Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-09-01 / 35. szám

Beolvadt lap: TASSAIC ÉS VIDÉKI HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT — ■■■«>■ — AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — Egyes szám ára 20c VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 35. SZÁM PASSAIC. NEW JERSEY Margód with TASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Bacoad Claw postage paid at Passaic, N. J »irrt «« ««>«>.norm • omuine nttic* DR. MAGYAR ISTVÁN ORVOS MEGHALT HAMDEN, Conn. — Dr Magyar P. István hírneves se­bészorvos, a Yale Medical School sebésze és előadója fia­talon, 49 éves korában, hosz­­szas szenvedés után, augusz­tus 23-án meghalt. Dr. Magyar István a felvi­déki Alsószalánikon született, Magyar János görög katoli­kus kántortanitó és neje sz. Tóth Anna fia, akik jelenleg Perth Amboy, N. J.-ben lak­nak. A Laval Medical College (Quebec, Canada) elvégzése után a Hartford, Conn-i Mc­Cook Hospitalban töltötte ki orvosi gyakorlóévét, majd a Mayo Klinikán folytatta se­bészorvosi tevékenységét. A háború alatt a Staten Island-i Marine Hospitalban helyettes sebeszfőorvosi beosz tásban volt, a New London, Conn-i Coast Guard Acadmy Hospi­­talnak szintén sebésze volt. 1948 óta New Haven-ben, il letve Hamdenben, a Univer­sity Towers-ben volt orvosi rendelője, négy év óta pedig a Yale Egyetemen tanított anatómiát. Jónevü, széles kö­rökben ismert sebészorvos völt, több szakmunkája is megjelent, különösebb az em­ber bőr átültetésének szak­köréből. Tagja volt a New York Academy of Arts and Sciences, a New Haven Coun­ty Medical Society, a Connec­ticut State Medical Society, valamint a Yale Faculty Club és más egyesületeknek. Nem volt olyan magyar megmoz­dulás, amelyben Dr. Magyar István részt ne vett volna ál­dozatkész adományával, vagy közve tie közreműködésével. Összetört szivü szülein kí­vül gyászolják: özvegye sz. Pázsint Eszter, 5 gyermeke: Sára, Márk, Béla, Dávid és Péter, testvérei: Magyar Mik­lós g. ik lelkész (a mai Cseh­szlovákiában), Mrs. Koltay Viktória (New Haven), Mrs. Ervina Rochwalsky (Fair­­field), Ft. Zapotoczky Endré­­né (Fords, N.J.) és Magyar Olga és kiterjedt rdkonsága. Temetése nagy részvéttel ment végbe New Haven-ben. Koporsóját virágerdő borítot­ta, jeléül annak, hogy egy sze­­retetre méltó igaz embert, nagynevű orvost, jó magyar testvért búcsúztatott a nagy­számú gyászló gyülekezet . . . Negyvenöt esztendő tulaj­donképpen nem nagy idő, még amerikai magyar refor­mátus életünkben sem, ahol már egyre gyakrabban ülünk hetven esztendős egyházi és egyesületi jubileumokat. A A Bethlen Otthon, mint az amerikai magyar református­­ság egyetlen szeretet-intéz­­ménye negyvenötödik jubi­leumát ez esztendőben tart­juk meg, amikor amerikai magyar református életün­kért felelősséget érző és azért élő vezetőink: lelkipásztorok és presbiterek, egyesületi és egyházi vezetőink újból elza­rándokolnak Ligomierbe. Valójában a Bethlen Ott­hon sokkal hamarább meg­született az alapító atyák égő szivében, mint láthatóan meg­valósítva. Mégcsak nem is arra gondolunk most, hogy körülbelül másfélévtizedes múltja volt már a Bethlen Otthonnak, mint elfogadott gondolatnak, tervinek és; vágynak az amerikai magyar reformátusság közösségében, mikor 1921-ben Ligonierban, a “régi épületben” fent a he­gyen először öltött testet sze­­retetintézményünk. Nem! Sokkalta előbb élt már a gon­dolat, benne Volt az már ab­ban a valóságban, hogy ma­gyar református atyáink eb­be a hazába jöttek és szivük­nek hitét, szeretetés és re­ménységét elhozták önma­gukkal. Amikor negyvenöt éves ju­bileumot ünnepiünk, tulaj­donképpen a négyszáz eszten­dős magyar kálvinizmusért adunk hálát, mert az elmúlt negyvenöt esztendő tulajdon­képpen annak az áldott lelki örökségnek a gyümölcse, lát­ható jegye és záloga. Hálaadásból jót cselekedni, életünkben Isten kegyelmé­nek gazdagságát elismerni és azért imádságos lélekkel há­lát adni a református ember számára aktiv engedelmessé­gét: a hétköznapokban is ál­landó keresztyén szolgálatot és munkát jelent. Munkaterü­letül nekünk az Úristen az amerikai magyar református népünk közötti szolgálatot ad­ta. Először a gyülekezeteket kellett megszervezniük az alapítóknak, templomot épí­teni, állandó lelkipásztori szolgálat lehetőségét megva­lósítani. Mennyi kimondha­tatlan nehézséggel kellett megküzdeniük és ennek a hő­si korszaknak maradandó gyümölcseként-nemcsak a he­lyi gyülekezeteinket tarthat­tuk meg, hanem az egész amerikai magyar református­ság közös nagy alkotását az Amerikai Magyar Reformá­tus Egyesületet. Az Amerikai Magyar Re­formátus Egyesületet ugyan­az a magyar református hit, szeretet és reménység alkot­ta meg, amelyből kinőttek gyülekezeteink is! Hiszen a református iát ereje mindég abban volt, hogy az egész ember teljes munkásságát és életét állította az Isten di­csősége szolgálatába. Ezért kell, hogy felismerjük az egy­házában Isten Igéjét hallga­tó, abban izmosodó reformá­tus keresztyénnek az emberi élet valóságában tettekkel, a másokért is elvégzett szolgá­lattal realizált engedelmessé­ge: a mi testvérsegitő intéz­ményünk az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület. Nem véletlen, hogy egyre többen felismerik azt az igazságot, hogy annyink van közösen, nekünk amerikai magyar reformátusoknak, amennyit számunkra jelent ez az intézmény: Amerikai Magyar Reformáetus Egye­sület. Minden nagy visszavo­násunkban, egymással vívott véres harcunkban, az egy­mástól való elhidegülésnek dermesztő állapotában: ez volt az egyetlen hely és alka­lom arra, hogy azok, akiket az Úristen testvérekként egy­másnak rendelt találkozza­nak, beszéljenek és együtt­szolgáljanak. Háládatlanság ez, ha nem akarjuk meglátni, a legnehezebb egyháztörténe­ti pillanatokban' is, az Egye­sületben együtt voltunk és szolgálatunk: sokfelé meg­osztott Amerikai Magyar Re­formátusok. Érdekes olvasmány a Beth­len Otthon negyvenöt éves jubileumának esztendejében elolvasni a huszonöt éves év­forduló alkalmából kiadott emlékkönyvet. Tizenöt esz­tendő vajúdásának alapos do­kumentációjából ugyanazok­kal a problémákkal találjuk magunkat szembe, mint ma: közöny, helyi önzés, sértő­döttség, megosztottságunkra való állandó hivatkozás, a holnapról való “fáradt le­mondás.” Az Egyesület kon­vencióin, a Vezértestület gyű­lésein állandóan sürgetik az árvaház megvalósítását és az­tán megintcsak késik az, mert az illetékes egyházi ha­tóságok hivatalost)* nem érintkeznek, csak legfeljebb, mint személyek, mint egye­sületi tagok. S a teljes újra­kezdés esztendejében, 1921- ben, amikor egy egészen uj egyháztörténeti pillanat kez­dődött el, és pontosan abban az évben, amely azóta is ál­landósult szervezeti megosz­tottság esztendeje volt, tehát a lehető legrosszabb pillana­­ban: valósággá lett a Bethlen Otthon és Ligonerben, eb­ben a régi, tipikusan penn­­sylvániai városkában először csendült fel a magyar zsol­tár, hogy azóta minden ame­rikai magyar református szi­vében az otthonnal és a szere­tettel azonos csengésűvé le­gyen ennek a városkának a neve: Ligonier. S az Úristen azért is ren­delte ezt igy, hogy egymás­tól külön utakra elinduló amerikai magyar reformátu­sok mégse váljanak el egy­mástól teljesen. Kalassay Sándor és Nánássy Lajos amerikai magyar református életünk két nagy személyisé­gei két egészen más egyrázi kibontakozás felelős képvise­lői voltak az akkori nagy bel­ső küzdelmekben és ponto­san ők ketten fémjelzik a Bethlen Otthon megvalósulá­sának és megmaradásának; történeti korszakát. Számta­lan más példával találkozhat­nánk, hogy a Bethlen Otthon­­ban, a szeretetet nélkülöző és azt igénylő kicsiny gyermek, megfáradt öregek között és értük végzett szolgálatban egyek maradtunk, testvérek, munkatársak, akik egyéb te­rületeken már alig-alig talál­kozunk. Ezért is meg kell be­csülnünk egyetlen szeretetin­­tézményünket, mert, amig amerikai magyar református Jön a Távzongoristák Királya! NEW YORK. — Jön Heintz Arntz, a 67 éves berlini ma­rathon zongorista, itt lesz a Long Island Fair kiállításon és már tengerentúlról Ígéri, hogy le fogja pipálni önma­gát. Nem üres ígéret ez, Heintz már régóta, pontosan 1929 óta egyre-másra veri sa­ját távzongorázó rekordjait. Legeslegeslegujabb rekordja: 1003 óra a zongoránál, amit ha napokra számítunk át, ki­jön 41,8 nap (pár óra alvás leszámitásával). Joey Goldstein hozza őt New Yorkba. Ki ez a Joey Gold­stein V A Roosevelt Raceway publicity manje, magyarán reklámcsináló ja. És a Roose­velt Raceway a házigazdája minden évben a Long Island Fairnek. És a Long Island Fare, tetszik tudni a kultúrát szolgálja. A távzongorázás kultúráját és hasonló jókat és bámulatosokat. Hogyan jön a marathon zongoristák királya? így jön: A nyugatnémetországi Düssel­dorfban kezdi a billentyüka­­lapálást, illetőleg már meg is kezdte augusztus 15-én. Düs­seldorfban teherautókra rak­ják öt, a zongorájával együtt, zongora j átékának kíséreté ben. A teherautó szeptember 15-én érkezik meg, zongora­szóval, Bremenhaven kikötőj é­­be. Ott őt, a zongoráját és a zongorajátékát átrakják a United States nevű óceánjáró gőzösre, az amerikai keres­kedelmi flotta büszke vezér­­hajójára. A hajó közönsége az ő zongorajátékának üte­meire fog táncolni. Szeptem­ber 21-én a United States be­fut New York kikötőjébe (ha ugyan éppen akkor nem lesz ott valamiféle sztrájk. - és ót emelődaruval zongorástól leemelik a hajó fedélzetéről, truckba rakják és viszik Long Islandra, a fentnevezett kul­­turkertbe. És ott is szünet nélkül fog ő, a zongorista ki­rály, játszani. Szeptember 23- tól október 2-ig lesz a Long Island Fair nyitva és Herr KIADÓ egy 4 és egy 2 és fél szobás szép tiszta lakás, mérsé­keli áron. Townsend Si.-en, a French St.-nél, New Brunswick, N. J. Tel.: (este 7 után) 826-4645. Heinz Arntz még az utolsó na­pon, az utolsó órában is fárad; hatatlanul billentyűzni fog. Aki Arntz nyomdokába akar lépni, annak követnie kell az ő gyakorlási módját. Odahaza elkezdi napi 8 órai zongorázással, aztán 9 órát, 10 órát zongorázik, és igy to válbb, és igy tovább, 1003 óráig. Hogy lehet ezt kibírni? Na gyón egyszerű a dolog. Két csinos hölgyike fogja közre, ezek etetik- itatják, borotvál­ják és mossák az arcát, sam­­puzzák és fésülik a kopasz mester kevésszámú koponya­­alj i hajszálait. És masszíroz­zák, és vice-versa. Hol fog kikötni? Mr. Gold­stein reméli, a Philharmoni­­kusoknál. (Mr. Bernstein, mit szól ehhez?) Ha Herr Heinz Arntznak si­kerül megdönteni saját 1003 órás rekordját, Mr. Goldstein esküdni mer, hogy Johnson el­nök a Fehér Házban fogadni fogja. Fogfájás miatt elmegyógyixi tézetbe CHESTERFIELD, Anglia. — Ronald Botham 17 éves munkást fogfájása az elme­gyógyintézetbe kergette. Itt a rendkívüli story: Örökösen I fogfájás kínozta, emiatt se­­holsem volt sokáig maradása, egyik állásiból a másikba té­­velygett, végül lopásra vete­medett. Biró elé került. A kis lopást a bíró még elnézte vol­na, feltételes büntetéssel, de a fiú fogfájása gondolkodóba ejtette. Ha ez a fiú tovább szenved fogfájással, még iga zi büntevő válhat belőle. Ezért a bíró megparancsolta neki, hogy hozassa rendbe a fogait, két hét múlva jelent­kezzék fogfájás nélkül. Két hét elmúltával a fogfájás gyó­gyíthatatlannak tetszett, a fiú úgy félt a fogorvostól, hogy inkább tűrte, elviselte fájdalmait. Ekkor a biró nem tehetett egyebet, elmegyógy­intézetbe utalta be, hogy ki­­gyógyitsák fogorvos-félelmé­ből. Az Apollo űrhajó hővédő pajzsa 5,500 fokos hőnek kell ellenálljon. Technikusok gondos munkával szerelik össze. A BETHLEN OTTHON 45 EVES JUBILEUMA S7FPTFMRFR á.FN népünk ismeri a nevet: Beth­len Otthon, Ligonier, Penn­sylvania, addig ég még az azonos hit tüze. Azóta már az egész világ­ban ismertté lett a cim: Beth­len Otthon, Ligonier, Penn­sylvania. Gyermekeink kö­zött vannak a világ legkülön­bözőbb részeiről ideszd.adtt atyánkfiainak fiai és leányai. Az öregek Otthonában is va­lósággá lett az, amit reformá­tus hitünk mindég úgy taní­tott a szeretetszolgálat nem ismer korlátokat és határo­kat. Nevünkben benne van a származásiunk, eredeünk és, örökségünk: hiszep lehetne ragyogóbb egyháztörténelmi nevet választanunk mint Bethlen Gáborét, aki egy ret­tenetes kor minden nyomorú­ságában, annak nemzeti és felekezeti megosztottságában, a halál árnyékának völgyében teremtett “Tündérkertet” Er­dély földjén? Az egyetlen te­rület ahová még menekülni lehetett a sokat szenvedett magyarnak, ahonnan biztató szót várhatott, amely a re­ménység fényét sugározta szét. Otthonunk ez nekünk, de az eleinknek és utódainknak. Otthon amelyből az életbe ki­rajzott száz és száz gyermek, kinek az édesanya csókja he­lyett anyai csókként, az édes­apa védelmező erős karja he­lyett atyai kézként él tovább az ott töltött idő emléke és az Ohonban nyer lelki kincsek bőséggel kamatoznak. Otthon ahová hazatérnek az élet megfáradtjai, akik hazatalál­nak egy egyre jobban idegen­né váló világból, ahol szere­tő sziveknek együttérzése — egyqttdobbanása veszi őket körül, sokszor még a test sze­rinti “otthon” gondoskodását is felülmúlva. Ligonier, Pennsylvania: Idegen város, furcsa hangzá­sú neve, amelyet azonban sok ezer és ezer magyar megta­nult és szivéhez annyira hoz­zánőtt az elmúlt negyvenöt esztendő alatt. A név leckéje az, hogy nincs itt nékünk ma­radandó városunk, és mind­nyájan zarándokok vagyunk. Vájjon a kegyelmes Isten nem azt várja tőlünk, hogy végre találjuk meg egymást mint testvérek, amerikai ma­gyar reformátusok, akiknek közös kincsünk és szolgála­tunk lényegében az, amit ez a név fémjelez: Bethlen Ott­hon, Ligonier, Pennsylvania. NEM FÉLT VIRGINIA WOOLFTÓL NEW YORK. — A Criterion színház irodájába éjfél után bekopogott egy férfi, azt mondta, hogy a Who’s Afraid 3f Virginia Woolf előadásánál elvesztette a pénztárcáját, megkötözte a mamagert és a titkárnőt és kiürítette a kasz­­izát, elvitt 3075 dollárt. Egy másik férfi revolverrel sakk­ban tartotta az áldozatokat. Egyikük sem félt Virginia Woolftól. A halálra ítélt texasi férfi nem hagyja el a mexieói siralomházat WASHINGTON. — Tanácstalanul áll az amerikai kül­ügyminisztérium és Nuevo Leon mexieói tartomány kor­mánya Dykes A. Simmons Jr. halálra ítélt texasi férfi problémájával szemben. Szeretnék kiszabadítani őt a mon­­terreyi fegyház siralomházából, de ő semmiáron sem akarja elhagyni azt a barátságos otthonát. A mexieói hatóságok hajlandók lennének a halálbüntetést szabadságvesztésre át­változtatni, minélfogva Simmons hamarosan visszanyerhet­né szabadságát, de ő hallani sem akar erről, ő váltig ta­gadja, hogy bármi része is lett volna a Villagomez-család hét évelőtti kiirtásában. A kegyelem elfogadása az ő bűnös­ségének bevallásával lenne egyértelmű, mondja Simmons, és ő sohasem fog bevallani egy tettet, amelyet nem követett el. A harc a siralomházért (szinte hihetetlen, de való) még egyre tart. Washingtonban, a külügyminisztériumban, már 12 vaskos aktaköteg gyülemlett fel, és ennek a furcsa eset­nek még mindig nem lehet a végét látni. Furcsa eset ez azért it, mert aranyélete van a texasi vendégnek a monterreyi rácsos ajtó, rácsos ablak vendég­­fogadóban. Van a cellájában, nem, inkább igy kelle monda­ni: a szalonjában televízió, stero gramofon, fényképezőgép, Írógép... és egy szép Tizdan-vörös hajú ifjú feleség. Nem­rég vette feleségül a börtön rabja a szép vöröshaju szépsé­get és boldog házasélet-félét él vele. A menyecske minden­nap felkeresi, hoz finom enni és innivalókat és hetenként egyszer — vagy talán több mint egyszer — a mindig tisztái ágyban tölti az éjszakát. Dyikes A. Simmons egyszer mégis meg fogja unni a sira­lomházi szép napokat. Ha ő nem unja meg, megunja talán szerelmes kis felesége ... Öt Hoffman a marineknél RUMSON, N. J. — Aki Mr. Henry Hoffmant megkérdi, hol vannak a fiai, ezt a fele­letet kapják: a marine kato­naságnál. Öt Hoffman fiú szol­gál a marineknél: George, 28 éves, hadnagy a Chery Point, N. C. marine állomáson. Hen­ry, 25, törzsőrmester Garden City, L. I.-on. Walter, 23, káp-KIADó hálószoba csak munkás férfinek, heti 8 dollárért, New Brunswickon. Telefon: VI 6-2892. !ár, Görögország fővárosában az amerikai nagyikövetséghez beosztva. Robert, 22, káplár, útban van Vietnam felé. Ri­chard, 20, januárban felvétet­te magát a Marine Corpsba. És a hatodik Hoffman fiú, Joseph, hol van? Ö iskolába jár, még csak 13 éves. PÉNZT KERESHET KARÁ­CSONYRA, ha MOST kezdi el, mint egy "AVON LADY". Sza­bad idejében. Gyakorlai nem szükséges. Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon: New Brunswickon KI 5-1345, Perth Amboyban Hl 2-2462, Allentown, Bethlehem és környékén hívja 432-0916 számot. FREE PRESS Irta: Dr. BÉKY ZOLTÁN, az Amerikai Magyar Ref. Egyesület elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom