Szabad Sajtó, 1967 (59. évfolyam, 1-51. szám)
1967-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15, 1967 6. OLDAL SZABAD SAJTÓ Két Diesel mozdony egymásnak rohant New York teherpályaudvarán, 6 vasutas meghalt, 4 megsebesült. Kossuth katonái a kubai szabadságharcban Emlékkő hirdette az utókornajk a haza parancsát híven teljesítő Leonidász és a háromszáz spártai helytállását. Kő nem jelzi, vándor nem hozta hírül, néhány sor a lexikonokban és emlékiratokban őrzi csupán annak a maroknyi magyarnak vitézi tettét, akik — élüáön Prágay János 48-as honvédezredessel — háromszáz idegen baj társukkal együtt utolsó emberig vérüket ontották egy völgyszorosban a kubai nép szabadságáért. A TÖRTÉNET MESSZE KEZDŐDIK Bécs, 1842. Itt élte vidám napjait Klapka György magyar testőrhadnagy, barátaival. Köztük a bécsi szalonok dédelgetett arszlánja, a délceg, pezsgő életkedvü, örökvidám Prágay János. Szerény polgári tisztséget viselt a bécsi magyar udvari kancellárián, mint művészi bétürajzoló. Előbb már szolgált az osztrák hadseregben is, vitéz harcos hírében állott. Miost táncvigalmak s piknikek rendezésében ügyeskedett. Pár év múlva komolyabb idők következtek mindkét magyar ifjúra. Klapka, az 1849-es győzelmes tavaszi hadjárat egyik vezére, harmadszor verte meg Schlick tábornokot. Legutóbb Tokajnál. Tokaji főhadiszállásán—ahogy emlékirataiban megírja — beállított hozzá Prágay és felajánlotta szolgálatait: “Jobbkor nem jöhettem — mondta — ,egy hadsegédre van szükséged s amily kedvvel jártuk egy időben a táncot, éppoly tüzesen és jókedvűen fogunk most, lelkünk szakadtáig harcolni.” A KOMÁROMI ESKÜ Prágay e naptól kezdve a komáromi fegyverletételig Klapka oldalán maradt, honvédezredesi ranggal, mint főhadsegéd. Klapka a tisztikar élelmezését is reá bízta, átadva neki gazdálkodásra mindannyiuk teljes zsoldját: “Prágay egyenlő, még pedig legnagyobb lelkiismeretességgel tölté be mindkét hivatalát — írja emlékiratában —, hadsegédi állási kötelességeit a legválságosabb pillaantokban is kifogástalanul teljesítette, de ráért arra is, hogy naponként jó asztalt terítsen nekünk”. Komárom, az ország egyik legfontosabb erőssége, a világosi fegyverletétel után is tartotta magát. Végül mégis kapitulálni kellett. A megadás előtti estén Prágay egy utolsó bőséges lakomát tálalt fel könnyek között bucsuzkodó baj társainak. A jelenlevők felírták nevüket egy ivre, ünnepélyes fogadalmat téve, hogy a szent ügyhöz hűek maradnak, első hívásra készek vért-vagyont áldozni, és bárhova vesse is őket a sors, tovább fognak güzdeni hazájukért, a nép jogokért, a népek szabadságá-A menekülőket különböző világrészekbe hajtotta a sors. Prágay és Schlesinger Lajos hadnagy Amerika felé vette útját. Prágay az emigrációban elsőként látott hozzá egy kis munka kiadásához, amely Magyarországot és a fegyveres harcot ismertette. Az emlékezést a legelőkelőbb New York-i kiadók egyike, Putman jelentette meg 1850-ben. Könyvével Prágay számos jó barátot szerzett, ezek hamarosan bemutatják Lopez tábornoknak, a Kubát a spanyol iga alól felszabadítani kívánó forradalmi párt vezérének. A szabadságharc viharaiban edzett Prágay úgy érzi, hogy kötelessége az elnyomottak védelmére fegyvert fogni, és ha kell, meg is halni. Felajánlotta kardját Lopeznek. A tábornok vezérkari főnökévé nevezte ki, és a kis szabadcsapat, melyhez több magyar szabadságharcos csatlakozott hajóra szállt és kikötött Kuba egy csendes, lakatlan partján. Lopez “Guerida Kuba!” kiáltással megcsókolja a “szeretett Kuba” földjét. “KUBA HŐSE” A venezuelai születésű felkelő tábornok, Narcisco Lopez (1799-1851), a spanyolok legnagyobb ellensége “Kuba, az adoptált haza hőse” egyik legvitatottabb alakja Kuba történetének. A kubai forradalmárok egyik csoportja úgy látta, hogy Kuba csak az Egyesült Államokkal együtt tud megszabadulni a spanyol gyarmatosítók rabszolgaságából. A “kubai vita” másik oldalán álló hazafiak féltették Kuba függetlenségét az amerikai behatolástól. Kubát fel kell szabadítani, de legyen kubai és nem angolszáz. A legkonzervatívabb körök viszont attól féltek, hogy Lopez a felkelés örve alatt a rabszolgák felszabadiiását tervezi. Életirója, Hermiro Portell Vila, a legtisztább szándékú, a naivságig jóhiszemű nemes jellemnek rajzolója. Vidal Moralessy Morales könyve (1963) a kubai forradalom kezdeményezői és első mártírjai között tartja számon. Lopez első kísérlete 1848-ban sikertelen volt, \ az Egyesült Államok a be nem avatkozás elvére hivatkozva letiltotta az indulásra kész mexikói veteránok erpediciós seregét. Lopez az Egyésült Államokba menekül, .távollétében halálra ’ítélik, embereit kínzások közt lemészárolják. Lopez tehát immár második ey; pediciójával száll partra Kubában 1851 augusztusában. Győzelmes előnyomulása esetére fegyveres támogatást ígértek az északi és déli államok, de számított az általános népfelkelésre is. Számításaiban azonban csalatkozott. A_z amerikai támogatás elmaradt. Balszerencse is üldözte. Az előcsapatul előre küldött Crittenden, a mexikói háború veterán tábornoka, akivel Kuba belsejében egyesülnie kellett volna, útirányt téveszt és a spanyolok kelepcéjébe esik. A holtakat és haldoklókat a kreolokkal kötélen végighurcolta tják Havana utcáin és feldarabolt testrészeiket kifüggesztik a legelőkelőbb köztéren. Ennek ellenére újabb magyar csapat száll hajóra. MAGYAROK THERMOPYLAEJE De a várva várt kubai nép felkelés elmaradt. Lopez ki-A II.S. 2-ik gyalogsági hadosztály katonai szállásán, Dólvietnamban robbanás történt, két amerikai katona meghalt. oltványait elolvasták, az aszszonyok keblük felett hordták a tábonok képmását, a tanyák népe etette-itatta az idején harcosokat. De nem moziult. Lopez kia csapatával magára maradt. Még igy is kétszer veri vissza túlerőben levő spanyol helyőrség válogatott századait. Las Pasas kicisny faluban a harcban edzett kis magyar csapat oroszlánként küzd. Schlesinger emlékezésében részlete sen leírta e hősi ellenállást. Feltehetően az ő emlékanyara ihlette meg Luby Sándort 1898-ban “Magyar dicsőség Kubában, 1851-ben” cimü kis hőskölteményére. Az “újságíró poéta” Luby, Balassagyar maton Komjáthy Jenövei együtt szerkesztett irodalmi folyóiratot, majd a fővárosi lapok munkatársa s a Mátyás Diák élclap vezérverseinek Írója lett. Az amerikai-spanyol háború kitörése alkalmából emlékezik meg az 1851-es magyar hősökről. Sűrítéssel, költői túlzással talán, de mégis némi hitelességgel íródhatott e kis ballada a magyarok Thermopylaejéről. Schlessinger később úgy emlékezik, hogy a sebesült Prágay és Gotay — hogy a spanyolok kegyetlenkedéseit elkerüljék — a csatatéren, önkezükkel vetettek véget életüknek, Prágay pisztolyával, Gotay tőrével. Lopez néhány megmaradt emberével és Schlesingerrel a hegyekbe menekül. Étlenszomjan kóborolnak. Hatalmas hurrikán tör ki, Schlesinger testével melengeti kimerült tábornokát, kinek morális ereje egy percre sem tört meg. A spanyolok részleges amnesztiát hirdetnek, ha a harcosok négy napon belül megadják magukat. Csak Lopez fejére volt vérdij kitűzve. Schlesinger az amnesztia utolsó percében hagyja csak el — annak kívánságára — tábornokát. Lopez levonul egy tanyaházba és fegyverrel kényszeríti a gazdát, hogy feladja őt. így akarta egy szegény kubai parasztnak megszerezni a vérdijat. Egy spanyol hadnagy fogja el. Hátrakötött kezekkel, nya kán kötéllel, méltósággal lépked Lopez a foglyok között. (A hadnagyot később a nép meglincseli.) A hajón derűsen elbeszélget a kapitánynyal. Veresége ellenére hitt Kuba szabadságharcának győzelmében. A legkegyetlénebb halál vár rá. A spanyolok Havana főterén a spanyol inkvizíció nyakcsavaró vasával végzik ki 1851. szeptember 1-én. Utolsó szavaival Kuba szabadságát éltette. “Halálom nem fordítja vissza Kuba sorsát!” A foglyokat a spanyolországi higanybányákba deportálják. Az Egyesült Államok közbelépésére kegyelmez meg nekik sok év múlva Izabella spanyol királynő. De Schlesinger Lajos csodálatos módon megmenekül. Az erőd bástyájáról a tengerbe veti magát. Egy amerikai hadihajó megmenti, 1856-ban a nicaraguai seregben századparancsnok. Később visszavonul Guatemalába, dúsgazdag ültetvényes lesz. 1892-ben etnográfiai tárgyakat küld a Magyar Nemzeti Múzeumnak és még az évben fiával elláttogat Magyarországra. “BÜSZKÉN ESETT EL . . Meghatódva olvassuk a régi írásokban, de Kuba mai történetében is a magyar csapat elesett hőseinek nevét. Hadd idézzük itt: Schlesinger, Gotay, Becsey (Bem egykori segédtisztje), Bontilla, Radnóti, Palánk, Eichle, Virág, Biró, Koszta, Mihalóczy a két Csomortányi. S Klapka emlékezését szeretett baj társáról. “Prágay büszkén esett el a halál-tánc mezején és utolsó lejtése volt a legszebb életében.” Baloghy Mária Stockton, Calif.-ban a közeli hegyekben erős havazás volt. Nem a Tisza partján Az étteremben kellemes, tompított fények. Minden asztal foglalva, a pincérek lábujjhegyen hordják tálcáikon az inyencfalatokat, a poharakban aromás bor csillog: a levegőben van valami ünnepélyesség. Nem tipikusan amerikai ünnepélyesség, inkább olyasfajta, amilyen a Duna— Tisza táján otthonos. Pedig a közönség nem kizárólag magyar. Sok az egyéb eredetű amerikai is, aki eljött ide, hogy egy kis magyar levegőt szippantson, magyar ételek illatát, magyar italok ásványos izeit kortyintsa és, ami mindezt aláfesti: egy kis magyar muzsikát. Ezért, emiatt a muzsika miatt olyan ünnepélyes a hangulat. Ezért a lábujjhegyen járás, ezért a lehalkított evőeszköz-koccantás, ezért a le-Algériai segítség Izraelnek NEW YORK- - A múlt évben hirtelen elhunyt dúsgazdag zsidó színházigazgató Billy Rose hagyatékában volt, más milliós értékek mellett, hires városi palotája az 56 East 93-ik utcában. Ezt a pompás épületet nemrég a hagyaték végrehajtója eladta egymillió dollárért Algéria kormányának, amely ott fogja elhelyezni U. N. delegációját. A millió dollárt legnagyobbrészben Izrael kapja, mivel Billy Roses végrendeletében vagyonának egy részét izráeli népjóléti intézménynek szánta. Ily módon Algéria közvetve segítséget nyújtott Izraelnek. NÉHA VISSZAFELÉ SÜL EL A PUSKA MORRISTON, Wales. - Marjorie Price 28 éves aszszonynak négy gyermeke van, nem akart nagyobb családot, fogamzásgátló pilulákat szedett. És ez azzal a hatással járt, hogy most négyes ikerszülés előtt áll. fekszik ez a csárda? tompított beszéd: a bűvészvonós prímás, Toki Horváth Gyula hallgató nótát játszik... Fájdalmas, édes-bus magyar nótát. Azután fokozatosan felenged a hangulat, a hallgatót tüzesebb muzsika követi, vidám, csipkelődő szövegű, játékos népdal, tüzes csárdás. A közönség az asztaloknál együtt ringatózik a zene ritmusával. A magyarok egyszerre emlékezni kezdenek és magyarabbak lesznek és az idegenek valami különös, szinte vegyi vál-Jó langyos volt a folyó vize, de a fiatal halak között volt egy, aki mindig elégedetlenkedett. A- Sose járhatunk arra, amerre szeretnénk. Az öregek mindig terelgetnek bennünket: ide ne menjetek, mert itt örvény van, s arra se menjetek, mert ott a horgászok tanyáznak. Szörnyű állapot. — Igaz — lázadozott sok kicsi hal. Menjünk és alapítsunk uj országot. Egy éjszakán vagy ötszázan útnak eredtek, de a legtöbb kis hal békében maradt, öregjei közelében. — Jaj de jó — mondták a szökevények —, azt tehetjük, amit csak akarunk .. . Egy hajóroncs mellett úsztak el éppen, mikor az egyik basadékból egy rák kúszott elébük. Igen öreg és ravasz rák volt, aki már ollóit is elvesztette vénségében s igy sokat koplalt. — Mennyi idősek vagytok? — Három hónapja láttuk meg a Napot először . . . — Akkor még nem ismeritek a telet! — Nem bizony, ó, bölcs rák — igen okosnak gondolták, mert hosszú bajusza volt s mindig pödörgette ügyesen első lábaival. — Bizony a tél gonosz valami. Rosszabb az örvényeknél és a horgászoknál. Hideg lesz és ti megdermedtek. Nem tudtok majd úszni sem. De ha gondoskodtok ezután rólam, tozáson mennek át: kipirul az arcuk, átveszik a tempót és magyarokká válnak maguk is. íme ezt főzik esténként a newyorki magyarok főutcáján, a Second Avenue-n, az EMKE boszorkánykonyháj án, ahol a rendes konyha izes falatjai mellé felszolgálják az igazi otthoni hangulatot, ami a hires-neves Toki Horváth Gyula ördöngős hegedűjén és kicsiny, de igazi őstehetségekből álló bandájának szívből szőtt játékán kerekedik ki az intimhatásu, rejtelmes fényű idegenbe szakadt magyar étteremben ... olyan nagyszerű tetőt építek bélire a folyó fölé, hogy az megvéd benneteket. Gyorsan mult a nyár, aztán az ősz. A rák mindig nyomukban volt és falta a sok ingyen táplálékot, amit a halfiókák keresgéltek össze számára. Egyszer aztán, hülni kezdett a viz és a halak megijedtek. — Semmi baj — dicsekedett a rák — most jövök én! A folyón napok alatt vastag j égpáncél képződött. — Nos, mit mondtam? — mutogatott fölfelé a rák. — Itt a jó tető. Láttok-e csak egyetlen horgot is? — Azt nem látunk, ó bölcs rák, de nagyon hideg van! — Jó. Rögtön intézkedem, hogy jöjjön a meleg viz. Mindjárt Visszajövök. Ezzel elmászott valamerre a fenéken és nem látták többé. Tudta, hogy a tavasz még messze van, de örült, hogy egész nyáron és ősszel ilyen jól élhetett. Nem baj, majd tavasszal megint csak talál egy hiszékeny társaságot. A halak pedig várták a meleget, s tényleg, hamarosan kisütött fölöttük a Nap. Léken át tűzött rájuk, amelyet a halászok vágtak a jégbe. A sok halacska a fényre tódult és mindannyian a halászok hálójába kerültek. Ha nem csavarogtak volna el, átaludhattak volna a telet az iszapban. De hát nem volt senki, aki erre kitanitsa őket, mert elszöktek öregjeiktől. Darázs Endre Ultimi a betétkönyv BRONX, N. Y. Amikor a múlt év decemberében Charles Meatling idős embert lakásában holtan találták, a házmester értesítette a rendőrséget, a lakást átkutaták és a halott bankbetétkönyvét, amelyen 10,600 dollár takarékbetét volt, nem találták. Másnap az történt, hogy Robert McMair rendőr a betétből, a halott aláírásának hamisításával, felvett 1393 dollárt, aztán az is történt, hogy Robert McMair rendőr nyomtalanul eltűnt, hátrahagyva feleségét és bárom gyermekét. Tizenhárom államban körözték. Most Hollywood, Floridában Róbert McMair autóbalesetben volt s ez alkalommal elfogták. Visszahozták Bronxba és 25,000 dollár biztosítékot írtak elő neki, amit persze nem tudott előteremteni. A brüsszeli nagyáruház égésében egy férfi holtteste az ablakra g?r* ayedt, egy nő ugrásra készen a tűzoltók hálójába, (jobb).
