Szabad Szó - Libre Palabra, 1945 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1945-09-15 / 6. szám
10 ARGENTÍNA a demokrácia népeinek éléstára Magyar kereskedők az élelmiszer-világpiacon' Szabad Szó Beszélgetés Láng Jánossal “Jólét nélkül nincs szabadság!” Ezt a józan megállapítást tette a napokban De Gaulle tábornok a washingtoni Fehér Házban tartott tanács, népnek!” idealista politikai jelszavát igy egészítette ki a “kenyeret a igyg egészítette ki a “Kenyeret a népnek!” reális követelésével Ez a követelés visszhangzik egész Európában és a náciu:alom alatt kifosztott országok népei a tengerentúlról várják a segítséget. Az amerikai oollárt és az argentínai búzát várják türelmetlen reménységgel Európa éhezői. Az északamerikai Unió közélelmezési hivatal most nyilvánosságra hozott jelentése szerint az amerikai kon tinrns búzatermésének egész exportképes feleslegét Európába fogják szállítani. Argentina maga közel 3 millió tonna búzát küldhet Európa népeinek kenyérellátására. Az élelmiszer-export aktuális kérdéseinek megvitatása céljából Láng Já. noshoz, egy ismert világcég vezetőjéhez fordultunk felvilágosításért, aki a kővetkező érdekes kijelentéseket tette: “Mint ahogy a világháború alatt Eszakamerika a demokrácia arzenálja volt, úgy Argentina most a demokrácia népeinek éléskamrája lesz. Ar-Láng János, egy elismert világcég társtulajdonosa, egyike a nemzetközi élelmiszerkereS- kedelem legkiválóbb szakembereinek. Testvérével, Láng Jenövei együtt 25 év óta fejt ki két kon. tinensre kiterjedő közgazdasági tevékenységet, amelyet Budapesten és Bécsben alapoztak meg, majd Olaszorszáöra és Németországra, majd pedig Argentínára és az Egyesült Államokra terjesztették ki. Láng Jenő, a cég megalapítója a vállalat newyorki irodáját vezeti. gentina földjén ez évben rekordtermésre van kilátás és csak a hajótér felszabadulásától, valamint az Unió külkereskedelmi hivatalának rendelkezéseitől függ, hogy az élelmiszerekkel megrakott hajók raja meginduljon az óceánon át. A gabona és hús export általában ismert kérdése helyett most a gyümölcs és a tejtermékek kivitelére vonatkozólag kívánok nehány közérdekű adatot nyilvánosságra hozni. Az utóbbi öt év hivatalos statiszti-Buenosairesi Horthysták és budapesti nácik kapcsolatai Zilahy Kiss Jenöt, a buenosairesi magyar követ volt titkárit, a Gestapoval együtt elkövetett bűnügyek miatt körözteti a Népbiróság. / Olvassa el a „Szabad Szó" legközelebbi, október 1-1 számában megjelenő cikket, amely rávilágít a Buenos Airesben nemrég szervezett “Magyar Népet Segélyzö Demokratikus Szövetség” alakulásának politikai hátterére. fehér lovát felcserélte egy hatalmas, nyitott Meretdesautóval, A házak magyar nemzetiszinü zászlókkal voltak díszítve. A legtöbb zászló uj volt, de előhoztak nehány régi lobogót, amelyeket a hazafiak 1918-ban fájó szívvel rejtettek el. Ezekre a zászlókra esküdtek fel a nemzeti hadseregbe belépő tisztek, * kája szerint Argentína gyümölcskivi tele a következőkép alakult: 1940- ban: 660-000 tonna körte 243.000 tonna alma 683.000 tonna szőlő 1941- ben: 667.000 tonna körte 228.000 tonna alma 631.000 tonna szőlő 1942- ben: 326.000 tonna körte 324000 tonna alma 503.000 tonna szőlő 1943- ban: 351.000 tonna körte 351.000 tonna alma 218.000 tonna szőlő 1944- ben: 535.000 tonna körte 407.000 tonna alma 176.000 tonna sző'ö. A gyümölcs-export a hivatalos adatok szerint évi 4—5 millió dollárt tesz ki. Az argentínai friss gyümölcs leg. jobb vevője Eszakamerika, ami annál is indokoltabb, mert a klimakülönbség miatt február, március és április hónapokban “primör”-ként érkezik az Unióba az argentínai körte és szőlő. (Almát nem vesz az Unió, mert a hütőházak készleteiből el tudják látni a piacot) A friss gyümölcs-kivitel további alakulása attól függ, hogy elegendő hűtő kamrás hajó fog-e rendelkezésre állni. Eddig az argentínai állami kereskedelmi flotta három dániai hütőkam. rás hajóval tartotta fenn a forgalmat, de ezeket a hajókat Dánia kormánya most visszaköveteli. A gyümölcs-konzervek kivitelét korlátozza a bádoglemez-hiány. A tejtermékek terén a kasein-kivitel a legjelentősebb- Argentina évenként 30.000 tonna kaseint exportál, ami 6—7 millió dollárt jelent évente az ország külkereskedelmi mérlegében. * A magyarországi élelmiszer-kivitel lehetőségeiről most még nem lehet konkrét nyilatkozatot tenni. Békeidőben liszt, cukor, vetömag-burgonva, paprika, mák, hagyma paradicsom, lényeges tételt jelentett a magyar külkereskedelmi mérlegben. Most elsősorban az orosz kormány kereskedelmi politikájától függ, milyen módon kapcsolódhat be Magyar, ország ismét az élelmiszer-világ-keres. keddiembe. Dr. Sz- J. Tudni akartam, mit szólnak az erdélyi zsidók Erdély visszacsatolásához. Ekkor már úgy Magyarországon, mint Romániában érvényben voltak a náciszellemü zsidó-tör. vények. Egy öreg zsidó keserűen mondta: — “Mi azt kívánjuk, hogy a románok minél gyorsabban takarodjanak ki Erdélyből és a magyarok ne jöjjenek be soha!...”
