Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-04-15 / 17. szám
“25 ÉV ÓTA KOMMUNISTA VAGYOK!” mondta a börtönben a nyilassá vedlett FEDÁK SÁRI Budapest, Markó-uccai fogház... Az elmúlt vérzivataros esztendők mártírjainak elhaló sóhajai, véres könnyel még ott kísértenek a hófehérre meszelt falak mögött. Most itt várják méltó büntetésüket azok, akik közvetve, vagy közvetlenül részesei Voltak Magyarország pusztulásának. Negyedik emelet tizennégy. Lakója Fedák Sári.. Jó magaviseletü fogoly, aki csendes és szerény, csak egy kívánsága van: ujságirót ne engedjenek be hozzá. A fogolynak törvényadta joga, hogy a hivatalos személyeken kivül bárki kérdéseire megtagadhatja a választ. Az elmúlt napokban amerikai újságírók kísérelték meg, hogy Fedák Sárit nyilatkozatra birják, de sikertelenül. Mikor Fedák meghallotta, hogy újságírók, hátat fordított nekik s némán, földreszegzett tekintettel állt, a mig az újságírók el nem távoztak. Fedák nem beszél. Nos, a “Figyelő” munkatársa, Fedák régi ismerőse, megkísérli a lehetetlent. — Jónapot, művésznő. Fedák néhány lépéssel közelebb jön, tekintetünk összevillan. A felismerés hatása érezhető. A szó szoros értelmében hisztérikus rohamot kap, — Újságíró... Ugye, maga az? — Nem, nem akarom. Maguk juttattak ide engem... Percekig tart, amig minden diplomáciai és taktikai képességünk latbavetsével lecsillapítjuk. — Nem, nem nyilatkozom — hajtogatja még mindig. — Ne Írjanak rólam. Ez nem színház, ez fogház. — No de művésznő .Hogy állunk a politikával? Megint kiáltozni kezd. — Én nem politizálok. — De hát maga pertu viszonyban volt Szálasival. _Nem is ismertem. — Hát ha maga olyan ártatlan, akkor m'ért ment el? Lehajtja fejét, látszik rajta, hogy lázasan igyekszik elfogadható választ adni. — Féltem. Az újságíró: — Kitől" és mitől? Szikrázó dühhel válaszol: — Nem nyilatkozom!. Hagyjanak békében I — Jó. Ha nem tett semmit, miért van itt? — kérdezzük újra. — Maguk juttattak ide. Negyven év óta folyik a hajsza. Amikor már nem tudtak mit írni rólam, nem írhatták, hogy ennek, vagy annak a bankárnak vagyok a szeretője, ettől egy autót, attól egy bundát kaptam, akkor azt irták, hogy fascista vagyok. — És a Hitler-könyv, a németországi utazások, minden német vonatkozás dicsőítése, a nácipropaganda, szereplés a Szálasi-rádióban? Az izgalomtól szinte fulladozik: — Nem igaz, nem igaz, hagyjanak békében, ne Írjon rólam semmit, mert leugrom az emeletről. Fedák a szó szoros értelmében extázisba esik, újból le kell csillapítani. Zsebébe nyúl- — tökmagot vesz elő, csendesen majszolgatja: — Huszonöt éve kommunista vagyok!” — Akkor miért állt német zsoldba? Újból izgalomba jön: — Nem igaz, nem igaz, ezt maguk találták ki. Mindenért az újságírókat okolja. Végp a beszélgetésnek, búcsúzóul lehet, hogy megvesztegetési szándékkal egy marék tökmagot ad. A tökmag nem rossz, de ha az újságíró kicsit kotorászni kezd az emlékek tarisznyájában, furcsa dolgok kerülnek e!ö. A Vígszínházban a “Cecilia” cimü színmüvet adták, amikor megindult a japánok gálád orvtáma. dása. Egyik este előadás köbben, öltözőjéből jövet, belépett a szir.falak mögé, megállt az ott tartózkodók előtt és széttárt karokkal, fanatikus lelkesedéssel, teátrális pózba vágva magát és azt mondotta: ____ Gyerekek, Singapur a miénk! Hát ez az, kedves Fedák. Maga akkor azt mondta: “a miénk”. Tehát testestöl-lelkestöl azonostotta magát a náci-fascista “eszmeáramlattal”. * A Népbiróság két évi börtönre Ítélte Fedák Sárit. — Bizonyára a hajdani primadonna magas életkorát vették tekintetbe enyhitö körülménynek... Szentiványi György (Budapest) A VIOLIN BAR teljesen újonnan átalakítva ismét a főváros szenzációja Zenei és ének-attrakciók MA, és minden este Bányai T uni a magyar kolónia kedvenc művésznője mulattatja a közönséget Minden nap éjféli 1 éra után Horváth Sándor hegedül Az emeleti helyiségben megnyílt a magyar csárda Nyitva egész éjjel CARLOS PELLEGRINI 531 (az “El Gitano” kávéház mellett)
