Szabad Sajtó, 1960 (52. évfolyam, 1-51. szám)

1960-09-22 / 38. szám

/ VOL. LII. ÉVFOLYAM — NO. 38. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with ‘TASSAIC and VICINITY" THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES Second Class postage paid at Passaic, N. J. THURSDAY— 1960. SZEPTEMBER 22 teljes tombolásának leszünk a tanúi az elkövetkezendő napok­ban. A színhely: az ENSz palo­ta. A főszereplők: Eisenhower és Hruscsov. A tét: az afrikai és ázsiai népek. Tudomásul kell venni a tényt, azt, hogy az ázsiai és az afrikai népek, ha összefognak, többség­ben vannak az Egyesült Nemze­tekben, illetve, akihez csatlakoz­nak, azé a többség. S ez pedig nem kis dolog, mert az Egyesült Nemzetek katasz­trófájához vezethet. Ha Hrus­­csovnak sikerül megnyergelnie az eddig nagyrészt semleges ma­­gatartásu ázsiaiak és afrikaiak nagyrészét, mindent keresztül tud vinni a világ első fórumán s ezzel meg is nyerné a hideg há­ború legnagyobb csatáját. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, már elhangzik Eisen­hower beszéde az ENSz közgyű­lésen s ismerjük azokat a javas­latokat, amelyekkel Amerika magához akarja ragadni a kez­deményezést. Az elnök aligha lépi túl eddigi javaslatai hatá­rát. De Hruscsov akkora csata­zajt ver, amekkorát csak lehet. Ehnélfogva izgalmat kelt s ő ép­pen ezt is akarja. Bárcsak Amerika népe ráéb­redne, hogy valóban háborúban élünk, ha ennek “hideg” is a jel­zője. Háborút pedig egymagá­ban a kormány Viem nyerhet meg, erre nincs példa a világ történelmében. Az amerikai nép erős és verhetetlen, ha egyszer majd ráébred feladataira. Egyelőre nem ébredt rá. Ezt láttuk Hruscsov érkezésekosr. Száz ezer embernek kellett vol­na tüntetnie a vörös diktátor el­len, ez esetleg észhez téritette volna. Újból Algéria kérdése lesz az ENSz közgyűlés egyik legkényesebb pontja s Amerika pikáns helyzetbe kerül. Algéria kérdését Franciaország nem akarja tárgyaltatni s ehhez Amerika támogatását kéri és el­várja De Gaulle. Másrészt az afrikai régi és uj független nemzetek mind az al­gériai ügy tárgyalálsa mellett foglalnak állást s ehhez Ameri­ka támogatását kívánják és el­várják . . . Főleg ebből vonják majd le a tanulságot, hogy meg­van-e az erkölcsi alapja Ame­rikának a világ vezetésére? Szóval kutyaszoritój, mégpe­dig a javából s ezt és a többit Hruscsov igyekszik majd a ma­ga javára kamatoztatni. A 15 diktátor találkozása New Yorkban még­sem teljesen boldog s nem jelent nekik zavartalan örömöt. Hruscsov nagyon jól tudja, hogy saját és lakájai hatalma a szuronyok hegyén nyugszik s ez a szovjet diktátort az alacsony­­rendüség érzésével tölti el. De az alacsonyrendü érzéssel telt diktátorok mindig veszélye­sek voltak, mert ők szakadatla­nul ezt forgatják a fejükben: “majd én megmutatom!” Éppen ezért a veszély nagy. S éppen ezért Amerikának résen kell lennie. A többi szabad né­pek nem virrasztanak, nem vi­gyáznak. Arra gondolnak, hogy ez Amerika dolga s van is benne valami. Elkészülhetünk arra, hogy még Hruscsov itt tartózkodása során a Szovjetunió esetleg em­bert lő a világűrbe, hogy ezzel ámulatba ejtse Amerikát és a világ minden országát. Az űr­kutatás nagy eredménnyel azon­ban már nem ejtik ámulatba az amerikai népet. De Hruscsov háborút is ki­robbanthat, nagyot és kicsit egy­aránt. Nagy háborút kirobbant­hat azzal, hogy dühbe gurul. Kis háborút azzal az elgondolással, hogy pillanatnyilag, éppen az ENSz ülésezése során ez csak e­­lőnyös lehet. A Kongó helyett más tűzfészket keres és könnyen talál, sajnos ebben a nyugtalan­sággal telt világban, amikor már az is világpolitika lehet, hogy az afrikai dzsungelekben mi történik? Mozgási szabadság Magyarországon (P’EC) A kommunista rend­szer ígérgető és eredményeket jelentősen eltulzó politikájá­nak egyik legvilágosabb ellen­­bizonyitéka, hogy a lakosság a “paradicsomból” m e n e k ülni akar. Ahol bőségben van a ke­nyér és hozzá még egy kis sza­badság is akad, onnan nem igen szoktak elmenekülni. A rendszer újabban szinte min­den határpontot megerősít. így Olmód-Frankenau vonalon is, ahol az uj műszaki zár a nyom­sáv belső oldalán húzódik Zsi­­ra község felé. A nyomság kül­ső, Ausztria felé eső oldalán ezen a szakaszon meghagyták a régi rendszerű, kétsoros drót­sövényt. A határ egy szőlőhe­gyen fut keresztül és a régi drótsövényre sok helyen ránőtt a szőlőinda. Miután a határvo­nal Zsira község alatt Franke­nau irányából északra fordul, az uj műszaki zár véget éí* és mintegy 1,800 méteres szaka­szon csupán a régi drótsövény halad tovább. A lutzmanns­­burgi malomnál lévő határka­nyartól mintegy 800 méterre északkeletre a régi rendszerű műszaki zárat ismét az uj drót­sövény váltja fel, azonban el­lentétben az előző rendszerrel, itt már a nyomsáv Ausztria fe­lé eső oldalán húzódik tovább Nikitsch irányába. A nyomsáv és a'külső drót közötti zöld gye­pen megfigyelhető egy egy­méteres sárga sáv a nyomsáv mellett és egy három méteres közvetlenül a drótsövény mö­gött. Minden bizonnyal ez a két esik az uj telepítésű aknamező vizszegény gyeptégláitól szár­mazik. Az Olmód-Und közötti ha­társzakaszon két uj vasszerke­zetű őrtorony áll. Az egyik Ól­modtól északra, Frankenau tér­ségének megfigyelését, a másik pedig Zsira határából a Stre­­bersdorf Lutz-Mansburg-i sző­lőhegyek ellenőrzését biztosít­ja. Ez az utóbbi őrtorony azon a ponton áll, ahol a határvonal Ölméd irányából északra for­dul. VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra leszl Castro kiadja a magyar szabadság­harcosokat A magyar szabadságharco­sok amerikai szövetségétől vett értesülés szerint Cubától mintegy 25 menekült magyart, akik résztvettek az 1956. évi magyar szabad ságharcban, Castro kormánya kiutasított, li­léivé ki akar adni a vörösök­nek. Ha ez a hir megfelel a valóságnak, Castro gonoszsá­gát látjuk benne tetőzve. Kí­váncsian várjuk, vájjon az Egyesült Nemzetek most folyó ülésszakán valaki szóba fogja-e hozni ezt s a szemébe vágják-e az itt diákcsinyeskedő szakál­las kubai vezérnek, milyen messzire rugaszkodott az üldö­zötteknek, hontalanoknak, me­nekülteknek szállást és védel­met biztositó amerikai elvek­től? Csökkenni fog a kis­autók behozatala Az Európából Amerikába importált autók sikere az el­múlt 1959-es évben érte el kul­­minációs pontját. Az USA kö­zönsége nagyon megszerette a gazdaságos és olcsó európai kiskocsikat. Az eladási lista el­ső három helyét a német Volks­wagen, a francia Peugeot és a német Mercedes foglalták el. Az amerikai gyárak azonban ellentámadást indítottak az európai kisautók ellen, ameny­­nyiben ők is piacra hozták ki modelljeiket, az u. n. “com­pact” kocsikat. Az “ellentámadásnak” rész­ben már meg is van az eredmé­nye. A Renault, Hillman, stb., kocsik eladása az idén lényege­sen csökkent és a különböző cégek kétségbeesett erőfeszíté­seket tesznek, hogy tavalyi po­zíciójukat megtartsák. Evégből áraikat 50-300 dollárral csök­kentették, ezenkívül ingyene­sen adják ezentúl a fütő-rádió­készüléket, stb. Ennek ellenére a szakértők véleménye szerint az elmúlt évben elért 600,000 európai kocsi helyett rövidesen ennek csak egyharmadát fogja Amerika megvásárolni. Őszinte vélemény­ért - börtön Kelet-Berlinben egy pék és egy vízvezeték-szerelő a bár­ban a televízió programot néz­ték. Egy ideig nyugodtan néze­lődtek, aztán egyszerre elöntöt­te őket a harag és — mintha összebeszéltek volna — egy­szerre felkáltottak: “Trágya­domb!” — s ráparancsoltak a csaposlegényre, hogy kapcsolja ki a TV-t. A pék hat hónapi börtönt, a szerelő nyolc hónapot kapott — “állami intézmény gyalázá­­sa” címén. Biztos hajtó John Birchert 25 évi baleset­­mentes vezetésért kitüntetés­ben részesítették. Az ünnepi beszéd és az érem átvétele után Bircher kijelentette: — Uraim, köszönöm a meg­tiszteltetést. Be kell azonban vallanom, hogy 25 éves vezetői pályafutásom alatt 24 évig ga­rázsban állt a kocsim. A REPUBLIKÁNUS ELNÖKJELÖLT RICHARD az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke, a Republikánus Párt elnökjelöltje. Mint Kennedy szenátor, a Demokrata Párt el­nökjelöltje, Nixon is fiatal em­­b ers igy bizonyosak lehetünk afelől, hogy akármelyik jelölt is legyen győztes november 8- án, ezúttal fiatal, energikus ember kerül az elnöki székbe. Mindkét jelöltnek — fiatal ko­ra dacára — sokévi gyakorlata N. NIXON és -tapasztalata van úgy a poli­tikai életben, mint a Kongresz­­szusban, illetve amerikai ha­zánk ügyeinek intézésében. Az ismert Gallup véleménykutató intézet ez időszerinti jelentése 50-50 esélyt ad mindkét jelölt­nek, tehát a mostani elnökvá­lasztáson a szavazatok száma mindkét oldalon nagyon közel lesz ... s az egyik januárban beköltözik a Fehér Házba. KU KLUX KLAN Az amerikaiaknak sokszor szemükre vetik, hogy eltűrik a titkos társaságok működését kü­lönösen a Ku Klux Klan-ét. Aki azonban ismeri a mai politkai viszonyokat, tudja, hogy ennek a valaha befolyásos szervezetnek ma már alig van jelentősége. A faji és vallási elfogultságot, az erőszakoskodásokat és törvény­szegést, a fasiszta árnyalatú po­litikai elveket, amelyek e társu­latnak főjellemvonásai, az ame­rikai nép túlnyomó része annyi­ra elitéli, hogy az amerikai kor­mány az egyesületet hivatalosan is felforgató szervezetek közé sorolja. A déli államok egyes elégedet­­le npolgárai alapították meg a Ku Klux Klánt 1866-ban, nem sokkal a polgárháború befejezé­se után. Az u.n. “rekonstruk­ció” korában voltak, akik a ma­guk önző céljaira szerették vol­na a levert, de teljesen el nem némult déli fehérek elkeseredé­sét kihasználni. A Ku Klux Klan nak ilyen hangulatban sikerült sokhelyen kizárólag a fehér szí­nűek részére biztosítani a helyi közigazgatást. A szervezet a­­zonban a négerek szavazati jogá nak a gyakorlatát is korlátozni törekedett, ami már egyenesen az alkotmányba ütközött. A Ku Klux Klan titkossága e­­lősegitette, hogy sok helyen ban­diták jutottak be a vezetőségbe, akik betörtek a négerek lakásá­ba és magukkal hurcolták azok lakóit, akiket vagy megöltek, vagy csak megkinozva bocsátot­ták el. A polgárháború egyik dé­li hőse: Nathan Bedford Forest, akit kirakati elnökké választot­tak meg a Ku Klux Klan tagjai, annyira felháborodott a vissza­élések miatt, hogy 1869-ben pa­rancsot adott ki a szervezet feloszlatására. A szövetséges kormány is közbelépett és sok­száz terroristát letartóztatott. Ezután már csak keveset hal­latot magáról az amerikai szel­lemtől távolálló társaság 1920- ig. Az első világháborút követő feszült légkörben a Ku Klux Klan feléledt. Most már nem­csak a négereket, hanem a kato­likusokat! a zsidókat és az ide­­genszármazásuakat is üldözőbe vette. Legtöbb taggal 1925-ben dicsekedhetett a Titkos Társa­ság, amikor is majd négymillió­ra becsülték azoknak a számát, akik az egyesületet támogatták. Több államban sikerült a szava­zók többségét is befolyásolni, a­­kik a helyi közigazgatást ma­gukhoz kaparitották. Az erősza­koskodások napirenden voltak; ugyanakkor azonban a vezető­ség pénzügyi és egyéb visszaélé­seire világot vetett az amerikai szabad sajtó. Az általános fel­zúdulás következtében 1930-ban, Roosevelt fellépése idején már megint csak 30,000 tagot mutat­hatott fel a szervezet, 1941-ben azonban ismét 75,000-re szökött fel a csuklyáisok száma. A máso­dik világháború idején azután a Ku Klux Klan-nak a fasiszták­kal való rokonérzése, a faji és valláái elfpgultság, ismét nép­szerűtlenné tették őket, mert hiszen a nemzeti egységre igen nagy szükség volt. A második világháború befe­jezése után a Klan felújította az emberi jogokon való rajtacsapá­sait, faji és vallási türelmetlen­séget szított, az erkölcstelenség, a radikálisok és a bűnözők elle­ni harc ürügye alatt. Emberrab­lások, éjszakai emberkinzások ismét napirendre kerültek. Ekkor azonban a Klan hívei emberükre találtak. A Ku Klux Klan a felforgató szervezetek listájára került és a kormány 685)000 dolláros adókövetelést ítélt meg ellenük. Erre már a legtöbb állam a maga kebelén belül is visszavonta a fiókok e engedélyezését és a tagokat fe­lelősségre vonta tetteikért. A Klan, mint törvényes szervezet feloszlott. Ma már csak 20,000- re becsülik a titkos társaság tag­jait, akik még a Délen is elvesz­tették befolyásukat — egyes el­szigetelt és elmaradott vidéktől eltekintve. Az amerikai közön­ség ma már teljesen tisztában va nazzal, hogy ennek a titkos társaságnak a működése ellen-Országosan népszerű a Magyar Szövet­ség Trianon-ellenes kiáltványa Magyarország feldarabolásá­nak 40-ik évfordulóján az Ame­rikai Magyar Szövetség köz­pontja több mint fél ujságolda­­las terjedelmű emlékirattal for­dult az Egyesült Államok vezető hivatalos és társadalmi körei­hez, melyben a magyarságot immár négy évtizede ért igaz­ságtalanságokra kért orvoslást a világbéke és a magyar nép ér­dekében. A Makóról kivándorolt Pu­litzer József alapította irodalmi díjjal háromszor egymásután kitüntetett “Washington Star” napilap 325 ezer példányban kö­zölte Trianon évfordulóján a Szövetség memorandumát. Köz­kívánatra kifüggesztésre alkal­mas papíron ujranyomatta a 11x23 inch nagyságú, angolnyel­­vü kiáltványt, melynek ország­szerte megérdemelten széleskö­rű a sikere. Többek között ek­ként nyilatkozik Father Győrfy G. Albert, Fort Wayne, Indiana izzó magyar lelkű papja, a fati­­mai Fogadalmi Kálvária moz­galom megindítója: “Hálás köszönet a küldött tér­képes kiáltványért. Jobbat és amerikaiak között használha­tóbbat nem is lehetett volna ki­gondolni. Különösen, hogy tel­jes egészében megjelent a “Wa­shington Star” hasábjain! A Szövetség központjának ez a lé­pése többet ér száz gyűlésnél, mert olyanok előtt tárta fel új­ból Trianont, akik ma fontos té­nyezők a népek sorsának elinté­zésében... “A Szövetség derekasan har­col árva népünk jobb sorsáért politikai síkon, mint híveimmel együtt imádkozom, küzdők val­lási síkon. Közös munkánk bár­csak felébresztené a Nyugat lel­kiismeretét mielőbb, amig nem késő. Áldja meg a Mindenható a Szövetség vezetőségét és mind­azokat, akik tragikus sorsú faj­tánk érdekében önzetlenül dol­goznak” — fejezi be levelét Fa­ther Győrfy. “Vagy B. B. vagy nem adunk vért!” A glasgowi Barlienne bör­tönben furcsa jelenet játszó­dott le. A börtön igazgatósága ugyanis megtiltotta a rabok­nak, hogy cellájuk falát a film­sztárok, köztük Brigitte Bar­­dot, képeivel díszítsék. Ugyan­akkor azonban éppen egy or­vosi bizottság érkezett a bör­tönbe, hogy a glasgowi “vér­bank” részére vért vegyen a raboktól, akik vérajándékukat nagylelkűen felajánlották. A bötrönigazgatóság t i 1 a 1 mára azonban kis lázadás tört ki és a rabok testületileg kijelentet­ték, ha nem őrizhetik meg B. B. képeit, úgy nem adnak vért. Rövid tárgyalás után a bör­tönigazgató engedett és a tilal­mat hatályon kívül helyezte. Bekerített ország A finn-norvég határ mentén hét éves munkával 530 kilomé­ter hosszú kerítést építettek. Feladata, hogy meggátolja a rénszarvasok “határ-átlépését.” A rénszarvasok vándorlása ugyanis évente több millió már­ka kárt okoz a finneknek. kezik az amerikai szabad szel­lemmel. Nem kell tartanunk többé feltámadástól. American Council. A kifüggesztésre alkalmas Trianon-ellenes kiáltványból bárkinek készséggel küld az A- merikai Magyar Szövetség köz­pontja. A plakát szövege egyál­talában nem kontroverziális, hi­szen néhai Wilson elnök 14 pont­ja, az Atlantic Charter és a United Nations Magyarország­ra vonatkozó határozata alap­ján, a legelemibb emberi jogok címén sürgeti az óhaza és a töb­bi keleteurópai ország 100 mil­lió lakójának orosz uralom alóli felszabadítását. Ez ma már A- merikáinak is létérdeke! Ne legyen egyetlen magyar tömörülési hely, egyház, vagy egylet ilyen angol-nyelvű Tria­non-ellenes plakát nélkül, mely mottójául a nagy Borah szená­tor revíziós nyilatkozatát idézi. E nyilatkozatnak külön prófé­ciái súlyt kölcsönöz, hogy ponto­­han 25 évvel az 1956-os forra­dalmat megelőzően hangzott el. Igényét jelentse be ki-ki miha­marább e címen: A.M.Sz., 1761 R Street N.W., Washington 9, D.C. “A helyzet rosszabb...” (FEC) Egy külföldi újságíró három hetet töltött Magyaror­szágon. Több idősebb személy­­lyel is tudott beszélni, mert a külföldre szakadt újságíró .anyanyelve magyar. Az élelmi­szer fronton szerzett tapaszta­latait munkatársainknak az alábbiakban foglalta össze: “Budapest élelmiszerellátása a háziasszony számára 1960 február elején még az évek óta megszokott képet mutatta. ‘Majdnem mindent’ lehetett a piacokon és boltokban kapni. Február közepétől kezdődően már észrévehető, mig április­ban már feltűnő zavarok mu­tatkoztak a fővárosi élelmiszer piacokon. Amilyen arányban csökkent a husfelhozatal, olyan mérv­ben nőttek a sorok az elárusí­tóhelyek előtt. A hal- és lóhus­­fogyasztók száma feltűnően megnőtt, ugyannyira, hogy a hal is sokszor már a reggeli órákban kifogyott. A sorbanállók hangulata rosszabb, mint valaha volt. Mig évekkel ezelőtt elvétve akadtak olyanok, akik a rendszert is merték kritizálni, ma már egy­máson vezetik le idegességü­ket az emberek. A veszekedé­sek sokkal gyakoribbak, mint régen. A rendszert azonban senki sem meri bírálni. Borjúhúst egyáltalában nem lehet kapni. Még borjú fejet is csak igen ritkán. Ha beteg, vagy szigorú diétára szoruló van a családban, egyetlen le­hetőség, hogy zsidó ismerősök révén szerez az ember. A kóser husboltokban ugyanis — a zsi­dók vallási érzületére való te­kintettel — adnak valamennyi borjúhúst. Ennek egy része ke­rül azután ‘magánforgalomba’ természetesen tetemesen emelt áron. Budapesten megszokott do­log, hogy a házaló falusiak ké­résére konyhahulladékot, első­sorban a kenyérhéjat össze­gyűjtik. Amikor a morzsolt kukorica mázsájáért az észak­­pestmegyei falukban 1960'áp­rilis-májusában 400 F-t is el­kértek, a kenyérhéját kérő pa­raszton nem lehet csodálkoz­ni.” * \ t Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom