Szabad Sajtó, 1959 (51. évfolyam, 2-53. szám)

1959-11-05 / 45. szám

Merged with “PASSAIC and VICINITY Beolvadt lap: “PASSAIC £S VIDÉKE” Mikor és mit? —e két kérdés körül folyik most a világtörténelem egyik legna­gyobb, de minden esetre az em­beriség sorsára leginkább kiható diplomáciai csatája. Mikor üljenek le a nyugati ha­talmak vezetői Hruscsovval és miről beszéljenek vele? Nyuga­ton a “helyzet változatlan,” amennyiben a véleményeltérés tovább is megmarad, sőt néha komoly hullámokat ver. Az euró­pai hatalmak nem hajlandók fel­tétel nélkül egy tálból cseresz, nyét enni a kommunista világ fejével. “Európai” alatt valóban az európaiakat értjük, Anglia kivételével. Anglia nem tartozott soha területileg Európához, szel­lemileg és politikailag még ke­vésbé. Nem csoda, hogy a nagy­hatalmi befolyását szakadatla­nul vesztő Angliával szemben egyöntetű kezd lenni a felhábo­rodás az európaiak közt. Mi jo­gon akarná Anglia Európát sze­letenként átnyújtani Hruscsov­­nak? — ez a kérdés lázit ja Pá­rizsban, Bonnban, Rómában az embereket. A vén róka, ahogy Adenauert saját honfitár­sai becézik, már is érzékeltette MacMillan kormányával, hogy csínján nagylelküsködjék a né­metek bőrére. Ha európai szó­szóló kell, hát akkor ott van De Gaulle, ő beszélhet Európa nevében, de a Downing Street 10 számú londoni ház lakójának er­re nincs joga . . ., — mondja a bonni sajtónak az a része, ame­lyik Adenauer eszével gondolko­zik. Ugyanezt más módon, de ha­sonló értelemmel Párizsból és Rómából is Anglia tudomására hozták. Röviden: Európa láza­dozik. Annyi megalázás után, megújult ereje tudatában az ö­­reg földrész nyugati felén már nemcsak gazdasági összefogást észlelhet a világ, hanem politi­kait is. Amikor a német hivata­losnak számítható megnyilatko­zás a francia De Gaulle-t jelöli megf Európa szószólójának, — ez önmagában is forradalom, lá­zadás. A két örök ellenség ösz­­szebékült, hogy együttes erővel többet érjenek el, mint eddig. Egy diplomáciai fogást, azt t.i., hogy a franciákat a németek el­len játszák ki, már nyugodtan a legporosabb raktárba helyezhe­tik az angol külügyminiszté­riumban. A nyugati egység megbomlásának veszélyét hirde­tik sokan, főleg azok, akiknek nem tetszik ez a külön európai kiállás. Pedig a nyugati egység­nek semmi baja sem lesz. Mind­össze az történik, hogy Európa több szót kér saját ügyei inté­zésében, ami méltányos. Ha nem is lelkesednek érte, de Washing­tonban is méltányosnak találják. Nem tagadjuk, tetszik nekünk a határozott európai hang. Az, hogy az európaiak minden kér­désről beszélni akarnak Hrus­­csovva,l nem csupán Berlinről. Elvégre Berlin csak egy kis ré­sze az egésznek. És Európa tet­teket vár Hruscsovtól, nemcsak szavakat. A szovjet haderő kivonása Magyarországról itt is, ott is felbukkan az európai sajtóban. Legutóbb a Basler Nachrichten cimü jelentékeny svájci lap tag­lalta a kérdést. A lap szerint Hruscsov hat napos romániai lá­togatása szervesen összefügg ez­zel a kérdéssel. Erre látszik mutatni az a tény, hogy a nyugati román ha­tárt szakadatlanul erősitik, a határ mentéről magyai*okat te­lepítenek át az ország belsejébe és az erdélyi magyarság minden mozdulatát, minden eddigit fe­lülmúló figyelemmel kisérik. A svájci lap szerint Hruscsov valószínűleg kész kivonni a szov­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Mikor vonul ki a szovjet hadsereg Magyarországról? HÁTHA MEGMENTHETJÜK AZ ÉLETÜKET... ? írjunk tiltakozó, életmentő leveleket Kruscsevnek, Moszkvába! Ed Sullivan a televízión arra hívta fel az amerikai közönsé­get, hogy a 18-éves, kivégzés e­­lőtt álló magyar fiuk érdekében írjanak életmentő, tiltakozó le­veleket és táviratokat Kruscsev­nek. Azok a fiuk ezek, akiket az 56- os magyar forradalom után, mint kiskorúakat börtönben tar­­totak, hogy aztán 18 éves koruk­ban kivégezzék őket. Eddig több mint 30 ilyen kivégzésnek a hire szivárgott ki nyugatra. Akármilyen nagy bűnnek te­kintse is a mai kommunista kormány azt, hogy ezek a gyer­mekek felkeltek és harcoltak a TÜNTETÉS November 7-én, szomba­ton este 6 Órai kezdettel is­mét tüntetés lesz a szovjet delegáció Park Ave. és 68-ik utca sarkán levő épülete előtt a halálra Ítélt fiuknak kegyelmet kérő feliratú táb­lákkal. Legyünk itt minél többen, magyarok! magyar haza szabadságáért és függetlenségéért, de gyermekek voltak és embertelen dolog éle­tüktől megfosztani őket olyan cselekedetekért, amiket gyer­mekkorban követtek el. Mentsük meg őket! írj unk le­velet annak, akinek szavára szol­gai módon hallgat a mai magyar kormány. írjunk mi is életmen­tő leveleket Kruscsevnek. Akár angolul, akár magyarul: kvldjük 15-centes légi postán, erre a címre: Mr. Khrushchev Central Committee, Moscow, Russia. Még százával vannak 18 év a­­latti szabadságharcosok a kom­munista börtönökben, akikre szintén bitófa vár. Mentsük meg őket! Kruscsev most a csúcs­konferencia előtt fontosnak tart­ja- az Egyesült Államok és a vi­lág közvéleményét. Cseleked­­jün hát mi, amerikai magyarok, amig nem késő 1 Hogy a tiltakozó magán-leve­leknek és táviratoknak nagyobb súlya legyen, felkérjük egyhá­zaink, intézményeink vezetőit, hogy hivatalos formában szin­tén cselekedjenek ebben az ügy­ben! (FEC) A United Press októ­ber 25-én világgáröpitette, hogy Kádár a kommunista párt no­vember 30-án kezdődő kongresz­­szusán — állítólag — bejelenti a szovjet csapatok kivonulását. Ezt a hirt több nagy rádióállo­más is átvette. A sajtóügynök­ség a hírét nem támasztja alá té­nyekkel, mégis úgy véljük, hogy a hir mögött részben tények, részben érdekes feltevések fedez­hetők fel. Tény, hogy Kádár Szt. István ünnepén (vagy, ahogy ők mond­ják: az “alkotmány” napján), mint ismeretes, kijelentette, hogy “eljön az idő, amikor a szovjet csapatokat kivonják Ma­gyarországról . . .” Aki ismeri a kommunista párt szolgai függé­sét a moszkvkai központtól az tudja, hogy Kádár a Kreml en­gedélye nélkül fenti kijelentését nem tehette meg. Lehet, hogy Kádár bejelentését előéneknek is szánták, várva nemzetközi és ha­zai reakcióját. Az is tény, hogy több hete Magyarországon tar­tózkodik az a szovjet magasran­­gu katonatiszt, aki annakidején a szovjet csapatoknak Ausztriá­ból való kivonását lebonyolítot­ta. Fentieken kívül a szovjet pro­paganda-vonalba pontosan be­levágna, ha bizonyítani tudnák, hogy őket többet nem lehet tá­madni a magyarországi helyzet miatt, mert hiszen nem tartják megszállva Magyarországot. Ez­zel az Egyesült Nemzetek felé is tudnának érvelni és irányukban nehezen lehetne több közgyűlési határozatot hozni. A kivonulás ténye hatásos fegyver volna a summit előtt. Kétségtelen, hogy a szovjet Csapatoknak Magyarországról való kivonulása egy lépés volna a magyar kérdés megoldása felé. De hogy mekkora lépés, azt a jö­vő döntené el. Ha a nemzetközi helyzet jelenlegi erőviszonyai­ban nem történne jelentős válto­zás, úgy a szovjet nyugodtan ki­vonhatja csapatait, ahogy Ro­mániából is kivonta és befolyá­sát éppen úgy meg tudná tarta­ni, mint pl. Csehszlovákiában, a­­hol a második háború után egy percig sem volt szovjet megszál­lás. A magyar-szovjet határ oly közel van Budapesthez, vagy az ország bármely részéhez, hogy a szovjet csapatok órák, sőt per­cek alatt odajuthatnak. Magyarország jövője szem­pontjából kétségtelenül fontos, hogy a szovjet csapatok kivonul­janak, de ennek jelentősége csak akkor van, ha nemzetközi garan­cia védi Magyarországot a szov­jet csapatok visszavonulásától. VIGYÁZAT, MÁZOLVA! Elterjedt annak hire hogy a moszkvai kormány mégis meg­elégelte volna a magyar nép le­igázásával kapcsolatban világ­szerte szenvedett propaganda­vereséget és mintha komolyan foglalkoznék csapatainak Ma­gyarországból leendő kivonásá­val. Állítólag ezt Kádár a no­vember második felében Buda­pesten tartandó komhcsi párt­­kongresszuson jelentené be — még hozzá a mindenható Nyiki­­ta jelenlétében’ és személyes közreműködésével . . . (Ellenőrizhetetlen hírforrá­sok arról is vélnek tudni, hogy Kruscsev a közelmúltban meg­állapodásra jutdtt Bukarestben arra vonatkozólag, hogy ha az oroszok kivonulása után nem volna képes magát tartani a Ká­­drá kormány — akkor inkább a román hadsereg szállná meg Ma­gyarországot és igy Moszkvát “kevesebb felelőség” terhelne...) Amennyiben ilyen propagan­da-fogásokra határozná is ma­gát a szovjet, csak a teljesen a­­vatatlanokat fogja ezzel megté­veszteni. A közelgő párisi és genfi nagyhatalmi csucstalálko­­zásokra ugyanis egyre nehezebb szívvel készülődnek a nyugati államférfiak és Kruscsev kilátá­sai sem túl rózsásak, hacsak en­gedményekre nem hajlandó. A szabad világ 'magyarsága semmiesetre sem alhat el a vár­tán, mert: még ha katonai ala­kulatait ki is vonná a szovjet az Óhazából, annyira aláaknázta a magyar életet kommunista spic­likkel, hogy ezentúl is járszala­­gon tarthatja és továbbra is mindenéből kifoszthatja az or­szágot. Amig vasfüggönnyel és aknamezőkkel marják el a ma­gyar népet a lélekzevételtől: kommunista börtönben sínylődik az. A rabláncot tehát tovább kell feszíteni a teljes szabadásgig! Ne feledjük, a kivonulás mind­addig látszat marad csupán, mig a sokezer civilbe bujtatott szov­jet ágens, a honvédséget kezük­ben tartó orosz tisztek és politi­kusok, a minden hatalmat egye­dül s Moszkva kénye-kedve sze­rint gyakorló kisebbségi párt, az embereket elevenen darabok­ra szaggató ÁVÓ terror-rendőr­ség, az apró földdarabok és szo­­bakonyhás kislakások elkommu­­nilizáslása és családok százez­reinek tönkretétele — mindeme kommunista őrültségekkel szem­ben a szabad világ magyarságá­nak mindaddig fel kell emelnie a séavát, amig egyszer újból füg­getlenül intézheti a maga sorsát végletekig megkínzott magyar népünk. Miért maradtunk le a rakétákkal? Wernher von Braun azt mondja, hogy kétszer olyan ha­talmas rakétát tudnánk előállí­tani, mint az oroszok, de a kong­resszus nem bocsát elég pénzt rendelkezésünkre ... De Titó­­éknak és a világ összes nemze­teinek — ezek között még a “Jungle nemzeteknek” is jut e­­lég billió. Aminek fejében az­tán, ha az alelnök Délamerikába megy, kövekkel és záptojással dobálják meg . .. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség közgyűlése Haydu K. György, az Ame­rikai Magyar Szövetség orszá­gos elnöke november 19-re, csütörtökre Washingtonba hív­ta össze a Szövetség igazgató­­sági tagjait, valamint a vidéki szervezetek delegátusait a há­rom évenként tartani szokott konvencióra. A legutóbbi köz­gyűlés közvetlenül az óhazai szabadságharc v é r b e fojtása után, 1956 novemberében zaj­lott le Clevelandban többszáz főnyi résztvevővel. Az idei közgyűlés egy napon át tart.' A tisztviselők jelenté­sein kívül számos időszerű ja­vaslat is tárgyalásra * kerül. Részletesebb f e 1 v i 1 ágositást óhajtó, vagy szállásfoglalást igénylő delegátusok lépjenek mihamarabb érintkezésbe a központi titkárral: 1761 ‘R’ St., N.W., Washington 9, D. C. Te­lefon: NOrth 7-3115. ‘A magyar delegá­ció” tiltakozik... (FEC) Henri Cabot Lodge, az Egyesült Nemzetekhez küldött amerikai delegáció vezetője a magyar forradalom hároméves évfordulója alkalmából nyilat­kozatot adott ki, amelyben két lényeges dolgot említ. Az egyik, hogy Magyarország jelenlegi vezetőit a megszálló szovjet ha­talom és a titkos rendőrség tart­ja hatalmon, továbbá, hogy a magyar kérdés nemzetközi fe­szültséget okoz. Ezt a feszültsé­get — teszi hozzá — H. C. Lodge nem a szabad világ okoz­za, hanem azok, akik Magyaror­szágon létrehozták és fenntart­­jáök az igazságtalanságot, tehát ha megszűnik a jogtalanság és az igazságtalanság, úgy a nem­zetközi feszültségnek is vége. Az u.n. magyar delegáció e­­gyik tagja Mód Péter mérgesen tiltakozott H.C. Lodge kijelenté­sei miatt és ezt a tiltakozását a budapesti rádió október 24-én kétszer megismételte. A magyar­­országi kommunisták különben némák voltak a forradalom har­­madíkk évfordulóján és Mód elv­társ fenti kifakadását kivéve a forradalommal kapcsolatban egy szó sem hangzott el. Százféle a rák Nathan Beak, a neves rák-ku­tató azt állítja, hogy körülbelül százféle rosszindulatú rákos da­ganat van és ezért nem is lehe azt remélni, hogy valaha is talá­lunk olyan orvosságot, mely mind a százféle rákozót meg­gyógyítja. Eszerint a rákkal a­­lighanem csődöt mond minden tudományunk, akárcsak a Krus­csev ?féle örök békével . . . VÁLASZ A LÁRMÁZÓKNAK Hívtak s én megmaradtam Uj földön is ősi magamnak, Kit jobbról-balról habzó csábosok Hétfőtől vasárnapig marnak. Állom, és nem panaszlok, Tudván, nem véletlen a létem, S kis életem is hasznosra nőhet, Uramnak nagy világtervében. (1941) Üvöltsetek hát untig, Kiknek szájnál több nem adatott, — Várok és pompeji katonaként Láva közt is őrségen vagyok. Nem baj ha megkövülök, Sebaj, ha elönt az áradat: Lesz emléke utánatok olyannak, Aki jött, megállt és — megmaradt. Borshy Kerekes György ÉL A MAGYAR SZABADSÁGHARC SZELLEME AMERIKÁBAN! A MAGYAR KÉRDÉS UJRAFELVÉTELÉT KÖVETEl A U.N.-BEN A TÖBBSÉGI DEMOKRATÁK KONGRESSZUSI VEZÉRE Mint 1956 október 23-án és azóta minden évfordulón, ismét kigyult a washingtoni orosz követséggel szembeni munkás­palotán a több emelet magas­ságú fehér fénykereszt, hogy az amerikai szervezett dolgo­zók tiltakozását érzékeltesse a kommunista elnyomatás ellen. Az Amerikai, Magyar Szövet­ség kérésére minden évben megismétli az Electrical, Radio & Machine Workers Interna­tional Union, valamint a Unit­ed Automobile Workers szék­házának vezetősége ezt a ne­mes gesztust. Az idei kereszt­­gyújtás külön érdekességeként Hajmássy Ilona felmmüvésznő, a magyar segélymozgalom el­­nöknöje kapcsolta rá a villany áramot, amint azt sokan tele­vízión is láthatták. A fővárosban előzőleg a Kossuth Ház homlokzatán ha­talmas gyásztábla hirdette a magyar nép mártirumát, majd pedig Ft. Borshy K. György és Nt. Kecskeméthy József mél­tatták ünnepélyes istentisztelet keretében október 23-ika vi­lágtörténelmi jelentős égét. Ezenkívül számos amerikai templomban megemlékeztek a magyar nemzet emberfeletti hősiességéről. A szabadságharc évforduló­ját követő vasárnapon, mely a római egyházi naptárban Krisztus Király ünnepe, Bi­shop Philip M. Hannan az Üdvözítőéhez hasonlította a magyar nép kálváriáját. A da­liás washingtoni püspök a zsú­folásig megtelt St. Patrick ka­­tedrálisban mondott megszív­lelendő szentbeszédet a ma­gyar forradalom korszakalko­tó jelentőségéről. “A szabad földön élők áll­hatatossága és elnyomott test­véreikért dolgozni és áldozni készsége lényegesen elősegít­heti a magyarság szenvedések­től megváltását. A szabadság­­harc emberfeletti hősiességgel történt szolgálatával, a ma­gyar nép önfeláldozása árán tudhatta meg az emberiség a tiszta valóságot: Európában még terrorral sem lehet végle­gesíteni az istentagadó kom­munizmust” — mondotta töb­bek között Hannan püspök. Ugyancsak megjegyezte, hogy Budapest nevének említésétől Khrushchev teljesen elveszti önuralmát és ez az a szó, ami­tol leginkább retteg a százmil­liók felett uralkodó despota. Hivatalos részről is számos olyan jelentőségteljes megnyi­latkozás történt, amikről mu­lasztás volna meg nem emlé­keznünk. A diplomáciai proto­­kil szűkszavú óvatosságát sza­bályként betartó State Depart­ment az alábbi (743. számú) sajtó-kommünikét adta ki, mely számos világlap hasábja­in, sok esetben az első oldalon, több millió példányszámban lá­tott napvilágot: “Három éve annak, hogy a ma­gyar nép a maga elhatározásá­ból, hős múltjához híven fellá­zadt, hogy vágyainak megfele­lően kivívja saját sorsának irá­nyítását és olyan kormányt ala­kíthasson, amely külföldi befo­lyástól mentesen, az ország ér­dekeinek szem előtt tartásával intézhesse a közügyeket. Ez a nemes törekvés a legkegyetle­lebb orosz katonai beavatkozás 'olytán nem sikerülhetett. Azó­­. is a budapesti kommunista és azt irányitó moszkvai szó vje... ormányok következetesen eile, e szegültek a világ közvélem,, „yének és megtagadták az Egye sült Nemzetek közgyűlésének órisái többsége által megszava­zott feltételek teljesítését. “Amerika népe, mint ahogyan mindenkit szerte a világban, ha hive az egyéni szabadság és nem­zeti önállóság elvének, megemlé­kezik erről az évfordulóról és tisztelettel gondol azokra a ma­gyar hazafiakra, akik ebben a küzdelemben életüket áldozták. Ugyancsak elismeréssel kell a­­dóznunk mindazok iránt, akik egy olyan embertelen rendszer­ben kénytelenek élni, amit ide­gen szuronyokkal képesek csak fenntartani. Mindezeknek a bá­torsága és súlyos áldozata meg­követeli, hogy október 23-ikáról akként emlékezzenek meg a tör­ténelem, mint amely eszmény­képe egy olyan népnek, amely hősies önfeláldozással küzd a maga független államéletéért és nemzeti szabadságáért.” A State Departmenten kívül hosszabban kitért a szabad­ságharcra John W. McCor­mack Jjostoni demokrata kép­viselő, a többségi ellenzék ve­zére a washingtoni Kongresz­­szus Házában. Nyíltan arra szólította fel Majority Leader McCormack Eisenhower elnö­köt, hogy utasítsa Henry Cabot Lodge nagykövetet, az Egye­sült Államok fömegbizottját az U.N.-ben a magyar kérdés új­ratárgyalásának sürgős köve­telésére. Ugyancsak arra ösztö­kélte a veterán honatya a kor­mányt, hogy minden rendelke­zésre álló eszközzel leplezze le a magyarországi sorozatos ki­végzéseket és ne tárgyaljon Moszkvával mindaddig, amig az 100,000 főnyi hadseregét teljesen ki nem vonta magyar földről. Egyidejűleg George Meany, a 14 millió taggal rendelkező American Federation of La­bor-Congress of Industrial Or­ganization országos elnöke azt követelte a Fehér Házban, hogy Eisenhower elnök a tervbevett nagyhatalmi csúcs­konferencián hathatósan szor­galmazza a magyar ügy ked­vező elintézését. Ugyancsak til­takozott az AFL-CIO feje a budapesti kommunisták U.N. delegációjának elismerése el-A kommunista-ellenes felke­lés évfordulójával egyidőben jelentette meg az országos törvényhozás Un-American Ac­tivities Committee je “The Crimes of Khrushchev” cimen harmadik füzetét. Ez szemta­nuk, sőt a megszálló vörösöket kényszerből kiszolgálók eskü alatt tett kijelentései alapján a szovjet magyarországi garáz­dálkodásainak részletes törté­netét nyújtja. (Amerikaiak meggyőzésére kiválóan alkal­mas ez a hivatalos kongresz­­szusi kiadvány, melyet támo­gatói részére kívánatra kész­séggel megküld az Amerikai Magyar Szövetség titkársága, 1761 R St., N.W., Washington, D.C.) Országszerte kínos megdöb­benést váltott ki a népszerű Ed Sullivan ama bejelentése a te­­(Folyt, a 4-ik oldalon) OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES VOL. 51. ÉVFOLYAM — NO. 45. SZÁM THURSDAY — 1959, NOVEMBER 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom