Szabad Sajtó, 1969. április-június (61. évfolyam, 14-26. szám)

1969-05-15 / 20. szám

Thursday, May 15, 1969 SZABAD SAJTÓ 5. OLDAL KISRÉSZVÉNYESEK ELSŐ FELKELÉSE , NYUGAT-EURÓPAI MAGÁNCÉGEKNÉL Száz évvel ezelőtt. 1869 május 10-én, amikor a Union Pacific és a Central Pacific sínpályája talál­kozott és meg volt az összeköttetés parttól partig, a találkozás helyén arany-sinszeget vertek egy talpfába. Ez most megörökítette egy érmen az Egyesült Államok pénzverdéje. A találkozás helyén, Utahban, nyári ünnepségeket rendeznek és ugyancsak Salt Lake Cityben. ROHER IDEIGLENES ELNÖK INTÉZKEDÉSEI, MEGLEPTÉK, BOSSZANTOTTAK A GAULLEIST AKAI RÓMA, Olaszország — A Ids pénzbefektető számára hosszú időn keresztül Európá­ban az volt a szabály, hogy, megvásárolhatta részvény ét, vagy részvényeit és azután I . . befoghatta a száját. ■Olyasmi, hogy a kis befekte­tő panasszal élt volna a tár­saság részvénypolitikája el­len, egyszerűen ismeretlen jen volt. Annál nagyobb meglepetés érte az elmúlt héten Olasz­ország legnagyobb magáncé­ge, a Montecatini Edison igaz­gatóságának elnökét Giorgio 'Veleriot, amikor a társaság közgyűlésén feldühödött kis­részvényesek egyszercsak kis­­cimletü pénzérméket, penny­­iket, egyebeket ,különöskép­pen pedig a társaság részéről mindenki számára kiadott mérleg-listákat kezdtek vag­dosni a fejéhez. Az elnök hir­telen arra ébredt, hogy itt az ideje .hallgatni kell egy ki­csit a kis emberre, vagy leg­alább is úgy kell tenni. A kis emberek rebellióját az a híresztelés váltotta ki. hogy a két legnagyobb állami vállalat az ENI és az IRI ál­lítólag a legutóbb bizonyos ellenőrző érdekeltséget vásá­rolt be magának a színtiszta magánvállalatnál a “Montedi­son”~öál. Ha ez igaz volna — amit. egyelőre nem lehet megálla­pítani — úgy az állami válla­latok beleszólhatnának a ma­gáncég igazgatóságának dön­téseibe. Mindenesetre mint­egy 2000 kisrészvényes gyűlt össze, megbombázták az él­ne köt s egyik ezt kiáltozta: — Eli voltam Indiában és tu­dom, hogy mit jelent a “pasz­­szív resistencia.” Természetesen a kisrész­vényesek még mindig erős hátrányban vannak, mert az ő beruházásuk a magánválla­latnál 72 millió dollárt kép­visel 308 millió dollárra] szemben. Mindenesetre sike­rült az igazgatósági gyűlést elhúzniuk 17 órán keresztül hajnali 3 óráig, amikor is a ■társaság ígéreteket tett ne­kik. Hirtelen közvetett segítség is érkezett a kisberuházók szamára. Ugyanaznap ugyan­is Nyugat Németországban az NSÜ autógyár kisrészvénye­sei rendeztek csatát az igaz­gatókkal és győztek. Nagyobb osztalékot Ígértek nekik, ha beleegyeznek, hogy az NSU egyesüljön a Volkswagen egyik alvállalatával, mely ál­lami ellenőrzés alatt van. PARIS, Franciaország. — Franciaország ideiglenes el­nöke, a 60 éves Alain Poher. de Gaulle elnök hirtelen és sértett lemondás után össze­sen 35 napig marad az elnöki palota, az Elyseé Palace lakó­ja. Ezalatt az idő alatt meg­bízatása nincs pontosan kö­rülírva. Arra van felhatal­mazva. hogy megszervezze az uj francia elnökválasztást, ad­dig együtt kell működnie de Gaulle volt kormányával, melynek miniszterelnöke Ma­urice Couve de Murville. Mégis az ideiglenes elnök, aki egész életét politikában töltötte, biztos és határozott intézkedésekkel kezdte első napjait, melyek részben meg­lépték, részben pedig bosz­­szantották a gaulleistákat. Először is magához hivatta az állam által ellenőrzött rá­dió és televíziós hálózat igaz­gatóját. De Gaulle elnöksége alatt az ORTIF (Office de la Rádióét Television Francaise) egyszerűen és minden szé­gyenkezés nélkül eszköze volt a gualleista politikának. Poher elnök közölte az igaz­gatóval, hogy a most követ­kező választásokon a hírköz­lő hálózatnak abszolúte rész­­rehajlattannak kell maradnia. Értesítette az igazgatót, ha ez nem igy lesz, egyenesen a francia nép elé viszi panaszát. Pohernek voltaképpen nem állt hatalmában, hogy ilyen rendelkezést adjon, a jelen­tések szerint azonban a de Murville miniszterelnök mel­léje állott s csaknem biztos hogy a hálózat tárgyilagos lesz közvetitésében. Következő lépése volt, hogy felszólította a belügymi­nisztert Raymond Marcellint, hogy csökkentse az utcákon riadó-készültségben tartózko­dó rendőrök számát. Ugyan­is úgy hitte, hogy ez hihető­vé tenné de Gaulle sokszor hangoztatott jóslását, ha ő ő egyszer távozik, utána a tel­jes káosz következik. Azután lemondásra és tá­vozásra szólította fel az “af­rikai ügyek vezértitkárát”| a gaulleista Jacques Foccart­­ot, ami a franciák között sok mosolyra nyújtott alkalmat, mivel mindenki tudta, hogy az “afrikai ügyek” Foccart ré­szére csak lepel volt, valójá­ban főnöke volt a gaulleista “Barbouzes”-nek, egy külön, testőrségszerü gaulleista tit­kos és adatgyűjtő rendőrség­nek. Érthető, hoyg Poher első találkozása de Gaulle kormá­nyával — mint az egyik mi­niszter kifejezte —• erősen fagyos volt. — Nem baj — mondtáik az ideiglenes elnök jelen volt munkatársai — Po­her igen melegen élvezte a helyzetet. —» Mégsem volt azonban teljesen kedvére, hogy másnap a hírközlő ügy­nökségek idézték Michael Debré külügyminiszter meg­jegyzéseit, melyek szerint Franciaország “az elmúlt va­sárnap nagy vereséget szen­vedett”. (Ez volt a nap, me­lyen a népszavazáson de Gaulle vesztett és nyomban lemondott.) Poher azonban nem maradt adós és hivatala erőshangu közleményt tett közzé, hogy “francia minisz­terek nincsenek felhatalmaz­va arra, hogy titkos minisz­tertanácsi döntvényeket ki­beszéljenek.” Poher nagyjából ismeret­len volt a franciák előtt, ami­kor mint a francia parlament szenátusának elnöke automa­tikusan elnök lett az uj elnök megválasztásáig, annak elle­nére hogy 25 évet töltött köz­­szolgálatban és az elmúlt év októberében lett a szenátus elnöke. Pohernek nagy része volt abban, hogy de Gaulle több “nem” szavazatot kapott mit “igent”. Április 17-én ebben az évben csatlakozott az el­lenzékhez, az április végén tartott népszavazásig beutaz­ta az egész országot és min­denütt azt hirdette, hogy az­ért mert “egy ember elveszt egy szavazást, vagy lemond. Franciaország még nem fog összeomlani”. A junius 1-i uj elnökvá­lasztás után Poher ismét régi hivatalába, vonul vissza ab­ban a tudatban, hogy 35 na­pos hivatalos elnöki ideje alatt Franciaország valóban nem omlott össze. Nem népszerű a kiképző tábor STOCKHOLM, Svédország. — Egy kiképzőtábor, melyet a svéd főváros közelében fel­állítottak. hogy az amerikai katonaszökevények könnyeb­ben megismerkedhessenek a svéd nyelvvel és társadalmi szokásokkal, nem túlságosan népszerű, maguk a detektorok körében. Eddig a 250 körüli ameri­kai szökevények közül csak: négyen iratkoztak be a telje­sen szabad táborba, amelyben a felsorolt ismereteken kívül mesterségekre is kiképzik őket. hogy munka-elhelyezést nyerhessenek. ŐSKORI LILIOMOK MOSZKVA — 330 millió éves tengeri liliomokra buk­kantak az almai-atai őskor­­kutatók a kelet-kazahsztáni Rudnij hegységben. A tengeri liliommaradványok között 2T( eddig ismeretlen fajtát fedez­ték fel. A 19 éves Thomas Dickerson Philadelphiában kiugrott a bírósági épület egy emeleti ablakából, megakadt zuhanás közben egy 8 in­­esés kiszöggelésen és a tűzoltók egy képünkön látható szerkezeten hozták le. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET!

Next

/
Oldalképek
Tartalom