Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-01-01 / 13. szám
4 Szabad Szd Confitería “EL GITANO“ * * VIOLIN BAR CARLOS PELLEGRINI 525 U. T. 35-0902 BUENOS AIRES Horváth Sándor Boldog Újévet kivan az egész magvar kolóniának Szilveszter énei nagy hangverseny. Művészi attrakciók Vidámság! Hangulat! A szilveszteri müvészest élyen közreműködnek: Kéri Kató, Dáni Dezső és prominens argentin művészek prn íü:.s.-.erte éles szemével és fcr. ra Tülfni őszemével. líe bármily erős is volt bernia • tudomány megbecsülés; : valojaban íi tudományt is csak annyira értékelt , amen yire alkalmas fegyver volt a küzdelem számára, amennyire az életnek azt a tonnáját szolgálta, a melyet az ő forradalmi idealizmusa érlek; snck és elélni méltónak tarttt. Romboló, destruktiv trii volt. De nézzünk körül ebien a mai világban: m gércemli.e az ember nevet az. aki ezt a világot num akarja Ierombelni? Nem kell-e elpusztítani azt a börtönt, ahol gyilkossá (-• haramiává nevelik és kényszerítik az embert? Nem kell_e szétzúzni azt a kalodát, amely csak az alávaló, kártékony és gonosz müvek Ivégzésére ad szabadságot? Nem kell-e megsemmisíteni ezt az ál.civilizációt, amely az emberi elv és munka minden gyümölcsét a barbárság szolgálatába állítja, mely géppé ai javítja az embert és az ösvilág vatl ösztöneit k ltj életre a XX. szárad fiaiban?. . . Szabó Ervin a magyar sz cial zmus- és a magyar szociá!:! r,r kv. Tártnak egyik megalapítója, legua, jkyítbb tudományt! magvetője és tanítója volt. Senki sem tett Magyarországon nálánál többet a marxizmus tudományának megismertetése terén s a szovjetek moszkvai szocialista akadémiája igazságosan és helyesen cselekedett, amikor Magyarországiéi őt hivta meg a szocializmus magvetői és továbbfejlesztői közül tanárai so. iába.” o Szabó Ervin sokalltá n tudományos munkásságának egyik rendkívül jelentős terméke volt a 48-as szabadság, harcról irctt könyve, amoy azonban csak halála után. külföldön jelenhetett meg és amely a Horthy.uralom alatt csak titokban kerülhetett Magyarországon néhány tudós és publicista birtokába. Ebben a könyvben mutatkozott meg Szabó E:\dn erős év minden izében eredeti történetírói tehetsége. Szabó Ervin a történelmi materializmus szemszögéből vizsgálta az 1848_as forradalom mozgató erőit és ragyogó dialektikával mutatta,ki a szabadság, harc szociális okait. Szabó Ervin volt az első magyar történetíró, aki a magyar Alföldön, Erdélyben és Delhi '.gyarerszágban kitört lázadások'an felismerte az k szociális jellegét és ezzel rámutatott a földkérdés jelen, tőzegére. Rámutatott arra a tragikus tévedésre, hogy Kossuth és a neme. si rendhez tartozó társai elzárkóztak a föld népének szociális követelései elöl és csak a politikai jogok elérésé te összpontosítottak minden erőt. Amikor Szabó Ervin könyvét meg. irta, még el volt zárva a tudományos kutaíás elöl a Habsburgok tittkos levéltára, ahol a Kossuth. Archiv iratait őrizték. E sorok Írójának mód. jában volt a bécsi levéltárban 1920— 22. években fdlytatott tudományos munkássága folyamán a levéltári akták alapján megállapítani, hegy Szabó Ervin tisztán dialektikus és logikai utón elért felismerései úgy a fölüké désben, mint a nemzetiségi kérdésben helyesek voltak. * Ha Szabó Ervin eddig n m kapott uccát a felszabadított Budapesten, akkor nem reklamáljuk ezt a jövőre sem. De ha az nj Magyarország e nagy pionírjának emlékét mégis meg akarják örökíteni, úgy azt hisszük az volna a legméltóbb, ha a budapesti Tudomány Egy temet ezután “Szabó Ervin-Tudomány Egyetem”.nek ne. veznék ei. * ■Szabó Ervin -‘A társadalmi fejlődés mezgató eröüöl” szóló tanulmányának egy fejezetét lapunk más helvén közöljük.).
