Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-05-15 / 18. szám

Miklós Elemér:, Nyilas ösk utatás Miklós Elemér uj könyve: “Buda­pest, Mienk a múlt is” címmel most jelent meg Buenos Airesben. — A könyv egyik hosszabb fejezetéből közöljük a következő érdekes részle­tet: Még mindig nem akarjuk elhinni, szégyenkezünk miatta, másrészt mód felett csodálkozunk felette, hogyan, honnan támadhatott a minden hibái mellett is inkább józan, általában tü­relmesnek ismert népünk soraiból ez a Sisera-had, ezek az ördög cimborái, akiket magyar náci-nyilasok megbé­lyegző gyászvitéz gyűjtőneve alatt fog elitélni a magyar népbiróság és meg­ítélni a történelem. Pedig szembe kell néznünk már egyszer azzal a megalá­zó, szomorú valósággal, hogy sokezer­­szám akadtak ilyen nemzet-mocskoló árulók, jelszó hazafiak közöttünk az elmúlt háborús évek folyamán. Bethlentől Gömbösig A kommun utáni s a bethlen előtti kormányok zavaros uralmát féktelen zsiöógyülöiet jelzi. Az eddigi ürügyek­hez újabb szomorú aktualitás kapcso­lódott, mely az erőszakos, igazságtalan megszorításokat próbálta indokolni s ez a vesztett háború mellett a Tria­nonban ránk erőszakolt békeszerződés­ben megcsonkított Magyarország. — Egészséges földreform helyet elvették a zsidóktól földbirtokaikat, igen so­kuktól bérleteiket. Megfosztották őket kocsma, szeszfőzde, dohánytözsde, mozi engedélyeiktől. Több évi szibériai rab­ságtól végre hazavánszorgott, testileg­­lelkileg teljesen megtört volt hadifog­lyokat a magyar határon szerető fo­gadj Isten helyett sokszor agyba-föbe verték, úgy hogy ezek legnagyobb ré­sze elkeseredetten vándorolt ki ősei földjéről. Ez a legfelháboritóbb ember­telenség éppen akkor történt, amikor az uj magyar államnak minden erejét össze kellett volna szednie, hogy talp­ra tudjon állni, megbirjon erősödni. A gazdasági megszorítások nyomán a főirányitás olyan egyének kezébe ke­rült, kiknek fogalmuk sem volt mind­ezekről. így robbant ki már Bethlen idejében az a gazdasági válság, mely az inflációhoz, a pénz elértéktelenedé­séhez, a tőzsde-őrülethez vezetett. A keresztények hozzá nem értésük dacá­ra, mohó falánksággal vetették ma­gukat a legképtelenebb üzletekre. Va­lóságos bankalapítási láz ütött ki Bu­dapesten, melynek sokezer család esett áldozatul. A tőzsde játékszenvedélye, a valutával való zugkereskedés minden' képzeletet felülmúltak. Beszédes tanúja lehetne ennek a Vagyonmentö Vásár, ahová előkelő fő­úri otthonok kincsei épp úgy elzarán­dokoltak, mint tisztes polgárcsaládok szerény berendezései. Előbb itt elzálo­gosították őket, majd amikor már nem birták a kamatot fizetni, következett a szomorú árverés. Ez az élethü kereszt­metszete, gazdasági képe próbált len­ni a zsidógyülölettöl fütött álkeresz­tény korszak szomorú éveinek. Bethlen István gróf erdélyi létére többet törődött a külpolitikával, ;.z úgynevezett revízióval, mint az or­szág gazdasági kérdéseinek megol­dásával. Hosszas kormányzása alatt érdekes tüneteket mutat fel az anti­szemitizmus. A nagy bankok részvé­nyeiben, iparvállalatokban befektetett zsidó tőke alkalmazkodni kényszerül­ve a különböző kormányrendeletek in­tézkedéseihez, keresztény kijárók és ••strohmann”-ok segítségével próbálta érdekeit megvédelmezni. Soha nem látott korrupció szennye borította cl közéletünket. A külföldi nagystílű spe­kulánsok csak mosolyogtak magukban azon a hangoskodó magyar antisze­mitizmuson melynél a kellő helyen megfelelő árat fizetve, mindent ke­resztül tudtak vinni. Föképen a kis zsidók érezték, szen­vedték nyomását az uj rendszer min­den igazságtalanságának, mert tőlük rabolták el jogalap, kártalanítás nél­kül eddigi szerény megélhetésük lehe­tőségeit. Sőt, gyermekeik továbbkép­zése, mely a múltban az ezer gond da­cára fűörömük, reménységük volt, epeir szülőföldjükön vált számukra le­hetetlenné. Kénytelenek voltak hal­latlan áldozatok árán sokszor tehető­sebb rokonaik, hitsorsosaik támogatá­sát igénybe véve, Becsben, Prágában, olasz, sőt német egyetemeken tanít­tatni fiaikat, akik számára ezúttal az "alma mater” ugyancsak mostohának mutatkozott, mert becsukta kapuit előttük. Sok elkeseredett honfitár­sammal is találkoztam később, ame­rikai vándorlásaim során, kik külföl­dön szerzett diplomával zsebükben jöt­tek az Újvilágba, kenyeret keresni. — Hangsúlyozni kívánjuk a felelősség szempontjából is, hogy ezekkel az erő­szakos rendszabályokkal minden más országot megelőztünk Európában. Elég szomorú, hogy csak ilyen téren tud­tunk köztük elsőbbséget elérni! Ezek már mind nyilas-módszerek voltak, melyek Bethlen kormánya alatt teljes erővel kezdtek az állam­­igazgatás minden terén érvényesülni. Gömbös — a kutmérgezö A politika nem csak úri huncutság, amint mondani szokták, de macchia­­vellikus mesterség is, talán maga az ördög gondoskodik arról, hogy bizo­nyos gonosz célokra kiválasztott esz-Kérjük t. előfizetőinket, hogy leveleiket és az előfizetési dijat kizárólag a következő címre szi­­veskedienek küldeni: „Szabad Szó” Dr. SZÉKELT JÓZSEF Tucumán 313 BUENOS AIRES közel, hosszabb.rövidebb Időtartamra elérhessék azokat. Ilyen ördög cimbo­rája volt Gömbös Gyula bakakapi­tány, a lelkek megmérgezöje, kinek az volt a fűszerencséje, hogy a kelle­ténél hamarább bekövetkezett ter­mészetes halála miatt elkerülte a földi igazságszolgáltatás legszigorúbb büntetését. Most, amikor a nyilasok őseit kutatjuk, mint egy leggazdagab­ban felbuggyanó forráshoz kell vissza­térnünk a Gömbös Gyula végzetes működéséhez. Az ő tanítványai, mód­szere továbbfejlesztői valamennyien, az álszent, paposkodó, fanatikus lm. rédy, a nyilas-bérenc, Hitler lakája Sztójay, a minden csatorna-söpredék, köz-szenny legalja, Szálasi. Ekkor csa­pott magasra az a keresztény, vagy mondjuk, inkább keresztes hullám Magyarországon, mely valósággal ar­­culverése volt a Názáreti szellemének. Szeretet helyett gyűlölet, alázat he­lyett erőszak, megbocsájtás helyett üldözés volt az általa uralomra sod­ródott csoportnak hármas jelszava. Friedrich kíséretében, a másik sváb' Wolff Károly árnyékában csöppent a magyar közéletbe ez az egyébként jó­­vágásu tisztecske. aki a keresztény tár­sadalomnak harcias alapon való meg­szervezését tűzte ki főcélul maga elé. Valóban elszomorító látványt nyújtott a magyar polgárság és intelligencia hallatlan gerinctelensége. Ugyanazok, akik röviddel azelőtt lelkesedéssel tét­­tek esküt az aranyszáju józsefvárosi plébános. Hock János kezébe, a Nem­zeti Tanácsnak, most kitartóan kö­nyököltek' tolakodtak a politikai har­cokban bemocskolt kereszt körül, hogy ott szerezzenek érdemet, mandátumot, főleg azonban üzletet maguknak. Akkor még nem bújtak elő a niirn­­- „r„i faj{ törvények bolondgombái s bizony elég sokan voltak nem egé­szen árja-szobatiszta magyarok, kik felajánlották szolgálataikat, sőt’ anya­gi támogatásukat is *z uj iránynak. Gömböshöz visszatérve, ez a buza, kalászos nénbolonditó. országos kutmér gezését a hadseregben s az állami igazgatásban szervezte meg. hogy azt a sajtó segítségével meg az ifjúság közt népszerűsítse. Hirlapirói gárdája főnökével Antal Istvánnal, pénz­ügyi nagyvágóival, bérenceivel és egyéb csökevényeivel — alkotta azt a szemétdombot, melyben a nyilas mód­szerek fertőző légkörében felnevelked­hetett Sztójay később hírhedt sajtó­főnöke, a könyvromboló, örült Ko­lozsvári Borcsa s itt töltötte inaséveit ifjú Bosnyák Zoltán, a zsidó vérre szomjas őrjöngő nyilas szerkesztő. A magyar leventéknek országszerte való katonai megszervezésével, s még in­kább ezeknek az ifjúsági alakulatok­nak romlottlelkü vezérkari tisztek ál­tal kiképzett katonai nevelők alá való helyezésével tetőzte be Gömbös Gyula Magyarország rendszeres megmérgezé­­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom