Szabad Szó - Libre Palabra, 1946 (2. évfolyam, 13-25. szám)

1946-01-01 / 13. szám

Szabad Szó 13 A "Szabad Szó' a külföldi sajtóban A ‘-Szabad Szó” publicisztikai si­kerének legszebb bizonyítéka az, hogy cikkeinket & politikai riportjainkat mind gyakrabban veszik át a nagy amerikai lapok. A NewYorkban megjelenő “Magyar Jövő”, a demokratkus antifascisták legrégibb és legtekintélyesebb napi­lapja most ideérkezett november 10-i számában “Magnézium van a Bala­ton vizében” cim alatt közli Dévai Sánbor mérnök nyilatkozatát a ma­gyar fémipar jövőjéről. Ezzel a cik­kel a “Szabad Szó” szeptember 15-i számában kezdtünk meg egy rendki. vül érdekes interju.sorozatot, amely Magyarország újjáépítésének kérdését a legújabb tudományos felfedezések szemszögéből tárgyalja. A newyorki -‘Az Ember” Zemplé­­nyi Klárának “Nemzedékek harca” cimü nagy feltűnést keltő irodalmi vi­­ta_cikkét közli, mely a “Szabad Szó” szeptember 15.i számában jelent meg. A clevelandi “Szabadság” János Andor “Levél az atombombához” ci­mü hangulatos cikkét közölte, amely lapunk szeptember 1-i számában je­lent meg. A Zilahi Kiss Jenő Gestapo.ügy­­nök bűnügyéről és a magyar náciter. rorista buenosairesi társairól közölt nagy politikai riportunk bejárta a vi­lágsajtót. — A “Jüd. Wochehsch.au”, Délamerika legelterjedtebb antifas­cista németnyelvühetilapja egy teljes oldalon közölte a “Szabad Szó” cik­két, amelyet számos más lap vett át. * A párisi „Magyar Szemle“ a „Szabad Szó“-ról A franciaországi ellenállási mozga lom hetilapja, a “Magyar Szemle”, a mely Bölöni György vezetése alatt a náciuralom idején illegálisan jelent meg, ez év november 25-i számában a “Szabad Szó”-ról a kővetkezőket irja: Demokratikus magyar sajtó Délamerikában ' A demokratikus magyarok mindenütt megmozdulnak, hogy ismertessék kül­földön a szabad Magyarországot. Ta. más Aladár mexicoi folyóirata után most a Buenos Airesben, a Dr. Szé­kely József szerkesztésében megjelenő “Szabad Szó” érkezett hozzánk, amely “Harc a népi Magyarországért” cím­mel párisi tudósitója, Gergely Imre cikksorozatát közli. A legutóbbi szak­­szervezeti kongresszusra és munka­ügyi konferenciára Párisba érkezett magyar nemzetgyűlési képviselők: Kossá István, Pintér János és Kisházi Ödön nyilatkozatai visszaverik azt a rágalomhadjáratot, amellyel az otta­ni magyar és spanyol reakciós körök is útját akarták állani a demokrati­kus Magyarország kibontakozásának- A folyóirat még Lorsy Ernő. Gáb'or Andor, Varga Jenő cikkeit és Németh Andor, Gereblyés László verseit közit. Nemcsak Argentínában, hanem Uru­­guayban, Chilében és Brazíliában is széles elterjedésnek örvend, ezáltal & magyar kivándorlók tízezreit kapcsol­ja a demokratikus Magyarország­hoz. * Ez a rövid sajtószemle is mutatja, hogy a tisztességes demokratikus sajtó és a demokratikus sajtó és iro­dalom legkiválóbb képvisel elisme­réssel kisérik figyelemmel és értékelik a “Szabad Szó” publicisztikai munká­ját. Ez elégtételt nyújt azzal a tisz. tességtelen rágalomhaőj'.;:tí1'M szem. ben. amelyet °z itteni demokrata­­frcntbi besodrödott két agent Pro­vokateur a “Sz. M. Értesítő” cimü “félhivatalos” röpiratban ellenünk hat hónap óta folytat. :!e Üzenet Montevideóba és Chilébe Montevideo! és chilei előfizetőink felhívták figyelmünket arra, hogy névtelenül megjelenő, könyomatos utón sokszorosított röpiratokban oá­­toba rágalmakat terjesztenek a “Sga_ bad Szó” ellen. A most hozzánk ér­kezett röpiratokból megál'lapitrtató, hogy azok a buenosairesi zavaros forrásból, a “Sz. M. Értesitö”-böl me. ritették “egybehangzó értesüléseiket”, amelyeknek valóságát bizonyítani nem tudják. A montevideoi és chilei demokraták többsége Intelligensebb és több józan Ítélőképességgel bir, mint a névtelen röpiratok szerkesz­tői, akik lelkiismeretlenül, a göbbelsl “tinta-kulik” szolgalelkü kritikátlan. ságával másolják le a buenosairesi központból terjesztett hazugságokat. Izsó Sámuel: PORBAN Budapestről kapjuk a hirt, hogy Izsó Sámuel, akinek két verskötete közvetíenül a nyilasok uralomrajutá. sa előtt jelent meg és akinek erős szociális szellemű költeményei a ná­cik gyűlöletét váltották ki. a deportá. lás óta eltűnt. Az itt közölt drámai erejű költemény a költő egyik leg­utóbbi müve: Szárazzá talajúit már rajtam a sár. Verejték, éhség, kin, pofonok pora agyagálarcot borított rám. — Ki ismer alatta reám?... Pedig fények ragyogtak egykor bennem. Szentemből messzire látszott a láng. Utam sugár oszlopban róttam. Ki tud valamit már rólam?... Hogy mért volt így. nem tudom. Nem mutafc k magamban Krisztust, csak mondom egyszerűen, hogy Így volt, ha nem is hiszi senki rólam. A sárburán belül tán most is a régi tüzek szinyskednek. s ha egyszer rést kap még a réteg: tán kiderül, hogy ma is égek... Mindenki baja bennem könnyesük. Szárazzá talajúit már rajtam a sár. Minden bus szívvel szivem egyesült. Agyagarc fed be mindent, mi forr. Minden megszurtság rajtam ült ki Verejték. Éhség. Kin. Pofonok. sebbé. ...Ki törli le rólam a port?., ...Aki most lát: hogyan hinné?...

Next

/
Oldalképek
Tartalom