Szabad Sajtó, 1966 (58. évfolyam, 1-52. szám)

1966-04-28 / 17. szám

Thursday, April 28, - 196S SZABAD SAJTÓ 3-IK OLDAL Hazaküldtek az iskolából a IC éves Debbie Hosiert, mert túl rövid volt a szoknyája. Utána bokáig érőt húzott fel, de azért nem küldték haza. Mily hallgatásba burkolta Churchill szívrohamát orvosa 1941 Karácsonyán LONDON, Anlia. — Wins-NYOMDÁSZT KERESÜNK Gép- vagy kéziszedésben járatos férfit ke­resünk. Magas munkabér, állandó állás, kedvező munkafeltételek. Kor nem szá­mit. Telefon: CH 1-5905. Vagy Írjon, je­lentkezzen személyesen: SZABADSÁG napilap, 1736 East 22nd St., Cleveland, Ohio 44114. ton Churchill könnyebb sziv­­rohamot szenvedett, miköz­ben a Fehér Házban tartózko­dott, három héttel a Pearl Habor-i katasztrófa után. De Churchill orvosa, Lord Mo­ran, aki mindig vele utazott ezt Senkinek sem mondta meg, magának Churchilinek sem. Ez a szenzáció április 17-én, vasárnap pattant ki az angol fővárosban, a London Sunday Times-ból, mely kivonatokat közölt Lord Moran napló jegy­zeteiből, melyek ikönyvalak­­ban nemsokára megjelennek. Karácsony napján, 1941-ben Churchill templomba ment Roosevelt elnökkel. A követ­kező napon Winston Churchill beszédét tartott a szenátus és a kongresszusi képviselőház együttes ülése előtt és este diadalmasan tért nyugovóra. Elmúlt az a feszültség és mély levertség, meily mindig elfogta, mielőtt az Egyesült Államok belépett a háborúba. Másnap reggel sietve érte­sítették Churchill orvosát, Lord Moraint, hogy jöjjön a Fehér Háziba. Churchill ágy­ban volt és aggodalmas vonás ült az arcán. Lord Moran naplója igy foly­tatja: — Örülök, hogy eljött — kezdte a beszélgetést áz an­gol miniszterelnök. — Teg­nap este tulmeleg volt a szo­bában — folytatta Churchill — s felkeltem, hogy 'kinyis­sam az ablakot. Az ablak igen szorosan csukódott és megle­hetős erőfeszítésembe került, hogy kinyissam. Egyszerre csak azt éreztem, hogy kifo­gyok a lélekzetből s tompa fájdalom fogta el a szivem táját, majd folytatódott lefelé a balkaromon. A fájdE-jloim nem tartott sokáig, de ezelőtt sohasem éreztem. Mi lehet ez? Talán baj van a szivemmel? Hirtelen arra gondoltam, hogy üzenek önért, de a fáj­dalom elmúlt s igy reggelre hagytam a dolgot . . . Lord Moran igy folytatja:- Amikor megvizsgáltam a szivét, nem sóikat találtaim. Valójában, mig a mellét vizs­gáltam, volt időm gyors gon­dolkodásra . . . Nem volt két­ségem aziránt, hogy akár mu­tat az el'ektro-cardiograph bi­zonyítékot arra nézve, hogy szivkoszoru-ér trombózis van jelen, akár nem, az összes je­lek arra mutattak, hogy az ér működése elégtelen. — A kezelés erre az esetre nézve, az orvostani előírások szerint, hat hét'ágyban. Ez annyit jelentett volna, mint közölni a világgal — és az amerikai újságok gondoskod­tak volna erről -— hogy az an­gol miniszterelnök beteg, bé­na szívvel fekszik és jövője bizonytalan. — És pontosan most, ami­kor Amerika résztvevője lett a háborúnak és nem volt más a világon, mint Winston, aki kézenfogva vezesse. — Úgy éreztem, annak a be­jelentése, hagy az angol mi­niszterelnök szívrohamot ka­pott, csaik katasztrófái is kö­­vetkezményekklel járhat. De biztos voltam abban is, hogy Churchill iképzeletdus vér­­mérséklete folytán, ha meg­tudja, hogy szivrohama volt, ez nagyban akadályozni fogja munkájában. Másrészt, ha nem teszek semmit és esetleg rövidesen egy másik szivrohamot kap — egy komolyabbat — a világ kétségtelenül azt fogja mon­dani, én öltlem meg azzal, hogy nem rendeltem el, hosz­­sziabb nyugalmat. Ezek a gondolatok kerge­­tőztek agyamban, miközben feszülten hallagttam szívve­rését. Kis idő multánkivettem a sztetoszkópot a fülemből, aztán, hogy időt nyerjek, is­mét vissza-illesztettem. — Hogy jól teszem-e, vagy som, úgy éreztem, hogy hall­gatnom kell, bármik legye­nek is a ikövetkezmények. Hallgatnom kell a világ előtt is, de maga Churchill előtt is. Nos — kérdezte Churc­hill, hosszan és áthatóan sze­membe nézve. — Rendben v'an a szivem?-— N incs semmi komoly baj — válaszoltam — egy kis meg­erőltetés. Az utóbbi időben túl sokait dolgozott. — Nos Charles — mondot­ta Churchill •— remélem, most nem fogja mondani nékem, hogy pihennem kell. Úgy seim tenném meg. Nem tehetem. Senki más nem tudja ezt a munkát elvégezni. Nekem kell megtennem. Tulapdonképpen mi történt velem, miikor ki­nyitottam az ablakot? — Az én véleményem az, hogy megerőltettem mélliz­­mlaimnalk egyikét. Gondoltam mindjárt, mert nagy erővel láttam neki az ablak kinyitá­sának. Nem hiszem azonban, hogy a sziiv lett volna, nem hiszem egyáltalában, azt meg­­éreztem volna — mondotta Churchill. —- Azután várt a vála­szomra. — Meg kell mondanom — válaszoltam —- a vérkeringés kissé rapszódikus. De ez nem jelent semmit. Egyáltalában nem komoly. Nem kell pihen­nie, abban az értelemben, hogy ágyba feküdjék, de ne tegyen többet, mint amennyit tennie kell és egy darabig tartózkodj ék minden megeről­tetéstől. Napokon keresztül, mikor Churchill és orvosa egyedül voltak, Churchill nem mu­lasztotta el, hogy felkérje az orvost vizsgálja miéig pulzu­sát. A végén Lord iMoran, aki igen jóviszonyban volt a mi­niszterelnökkel , visszautas i­­totta a pulzus-vizsgálást és idegesen kiáltott fel: — Önnek nincs semmi baja. Felejtse el már azt a szeren­csétlen szivet. Két évvel ezelőtt meghalt Norbert Wiener amerikai egyetemi tanár, a “kiberneti­ka atyja". Egyike volt az el­méleti és alkalmazott mate­matika legnevesebb tudósai­nak. A háború alatta számoló­gépek néhány alapvető prob­­érnáját sikerült megoldania; •öviddel a háború után pedig léhány könyvben összegezte i felgyülemlett és addig nagy­részt ismeretlen tüclnivalókat. \ tudomány világában rend­kívüli érdeklődést keltett a ‘The Human Use of Human Beings” (Emberi lények em­beri felhasználása) cimü mun kaja csakúgy, mint az 1948- ban megjelent “Cybernetics” (Kibernetika) cimü könyve. Ezt a szót ő használta elő­ször a ma már közismert és éppen általa elterjesztett vo­natkozásban ; a szó görög ere­detű — kybernetes: hajókor­­mányos, irányító — s a vele jelölt uj tudomány a távköz­lés, önszabályozás-önellenör­­zés-automatika bonyolult el­méleteinek és géprendszerei­nek megszerkestését és ismer­tetését vállalta. A nagyközön­ség — alig húsz évvel ezelőtt — még nehezen tudott közel­­'érkőzni a könyvben felvetett woblémákhoz s így a -‘Cyber­­letics” inkább a tudományos íutatók forrásmunkája ma­radt. Tudóstársai tanácsára izonban Norbert Wiener hoz­zákezdett egy népszerű könyv megírásához, amelyben a ‘gyötrő sebességgel” fejlődő dbemetikát igyekezett köz­­írbhető nyelven megmagya­­■ázni. Két évtizedig dolgozott i könyvön, 'amelynek kézira­tát halála után találták meg i hagyatékában. A kézirat el­ső oldalán ez a cím állt: “God ind Golem Inc.” — Isten és bólém Részvénytársaság. A ondoni Chapman and Hall ki­­idó cég most jelentette meg. k könyvről a “The Listener”­­>en irt és a BBC angol rádió­ján elhangzott beszámol ójá­ban I. J. Good megállapítja, hogy “minden oldaláról va­­ami kozmikus rettegés bor­­:ong elő”. Az a fajta félelem íz, amelyet sok olyan tudós érzett és érez, aki közvetlen -dízelről tapasztalhatta, hogy milyen messze került a tudo­mány humanizmusától a tudo­mány uj eredményeinek fel­­használására. A modern tudomány teclu uiikai és a modem technika tudományos jellegű; ebből az következik, hogy modern vi­lágunkat nem érthetnénk meg, ha nem tartanók szünte-KWAME NKRUMAH SZÓRAKOZIK ACCRA, Ghana. — Az 56 éves Kwame Nlkruhah, aki februárban egy katonai puccs alkalmával éltávolitottak az elnöki székből, Guineában ta­lált menedéket, Sekou Touré guineai elnök egy villájában és szabad idejét társas játék­kal tölti. Partnere a társas­játékokban: a titkárnője. HALLOTTA ... ... hogy 1900-ban egy new­­yorki bíró a Bellevue kórház­ba beutalt egy sznésznőt azért, mert cigarettázott. lenül szem előtt a tudományos eredmények műszáki alkalma­zását — állapítja meg Wie­ner professzor. — Ez főként két területen vált szembetű­nővé: a nukleáris energia fel­­használásának, valamint a közlés és az automatizálás technikájának fejlődési terü­letén. Mai tudományos-techni­kai forradalmunk abban kü­lönbözik minden eddigitől, hogy a várható jelenségeket előzetes elméleti ismeretek alapján kiszámítjuk, megálla­píthatjuk. Korábban ez for­dított sorrendben történt: a hő elméletéit csak a gőzgép megszerkesztése után állítot­ták fel s bronzot készíteni, vasat kovácsolni több ezer év­vel azelőtt tudott már az em­ber, mielőtt megismerte vol­na a vegytan elemeit. Most: először a radioaktivitás- és ltoméimélet lépett a szinre s csak azután az atomreaktor és a — bomba. Az űrhajózás financiális oldala WASHINGTON. - Finan­ciális baleset érheti az ame­rikai űrhajósokat. A World Book kiadóvállalat és a Time magazin évi 320,000, illetőleg 200,000 (összesen 520,000) dollárt ad az űrhajósoknak, mind az ötvennek, egyenlő összegben — világüri útiéira sarkért, elbeszéléseikért és fö leg fényképfelvételeikért. így szól a közös szerződés és ez­­ideig az űrhajózási vállalko­zások valamennyi résztvevő­je elfogadta ezt. A pénzeket — most körülbelül 10,000 dol­lár egynek-egynek — minden év szeptember elsején utalják ki. És akik kapják, egy centet sem költenek el ezekből a pén­zekből; letétbe helyezik fele­ségük és gyermekeik javára. Ezek a 10,000 dollárok ‘mel­lékkeresetek’. Természetesen minden űrhajósnak, katona nak és civilnek, nem csekély fizetése van. Első helyen áll e tekintetben Donald K. Slay­ton, az első Mercury Űrrepü­lés megtervezője, akinek évi fizetése 38,750 dollár a kor­mánytól és 15,250 dollár pri vát légi vállalatoktól. Egyes űrhajósoknak üzleti vállalko zásaik is vannak. Alan B. She­­pardnak a banküzletben van érdekeltsége. Virgil I. Gris som és Scott Carpenter sa vings & loan intézetekben ré szesek. Gordon Cooper a -csó­nak üzletben van. Egyidőben TAVASZI SPORT BÁL a NEW YORK HUNGÁRIA SPORT CLUR TÁMOGATÁSARA Április 30-án. szombaton este 8:30 órától a REFORMÁTUS TEREMBEN 229 East 82nd Street, New York, N. Y. A SZIVÁRVÁNY ZENEKAR MUZSIKÁL Belépőjegy..................... $3.00---------- • « O -----:-----­fegyrendelés cs asztalfoglalás RE 4-8144 számon Uj, szivó-hajvágógépet mutattak be a chicagói nemzetközi vásáron. Nem kell többé kendő a nyak körül. Isten és Góléin részvénytársaság” AMagy. Amerikai Atléta Klub termében 198 SOMERSET STREET, NEW BRUNSWICK, N. J. MEGHÍVÓ A New Yorki Matusz Lengyel Népitánckör (The Matusz Polish Dance Circle of New York) és A New Yorki Magyar Rapszódia Népitánc Együttes (The Hungarian Rhapsody Folk Dance Ensemble) Dir. Henry Jaworowski és Molnár Mária, tanár coreografus vezetésével ÁPRILIS 30-ÁN, SZOMBATON ESTE 7 ÓRAI r kezdettel rendezendő Lengyel-Magyar Népitánc és Dalestjére Az előadás keretében a lengyel-magyar közönséget üdvöz-Hon. Freeholder George Otlowski és Dr. Pogány András egyetemi tanár Az előadás után baráti ismerkedési est és tánc éjfélután 2 óráig. ; HIDEG-MELEG BÜFFÉ FRISSÍTŐK, ITALOK Rendező: SOMODY PÁL Az est egyben a lengyel és magyar népviselet bemutatója isi ‘ Műszaki vezető: OLÁH KÁROLY Helyárak I. hely (1-6 sor) $3.50 — II. hely (7-12 sor) $3.00 III. hely $2.50 — Diákhely $1.50 ' : JEGYEK ELŐVÉTELBEN KAPHATÓK: \ NEW BRUNSWICKON: A Magyar Hírnök irodájában (216 Somerset St., tel.: 846-9707). Magyar Étteremben, 214 Somerset St.; Magyar Hentes­boltban, 205 Somerset St.; Gellért Étteremben, 73 French St.; Zoltán j István Bargain Storeban, 132 French St.; Farkas Ferenc órásboltban, 83 French St., tel.: 545-6494 és az Atléta Klubban, teli: 249-9669. CARTERETEN: Andy Gulf Service, Carteret Rd. and Grand St. (Port Reading), tel1.: 541-9797; Ring Józsefnénál, 67 Larch St., tel.: 541-5831. PERTH AMBOYBAN: Sovány Zoltán. Amboy Chevron Service Station, 375 New Brunswick Ave., tel.: 442-9790 és Sovány Zoltánnénál, 826-2035. Telefon előjegyzést elfogad és felvilágosítást ad mindennap délután 3-8 óra között: Somody Pál rendező, 141 Somerset St., New Brunswick. Telefon: 545-7464 Pontos kezdés! Jegyét tanácsos előre biztosítani! a bét eredeti űrhajósnak kö­zös kezelésben moteljük volt Cocoa Beach, Fla.-ban, de azt eladták. Minden űrhajós saját házban lakik, családjá­val, a Houston, Tex.-i űrhajó­zási központ közelében; ezek 3zép házak, némelyiknek épí­tése 'és berendezése 60,000 dol­lárba került. Anyagi gondjaik tehát nin­csenek az űrhajósoknak. De a legutóbbi Gemini űrrepülés, mely majdnem katasztrófába sodorta az űrhajó két utasát, komor figyelmeztetés: baj, l baleset is történhet a világ­űrben éppen úgy, mint az or­szágutakon. Mi lesz, ha egy űrhajózás tragikusan végző­dik? A World Bank-Time szer­ződés egyik pontja úgy szól. hogy világüri katasztrófa ese­tében a hátramaradottak 100 dollárt kapnak. Eddig három halálosvégü baleset történt, de — nem űr­hajózásnál, hanem repülősze rencaétlenségben. HALLOTTA? . . . hogy a nagyon szép hangú is nagyon rakoncátlan opera- Snekesnő, Maria Callas felad­ta amerikai állampolgárságát és -görög állampolgár lett. Bár Brooklyn, N.Y.-ban született, sohasem tekintette magát iga­zi amerikainak, mondta... De azt nem mondta, hogy gö­röggé átgördülése révén sok dollárt spórol meg. Mert mint amerikai állampolgár, köteles lenne külföldi kereseteinek 25,000 dolláron felüli részé J után jövedelmi adóit fizetni, mint görög állampolgár azon- * ban itt csak itteni fellépései után kell adót fizetnie. ’ * 1 ■' ' * A , l Református rádiós 1 istentiszteletek A Református Lelkésze­gyesület keleti körzete min­den vasárnap délután 1.45 óra kor istentiszteletet közve­tít a newyorki WBNX rádió , állomás 1380-as hullám­hosszán. A rádiós Istentiszteleti - szolgálat fenntartására ado­mányokat kér és vár a lelké­­szi körzet. Adományok átad­hatók a környék református és evangélikus lelkészi hiva­talaiban, vay a lelkészi kör- k zet pénztárosának a címére ’ küldendők: Rév. Gábor Csór- : dás, 229 East 82nd Street, < New York 28. N.Y. Független Magyar Református Egyház 229 East 82nd Street New York 28, N. Y. Tel. RE 4-8144 Lelkipásztor: Csordás Gábor, esperes A lelkészi hivatal minden délelőtt 9—12 között nyitva van. Istentiszteletet tartunk minden vasárnap d. é. 10:30 órakor. MINDEN szóra érdemes ma­gyar esemény hü krónikása lapunk. Rendelje meg! A 16x6 láb méretű zászlói a postahivatalra festette Harpers Fer-‘­­ry, Ia.-ban a postamester, Joe Kelly.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom