Szabad Szó - Libre Palabra, 1949 (5. évfolyam, 49-52. szám)

1949-03-01 / 50. szám

14 SZABAD SZÓ ADY ENDRE: LEGYEN VILÁGOSSÁG! Ady Endre halálának 30.-ik évfor­dulója alkalmával megjelent Buda­pesten a nagy költő eddig több isme­retlen prózai írása, amelyek Ady erős szociális meggyőződéséről adnak ta­núságot. A „Legyen világosság.!“ ci­­mii cikket Párisból irta a fiatal Ady a francia munkások sztrájkja alkal­mából 1907 márciusban. A figyelem­reméltó cikk egy részletét itt közöl­jük: Ki hinné, hogy Paris szive a sztrájkolókhoz hú­zott ... Fejlettebb társadalmakban, óh, már tud­ják, mi a sztrájk. Egy meggondolt, szükségszerű, imponáló sztrájk ér annyit, mint Magyarországon egy májusi eső. Persze, nem azoknak, akiknek a sztrájk miatt dühöngve kell zsebükbe nyulniok. De az úgynevezett köznek, mely olyan furcsa ma­gyar szó. S a jövőnek, mely olyan kedvetlen fo­galom azoknak, akiknek a jelen minden jókkal teljes. Ma már, legalább egyelőre, ismét világos az éjszakai Páris. Futhat mulatságok után, akinek van pénze. A munkások győztek és megkönyörül­tek a fekete Párison. A l’Humanité emberei vil­lamosfényben Írják meg elvtársaik győzelmét. A többi lapok is írják, Írhatják és nyomtathatják az elmés és elmétlen krónikákat. A velencei lám­pákat, a szines lampionokat sutbadobják. De egy uj, nagy cselekedetét a munkásenergiának köny­veli el az uj Klió e percekben. S Anatole France, talán szintén e percekben, Írja egy uj könyvének legnagyszerűbb fejezetét. Micsoda téma ez ott, ahol közönség is van hozzá. Mózes Jehovája mon­dotta: legyen világosság. Ma a munkás :börze Sionján mondja ugyanezt egy kérgeskezü mun­kás. «I A következő cikkrészlet a biharmegyei, érmel­­léki földmunkások bérmozgalmával foglalkozik hasonló szellemben: ■ i Sztrájk az, Érmelléken Hatalmas hir ez: sztrájk tört ki az Érmelléken. Falusi napszámos emberek órás díjazást követel­nek. Meg is mondják, mennyit: húsz fillért órán­­kint. ( ' w»' i Ki álmodott effélét vagy tiz esztendővel? Ki tagadja most már, hogy nálunk is hóditanak az eszmék? Ez az érmelléki sztrájk kulturális ese­mény nálunk. íme, mint vonul be a magyar Alföldre Európa. A mi falusi napszámosaink eleddig primitívebb szerződésekben álltak uraikkal jobbágysorsú ükapáiknál. Most a legmodernebb munkás-köve­telésekért állnak sztrájkba. A munkaadóknak van okuk nem lelkesedni a nagy haladásért. Túlságos­nak tartják ez evolúciót. De aki nem osztály­szemüvegen nézi az eseményeket, örülhet. Még pedig hazafias szivvel örülhet. A legenda a ma­gyar paraszt rémületes konzervativizmusáról szétfoszlik. És ez nagy biztatás a haladás minden hívének. CONFITERIA “EL GITANO” Carlos Pellegrini 525 U. T. 35 - 0902 A LEGJOBB MAGYAR no KONYHA ARGENTÍNÁBAN ízletes magyaros HORVÁTH SÁNDOR hangversenyez világhírű magyar cigány zenekarával. • * ételek Kitűnő italok FIGYELMES KISZOLGÁLÁS POLGÁRI ÁRAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom