnösök ellen távollétükben hoz Ítéletet a magyar Népbiróság. A körözött háborús és népellenes bűnösök névsorát betürendi sorrendben folytatólagosan közöljük: Ceglédi István (ism.), 42—46 év körüli. Mint pártszolgálatos résztvett a népszinházutcai zsidók lemészárlásában, deportált munkaszolgálatosok kivégzésében. Csaba József (ism.), 1913 október 21-én Kerepesen született (anyja Main Gizella). Bányatisztviselö. Putnokon pártszolgálatos volt, gyilkolt. Csabai Sándor (ism. Sz.: Miskolc 1924, anyja Négyesi Eszter. Füszerkereskedö segéd. 1944 október 20-án fegyveres nemzetszolgálatra jelentkezett és később a hungarista légió tagja lett. Gyilkolt, fosztogatott. Csankó János (ism. Sz.: Báta, 1906). Felesége Balogh Julianna, foglalkozása földműves. Ukrajnai munkásszázadokban, mint keretlegény, munkaszolgálatosokkal kegyetlenkedett. Csapó Lajos (ism. Szül.: 1893, Szolnokon, anyja Bagi Mária). MÁV kalauz volt. A nyilaskeresztes párt szolnoki szervezetének pénztárosaként üldözetteket rabolt és fosztott ki. Cselényi (Zinner) Antal (München). 1944 március 19-e után a német Gestapo besúgója, majd detektivje lett. Egyike volt a legkegyetlenebb hóhéroknak. A kivégzett Hain Péternek, a magyar Gestapo főnökének bizalmasa volt. Cselényi József (nem a nemrégen eltiltott népdalénekes) tartózkodási helye Islbach (Ausztria). 40 éves. Mint fegyveres pártszolgálatos, üldözöttek törvénytelen kivégzésében vett részt. Dr. Cseh Gyula (Németország. Szül.: Csongrádon 1908, anyja Forgó G. Ilona). Volt föszolgabiró. Kiskunfélegyházán egyike volt Endre László legbizalmasabb föszolgabiráinak. Csermely József (ism. Szül. 1907 Füzesgyarmat, anyja Tóth Zsófia). Felesége Holicska Zsófia. Foglalkozása csedörörmester. Ferenczy csendőrezredes pribékje volt. Csiby Károly (ism.) 55 éves volt vezérezredes. Győr város katonai parancsnoka volt 1944-ben. A legnagyobb szigorúsággal üldözte a magyar katonai alakulatok szökevényeit és egymás után lövette őket agyon. Parancsára robbantották fel Győr város hídjait. Csicseri Rónai István (ism.) volt országgyűlési képviselő. Imrédy egyik legbizalmasabb barátja volt. Mint országgyűlési képviselő, 1939-töl kezdve a németek oldalán háborúra uszított. Csiga Ferenc (ism.) 38—40 éves körüli napszámos. Gqörött a nemzeti számonkérö szék tagja volt. Dr. Csik László (Etreharcsa, Csehszlovákia), orvos, volt egyetemi tanársegéd, 1919-ben ö volt az, aki a „Hirig Simont“ kitalálta. E jelszóval verette ki a zsidó és baloldali gondolkodású egyetemi hallgatókat. A fasiszta orvosi testületnek, a MONE-nak ’ volt az egyik elnöke. A MONE ülésein a zsidó orvosok deportálását követelte. Dr. Csilléry András (Halle. Szül.: 1883 Budapesten). Volt miniszter, fogorvos, egyetemi tanár. Wolff Károly egyik leghirhedtebb kereszténypárti politikusa volt. 1944-ben belépett a nyilas pártba. Sztójaynál önként jelentkezett a magyar egyetemi ifjúság kitelepítésére. Több láda összeharácsolt értéket .vitt magával Németországba. Csornai Miklós (Németország. Szül.: 1902 Veszprémben, anyja Benkö Ilona). Építési vállalkozó. Szálasi 1944 október 15. után Zala vármegye főispánjává nevezte ki. Mint hadműveleti kormánybiztos, hatalmas értékeket hurcoltatott Németországba. Csomos Sándor (ism. Szül.: 1915. Brassóban, anyja Csomos Katalin). Volt államrendürségi detektív és későbbi nyilas pártszolgálatos, üldözött nőkkel erőszakoskodott. Baloldali munkásokat internáltatott, rabolt, fosztogatott. „Vitéz“ Csorba Zoltán (Exing Post Afhausan Kreis Landen am Isaar. Szül.: 1901, Örkény). HÉV-föfelügyelö volt Budapesten. Tartalékos századosként a 1011353. számú munkásszázad parancsnoka volt. Alantasait utasította a munkaszolgálatosok kínzására. 1944 október 18-án századának megmaradt tagjait meztelenre vetköztette, minden élelmet és ruhaneműt elvételeit tőlük, egyrészüket agyonverette. (Folytatjuk)
