Szabad Sajtó, 1955 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1955-02-03 / 5. szám
Beolvadt lap: “PASSAIC ÉJI VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN HUNGARIAN CHURCf SOCIETIES OF AND VICINIT OF ALL 1ES AND 3SAIC Y 20 VOL. 49. ÉVFOLYAM — NO Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES 5. SZÁM. PASSAIC, NEWfRSEY THURSDAY — 1955. FEBRUÁR 3. A Szovjet kavarja ... Sajnos, ez a kínai ügy hosszú lesz és ha puskaport nem is, papirost és energiát igényel. És van benne veszély is elég. A veszély nem az, hogy esetleg világháborút idézhetne elő, mert ezt nem tartjuk valószínűnek. De a Szovjet olyan büdösre kavarja ezt az ügyet, amilyenre csak lehet. Kavarja az Egyesült Nemzeteknél és minden országban, ahol a kommunizmusnak megvannak a maga propagandaeszközei. Ilyen eszközei pedig — sajnos! — sok országban vannak. Megpróbálja elhitetni a világgal, hogy az Egyesült Államok kihívó viselkedése háborúhoz vezethet s ha ez mégsem történik meg, csak azért van, mert ők ott Moszkvában szakadatlanul a békéért dolgoznak. A Szovjet szemforgató viselkedése nevetséges, de sok jóhiszemű ember “bedől,” mert a látszat szerint a kommunistáknak sok igazuk van. Elvégre Formóza szigete, — napjaink puskaporos hordója — Kina egyik része. A történelem folyamán — kisebb megszakításokkal — Kínához tartozott. Nincs tehát két Kina — egy Vörös Kina és egy Nemzeti Kina — s ha igy van, akkor És figyeljük csak, ahogy a szovjet propaganda teret nyer. Vörös Kínát már is meghívták az Egyesült Nemzetekhez, hogy a kínai szigetek körül folyó csatározás ügyében hallhassa szavát. Ott lesz, persze, Nemzeti Kina képviselője is. Legalább is egyelőre. Egyelőre, mert könynyen lehet, hogy a népek nagytanácsából végül is kigolyózzák Csáng-káj Sek-et, Amerika barátját . . . Persze, addig még sok viz folyik le az East River-en. De a kommunisták és a kommunistabarátok célja nem kétséges. Egyszer majd Formóza generalisszimójának el kell hagynia a szigetet, a visszatérés reménye nélkül. Wu, egy Amerikában élő kínai szakértő szerint a pekingi vörös kormány lassú, szívós munkával meg fogja magának szerezni Formózát. Az egész csak idő kérdése. Nem kell ehhez háború. Minek is? A vörös stratégák értik a mesterségüket. Formóza sorsa mostmár az East River partján emelkedő new yorki palotában dől el . . . Mr. Wu bizonyosan bölcs ember, mert hiszen minden második kínaira ezt szokták mondani. Lehet, hogy igaza lesz neki. De megeshetik az is, hogy nem. Van erre is remény. Az utóbbi időben a vörösek alul maradtak. A hidegháború jónéhány fontos csatáját elvesztették. Talán ezt is levesztik. Ha mégis megnyernék, az Egyesült Államoknak aligha maradna egyetlen barátja is Ázsiában. Tehát nemcsak Formózáról van szó. A játékban Formóza csak a látható tét. A láthatatlan százszorta nagyobb. Egy kérdés kétféle felelet Ezeken a hasábokon nemrégiben azt a halk véleményt kockáztattuk meg, hogy az amerikai hadsereg létszámának csökkentése veszélyes. Ezt csak azért emlegetjük fel, mert Ridgway tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke most ugyanezt mondta a washingtoni hadügyi bizottságban, mégpedig e z összes adatok birtokában. Azt mondta, hogy Amerika biztonsága forog veszélyben a hadsereg létszámának csökkentésével. Igaz, hogy Stevens államtitkár pont az ellenkezőjét állította, de mi Ridgway tábornoknak inkább hiszünk. Stevens valószínűleg jóhiszemű ember és gyárvállalatának a vezetéséhez ért is, mert hiszen ezt csinálta egész életében. De a tábornok kemény katona, sőt a legkeményebb fajtából való. A koreai háború idején hányszor láttuk a fényképét, amint övében kézigránátokkal járta a terepet, rendszerint az első vonalakban. A vezénylő tábornoknak talán nem az első vonalban a helye, — de hát ez más kérdés. A tény az, hogy Ridgway tábornok ismeri csinját-binját és ennek csak kis ] 'észét tanulta könyvekből. A tapasztalatot ott gyű jötte a harcmezőkön, ahol meg kellett tanulni, hogy a gép csak akkor végez ;ó munkát, ha mögötte ember van. Hősies és jól képzett ember. Katona, aki a legválságosiabb pillanatban is feltalálja magát és irányítja a gépet. Igen, mi inkább hiszünk Ridgway tábornoknak. Bárcsak a hadügyi bizottságban is neki hinnének. SAJÁT, vagy gyermeke arcképét csináltassa meg bélyeg-nagyságban és bélyeg-alakban, szélén ingázással, hátul ragasztósán . . . Levélpapírjára, üdvözlő-kártyáira ragaszthatja. Egy iv (100 drb..) $3.00. Megrendelhető: Foreign Book Shop, 240 Somerset St. (Hozza magával a kívánt fényképet, vagy nagtivot.) DR. KŐHÁZI BÉLA orvost, aki valahol itt él New Jerseyben, családi ügyben keresik. Őt, vagy aki hollétéről tud, kérjük, közölje cimét Szerkesztőségünkkel. Egészségügyi gondozás Abban reménykedünk, hogy a kongresszus elfogadja Eiseníower elnöknek az amerikai nép egészségügyi gondozására, vonatkozó tervét. Európában azt szokták mondani az Amerikába készülőnek: “Amerika elsőrangú ország, de beteg ne légy . . . ! Ha beteg leszel, orvosra, patikára költöd még az évek hosszú során meg- 1,akaritott pénzedet is . . .” Valljuk be, hogy ebben nagyon sok igazság van. Nem akarunk az orvosok és a patikák ellen beszélni, mert ebjien egy orvos, vagy egy patika nem hibás. Az egész rendszer nem jó. Példa? Egyenesen felháborító, hogy ugyanaz az orvosság, ha orvos írja föl, háromszor annyiba kerül, mint különben ... Vannak szegény, gazdaságilag nyomorult európai országok, — mint például Ausztria, — abol az orvosi kezelés, gyógyszer ugyszólván fillérekbe kerül. Nincs osztrák, akinek, akár évekig tartó kórházi kezelésre is, •á kellene áldoznia élete megtakarított pénzét ... De hiszen ez na már természetes a modern országokban. Amerika modern ország, egyéb vonatkozásban talán a legmodernebb, de ezen a léren ijesztően visszamaradt. Nem kétséges, hogy egy nagy épéssel előre kell menni, ez nőst az elnök terve. Nagy baj volna, ha a kongresszust újra végzetesen befolyásolná az or-, vosok szövetsége és a gyógyszerpari tröszt. van Mindszenty bíborossal? (FEP) Karácsony előtt szinte az egész szabad világ sajtója foglalkozott Mindszenty bíboros szabadlábra kerülésének lehetőségével. A világsajtó egyrésze óvatos volt és csak mint szállingózó hírről számolt be, de volt, amelyik már a közeli szabadonbocsátásáról irt, sőt olyanok is akadtak, — s elég bőven, — amelyek első oldalon hozták a hirt, hogy Mindszenty bíboros szabad. Általánosságban a legtöbb külföldi lap azt is közölte, hogy a hir nem nyert megerősítést. (A szabad magyarnyelvű sajtó szerkesztői többségükben óvatosabbaknak bizonyultak.) Közel kéthónapi várakozás után, részint a kommunista korszint megbízható magánhirekből arra lehet következtetni, hogy Mindszenty József bíboros helyzetében lényeges változás nem történt és a szabad világ sajtója ismét jóhiszeműen le-Hivatalosjimerikai nyelte a jól kitervezétt kommunista propagandaanyagot. A kommunisták, a jelek szerint, többek között, azt akarták elérni, hogy a bíboros letratóztatásának 6-ik évfordulója alkalmából csökkentsék a megemlékezések és tiltatkozások élét, hiszen sokakban megfordult az a gondolat, hogy érdemes-e felkavarni az ügyet, ha a bíboros már “szabad.” ■m’-nanfSHrdW TOWR mnnamjsa; millióit illeti, azok az újsághíreket általában tudomásul veszik, de idejük és lehetőségük sincs annak ellenőrzésére és igy bennük csupán Mindszenty szabadonbocsátásának a ténye, vagy közeli lehetősége maradt meg. Pedig az igazság az, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére Magyarország bíboros hercegprímása több, mint hat éve szenved igazságtalanul és helyzetében lényeges változás nem történt. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, közölje velünk a hirt és mi szívesen közreadjuk lapunkban. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! beszámolsz óhaza átkommiiizásáról A washingto^ törvényhozás felhaatlmazása apján működő Committee on immúnist Aggression (Keráft Bizottság) 28-oldalas füzetíh szűrte le az elmúlt tiz év $ulságait magyarországi visÄylatban. Dr. Kerekes Tibor i retemi tanár, az Amerikai Mi mr Szövetség hosszú éveken i volt központi titkára irányitá val szakértők egész sora mun kodott közre, hogy valamen i Vasfüggönyön túli nép ra rrsáról hű képet kaphassam az Egyesült Államok mértét í körei. A “Communii Takeover and Occupation of ngary” című füzet a Special sport No. 10 számot kapta a s »zatban és valóban méltó arrÄiogy magunk is elolvassuk és inéi több magyar származás amerikai és népünkkel rolrozenvező más ismerőseink fjjffimébe ajánljuk. A rendkivjfeőszerü füzetet teljesen cpilanul küldik meg, ha Írunk j|íilábbi címre: Committee on jfimmunist Aggression, Georlijpwn University, Ryan Blc® Washington, Van élet ^Marson!----------------A National Awjr^phic Society jelenti, hagyna Lowell Observatory teleszkópja \ 'segítségéve' minden kétségíjpdzáróan megállapították, hic!|/j élet van i Mars bolygón. Expedíció meni Dél-Amerikába? pMl hónapokor át folytattak megff nyeléseket é: fényképezték ái.;||rös bolygót amikor most kqjefebb került í földhöz. Összeseft^J),000 felvéte készült, melyek*tisztán mutatjál a kékzöld rétl^lfet, melyeke szélvészek kavaimk fel a külö nős égitesten. I&mcsak az év szakok változásaSiátható, de ér telmes élőlények müve is, ame lyet már régóta sejtettek, miót: a Mars csatorn árt! felfedezték. Ha a földi enigerhez hasonk élőlények vannal a Marsban feltételezhető, h«y azok intelli genciája és kultijfája jóval ma gasabb a miénknél, mert a Mar sok-sok évmillióval “öregebb” ; mi Földünknél . 9 Magyar összefogáscseh rágalmazás A kommunist megszállás alatt sínylődő nemzetek Amerikában élő volt kormányférfiai és közéleti vezetői fontos összefogást valósítottak meg. Megalakították az “Európai Rabállamok Parlamentjét!” Ebben az összefogásban résztvesznek Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Csehszlovákia és a szovjet által bekebelezett balti államok legnevesebb itt élő államférfiak 46 Gyorstalpalásu milliomos Az uj összefogásnak kettős célja van. Először a tagok ilyen impozáns egységben akarnak nagyobb súlyt adni az elnyomottak szavának és állandóan ébren akarják tartani a világ, de különösen az Egyesült Nemzetek lelkiismeretét. Eckhardt Tibor, a közismert magyar államférfi áll a magyar osztály élén és vezető szerepet vállalt az egész összefogásban. Az ő személye kezesség arra, hogy az uj szervezet második célja sem sikkad el. Ez pedig az, hogy a szervezetben együttdolgozó nemzetek arra törekszenek, hogy ellentéteiket itt szabad földön megpróbálják békés, demokratikus eszközökkel elsimítani, Magyarországnak Románia .és Csehszlovákia felé is súlyos elintézetlen ügyei és igazságtalanul ejtett sebei vannak. líeméljük, ■bagy nftekhaa'd-fei nTtbiuiU ah»iwrii MOST EGY ÉVIÉ... Most volt egy éve, hogy 1954 január 31-én ele meghalt Nt. Dr. Vincze Károly, a Független Amerikai Magjlr Református Egyház főesperese, amerikai magyar életünk egyiktimagasló, köztiszteletben álló vezetőembere, akinek emlékét kegtelettel őrizzük szivünkben mindannyian, akik ismertük és szeretak őt . . . Szerettei és pérth amboyi gyülekezete, ameljiiek negyedszázadon át hűséges vezérlő pásztora volt, örök nyuágóhelyére múlt decemberben ezt a sirkövet állitották, Pál apostolaik Timotheushoz irt II. levele 4-ik részének 7-8 versezete itttetével: “Ama nemes harcot én megharcoltam, futásomat elvéMztem, a hitet megtartottam: Végezetre eltétetett' nékem, az igÚság koronája, melyet megád nékem az Er ama napon ...” nagyvonalúságát és államférfim bölcseségét ismerjük, tudni fogja a módját az együttműködés határának és az igazságos megegyezésnek. Örömmel értesültünk róla, hogy Eckhardt Tibor máris figyelemreméltó b e a dványokat nyújtott be az Egyesült Nemzeteknek. Az egyikben például leleplezi, hogy a kommunista magyarországi rendszer hogyan sérti meg a békeszerződést hatalmas hadsereg fenntartásával. A beadványnak az a legnagyobb értéke, hogy szokásos emigráns görögtüz helyett pontos adatokkal támasztja alá állításait. A megalakulás után nemsokára azonban kellemetlen incidens történt emigráns körökben. Csehszlovák és egyéb magyarellenes emigránsok a benesi recept szerint megtámadtak több magyar politikust és rágalmak özönét szórják a magyarságra. Nemcsak nekünk magyaroknak fáj ez az okvetlenkedés,' hanem bizonnyal rossz szemmel nézi Amerika is a magyarellenes emigránsok oktalan marakodását. Kár ilyen rágalmakkal szétforgácsolni az erőt, amikor minden tisztességes embernek egy célja lehet: összetartással küzdeni a kommunizmus ellen. A távoli nyugaton, nem messze Maob városától, sziklaszirt tetején, magánosán, vadonatúj kis tündérlak áll. Körülötte mindenütt örökzöld növényzet. Modern, lapos teteje alatt a falak üvegből vannak. És bármerre néz az ember, mesebeli a kilátás. Az egyik oldalon a Cólorádo festői völgye, a másikon a La Sal, a vidék negnagyobb hegyorma. Szemben pedig hatalmas, vörös és narancs szinü boltivek hosszú sora; nem ember építette őket, hanem a viz és a szél mV^g évezredekkel ezelőtt. Csodálatos panoráma. “Itt csak milliomos lakhat,” ez az ember első gondolata. S igy már meg is lepődik azon, hogy á szirten álló üvegfalú kis ház tulajdonosa Mr. Steen, valóban a milliomosok közé tartozik. Pedig a dologban mégis van valami meglepő, még pedig az, hogy Mr. Steen ezelőtt két évvel még szegény ember volt, jóval szegényebb, mint az átlag amerikai. Szinte szószerint, márólholnapra lett belőle milliomos. Hogyan csinálta? Mr. Steen Texasban született és senki se mondta volna róla, hogy egyszer még mjgy karriert ken kikopaszodó homloka, botlik, ami az uránium legbiztosabb jele. De Mr. Stéen nem ezek közé az amatőr szerencsevadászok közé tartozott. Ő tudta, mit akar. — Áttanulmányoztam Amerika geológiai térképét — szokta mondogatni —s meg van a magam elmélete, hogy hol kell urániumnak lennie. Azért jöttem ide. Végül annyira már vitte, hogy vett egy Geiger-órát, 900 dollárért bérelt egy fúrógépet s nekilátott a munkának. Egy év sem telt bele s gépe ötméter vastag s meglehetősen kiterjedt réteget talált, mely elsőrendű urániumot tartalmazott. Mr. Steen győzött. Mert a többi már technikai kérdés volt csupán. Két évvel ezelőtt november végén rakták teherautóra az első uránium rakományt. S az első évben két és félmillió dollárnyi értékű érc került ki az uj bányából. Ma az átlagos havi termés 10 ezer tonna és a kormány fix áron tonnánként 52. dollárért mindent átvesz, így Mr. Steennek nincs más dolga, mint annyit termelni, amennyit csak tud. Bányáját óvatos becslés szerint is 150 millió dollárra .értékelik s alig Segítsünk véreinken! Feloldották a kávé, tea, kakaó, cukor stb. csomagszállitási tilalmát Magyarország felé. Aki az amerikai posta erre vonatkozó részletes ismertetőjét óhajtja, annak 10 centes eredeti árért készséggel beszerzi és megküldi az Amerikai Magyar Szövetség, Mills Bildg. (Room 527), Washington 6, D.C. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lapunkban hirdetnek. Ez önmagának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! sokdioptriás szemüvege s kiss gyámoltalan modora már messziről elárulta, hogy inkább könyvmoly, rhint bankár. Egész életében — most 40 körül jár — jobban érdekelték a könyvek, térképek, kőzetek s ásványok, mint a pénzkeresés. Mert Mr. Steen geológus volt. Egy szép napon azonban azt mondta a feleségének: — Áttelepszünk Colorádóba. — Colorádoba? — döbbent me gaz asszony, mert ő is texasi volt s a texasiak a legnagyobb lokálpatrióták egész Amerikában — és miért? — Urániumot keresni. — És miért pont Colorádoban? — kérdezte Mrs. Steen. — Csak — válaszolta Mr. Steen kurtán, mint aki tudja, hogy mit csinál. Ez még 1950-ben történt. Mindössze néhány bőrönddel érkeztek meg a Colorádo fensikon fekvő Moab városkába. Olyan szegények voltak, hogy gyermekeiknek még elég tejet sem tudtak venni. Ilyen körülmények között honnan lett volna pénzük drága fúrógépekre és a Geiger-órára, amely úgy jelzi az uránium jelenlétét, mint a barométer a közelgő vihart? De Mr. Steen amilyen gyámoltalan, olyan makacs ember is volt. Mindenfelé próbálkozott kölcsön szerzéssel és nem kervetlenitette el, hogy kudarc kudarc után érte, Amerikában ugyanis egy edő óta sokan vették fejükbe, hogy urániumot találnak, de akik megszokták, hogy szoros kétszerettőben gondolkoznak — és á banknak ez a- természete — gyanakodva kezelik az ilyen üzletfeleket. Mégis egyre több a Geiger-óra tulajdonos az Egyesült Államokban. Elhagyott helyeken sokszor látni turistákat, amint Geigerrel a kezükben óvatosan lépegetnek. Olyan is akad, aki még az autójára is felszereli, hátha valahol rádióaktiv sugárzásba — Lehet, hogy bolond vagyok, hogy most nem adom el. De mit kezdjek azzal a kosár pénzzel, amit adnának érte? Engem sokkal jobban érdekel ez a munka itt -— igy szokott elmélkedni barátai körében Amerika első uránium milliomosa, Mr. Steen ,a geológus. S ahelyett, hogy eladná a bányáját, ajándék-részvényeket osztogat egykori tanárai és barátai között. Személyes ambíciója csak egy volt. Elégtételt vett-azon a bankon, mely néhány évvel ezelőtt egy 250 dolláros kölcsönt megtagadott tőle: összevette a bank részvényeit. , Magyar Piarista Bál A Magyar Piarista Öregdiákok Szövetsége New Yorkban, az Ambassador Hotel-ben február 18-án este bált rendez a magyar piarista-iskola és bentlakás épitési-alapja javára. Az óhazai elit-bálokra emlékeztető ezen jótékonycélu bálon két zenekar fog muzsikálni és éjféltájban rövid műsor is lesz. Részvételi dij, vacsorával együtt $7.00. Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse telefonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postahatóságnál. MAGYAR RÁDIÓMŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) Mi
