Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)
1966-08-04 / 31. szám
Beolvadt lap: TASSAIC ÍS VTDÍKB HUNGARIAN IN LANGUAGE, AMERICAN IN SPIRIT AMERIKAI SZELLEMŰ MAGYAR ÚJSÁG Single Copy 20c — t'gyes szám ára 20c Uarpt with "PASSAIC AND VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES FREE PRESS Second Class postage paid at Passaic, N. J «Ulf1 toOiUf-IOttfct •UMlIiiit' nit»4» VOL. 58. ÉVFOLYAM No. 31. SZAM PASSAIC. NEW JERSEY Thursday, August 4, 1966. A "másik háború" Vietnamban SAN FRANCISCO. — Az itteni sajtó konferenciáján Lyndon B. Johnson naigyom érdekes adatokat hozott nyilvánosságra a vietnami “másik háború” felől. Ezt a másik háborút nem golyóikkal, bombákkal és dz su ngel -csapdák - kai vívják, hanem békés eszközökkel. A “másik háboru”nak az a célja, hogy a délyie-tnámiak már a háború folyamán, sőt annak ellenére is, jobb szociális körülményeik közé jussanak és ezzel ellent - állóbbak legyenek a kommunista Ígérgetésekkel snembein. Az amerikai segítség 600 ezer aker föld öntözését tette lehetővé és ezzel lényegesen megnövelte a termést. Uj földreformot is hajtottak végre, melynek során kis farmerek 500,006 aker földet vásárolhattak kisebb parcelláikban, igen kedvező kölcsönnel. A Viet Cong területekről elmenekült lakosság 700,000 aker állami tulajdonban lévő földet kapott letelepedésre. A Mekong-deltát, amely a leggazdagabb rizstermelő területe Dél-Vietnammalk és eddig tel-1 j esien Viet Cong befolyás alatt állott, rendszeres támadásokkal majdnem teljesen megtiisztitották már a lázadóktól, úgyhogy az ottani parasztság nemcsak nyugodtan termelhet, de be is takaríthatja termését, amit eddig a Vi-et Cong elszedett, tőle. A haltermelés megduplázódott. 13,060 faluiban állítottak fel egészségügyi állomást és gyógyszertárat, az iskolai látogatottság megötszöröződött, 1700 uj tanító ikerül az isko Iákba évente és 7 millió iskoláskönyvet osztottak ki. Az adminisztráció helyesen ismerte fel, hogy a legjobb fegyver a kommunista Ígéretekkel szemben az élet megjaivitása, Ma már a falusiak ellentállnak a gerilláknak és egyre inkább a délvietnámi kormányt ismerik el kizárólagos adm inisztrativ testületnek. Óriási jelentőségű ez és bátor katonáink győzelmei mellett semmivel sem halványodik el a hadviselés sikere szempontjából. (***) Bizottsági jelentés a U.N. munkájáról Egyesült Nemzetek Szervezete, N. Y. — Egy 14 tagból álló speciális bizottság tanácsadó véleményt terjesztett a U. N. elé, hogyan korlátozzák a valósággal elburjánzott üléseket, konferenciákat és közleményeket, hogy ellensúlyozzák az intézmény hatástalanságát és pénzügyi problémáit. A szakértők elkerülték nagyobb kérdések tárgyalását, melyet a bizottság kommunista tömbbe tartozó tagjai terjesztették elő, azon a címen, hogy ez meghaladja a bizottság hatáskörét. Egy jelentésben ezeket a kérdéseket a U. N. közgyűlése elé utalták. Ezek között volt például az a javaslat, hogy a U. N. általános költségvetéséhez való hozzájárulás az egyes országok saját valutájában legyen fizethető. Ez például lehetővé tenné, hogy a Szovjetunió rubelben, anyagban, felszerelésben és személyzetben fizethessen, kemény valuta helyett. A szovjet javaslat az volt, hogy a költségvetés tisztán adminisztrációs kiadásait fizessék kemény valutáiban, mint eddig, de egyéb költségeket, melyek amugyis önkéntes hozzájárulások volnának, fizethessék bármilyen formá-Az egyik javaslat szerint ban. egy kisebb csoportot képező felügyelőket kell megbízni azzal, hogy tanulmányozzák a U. N. ügynökségeinek munkáját és megállapítsák mennyiben eléggé hatásosak azok. Az olasz bizottsági tag, Mario Majoli, aki az elnöke a bizottságnak megjegyezte, hogy a bizottság feladata, “hogy mozgósítsa az összes rendelkezésére álló forrásokat” a U. N. érdekében, melynek jelenlegi jövedelmi forrásai igen határoltak, ezzel szemben a szükség határtalan. A bizottság felállítását, az elmúlt évben javasolta Franciaország a közgyűlésen. A bizottság első jelentését márciusiban adta ki, melyben belefoglalta, hogy a deficit fennáll és nincs más remény ennek eltüntetésére, mint önkéntes adományok. Végül a bizottság elhatározta, hogy fejlesztik a terve: zést és koordinációt, hogy ne kettősitsélk ugyanazt a munkát és egy eljárás ne járjon dupla költséggel és hogy a felesleges gyűléseket s okmánykiadásokat le kell állítani. EZ AZ IGAZI JÓLÉTI ÁLLAM! MIAMI. — Ez is csak Amerikában történhetett meg, ahol a welfare-t most már igazán mindenre és mindenkire kiterjesztik, talán csak a valóban rászorulókra nem. Egy Miami mellett suhanó vitorláshajó, amelyen nyilván szeglény, nyomorult, elesett emberek próbálták ki az éhezés keserveit, hirtelen bajiba jutott. Nem kell megijedni, nem ütközött bele egy cápába, még csak zátonyra sem futott, csupán az a különleges baj érte utol, ami már a vitorlázással együtt jár: megállt a szél és így megáll a vitorlás is. Mit tesz ilyenkor az együttérző adófizető, aki külön izzad a gyárban ? Természetesen segitségére siet a bajba került sorstársának. Mivel pedig az adófizető nem ér rá személyesen segíteni szegett szárnyú kirándulóikon, az adófizető jóságos nagybácsikája, Uncle Sam, az Egyesült Államok végzi ezt el helyette. Nem volt életveszély, csak una lom volt a vitorlás fedélzetén, igy nem kellett mentőcsónakkal megrohanni, vagy bevontatni a kikötőbe, ami különben is túlságosan egyszerű és olcsó lett volna. így azután az adófizető Coast Guard-j-a a valóban legmegfelelőbb módon avatkozott bele a dologba. Beavatkozott az — időjárásba. A szélcsendből szelet csinált. Nem remek ez, az adófizetői szimpátia? És milyen remek maga a módszer! A Rendőrség Brooklyn, N. Y.-ban a zavargások helyén, melyekről a városi vezetőség úgy hiszi, hogy agitásorok szervezték. Történelem és propaganda Moszkvában dermedt várakozás mindenütt Európában PÁRIS, Franciaország. — Amikor Napoleon francia császár 1812-ben csapataival bevonult Moszkvába, a történelem tanúsága szerint, “általános, csendes rémület fogta el Európát.” Arról a kérdésről volt szó, hogy I. Sándor cár le fog e ülni a francia császárral a tárgyaló asztalhoz és megegyeznek e abban, hogy felosztják az akkori nyugati világot, különösen pedig Németországot. Ez akkor nem következett be, a cárt. különböző oldalról befolyásolták a Napoleon elbukott. Amikor a jelenlegi francia császár Charles de Gaulle, egy héttől ezelőtt bevonult Moszkvába, a modern időknek megfelelően nem hadsereggel, hanem a diplomaták karával, ugyanilyen csendes rémület fogta el Európát. Szerte Nyugat Európában találgatják, fog e a vendég de Gaulle az 1966-os év légköréből feltételezhető napolteani ajánlatot tenni, vagy megvárja és elfogadja, ha a jelenlegi vörös cárok teszik az ajánlatot. A napóleoni hagyatékból vette át de Gaulle a doktrínát, hogy a kontinentális európaiaknak a maguk ügyét és különösen a német kérdést az angolszászok kizárásával kell megolda-niok. Ezzel Napoleon Oroszország ellenállására talált, mivel az oroszok nem volták hajlandók Anglia kon-Coa'st Guard ugyanis odaküldött egy helikoptert, az a lottyadt vitorlája luxusihajócska fölé állt és — szelet csapott neki. A kopterek tudvalévőén irtózatos szelet csapnak, azt hiszem, ezek az egyetlen himnemü szállítási eszközök. De Gaulle például azért nem hasiznál ilyesmit, nehogy összeborzolja a haját, vagy lefújja fejéről az elnöki koromiát. Nos, a helikopter telefujta a vitorlákat széllel és isziépem befújta a haj ócskát a kikötőbe. Bravó! Ezt nevezem we-1- fare-naik! Csak az az érzésem, hogy kisisié sértette a Civil Rights törvényt. Mert, ha a fehér vitorlásnak kijár a szél, King tiszteletes nagy melegben marsoló kohorszaimaik is kijár a légi — legyezés. (***) tin-entális blokádját Európa által követni. De Gaulle reméli, bogy a mai oroszok megértőbbek lesznek, annak ellnére, hogy Moszkva érdekei még mindig az Egyesült Államokkal való valamilyen kiegyezésre irányulnak. A vie Várni háború azonban megmutatta, hogy az amerikai-orosz hallgatólagos atom-megegyezésnek is vannak határai. És Európában az amerikaiak, egy oldalpillantással a vietnami háborúra, bizonyos fáradságot mutatnak, az örökös francia ‘-menj haza amerikai” és a német “maradj itt” kiáltozásokkal szemben. Mivel pedig az az egy biztos, hogy de Gaulle nem fog kivonulni Európából, az oroszok számára csalogatónak látszódhatik és időálllónák, vele megegyezésre jutni. Mióta Krusesev 1960-ban látogatást tett Franciaországban, Moszkva már egy tucatszor meghívta de Gaullet viszontlátogatásra a Szovjetunióba. A francia elnök azonban csak 1966 januárjában adta beleegyezését. — A Szovjetunió az igazi adott szövetségese Franciaországnak — kalapálta állandóan az embereik fejébe a Szovjetunió, amig a visszhang Franciaországban ugyanilyen szólamokat kezdett hallatni. — Tíz évszázada állt fenn francia-orosz szövetség — hirdette meg a gauOeista francia lap a “La Nation” 1965 októberében. Állitóleg 1000 évvel ezelőtt ütöttek először együtt az orosz és francia sziveik — és a “La Nation” szerint azóta állandóan — amikor 1044-ben I. Henrik francia király feleségül vette I. Jarosláv nagyherceg lányát Kievből. A valóságban iaz oroszok és franciák szinte drámaian tépázták csapataikkal egymást, ha meggondoljuk, hogy jó 600 mérföldnyi német és lengyel feküdt közülük ezen 1000 éves történelem során. Napoleon például legzseniálisabb csatáját nyerte meg 1805-ben Austerlitz-nél az oroszok ellen, akiknek az osztrákok segitettek. A borodinoi csatában 1812-ben, az akkori világ egyik legvéresebb napóleoni csatájában 45,000 orosz és 35,000 francia esett el. A Krimi-háborúban (1854- 1856) a franciák a legnagyobb kontingenst állították az oroszok ellen, mintegy 40,000 embert, mig az angolok csak 20,000-et. A francia katonai irodalom még ma is sűrűn említi, hogy a Krimi-háborúban a franciák foglalták el Sevastopol legnagyobb erődjét, a Ma-lakovot. 1920-ban a francia csapatok a lengyelek segitségével Weygand tábornok parancsnoksága alatt a Visztulánál tönkreverték az oroszokat s ezáltal megmentették Lengyelországot a Vörös Hadsereg karmai elől. A Visztulái csata egyik résztvevője volt Charle de Gaulle őrnagy. Igaz, hogy az 1892-ben hozott francia-orosz katonai konvenció közelebb hozta egymáshoz az Európa peremén élő népeket, de még 1914 júliusában, amikor a francia államelnök Poincaré Szentpétervár kikötőjében lelépdelt a francia páncéloshajó, a “Francé” fedélzetiéről, hogy üdvözölje a cárt és II. Miklós, a minden oroszok cárja, a világ legnagyobb autokratája levett sapkával hallgatta végig a forradalmi Marsellaise hangjait, nyilvánvalóvá vált ennlk a szövetségnek a szokatlan jellege. A két világháborúban a fegyverbarátság a franciák és oroszok között csak jelképes maradt. Orosz csapatrészek, köztük a sikertelén Dardanella vállalkozásba küldött orosz expediciós hadtestből megmaradt egységek Franciaországban harcoltak az első világháború alatt. És egy francia repülőkötelék, melyet de Gaulle Moszkvába küldött, képezte a második világháborúban a “Normandie-Nj emen” ezredet szimbolikusan. Charles de Gaulle .1944 de oemberében tekintett ismét kelet felé, Moszkvába utazott és egy kölcsönös segitségi egyezményt kötött a Kremlek Ebben az időben de Gaulle még úgy tekintette Európa országait, mint amelyeket a Rajna, az Alpok és a Pireneusok határolják. Ezt az) Európát kezdte aztán bővitgetni, egyes részletekben. Először egy Európáról beszélt, mely Oslótól Athénig terjed. A második lépés volt egy Európa, Minszktől Bordeaux-i. S végül, mikor utazását a Szovjetunióba elhatározta, számára Európa kibővült az Atlanti Óceántól az Uraiig. Az elmúlt hét elején a prágai rádió jelentette, hogy de Gaulle Szovjetunióbeli látogatása alkalmával felvázolják egy nagyszabású európai biztonsági konferencia tervét, melynek csúcspontja egy a NATO és a Varsói-paktum közötti meg nem támadási szerződés volna. Azonkívül egy kollektiv biztonsági rendszert állítanának fel a nyugateurópai és keleteurópai országok között. A Quai d’Orsay, a francia külügyminisztérium nyomban erélyesein cáfolta a cseh rádió hireszteleséseiit, nem közölte azonban Napoleon francia császár figyelmeztetését, már a maga idejében a kelet felé utazó gallokhoz intézve: — A világ összes országai közül Oroszország a legfélelmetesebb. VILÁGIÁRÚ PAPAGÁLYOK MIAMI. — A magyar menekültek általában nem sok cuccot hozhattak ki magukkal. Kivéve az 194-4-es exodus kiváltságosait és az 1956-os, batármemtérŐl menekülőket, összkomforttal való menekülés ritkaságszámba ment. Amit kihoztunk, az csak arra volt jó, hogy mélg nehezebbé tegye keserves gyaloglásainkat. Inkább teher volt, mint komfort. így azután meglepetéssel olvastam a minap, hogy a kubai menekülteknek jobban kedvez a Sors. Nem azért mondom ezt, mintha irigyelném őket, hiszen bármelyikünk bármit hozott is ki, valamit —- a legértékesebbet — valamennyien otthon hagytuk: a hazánkat. Die azért érdekes, hogy Fidel Castro megengedi a kubai menekülteknek, hogy még otthon maradt kedvenceiket is kihozhassák. Utólag és persze á saját költségükön. Kedvenc alatt most nem rokont, barátot, sőt még barátnőt sem értek, hanem kutyákat, macskáikat és egyéb elhhez hasonló kedvenceket. Nemrégiben érkezett Kubából légi utón egy hatalmas kedVenc-szállitmány Amerikába. De ebben nemcsak az a szenzáció, hogy Fidél kiengedte őket, hanem az is, hogy milyen körülményesein kerülhettek csak ide a kubai kedvencek. Elhhez tudni kell, hogy Amerika és Kuba között nincs légiforgalom. Ezért a kedvenceknek előbb Spanyolországba kellett repülniük. (Mellesleg (nem 'érdekes, hogy a szakállas rezsim Francoók kifejezetten an ti-kommunista rezsimjével jobb viszonyban van, mint az őt uralomra segítő, szerpentines ünnepléssel tapsoló Amerikáival?) Nos, ez már korunk bizarr furcsaságai közé tartozik. A kitűnő négylábúak tehát előbb Spanyolországba repültek, át az Atlanti-óceánon, majd onnan New Yorkba, viszsza az óceánon, azután onnan Miaimi-ba, ahol a kubai menekültek egy része letelepedett. Ez mindössze 9190 mérföldé® utat jelentett a 243 mérföld helyett, ami Kubát Floridától elválasztja. A szállítási díj súly szerint változott. Egy kis dülledtszemü, reszketőláibu kutyaféiesiég, a Chihuahua 18,85 dollárért utazhatott, de egy jól fejlett farkaskutyának már 60—70 dolláros ticfcetet kellett váltania. Összesen vagy 220 kutya, egy macska, egy nyúl és három papagáily került viasza örvendező gazdáihoz. A folyton rikácsoló, órálkhosszat fecsegő papagálycknál álljunk meg egy pillanatra ! Azt mondják, méghozzá egészen komoly források, hogy Castrct ledöntöttélk trónjáról az oroszok, akiknek már néhány billió dollárjukba került Fidél növekvő szakálla és növekvő f ecsegése. Állítólag már Dorticos elnök a Szovjet helytartója Kubában. Ha ez igy igaz, akkor kénytelenek vagyunk azzal az izgatott figyelmeztetéssel fordulni a USA bevándorlási hivatalhoz, hogy nagyon vigyázzanak és alaposan nyomozzák le ezeket a -kubai papagályoikat! Fennáll ugyanis az a veszély, hogy a leghianigosabb ás legfáradhacatlanabbul fecsegő papagá'ly — Fidél is becsempészi maját, idegen toliakkal ékeskedve, Amerikába. KIADÓ két bútorozott szoba, csak férfinek. High Street, New Brunswick. Telefon este 7 után 846-9337. KIADÓ nagyon szép 3 szobás emeleti bútorozott lakás, házaspárnak, New Brunswickon. Telefon 247-6127. MERCER MEGYE FŐJEGYZŐIÉNEK FELHÍVÁSA William H. Falcey, Mercer County főjegyzője felhívja a -közönség figgyelmót arra, hogy min-dazeknak, akik az 1966 szép t. 13-án tartandó .előválasztáson szavazni óhajtanak, de azon a napon nem lesznek itthon, vagy betegség miatt vagy más olk-ból nem tudnak elmenni szavazni, legalább 8 nappal a választás előtt kérniük kell a Civilian Absentee Ballot szavazó űrlapot a megyei jegyzői hivataltól. Katonai szolgálatban levőiknek, vagy katonai kórházakban ápoltaknak, -az -élőválasztás napja előtt szintén kérn-iök kell a távollétben szavazásra jogosától űrlapot, az illető megyei jegyzőtől. — Fontos tudni, hogy ezeket a szavazólapokat a választás napjáig vissza -kell juttatni minden szavazónak a megyei jegyzőhöz, mert azoknak csak igy van érvényük. New Jersey állam Mercer megyéjében erre a névre és címre kell küldeni a szavazólap igényléseket; Mr. William H. Falcey, Mercer County Clerlk, P. O. Box 1777, Trenton, N. J. 08607. ÉRDEKLIK A KOZMETIKAI cikkek? Ez minden nőt érdekel. Árulja ön is az AVON KOZMETIKAI cikkeket szabad idejében! Otthonában történő megbeszélésért telefonáljon: KI 5-1345 számra. Perth Amboyban hivja Hl 2-2462. Allentown - Bethlehem környékén 432-0916 számot.
