Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)
1946-11-01 / 24. szám
SZABAD SZÓ 3 AZ UTOLSÓ VÉSZJEL EINSTEIN TANÁR SZÓZATA 18 hónap telt el Hitler uralmának összeomlása óta és hár a harctereken elcsen desedett a fegyverek zaja, a világbéke útját áthághatatlannak látszó akadályok zárják el. A politikusok, diplomaták és hadvezérek szócsatája csak fokozza a zavart és az UN tanácskozásai mind jobban hasonlitanak a genfi Népszövetség üres szalmát csépeld üléseihez. A disszonáns vitát nem harsoghatja tul egy csendes tudós hangja. És mégis felfigyel a világ az ész szavára: Einstein tanár uj szózatot intéz az emberiséghez, amelyben a lángész világos okfejtésével mutat rá a világbéke akadályaira és irányt mutat az emberiség jobb jövőjének biztosítására. Einstein szózatának lényegét a kővetkezőkben foglaljuk össze: Az emberiség megmaradását és jövő fejlődését csak úgy lehet biztosítani, ha egész gondolkodásámódját uj alapra fektetjük. Gyakori eset, hogy egy élőlény fejlődési folyamata alatt uj életkorúimé nyékhez kénytelen alkalmazkodni. Most az atombomba idéz elő a világon rendkívüli változást. Az emberiség hirtelen olyan környezetbe kerül, amelyhez gondolkodásmódjában alkalmazkodnia kell. Az uj felismerések világában a világkormány és a világai,lám nemcsak a testvériség nevében kívánatos, hanem az emberiség fennmaradása érdekében égető szükségesség. Hajdan lehetséges volt egy nemzet létét és kultúráját a népek versengése során a hadieszközök és haderők fejlesztésével bizonyos mértékig megvédeni. Ma már a versengés politikája helyébe az együttműködés biztosítását kell célul kitűzni. Ezt a tényt kell a nemzetközi politika alapjául, venni, mert ellenkező esetben a biztos pusztulás fenyegeti az emberiséget. A múlt módszerei és az eddigi gon dolkodásmód nem akadályozta meg a világháborút. Uj háborúkat csak uj gondolkodásmód akadályozhat meg. A modern háború: az atombomba és más találmányok és felfedezések for radalmi változásokat idéznek elő. Eddig soha nem volt lehetséges, hogy e"y nép a másikat legyőzze anélkül, hogy hadseregei a határt át ne lépje. Most azonban, amikor rakétalövegek és atombomba áll rendelkezésre, nincs a földnek olyan emberlakta része, amely egyetlen váratlan támadás következtében bekövetkező megsemmisítéssel szemben védhető volna. Amerika egy ideig fölényben van a fegyverkezésben, de kétségtelen, hogy a titkot nem lehet sokáig megtartani. De éppen ez a fölény kötelezi az Uniót arra, hogy elöl járjon az emberiség i¡agy erőfeszítésében a válság leküzdésére. Az amerikai nép feltaláló szellemével el sem tudja hinni, hogy az atombomba ellen nincs védekezés. Pedig ez alapvető tény. A tudósoknak sejtelmük sincs olyan módszerről, amely reményt nyújtana a védelem lehetőségére. A katonai mentalitású személyek régi gondolkodásmódjukhoz ragaszkodnak és annak a lehetőségét vizs gálják, lehet-e háború esetén a föld alá húzódni és a gyárakat “mammut-barlangokban” elhelyezni. Mások a városok “szalag rendszerű” építését javasolják. De jó zaneszti emberek a tények ismeretében elutasítják azt a tervet, hogy az emberi kultúra “szalag-városokban” vagy földalatti barlangokban éljen tovább. Az sem nyugtathat meg senkit, ha százezer embert akarnak a tengerpartokon készenlétben tartani, hogy ra dár-készülékkel kémlelje állandóan az eget. A “V2” ellen sem nyújtott védelmet a radár. És az atombomba ellen soha sem fognak teljes védelmet biztosíthatni. Ha egy atombombával felszerelt rakétalöveg egy amerikai városra lecsap, éppúgy elpusztul, mint Nagasaki. Fegyvergolyó embert öl, — az atombomba városokat öl meg. Egy tank páncélja védelmet nvujt a golyók el),en, de a tudomány nem ismer védelmet egy fegyverrel szemben, amely a civilizációt megsemmisíti. A védelem lehetőségét nem a fegy verkezés, nem a tudomány nyújthatja és mitsem használ, ha a föld alá húzódunk. A védelmet csak a törvény és rend biztosíthatják. Éppen ezért minden nemzet külpolitikáját csak egy szempontból kell megítélni: a törvény és rend világába vezet-e, vagy pedig visszakerget az anarchiába és halálba? Lehetetlenség egyidejűleg háborúra készülni és a világ népeinek egységét előkészíteni. Mert ha az emberiség egy olyan fegyvert tart kezében, amely lyel öngyilkosságot követhet el, akkor minden, amely ennek a fegyvernek erejét fokozza, csak a katasztrófa fenyegető veszélyét növeli. A háború azzal kezdődött, hogy a németek eddig ismertlen borzalmas ere jü fegyverekkel támadtak asszonyok és gyermekek ellen és a háború azzal ért véget, hogy az északamerikai Egyesült Államok hadereje egy olyan minden eddigit felülmúló fegyvert vett használatba, amely egy csapásra sokezer ember életét oltotta ki. Nem csoda ha most több ország népe bizalmatlansággal tekint Amerika felé, nemcsak az atombomba miatt, hanem mert attól tartanak, hogy Amerika imperialista politika útjára lép. Hiszen ismeretes más országok történetéből, hogy egy népet megrészegíthet a győzelem. Ha Németország 1871-ben nem győzött volna, az emberi nem nagy tragédiáját el lehetett volna kerülni. És mi még tovább is gyártjuk az atombombát és a bombák gyűlöletet és bizalmatlanságot keltenek az egész világon. Titkokat örzünk és a titkok uj gyanú forrásai. Mialatt mi az oroszok titkai miatt velük szemben bizalmatlankodunk és az oroszok bizalmatlankodnak a mi titkaink miatt, — együtt megyünk a pusztulás felé. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége az egyetlen szerv, amely az emberiség javára szolgálhat. De az UN szervezeti formáját és tárgyalási rendjét arra
