Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-02-26 / 9. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY 20 VOL. 38. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM PASSAIC, NEW JERSEY Merged with “PASSAIC and VICINITY’* THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES THURSDAY — 1959. FEBRUÁR 26 Nyugati figyelő... írja: RETHY LAJOS I Beszélgessünk ... Afrika, a ‘fekete földrész’ független országai úgy szapo­rodnak, mint nyári eső után a gomba. Afrika a szemünk előtt alakul át, a fekete.népek ‘kezük­be veszik a sorsukat.’ Nem is volna semmi baj, ha csakugyan a kezükbe tudnák venni. Félős, hogy ezek a kezek nem élég erősek erre. Az önálló állami berendezéshez, közigazga­táshoz múlhatatlanul szükséges müveit népréteg igen vékony Af­rikában és még a műveltebbek­nek is sok tapasztalatra volna szükségük az országok ügyeinek önálló intézésére. De a türelmetlen afrikaiak nem hajlandók várni. ‘Ki a fe­hérekkel Afrikából!’ — ezt kiáltják a politikai szónokok Ghána parlamentjében és ezt ve­rik ki az ősi tam-tamok az őser­dők sűrűjében. Forró vihar sö­pör végig Afrikán, a nacionaliz­mus, minden türelmetlen ismér­vével. Ugyanaz a nacionalizmus, amely az első világháború után Középeurópában tombolt s apró, erőtelen országocskákra szag­gatta az Osztrák-Magyar Mon­­narchiát. A belga Kongó népe megmutatta, hogy semmiféle jó bánásmóddal sem lehet rpegálli­­tani a száguldó vihart. A belgák iskolákat építettek a Kongóban és jóléti intézmények sokaságát. Nevelték a népet. Kiemelték a kőkorszak primitívségéből a pol­gári szintre. A kongóiak fellá­zadtak és együtt ordították a többi afrikai lázadókkal: “Kifelé a fehérekkel!’ És a fehérek húzódnak is kife­lé, szivükben mélységes aggoda­lommal. A tanítómesterek el­mennek s maradnak a csekély te­hetséget és rátermettséget mu­tató tanítványok. Rövidesen a kommunizmus melegágyává vál­­hatik Afrika. A gazdasági fej­lődés megakad, az iskolák bezár­nak, vagy valami ‘uj szellem’ költözik beléjük. Ha egyenlősé­get kívánnak az afrikaiak, a Ilyen cim alatt közölt cikkso­rozatot nemrégiben egyik ame­rikai magyar lap, a jövedelmi a­­dóbevallás kérdéseivel kapcsola­tosan s e címet azért vettük át, mert találónak, jó magyarösan meghatározónak tartjuk. Samu Bácsi “Uncle Sam,’’ va­gyis az Egyesült Államok . . . a­­kivel minden évben el kell szá­molnunk. Be kell vallanunk pon­tosan, hogy mennyi pénzt vet­tünk be az év folyamán, meny­nyit adtunk ki abból olyan célra, ami jövedelmi adóbevallás szem­pontjából levouásba jöhet és pontosan mennyit kerestünk tisztán az év folyamán, ami után jövedelmi adó fizetésére kötelez a törvény. A jövedelmi adóbevallási ivek kitöltésének és beadásának ha­tárideje minden év április 15- ike^ 1958 január 1-től december 31-ig amennyi tiszta jövedel­münk volt, az után kellett adót fizetnünk, még pedig úgy, hogy munkahelyünkön a fizetésünkből azt nyomban levonták (pay as you go) s a levont adónkat a munkaadó küldte be az Adóhi­vatalba, vagy pedig, ha “önma­gunk alkalmazottai” voltunk, mi' magunk küldtük be negyedéven­ként. A végső elszámolást azon­ban, a jövedelmi adóbevallási kommunista ügynökök ösztönzé­sére, ezt megkaphatják. Egyen­lőséget a dzsungel színvonalán. A keresztény egyházak is riadót fújnak. Afrika vala­mennyi részén. Annyit hallot­tunk az afrikai keresztény misz­­szióról. Sok pénz és még több hő­sies áldozatvállalás árán az af­rikai missziós telepek valóban nagy munkát végeztek. Az első iskolákat a keresztény egyházak létesítették Afrikában. Az első kórházakat is. Keresztény papok és más hősies keresztnyek ha­joltak le az elesett néphez s pró­bálták nevelni az embereket a jóra és nemesre. A most meghúzott mérleg szo­morú képet mutat. A keresz­tény hitfelekezetek csak laza gyökereket tudtak ereszteni a népben, mely “tudomány nélkül való” és amelynek nincsenek ha­gyományai. Az izlám, például, tízszer o­­lyan gyorsan terjed Afrikában — a feketék közt is — mint a kereszténység. Nem kell a ‘fehé­rek vallása.’ Az iszlámnak nem­zeti jellege van és az országok közti összefogást jelenti . . . Ibadanban, Nigéria fővárosá­ban 600 mecsetet számolt össze egy amerikai lelkipásztor . . . Saját pecsenyéjét süti MacMillan angol miniszter­­elnök Moszkvában, A moszkvai tárgyalások, illetve ‘diskurálá­­sok’ eredményét majd csak ké­sőbb tudjuk meg a maguk teljes egészében, de erősen gyanítjuk, hogy valami különleges angol sakkhuzásról van újra szó. Az Európai Közös Piac miatt megsértődött Anglia uj kereske­delmi egyezményeket köt Moszk­vával s általában saját érdekeit biztosítja, politikai és katonai vonalon egyaránt. Mit neki rab-országok és más eféle bagatell ügyek? Pedig, az az érzésünk, Hrus­csov elvetette a Berlin nevű nagy követ' s nem lehet tudni, hol áll meg. MacMillan sem tudja. ivet minden évben mindenkinek ki kell töltenie és be kall adnia, akinek évi nyers jövedelme meghaladta a 600 dollárt. Az adóivek kitöltése nem egy­szerű dolog s az mindenkinél változó, mert különbözők a le­vonható tételek, stb. Az egyszerű forma, — akinek számára ez al­kalmas — minden postahivatal­ban kapható s annak kitöltése nem nehéz. Maga az adóhivatal is rendelkezésre bocsátja embe­reit, akik teljesen díjtalanul se­gítenek ilyen formák kitöltésé­nél. Angolul nem elég jól tudó honfitársaink azonban jól te­szik, ha elmennek valamelyik Income Tax ivek kitöltésével is foglalkozó magyar irodába, ahol jól meg tudják magukat értetni. Óvakodjunk azonban olyan sze­mélyek “segítségét” igénybe venni, akik nem eléggé ismertek e téren és akiknek szaktudása kétes, vagy akik olyan ígéretek­kel, hogy nekik “befolyásuk van és pénzt tudnak megspórolni” az adóív kitöltésénél, szolgálatukat ajánlják fel, természetsén fizet­ség ellenében . . . !A jövedelmi adó-törvény mindenkire egyfor-’ mán vonatkozik és csakis jogos levonásokat lehet tenni a tényle­ges össze jövedelemből. Ajánla­tos az adóiv kitöltését ismert, A TŐRBECSALT REPÜLŐK Mikoyán és az amerikai nagytőkések ölelkezése még mindig élénk emlékezetünkben él. Dulles külügyminiszter is megsokalta a dolgot. Kórházba menetele előtt egy szenátusi bizottság ülésén nyilatkozott is a kérdésről. Megütközését fe­jezte ki némely amerikai nagy­tőkés magatartása miatt. “Az amerikai munkásvezérek vol­tak azok, akik nem állván szó­ba Mikoyánnal, inkább szolgál­ták az amerikai nemzeti érde­keket.” — mondotta Dulles. Mialatt a kölcsönös hízelgés folyt, két ismeretlen amerikai repülő várt eltemetésre az Ar­­lingtoni katonai temetőben. Kettő abból a hatból, akiket a Szovjet nagy kegyesen átadott az amerikai hatóságoknak. A múlt év szeptemberében a szovjet-török határon a vörös repülők lelőttek1 egy fegyver­telen amerikai tehergépet. A gépen 17 személy volt. Mind­eddig a Szovjettől nem sikerült választ kapni a többi 11 sorsá­ról. A szovjet határ megsérté­sével vádolták az amerikai re­pülőerőt, mely egy fegyverte­len tehergéppel . . . “támadta meg” a szovjet határt. Ezelőtt három hónappal az amerikai külügyminisztérium meghívta Menshikov szovjet követet, hogy egy szalagrekordot hall­gasson meg. Menshikov sejtet­te, hogy miről van szó. És meg­tagadta, hogy a “fabrikációt” meghallgassa. Ezen a szalagon három szovjet üldöző pilóta be­szélgetése van felvéve. — “A cél egy négymotoros teher­­gép.” — “Én megtámadom a célt.” — “A cél meggyulladt.” — “Hagyjátok rám, fiuk, én majd befejezem.” Hogy az amerikai kormány honnan vette ezt a szalagot, azt természetesen nem árulják el. De pontosan ugyanez a tör­ténet jelent meg a moszkvai repülőerő újságjában, ami szin­tén a külügyi hivatal birtokába került. CSALÓKA VÖRÖS RÁDIÓ Ugyancsak a külügyi hiva­tal birtokában vannak azok a szalagok, amelyek a török­­szovjet-örmény határ mentén készültek. Csak egy hajszál­nyival a Trabzon török rádióál­lomás mellett egy erős szovjet rádió működik. Ez elnyomva a gyengébb török hullámot, Ba­tumi és Poti szovjet repülőállo­mások felé irányítja az ameri­kai repülőgépeket. Az egyik pilóta jelentése szerint bár­mennyire próbálta is, nem volt képes Trabzont megkapni. Pontosan ez történt a tőrbe­csalt C-130 tehergép legény­ségével is, akik nem sejtették, hogy hamis utasításokkal tőrbe akarják őket csalni. És amikor átrepültek a szovjet határon, a vörös vadászgépek lelőtték vagy teljesen megbízható, jártas szakemberekre bízni, akikből magyarjaink között is vannak, minden magyarlakta helyen! A jövedelmi adóbevallás ha­tárideje tehát: ÁPRILIS 15. Ne halogassa senki a bevallási iv el­készítését: szedje össze az ada­tokat (csekk-szelvényeket, mun­kaadótól kapott évvégi kimuta­tás-másolatot, stb.) s menjen el egy szakemberhez azonnal! Nyugtával dicsérd a napol, Előfizetési nyugtával — a lapot! őket. Nem kapván elégtételt a szovjet kormánytól, Amerika most nyilvánosságra hozta a fenti adatokat. Mint rendesen, a Kremlin most is tagad. A bi­zonyítékok hatása alatt a világ közvéleménye azonban Ítélt: egy jottányit sem változott a kremlini kamarilla a magyar forradalom vérbefojtása óta. Magyar menekült színészek sikere Becsben A bécsi magyar-szinészcsoport 1959 február 1-én minden eddi­ginél nagyobb' sikerű előadást tartott a bécsi Amerika-Haus stúdiójában. Színre került: Mol­nár Ferenc “Előjáték a Lear Ki­rályhoz” cimü egyfelvonásos szatírája, valamint Karinthy “A Bűvös Szék” cimü, ugyancsak egyfelvonásos komédiája. Bizonyos fajta szerencsejáté­kok különböző1 egyházi és ha­szonra nem dolgozó más szerve­zetek számára engedélyezve van­nak, többek között New Jersey államban is. Egyházaknál a “bingó” (amit Magyarországon tombolának hívtunk), bazárok­ban a szerencsekerék, különböző sorsolások, stb. divatosak és, természetesen, hasznosak is, de ezeket olyan újságokban, ame­lyeket az amerikai posta szállít, külön hirdetni nem szabad. És nem szabad semminemű sorsje­gyet postán küldeni. Summerfield főpostamester lapunkhoz is elküldte azt a kér­dés-felelet formájában megirt ismertetést, amely minden két­séget kizáróan körülírja, hogy mi a szerencsejáték s hogy sem­minemű szerencsejátéknak a hirdetését, akár közvetlen for­mában, akár újságban elhelyez­ve, semmiféle formában hirdet­ni, illetve postán küldeni nem szabad. Még akkor sem, ha a hir­detést magát a szerencsejátékot engedélyező állam határain kívül nem küldik sehová. Még akkor sem, ha a hirdetés nem kimon­dottan sorsolást, vagy bingót hoz a közönség tudomására, hanem körülirt módon közli annak he­lyét, idejét, feltételeit, stb. A “Postal Lottery Law, Title 18, Sec. 1302, United States Code” szigorúan betiltja úgy a hirdeté­sek, mint a sorsjegyek posta ut­ján való szétküldését, s erre a tényre a főpostamester nyomaté­kosan felhívja mindenkinek a fi­gyelmét. Akár egyházi, akár jó­tékonysági, vagy bármilyen ha­sonló célról van szó, semmiféle szerencsejátékokról, sem kimon­dottan, sem “körülirottan” szó nem lehet semmiféle postai kül­deményben. Fontosnak tartottuk a fentiek közlését azért is, mert a múltban már többször előfordult, hogy lapunkban hirdetni akartak bi­zonyos szerencsejátékokat, a­­miknek hirdetését nem fogadhat­tuk el. Voltak, akik hivatkoztak más lapok saját sorsolási játé­kaira, stb., de Radics Tamás New Brunswick-i magyár posta­mesterünk annakidején jóaka­­ratulag figyelmeztetett az ame-71 ÉVES... JOHN F. DULLES az Egyesült Államok külügy­minisztere tegnap töltötte be 71-ik életévét. Washingtonban, a Walter Reade katonai kór­házban súlyos rákbetegséggel fekvő külügyminiszterünket születésnapján maga Eisen­hower elnök üdvözölte első­nek, mielőbbi felgyógyulását sok millió amerikaival együtt kívánva. rikai postai törvényekre s azóta tudjuk, hogy mihez tartsuk ma­gunkat. Most, e sorok utján szinte akaratlanul is mintegy kérjük az illetékes egyházi és egyleti vezetőembereinket, hogy lapunkba szánt közleményeikből hagyják ki a “bingó” és más szerencsejátékokra vonatkozó részeket. uj obszervatórium ÉPÜL A MÁTRÁBAN A Mátra hegység legmaga­sabb pontján építitk fel az or­szág legnagyobb obszervatóriu­mát. Az obszervatórium egyik legkorszerűbb műszere, egy mik­­rofotométer már megérkezett. Útban van egy tükörteleszkop, amelynek látómezeje százszor nagyobb, mint az eddig haszná­latban lévő magyar tükörtelesz­­kopé. AZ OPERA HANYATLÓ SZÍNVONALA A pesti opera tagjai két, egy­mással meglehetősen élesen szemben álló táborra szakadtak. Az egyik táborba tartoznak a te­hetségtelen karrieristák, a párt­tagok, akik Fajth uj igazgató köré csoportosulnak, a másik tábor pedig a korábbi igazgató Palló Imre híveiből adódik. Fajth jelenlegi igazgatónak sem szakmai képzettsége, sem művé­szi elhivatottsága nincsen meg ahoz, hogy az opera igazgatója legyen és ezt a kultúrpolitikai szempontból fontos posztot be­tölthesse. Az uj igazgató a sze­reposztásnál elsősorban saját hí­veire van tekintettel, ő és klikk­je sokszor kevésbé tehetséges emberekkel játszatnak olyan szerepet, amire tehetségesebb tagok is rendelkezésre állnak. E helyzet miatt az opera színvona­la nagyon leromlott. “MEGBÍZHATÓ SZEMÉ­LYEK” A HATÁRMENTI VÁROSOKBAN A szabadságharc óta eltelt két esztendő alatt Szentgotthárd la­kossága jórészt kicserélődött. UTAZZUNK A VAS­FÜGGÖNY MÖGÉ? Lapjainkban több esetben olyan hirdetések jelentek meg, amelyekben Magyarországra utazási lehetőségekről, utak­­ról-módokról volt szó s a hirde­tő utazási iroda, mint az IBUSZ közvetlen megbízott­ja, csoportos társasutazásók szervezését tette kilátásba. Ezeket a hirdetéseket olyan ügynökség utján kaptuk, amellyel szerződéses viszony­ban állunk, tehát közlését nem tagadhattuk meg. Viszont sen­ki abba bele nem szólhat, hogy saját véleményünket — vagy e rovat keretein belül akár olva­sóink véleményét is — ki ne fe­jezzük a magyarországi uta­zásokkal kapcsolatban. Más amerikai magyar lapok is meg­tették ezt s nagyon helyesen tették. Tudvalevő s a washingtoni Képviselőház Amerika-ellenes Tevékenységeket Vizsgáló Bi­zottsága jelentéséből pontos adatokkal alátámasztott tény az, hogy a vasfüggönyön túli országok itteni külképviseletei a kommunisták kém-központ­jai Amerikában. Ezeknek az emberei, a kommunista követ­ségek és konzulátusok tisztvi­selői a “behálózás” és “meg­közelítés” 1 e g k ü 1 ö n bözőbb módszereivel dolgoznak, hogy minél több adatot, címet és kapcsolatot gyűjtsenek össze, a kapcsolatokat pedig a maguk nagyon is átlátszó céljaira használják fel. Nem kell különösképen ma­gyarázni tehát, hogyha N. N. Bár a menekülés következtében 1957 elején a város egy része ki­­ürlüt, ma már ismét lakáshiány észlelhető. Ennek oka az, hogy rengeteg határőrtiszt és politikai rendőr telepedett le családjával együtt a városban. A nyugati határsáv “politikailag megbíz­ható szentélyekkel” történő fel­töltése nemcsak Szentgotthár­­don, de a többi határmenti vá­rosban is észlelhető. A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK A szegedi városi tanács vég­rehajtóbizottsága jóváhagyta a szegedi szabadtéri játékok végleges programját. A tervek szerint a megnyitó ünnepséget julius 25-én tartják. Addig el­készül a több, mint 5,000 sze­mélyes nézőtér és a Dom-téren felállítandó különleges szín­pad. Az idén főleg magyar szerzők müveit adják elő. A műsorban szerepel többek kö­zött a Bánk Bán és a János Vi­téz. A szabadtéri játékok ide­jén Szegeden ipari vásárt, ke­reskedelmi árubemutatót, or­szágos dalostalálkozót és napi táncbemutatót is rendeznek. A GAZDASÁGI ÉS PO­LITIKAI HELYZET Magyarországon az embe­rek ma általában jobban élnek, mint a forradalom előtt. Poli­tikailag a helyzet rosszabb és lassanként megint ott van az ország, ahol Rákosi idejében volt. A kisiparosokat ismét nyúzzák a magas adókkal és ennek következtében már is­mét sokan visszaadták az ipa­rukat és szövetkezetbe men­tek. amerikai polgár, akinek roko­nai vannak mondjuk Magyar­­országon, egy ártatlan kis ro­koni látogatásra egy ilyen hir­detett társasutazáshoz akarna csatlakozni s kitölti a wash­ingtoni magyar kommunista követség által az ügynökségnél elhelyezett 14 vagy hány pon­tos kérdőivet, felsorolva azon magyarországi rokonainak és hozzátartozóinak nevét, címét, stb., máris elég adatot szolgál­tatott ki a vörösöknek ahhoz, hogy azt valamilyen zsarolásra használhassák fel. A külképvi­selet fenntartja magának a jo­got, hogy a látogató-vízumot a kérvényezőtől minden indoko­lás nélkül egyszerűen megta­gadja (mely esetben a kérvény beadásával egyidejűleg meg­követelt és befizetett kérvé­nyezési és vizum-dij odavesz, azt vissza nem adják!) A még mit sem sejtő magyarországi hoz­zátartozó pedig egy napon majd látogatót kap, hivatalos látogatót, aki ki tudja milyen érveléssel rábeszéli, hogy olyasmit Írjon az amerikai ro­konnak, amit egyébként nem irt volna. Végeláthatatlan a sora azoknak a lehetőségek­nek, amikre a vörösek az igy kiszolgáltatott rokont rávehe­­tik, rákényszerithetik. Van azonban egy másik es­­íiefőseg is: az illető megkapja a látogató vízumot s haza­megy. Olvastunk már itteni magyar lapban ilyen hazaláto­gatótói ömlengő, mindent di­csérő, mindenről ami ma Ma­gyarországon van, csak szépet és jót mondó Írást, nemrégiben is. Tudjuk, hogy körülbelül honnan is fuj a szél! Mert ha mást merne mondani, vagy ír­ni, jaj annak a szegény otthon­hagyott rokonnak! A követségi, konzulátusi tisztviselők, mint aféle fizetett kémek, attól sem riadnak visz­­sza, hogy egy-egy “használha­tónak” vélt jelentkezőt holmi ajánlatokkal közelítsenek meg, hogyha ezt, vagy azt az adatot erről vagy arról a szervezetről, vagy személyről beszerzi, ilyen vagy olyan “előnyben,” esetleg pénzjutalomban részesítik. (A washingtoni képviselőház Com­mittee on Un-American Activi­ties eddigi vizsgálatai fényt de­rítettek sok ilyen esetre, amik — történetesen — “visszafelé sültek el,” mert a megkörnyé' kezett egy darabig hagyta ma­gát környékezni, aztán min­dent pontosan elmondott a bi­zottságnak.) Utazzunk a Vasfüggöny mö­gé? Mi nem ajánljuk senkinek sem az utazást, sem annak megkísérlését, vagy pláne: vi­­zumkérvény benyújtását kom­munista külképviseletekhez! ' Következő cikkünkben pontos adatokat közlünk arranézve, hogy milyen kérdéseket tartal­maz a washingtoni magyar kö­vetség kérdőivé, amit a vizum­­kérvényezőnek ki kell töltenie, valamint arranézve is, hogy a társasutazás “package deal”­­jének összköltsége mire megy. (A Vasfüggöny mögé látoga­tóba utazással kapcsolatos la­punkhoz intézett kérdéseknek, leveleknek, észrevételeknek e rovatban adunk helyet, ter­mészetesen nevek elhagyásá­val.) styugtaval dicsérd A NAPOT, ÉI ^FIZETÉSI NY UG'I A V AL A LAPCT1 “ELSZÁMOLÁS SAMU BÁCSIVAL” Semmiképen sem szabad az amerikai postát szerencsejátékok céljára felhasználni HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalom