Szabad Sajtó, 1962 (54. évfolyam, 1-52. szám)

1962-03-01 / 9. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” Merged with “PASSAIC and VICINITY” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. VOL. LIV. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM Az amerikai magyarok “országgyűlése” ezekben a napokban talán arra serkenti minden jóérzésü hon­fitársunkat, hogy nézzen bele a saját leikébe és próbáljon fe­leletet adni kérdésekre, mint például erre: megtett-e min­dent összefogásunk érdeké­ben? Talán ne kezdjük ott, hogy miért van szükség az amerikai magyarokat összefogó szerve­zetre, nevezetesen az Ameri­kai Magyar Szövetségre. Az utóbbi időkben a széthúzó erők szorgalmasak voltak; rontot­tak, bontottak, ahol csak lehe­tett. Még azt sem mérnök mon­dani, hogy ezek a széthúzok — arról lehet rájuk ismerni, hogy rendkívül hangosak — nem volnának derék magyar embe­rek. De valami nagy, alapvető hiba van bennük: kicsinyes ösztöneiknek nem hajlandók határt szabni, saját, rendsze­rint hibás véleményüket tökéle­tes igazságoknak próbálják feltüntetni és ha ellenszegü­lésre találnak, törnek-zuznak maguk körül. És törni-zuzni próbálják — többek közt — nemes intézményünket, az Amerikai Magyar Szövetséget. Teleki Pál mondta egyszer, hogy mi, magyarok ezer esz­tendővel ezelőtt is tanácskoz­tunk — lóháton. Azokban az időkben is, amikor még a ma­gyar népnek nem volt hazája, hanem a végtelen keleti sztep­péken vándorolt, harcolt, min­den akadályon keresztül törve nyugat felé. Nyilván már akkor is voltak kérdések, amelyek a magyart a magyartól elválasz­tották. Viszont fontosabbak voltak azok, amelyek össze­kapcsolták ; igy lett ebből a vándornépből nemzet, igy lett országa és igy lett neki irigyel­ten szép történelme sok évszá­zadon keresztül. Közben any­­nyi szenvedésen ment és megy keresztül a nemzet, hogy bár­hová vetődött fiainak pompás politikai érettségről kellene tanúságot tenniök. A gyűlölködés hangja néha, úgy látszik, mintha elbo­rítana mindent. Eszelősek ro­hanásznak szanaszét, Írnak, ki­abálnak, vagdalkoznak. Saj­nos, sohasem az ellenséget próbálják ütni, hanem patinás intézményeinket s köztük a Magyar Szövetséget igyekez­nek feldúlni. A Magyar Szövetség nem olyan erős vár, amelynek a fa­lait lehetetlen lerombolni, — főleg, ha belülről végzik ezt a hitvány munkát olyanok, akik pedig éppen a megvédé­sére volnának hivatva. Pedig tudniok kellene, hogy a Szö­vetség rombolásával saját kar­jainkat, lábainkat vágják le, a Kárpátok közt nyomorgó nem­zet érdekében felemelt szavun­kat némitják el. Sokféle az Amerikába szakadt magyar — ez kétségtelen, nemcsak évjá­ratban, hanem főleg belpoliti­kai színezetben. Dehát a ma­gyar “belpolitikának” (ami nincs), mi köze a mi összefogá­sunkhoz? A Szövetséget vala­milyen belpolitikai színezetre festeni őrültség volna, abban a pillanatban elvesztené egyete­mességét és vele együtt a sú­lyát, amit pedig még mindig képvisel az amerikai kormány­nál, sőt néhány jelentős nem­zetközi intézménynél is. Nem tetszik valakinek a Szövetség vezetősége? Tessék, tegyen ellene, de a demokrati­kus játékszabályok tökéletes betartásával. Ez azt jelenti, hogy nem feltétlenül az beszél több ember nevében, aki á lég­­hangosabban ordítozik. Ezek­nek az esztelen orditozóknak felhívjuk a figyelmét arra, hogy az amerikai magyarság túlnyomó többsége józan és bölcs, nem fogózik a handa­­bandázók szekerébe. De ezeknek a józan töme­geknek is üzenetet küld a phi­ladelphiai konvenció: a Szö­vetség anyagi helyzete siral­mas és 1 éppen ezért ténykedé­se szűk korlátok közé szorul. Az az amerikai magyarság, amelyik annyi nagy intéz­ményt, egyházat és mást ho­zott létre, áldozzon a Szövet­ségre is, különben egyetlen fi­zetéses alkalmazottjának a rendes jövedelmet sem tudja biztosítani, más költségekről nem is beszélve. Aki többet várna a Szövet­ségtől, adjon többet. Különben ez a szép intézmény csak ár­nyék lesz — és csúnya árnyat vet reánk, amerikai magya­rokra. Az “American Nazi Party” titkára ma­gyar nyilas? (FEC) A Budapesten meg­jelenő Hétfői Hírek február 5-i számában cikket közölt, mely szerint John Pali, az Amerikai Náci Párt nemzetkö­zi titkára eredeti nevén Pál János, ki 1939-ben csatlako­zott a Nyilaskeresztes Párthoz és annak egyik vezetője lett. 1944 nyarán a “Keleti Harco­sok Bajtársi Szövetsége” cimü szervezet “stratégiai és ideoló­giai osztályának” volt a veze­tője. Szerepe az volt, hogy a. szovjet csapatok kegyetlen­kedéseiről “rémmeséket” ter­jesszen a civil lakosság között. Ugyanakkor brosúrákat és pla­kátokat adott ki, melyekben az amerikai bombázók legénysé­gét “repülő banditáknak” bé­lyegezte. A lap szerint Pál János tevé­kenysége tulment a pszihológi­­ai és propaganda-hadviselés keretein. Személyesen ellen­őrizte a lelőtt repülők kihall­gatásait és résztvett azok meg­­kinzásában. így például 1944 junius 27-én egy USA repülő­hadnagyot és egy hadnagyot vertek meg Pápán kegyetlenül az ő rendeletére, kik pedig sú­lyos sebesültek voltak. 1945- ben emiatt az amerikai ható­ságok körözték is, de nyoma veszett. Pár évvel később John Pali néven az Egyesült Államokban bukkant fel, hol a horogkeresztes jelvényt vi­selő Náci Párt nemzetközi tit­kára lett. A Hétfői Hírek cik­két a magyar rádió idegennyel­­vü adásaiban is közölte. (Kíváncsian várjuk annak kiderítését, hogy megfelelt-e a valóságnak a vasfüggöny mö­gül jött híradás. — Szerk.) Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával—a lapot! Október 11-én kez­dődik a Keresztény Világtanács XXIII. János pápa — a Va­tikánból érkező híradás szerint — a Világtanács megnyitási időpontját 1962 október 11-ben állapította meg. A legutolsó Világ Tanács 100 évvel ezelőtt volt. A tanácskozáson mintegy 3 ezer főpap vesz részt, akik első­sorban a katolikus egyház belső ügyeivel fognak foglalkozni. A hírek szerint a Világta­nács a folyton növekedő keresz­tény egység mozgalma elől sem akar kitérni, ezt is beiktatta tárgysorozatába és valószínű­leg valamilyen formában dön­tést is hoz ez ügyben. A pápa rendeletére meghívót küldenek a különböző keresztény egyházak megfigyelői részére is. János pápa a felhalmozódó ügyek gyors lebonyolítása érde­kében már egy titkárságot is munkába állított. Az “automation” ellensúlyozása Kennedy elnökünk a legutób­bi sajtókonferenciáján kijelen­tette, hogy az automation (az önműködő gépek fokozodó hasz­nálata) következtében növeke­dő munkanélküliség a hatvanas évek elsőrendű nagy problémá­ja s hetenkint 25,000 uj munka­­alkalom teremtésére van szük­ség annak ellensúlyozására. Az elnök február 19-én, mint már az ország helyzetéről szóló üzenetében jelezte, két billió dollár megszavazását kérte a kongresszustól, hogy azon eset­ben, ha gazdasági visszaesés állna be, haladéktalanul megin­díthassa a közmunka építkezé­seket. A javaslatnak a republikánu­sok és néhány demokrata részé­ről ellenzéke mutatkozik. A kor­mány azonban azon állásponton van, hogy ha most prosperitás van is, “a tetőt nem télen kell kijavítani, hanem amikor süt a nap.” Elnöki látogatás Brazília elnöke, Joao Goulart Kennedy elnök meghívására áp­rilis 3-án az Egyesült Államok­ba érkezik. Az elnöki látogatást nagy várakozás előzi meg Wa­shingtonban, tekintettel arra, hogy Brazília elnöke az utóbbi időben “balra tolódott.” Nem titok többé... Tizennyolc esztendő után most hozta nyilvánosságra a haditengerészet Kennedy elnök testvérének, Joseph P. Kennedy tengerészrepülő hadnagynak hő­si halálát, illetve a halált körül­vevő titkos eseményeket. A jelentés szerint, a legidő­sebb Kennedy-fiu önként jelent­kezett egy robbanóanyaggal megrakott repülőgép vezetésére, melyet a német rakéta-kilövőhe­lyek ellen akartak küldeni elek­tromos irányítással, — a sze­mélyzet kiugrása után. Mielőtt azonban az előre kijelölt helyen a pilóta és társa kiugorhattak volna, a repülőgépen robbanás következett be s Joseph P. Ken­nedy és Willford W. Willy halá­lát lelte. PASSAIC, NEW JERSEY THURSDAY — 1962. MÁRCIUS 1 AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG NAGYJELENTŐSÉGŰ KONVENCIÓJA Philadelphiában, a “testvéri szeretet városában” e hét végén tartja háromévenkénti konvencióját az amerikai magyar egyhá­zak, egyesületek és a mellettük megingathatatlanul, hűséggel ki­tartó magyar sajtó által támogatott és fenntartott, több mint fél­­évszázados múltú Amerikai Magyar Szövetség. Jelképes amerikai városunk, Philadelphia, — az Egyesült Rádióháboru Kelet- Nyugat között (FEC) A BBC 1962-es év­könyvének adatai szerint az 1950-ben Kelet-Nyugat között kitört “rádióháboruban” 1960- ban a kommunista államok blokkja erősen megelőzte a Nyugatot. Hetenként 2785 órán át sugározta propagan­dáját a nem-kommunista álla­mok felé. Ebből a keleteurópai csatlósállamok 1104, a Szov­jetunió 994, Vörös Kina 687 órát teljesített. Ezzel szemben a nyugati rádiók együttes tel­jesítménye 1229 óra hetenkint. A rádióháboru kitörésének évében, 1950-ben még igy állt a helyzet: London BBC 643, Szovjetunió 533, Amerika Hangja 497, keleteurópai csat­lósállamok 412, Peking 66 órai adás. Az elmúlt 10 évben más álla­mok is bekapcsoltak a rá­­dióháboruba, Nasser “Arabok- Hangja” cimü adása heti 336, Nyugat-Németország heti 326 és Izrael heti 91 órai adással. A Nyugat egyáltalán nem tart fenn zavaróállomást. A kommunista blokk többet költ az igen költséges zavarás fenn­tartására, mint a Nyugat az egész propaganda-adásra. Ke­let-Európábán csak Lengyel­­ország szüntette be a zavarást 1956-ban, de területét az újon­nan megerősített szovjet, cseh és keletnémet zavaróállomások nagyrészt fedik. Hivatalos statisztikai adatok szerint különben Kelet-Európá­­ban 1000 lakosra 104, Nyugat- Európában 261, az Egyesült Államokban 866 rádióvevőké­szülék jut. Meghalt... élt... újra meghalt.. Dr. Jerome A. Streem cleve­landi fogorvos 37 éves korában szívroham következtében meg­halt, hajd szabályszerviien holt­nak nyilvánították. A holtnak nyilvánítás után 75 perccel a te­metkezési intézet boncoló ter­mében újra dobogni kezdett a szive. Azonnal kórházba szállí­tották, ahol egy nap múlva újra megállt a szive, de orvosi beavat­kozással ismét dobogni kezdett, öt nappal később azonban min­den orvosi segítség hiábavaló­nak bizonyult: a fiatal orvos szive ezúttal végleg megállt. Az érdekes eset Amerikaszerte nagy feltűnést keltett. Levego-smen szaladó vonat... Az angol vasutak vezérigazga­tója közölte terveit a nyilvános­sággal. Azt reméli, hogy néhány éven belül a brit vasutak kere­kek nélküli szerelvényekkel fog­nak rendelkezni, melyek légsző­nyegen fognak haladni órisái sebességgel — a sínek felett, a­­nélkül, hogy érintenék azokat. Vörös-Kuba ellen Rusk U.S. külügyminiszter két magasrangu külügyi tisztvi­selőt küldött Párizsba, hogy^z, ott állandóan ülésező 15-nemze­­tes NATO-tanács előtt á szövet­séges kormányokat megnyerjék annak, hogy azok a maguk ké­széről is csatlakozzanak a kom­munista Kuba elleni külkereske­delmi blokádhoz, amelyet a Pun­ta Del Este-i konferencián hatá­rozott el Washington és a dél­amerikai államok szervezete. Orosz Jenő a Rutgers Egyetemen előadó Orosz Jenő (Eugene Oross) diplomás város-tervezési szak­ember, — aki BS fokozatát és ; Master diplomáját a Rutgers Egyetemen szerezte, város­­tervezési második Master dip­lomáját pedig á University of Pennsylvania-n nyerte — most abban a kitüntetésben része­sült, hogy a Rutgers Egyetem New Brunswickon előadójául hívta meg. A város-tervezési szaktárgy hallgatóinak két kurzuson, négyszer hetenként tart előadást Orosz Jenő, aki privát prakszisában, mint vá­ros-tervezési szakember, töb­bek között Ocean megyének tervezési tanácsadója, vala­mint Point Pleasant Beach­­nak,, Franklin Township-nek (Somerset megyében), East Brunswicknak, Lacey Town­ship-nek, Little Egg Harbor­­nak, Bay Headnek, Long Beach-nek, stb. Irodája Oross Associates néven New Bruns­wickon, a Livingston Ave. 90 sz. alatt van. Orosz Jenő New Brunswick-i magyar szülők gyermeke, aki Trentonból, Szamosszegi Jenő­­né és néhai Szamosszegi Jenő ottani szerkesztőnk bájos le­ányát, Marikát vette feleségül. Kedves kötelességet teljesí­tünk, amikor Jenőnek erről a kitüntető megbizatásáról adunk hirt, aki mint a város­­építészet kiváló szakembere már az állam egyetemén ta­nítja a diákokat. Gratulálunk és sok sikert kívánunk neki to­vábbi életutján is! 42 millió katolikus Amerikában A National Catholic Welfare Conference most kiadott jelenté­se szerint az Egyesült Államok­ban élő katolikusok száma 42,- 104,000-re emelkedett, ami a la­kosság 22.9 százalékának felel meg. USA a katolikusok lélekszá­­ma tekintetében harmadik he­lyen van. Első helyen Brazília áll, ahol a világ 550 millió kato­likusa közül 62,734,533, vagyis a lakosság 93.5 százaléka él. Má­sodik helyen Olaszország áll: katolikusainak száma 48,712,- 515, vagyis 99.5 százaléka. Államok “születésének” színhelye — valóban jól választott szín­helye lesz ezúttal Szövetségünk nagygyűlésének, mert soha a tör­ténelem során talán nagyobb szükség magyarok között testvéri szeretetre, a testvéri szeretet és összetartás kifejezésére nem volt, mint napjainkban! S reméljjük, hisszük, hogy a testvéri szeretet városában az amerikai magyarság egyházi és világi reprezentán­sai ezen a gyűlésen egy közösen kiadott deklarációban tudtára fogjájk adni a vilálg minden magyarjának, hogy az amerikai ma­gyarság — minden ármánykodás és mesterségesen szított kívül­ről jövő gyűlölködés-hadjárat ellenére is — egy táborban van, összetart s figyelő, őriző, éber szemét közösen fenntartott szerve­zeti intézménye; az Amerikai Magyar Szövetség által rajta tart­ja mindenen, a legkisebb személyi ügytől a legnagyobb horderejű nemzetközi fejleményekig, ami a vasfüggönyön belől rabságban szenvedő, vagy azon kívül a világ bármely részében hazát talált magyarságra nézve jelentőséggel bir! ❖ * * Erős, határozott “megállj” kiáltás kell legyen az Amerikai Magyar Szövetség 1962 évi konvenciója mindazok felé, akik osto­ba, rosszindulatú, vagy átlátszóan nyilvánvaló ártani akaró szán­dékkal Szövetségünk ellen, — annak összetétele, működése és vá­lasztott vezetősége ellen — akár egy rossz szót is szólnak. Ke­ményen odaütő, férfias állásfoglaláis kell legyen ez a konvenció mindazokkal szemben, akik ahelyett, hogy az “őrségváltásra” be­csületes szándékuk és elgondolásaik tisztességes módon történő kinyilatkoztatásával, igaz magyar szívvel készülnének fel — mert eljön az idő, amikor mindent, amit az amerikai magyarság ébben a hazában az elmúlt közel száz esztendő alatt alkotott, felépített, . . , templomainkat, magyar végvárainkat, egyleteinket, sajtónkat, mindent az újabban érkezetteknek, az utánunk jövőknek fogunk átadni! — ahelyett hogy erre az őrségváltásra annak tisztességes rendje s módja szerint készülődnének, a lehető legostobább, leg­­gyalázatosabb utakat-módokat próbálják felhasználni arra, hogy vezetőszerephez jussanak s kezükbe kaparintsák sorra intézmé­nyeinket! Vannak ilyen maguknak “nagy nevet csinált” óriások közöttük, ezek azonban csak azoknak a szemében nagyok, vezetés­re hivatottak, “tiszták,” akiket sikerült elbolonditaniok, beteg gondolkodásúvá maszlagolniok . . . Ezek az emberek ahogy jöttek, úgy fognak eltűnni/ “Magyar-Amerikából,” a legelső alkalommal, ahogy követőik rájönnek turpisságukra, vagy ahogy valahol más­hol valami jobb alkalom, zsírosabb falat kínálkozik számukra! Ma­iit holnap-ott emberkék ezek, akiknek nagyhangú ujságcikkezé­­seikre, vagy suttogó “smear-kampányukra” komoly gondolkozásu amerikai magyar nem szabad semmit adjon . . . akiknek kezébe semmit sem szabad engednünk jutni, semmit abból, ami a miénk, ami “Magyar-Amerika”! A testvéri szeretet, a tisztességes ma­gyar érzés gázlói, rombolói ezek, — akik egyik, vagy másik sok­évtizedes hűséges magyar munkában eltöltött múltú vezetőembe­rünket szemelik ki aljas rágalomhadjáratuk, személy- és név­mocskoló szándékú kerge cikkezésük célpontjául, azt remélve s azzal az elgondolással, hogy céljukat vagy igy, vagy úgy végül is elérik, mert az, akit támadnak, majd csak kedvét veszti s félreáll, visszavonul, vagy pádig az elbolonditott tömeg előtt hitelét veszti. A testvéri szeretet, a romlatlan, tiszta, jó magyart egymás­ban meglátás és megbecsülés csodákat művelni tudó nagy alkalma lehet ez a philadelphiai “országgyűlés” most, amikor az amerikai magyarság együttes, egyöntetű szaváthallatása lehet az a meg­nyilatkozás, amely az érzelem- és gondolat-áradatok útvesztőjében irányt mutathat, irányt szabhat az amerikai magyarság egész jö­vendőjének! Mert erre most nagy-nagy szükség van! Most van szükség, amikor talán még nem késő, amikor talán még van mód arra, hogy magunkhoz öleljük azokat a tőlünk idegenkedő magyar testvéreket, akiknek lelki sebei még nem gyógyultak be, a legki­sebb “érintésre” érzékenyek s tétován állnak, várnak, . . . egy lé­pést se mernek tenni . . . Akik, sokan, ma még inkább hajlamosak hinni a velük együtt, vagy egy időben érkezett egynémely gonosz­nak, mint a tisztességesnek, akivel már itt találkoztak . . . ! Rá­juk is gondolnunk kell. De másra is: Odaáti, szenvedő magyar testvéreink néma tekintete rajtunk van, amerikai magyarok! ők hisznek bennünk, bíznak bennünk! Eddig sem volt okuk csalatkozni bennünk, — két világháború ide­jén és után mindig helyén volt az amerikai magyarság esze s szi­ve! — ezután se legyen alkalmuk s okuk csalódni bennünk! Az Amerikai Magyar Szövetség, intézményes átfogó nagy szerveze­tünk hivatása magaslatán áll, ha a mögéje felsorakozó egyházak, egyletek és sajtó legteljesebb támogatásáéval működhet tovább. A magunk részéről ezt a támogatást, mint a múltban mindig, a jövőben is felajánljuk és biztosítjuk Szövetségünknek s van okunk hinni, hogy mások is, sokan-sokan igy gondolkoznak . . . * * * Meggyőződésünk, hogy a Szövetség irodáját minden áron, to­vábbra is fenn kell tartanunk Washingtonban, az iroda vezetésé­vel megbízott Bácskai Béla központi titkárt pedig nem leváltani kell, hanem segíteni azzal, hogy az irodista-munkára megfelelő erőt biztosítunk számára. Bácskai főtitkár nagyon is megfelel, tö­kéletesen beleillik abba a feladatkörbe, amelybe őt hosszú évekkel ezelőtt választottunk; személye mindenképen alkalmas a hivatalos fórumok előtti magyarság-képviseletre, — a központi irodában azonban egy segédtitkár-félére is szükség van! * * * Philadelphiában e hét végén egész Amerika magyarsága kép­viselve lesz. Aki számit valamit és akire számíthat a magyarság, az ott lesz ezen a konvención, becsületes szándékkal, odaadó ér­zésekkel . . . jóakarattal ... s ez a legfontosabb! Jövőt tervezni, jövőt építeni, magyar jövendőt munkálni csak igy lehet, . . . csak igy szabad! Igaz összefogással!

Next

/
Oldalképek
Tartalom