Szabad Sajtó, 1954 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1954-10-07 / 40. szám

Beolvadt lap: “PASSAIC ÉS VIDÉKE” OFFICIAL ORGAN OF ALL HUNGARIAN CHURCHES AND SOCIETIES OF PASSAIC AND VICINITY VOL. 48. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. PASSAIC, NEW JERSEY _______________________________THURSDAY — 1954. OKTÓBER 7. Jaj a legyőzöttnek! Október 6-án minden eszten­dőben emlékünnepet ülünk. Em­lékezzünk arra a 105 évvel ez­előtti napra, amikor az önkény 13 nemes .élet véráldozatát kí­vánta. Tizenkettőt a szabadság­­harc hős katonái közül Aradon végeztek ki, bitófán, s a tizen­harmadikát, Batthányi minisz­terelnököt Pesten, golyóval. Az ókorban hangzott el elő­ször s azután szállóigévé vált: zöttnek akkor is szenvednie kell, “Jaj a legyőzöttnek!’’ A legyő­­zöttnek akkor is szenvednie kell, ha igaz ügyért harcol, mert a győztes, mint valami vérivó szörnyeteg egyszerűen nem tud betelni az áldozatok szedésével. Volt a középkorban az embe­riségnek egy rövid korszaka, a­­mikor megbecsülték az ellenfe­let, ha az igaz ügyért harcolt. Nemes bajnoknak nevezték s visszaadták a kardját. Ha a baj­­vivásban az egyiknek eltörött a lándzsája, a másik lovag nem ta­lálta illőnek a fegyvertelen lemé­szárlását. Sajnos, rövid korszak volt. Nyomtalanul elmúlt. Ab­ban az időben még az emberek nemes eszmékért tudtak hevül­­ni, — és tudtak emberek marad­ni még a vértől gőzölgő csatate­reken is. Azt lehetett volna gondolni, hogy az emberiség tovább fejlő­dik. Ehelyett viászazuhant a kő­­korszak vademberének színvo­nalára. Ezt jelenti többek közt az aradi 12 bitófa és a pesti vesztőhely. 1849 október 6-ának vértanúira emlékezve a minden­kori zsarnokokra gondolunk. A- zokra is, akik most fojtják vér­be a magyar szabadságot. A 105 évvel ezelőtti hóhér, Haynau csak tehetségtelen kezdő Moszk­va uj hóhérai mellett. A moszk­vai hóhérok csak egyetlen tö­megsírba — Katynban — 13 e­­zer lengyel tisztet tettek! Hogy a magyarok közül hányat végez­tek ki tartkónlövéssel, kötéllel, s hányán pusztultak el az uráni­um-bányákban, a hómezőkön, a szöges dróttal körülvett táborok­ban és a pincebörtönök mélysé­geiben, — ezt csak majd' később tudjuk meg. Ha egyáltalán meg­tudhatjuk. Mert a moszkvai hó­héroknak vannak milliószámra halálos áldozataik, de temetőik nincsenek. Az orosz szteppéken nem emelkedik sirhalom . . . Emlékezzünk a 105 évvel ez­előtti tizenhárom magyar vérta­núra, de emlékezzünk a megszámlálhatatlanokra is. Aki­ket a vasfüggöny mögött gyil­koltak és gyilkolnak. A rab né­pek legjobbjainak veszi a vérét a világtörténelem legszörnyübb hóhérbandája. Azoknak a vérét veszi, akik szembenállnak a rendszerrel, akiknek a szeméből kiolvasható a szabadság utáni mérhetetlen vágyakozás. “Jaj a legyőzöttnek! “S ez még inkább áll arra, akit konc gyanánt dob­nak a vérengző fenevad étvá­gyának pillanatnyi kielégítésé­re... Jaj a szegény magyar nép­nek! Az uj hadak útja? Lehet, hogy nem lesz harma­dik világháború; lehet, hogy lesz ... Ki tudna erre feleletet adni? S ha lesz, vájjon merre vezet majd a hadak útja? Erre éppen olyan kevéssé lehet fe­lelni. Vannak mégis jelek arra, hogy az uj hadak útja szokatlan vonalat követ. Erre az irányra még álmában sem gondolt Julius Caesar, Napoleon. De még a be­tegesen csapongó fantáziájú Hitler sem. Sok jel mutat arra, hogy az uj hadak útja az északi sarkon ke­resztül vezet ... Az amerikai kontinensen ebben az irányban szövik legsűrűbbre a radarháló­zatot. Az amerikai előőrsök, fi­gyelő posztok majdnem az észa­ki pólus közvetlen közelében vannak. Úszó jégszigeten, a T- 3-on van a legészakibb légitá­maszpont s a gépmadarak állan­dóan keringenek szomorú földte­kénk eddig legmegközelithetet­­lenebb pontján . . . Ezen a ponton keresztül a su­nyi ellenséges támadás inkább várható, mint bárhol másutt. Igen, sok jel mutat arra, hogy a világteteje lesz az uj hadak útja. . Nyugateurópa védelme A németek bevonultak az É- szakatlanti Szövetség védelmi rendszerébe. A németek katonai kiképzését rövidesen megkezdik s ezzel nagy kő esik le a kommu­nista támadástól rettegő népek szivéről. A német kérdés megoldódott s hogy igy történt, abban Lon­donnak van igen jelentős része. Az angol diplomácia hirtelen ab­bahagyta halogató taktikáját. Eden angol külügyminiszter szinte órák alatt szaladta végig Nyugateurópa országait. Csak úgy porzott a föld utána. És az­tán egyszerre a kátyúba került szekeret kimeleték . . . Nincs mit beszéljünk róla. A kérdés már túlságosan régi. így is mondhat­­nók: avas. Reméljük, hogy uj vérkeringés következik Nyugat­európa ernyedt testében. Trieszt-, ki ad többet érte . . . ? Trieszt végkiárusitása már régóta folyik. Mint a szegény asszony könyvét, most kétfelé osztották. Triesztre nincs szüksége sem Jugoszláviának, sem Olaszor­szágnak. A két világháború közt Olaszországhoz tartozott. Szép zöld fü lepte be a hajdan pezsgő kereskedelmü kikötőváros móló­ját. A régi Osztrák-Magyar Mo­narchiának, tehát Középeurópa népeinek szüksége volt Trieszt adriai kikötőre. Kevés kikötőnek volt a világon nagyobb forgal­ma, mint Triesztnek, az első vi­lágháború előtt. Olaszország az elégedetlen nép haragját vezette le a bur­jánzó trieszti kérdésben, de a mólókon éppen úgy fü nő majd, ahogy eddig is az nőtt. Tito, a kommunista diktátor a tekinté­lyét fényesitgette, amikor tajté­­kozva magának követelte Triesz­tet. A nyugati nagyhatalmaknak viszont nem volt annyi tekinté­lyük, hogy meg tudják tartani szabad kikötőnek. Micsoda meg­oldások . ..! KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az intézmények élete legtöbb­ször a külvilág előtt úgy tűnik fel, mintha az annak a két-há­­rom embernek a tevékenysége lenne, aki az üzletfelekkel való közvetlen érintkezést fenntart­ja, Ez azonban csak a látszat. Minden pénzintézetnél s igy a Magyar Savings and Loan Asso­­ciation-nál is a felelős és hozzá­értő férfiaknak egy testületé: az RADICS TAMÁS lamokba, mint gyermek. Törhe­tetlen akarattal és tudásvágy­­gyal, miután végigcsinálta a be­vándorlók közismert nehéz éle­tét, mindenkor tudott magának időt szakítani tudása továbbfej­lesztésére és a közügyekre. így történt, hogy aránylag fiatalon, 1926-ban, 28 évvel ezelőtt már még fiatal intézményt lelkes munkájával segítse és annak feV lelősségét hordozza,; El lehet, mondani, hógy ez alatt az idő a­­latt nem volt olyan ügye ennek a pénzintézménynek, amihez Radics Tamás az ő hozzáértő se­gítségét, jóirányü tanácsát ne adta volna. 1943-tól, mint New Brunswick tanácsosa (Commis­sioner) és 1949-től mint posta­mester, élére került az egyik leg­fontosabb közintézménynek. Ki­­szélesedett látóköre és ismeret­ségi köre olyan erősséget adott a Magyar Savings and Loan Igaz­gatóságának, ami nagyban elő­segítette, hogy a kamatozó beté­tek ma már egyenként $10,- 000.00-ra biztosítva vannak. “March of Nickels” Nem a “March of Dimes”-ról, a tizcentesek jótékony célú özön­­léséről van szó az alanti Írásban, hanem ötcentesekről, nikkelek­ről, amik egy michigani házas­párhoz özönlöttek és vagy húsz­ezer dollárra rúgtak . . . A dolog igy töréntt: Egy fiatal michigani házaspár New Yorkban volt vakáción. Kí­váncsiságból felmentek a Co­­.ítütóhrá Televíziós állohfaSára (CBS-Channel 2), ahol,. Garry Moore bemondó éppen előadást tartott, a közönség, bevonásával. Az- ifjú asszony az előadás során csupa kíváncsiságból kérdést in­tézett Moorehoz, aki felhívta a dobogóra azzal, hogy bemutassa a televízión a “szép arcú” asz­­szonyt a közönségnek. A bemu­tatás közben megkérdezte az asszonyt, hogy gazdag-e ? A fele­let az volt, hogy nem, de megvan mindene, ami kell. Moore a tele­vízió közönségéhez fordult, hogy már régen vágyott valakit gaz­daggá tenni s most itt az alka­lom: küldjön mindenki ennek el­éréséhez ez nicklit az asszonyká­nak ... És bemondotta a nevet és címet. . . Igazgatóság az, amely a valóság­ban kiterveli és felelősséggel irányítja az intézmény életét. Ennek az Igazgatóságnak a tag­jait kívánjuk olvasóinknak kü­­lön-külön bemutatni. Mai számunkban egy, olyan személlyel kezdjük meg ezt a be­mutatást, akinek rendkívül ered­ményes pályafutása egyik leg­nagyobb elismerésre méltó érté­ke a magyarságnak. Ez az em­ber a Magyar Savings and Loan Association egyik leglelkesebb igazgatósági tagja, New Bruns­wick közszeretetben álló ma­­gyarszármazásu postamestere: Radics Tamás. 1902-ben jött az Egyesült Ál-Zilahyék újabb országos körútja A Zilahy-Teltay amerikai és kanadai magyar vigszinház uj színháza évadra, illetve újabb amerikai és kanadai körútra in­dul s mondanunk sem kell, hogy a tehetséges társulatot minde­nütt szeretettel várja a színház­látogató magyar közönség. A két színigazgató egyben te­hetséges színművész is. Zilahy Sándor ábrázoló szerepeket ját­szik, Heltay Miklós pedig utá­nozhatatlan jó komikus. Több­évtizedes színészi múlt áll mind­kettőjük mögött itt Amerikában és nemcsak az Egyesült Álla­mokban, de Kanadában is ismeri őket minden magyarlakta he­lyen, mindenki . . . A társulat három primadon­nával indul körútra: Szondy Biri, Havassy Mimi és Földessy Lilla művésznőkkel. A bonviván ezúttal Vincze András lesz, aki — Szondy Birivel együtt már si­kerrel mutatkozott be a New Jersey-i magyarság előtt is. — Ilyen együttesnek könnyű sikert aratni s bizonyosra vehető, hogy ezúttal is megtalálják az utat a magyar szivekhez . . . A Zilahy-Heltay színtársulat október 17-én New Yorkban, a Fehér Teremben kezdi meg elő­adás-sorozatát, Zilahyék terv­listáján 5 színdarab vár bemuta­tásra, köztük a “Kék Duna-ke­­ringő” és a “Balatoni Anna-bál.” Őszintén reméljük, hogy vidé­künkre is eljönnek kőrútjuk so­rán! Ez a pénzintézet boldog és büszke arra, hogy Radics Tamás az igazgatói között van, és úgy hiszi, hogy üzletfeleinek bizalma csak fokozódik ez intézmény iránt, amelyet ilyen kiváló egyé­niség segít i'rnzgatn.i! KÖZELEDIK AT TÉL: VEREKEDNEK A SZÉNÉRT A Magyar Nemzet augusztus 31-i száma közli az Ikarus-gyári dolgozók panaszát, hogy “a má­tyásföldiek hosszú menete vonul napról-napra Cinkotára, vagy Sashalomra tüzelőért és nem egyszer szinte reménytelen kö­zelharcot vív a “helybeli,” kör­nyékbeli vásárlókkal. Emellett sok-sok munkaórájukat is el­vesztik.” A Népszava szeptember 14-i tudósítása szerint kártékony üzérkedés, láncolás folyik a jó minőségű keletnémet import­szénnel: a TÜKER munkásai felvásárolják mázsánként 51 fo­rint hivatalos áron és 75 forin­­tétr adják tovább. Mire a házaspár hazaérkezett michigani otthonába, már el is felejtették New Yorkot, a tele­víziót és Garry Mooret. Pedig otthon már vagy húszezer levél várta őket, nicklikkel, 5-cente­­sekkel bélelve. Pár nap alatt 102 ezer levenéF“"kapták s a lévelek még most egyre jönnek úgy, hogy alig győzik felbontani azo­kat. Az asszony kijelentette, a sze­­szerencséjük dacára nem fog megváltozni. Férje továbbra is dolgozni fog, mint “salesman” s vesznek egy házat, pénzt adnak templomuknak s a többi pénzt gyermekeik i s k o 1 áztatására bankba teszik. Az ajándék-nickelek adómen­tesek, mert minden 5 cent külön ajándéknak számit s a törvény szerint csak oly ajándék után jár adó, melynek összege megha­ladja a 3000 dollárt. A coast-to-coast előadást vagy 30-40 millió ember látta s hall­gatta ... Ez a “March of Nickels” jobb hirdetésnek bizo­nyult magára az állomásra néz­ve, mint bármi más! NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSI NYUGTÁVAL A LAPOT! LEPÉNYEVŐ VERSENY... A kutyát idő előtt diszkvalifikálták. HÍREK RABMAGYARORSZÁGBÓL VISSZAÉLÉS AZ ÁRVÍZ­­SEGÉLYEKKEL (FEP) Megbízható magán­értesülés szerint Magyarorszá­gon a lakosság körében nagy fel­háborodást keltettek azok' a hí­rek, hogy a kormány nem osztja ki az árviz-károsultak részére gyű jött pénzeket közvetlenül a károsultak között, hanem hosz­­szulejáratu kamatmentes köl­csönöket folyósítanak belőlük. A lakosság példátlan visszaélésnek tartja ezt az eljárást. A gyűjtés­kor, — amikor is mindenki szí­vesen ajánlotta fel fizetésének 1-5 százalékát, — szó sem volt arról, hogy az összegek befoly­nak az államkasszába és a kor­mány bankszerü üzletet óhajt végrehajtani velük. SZERVEZETT KÖZDE­LEM A PARASZTOK ÉS KOMMUNISTA HATÓ­SÁGOK KÖZÖTT Egy kis magyar község, a he­vesmegyei Atkár, szegénypa­­rasztjiai idén tavasszal szerve­zett akció során visszafoglalták saját régi szőlőjüket, mely az e­­rőszakos tagosítás alkalmával került a helybeli kolhoszok tu­lajdonába. A Tanácsok Lapja (junius 28) szerint az első foglalások u­­tán “kialakult a küzdelem. E- gyik oldalon a “téesz” dolgozói, másik oldalon a megtévesztett, dolgozó parasztok. A tanács se­gítséget kért a felsőbb szervek­től. Az ellenség azonban gyor­sabban rendezte sorait és meg­alakította a ‘hatos bizottságot’.” Rövidesen magasra ugrott a földfoglalók száma. “Április e­­lején már 38-an vettek jogtala­nul birtokukba földet a termelő­­szövetkezet szőlőjéből. A hónap végére 150-re rúgott a betolako­dók száma. Május első hetében a téesz asszonyai már röstelked­­tek kimenni a szőlőbe. A betola­kodók leköpdösték, utszéli han­gon szidalmazták őket.” Ekkor azonban beavatkozott a kommunista karhatalom. A földjüket visszavevő parasztok közül többet letartóztattak és el­ítéltek. A MAGYAR KÖZÖNSÉG NYUGATI FILMEKET AKAR LÁTNI Hogy a népidemokratkius agi­­tációs filmektől megundorodott közönség látogassa a mozikat, az utóbbi hónapokban a magyar mozgókép színházakban mind nagyobb számban játszanak a szabad országokból való, főkép francia és olasz “haladó filme­ket.” Az érdeklődés ezek iránt azonban annyira viharos volt és a filmek látogatottsága annyira meghaladta a kommunista fil­mekét, hogy a kommunista iro­dalmi kritikusok felsőbb utasi-HA VISSZAESÉS MUTATKOZIK az üzletében, ... ha nem sikerül egy mulatság vagy hasonló “ren­dezés,” ... ha nem kapja meg az itteni magyarságtól azt a párt­fogást, amire számított és amit — talán joggal — elvárt, saját, magát okolhatja érte, ha , nem hirdette azt a mi lapnukban...! A magyarság, a mi olvasóink hoz­zá vannak szokva ahhoz, hogy ha valami érdemes dolog készül vagy ha valamely cégnek emlí­tésre érdemes üzennivalója van, arról a mi lapunk utján, kedvelt itteni lapjuk utján értesülnek... tásra megtámadták ezeket a fil­meket. így például Berecz József kritikus a “Róma 11 óra” cimü olasz filmben, amely nagy sikert aratott, azt irta, hogy nincs ben­ne más mint a keresztény demo­krata kormány fasiszta politiká­ja, a Vatikán bel- és külföldi szerepe, a nemzetközi helyzet ábrázolása.” A Puccini filmről egy másik kritikus Thurzó Gá­bor, megállapította, hogy “nem ábrázolja kellő hűséggel az olasz nép általános nyomorát.” Az Irodalmi Újság cimü hetilap a­­zonban a nyugati filmeket bí­ráló kritikák után özönével kap­ta az aláirásos leveleket a közön­ség köréből, amelyek védelmébe veszik a nyugati filmeket és tá­madják a kritikusok “egyoldalú­ságát és hozzánemértését.” TERVTULTEJESITÉS A MARGITSZIGETEN Nemcsak az ipari és mezőgaz­dasági terveket szabja meg a rendszer, hanem még a virágok locsolását is tervszámokban je­lölik meg. A Fővárosi Parkfenn­tartó Vállalat a Szabad Nép au­gusztus 23-i közleménye szerint 40,000 forinttal több vizet lo­csolt el a tervezettnél. Miként le­hetséges ez? Úgy, hogy a Park­­fenntartó Vállalat az esős na­pokon is locsolja a margitszigeti virágokat. S mindezt a tervtel­­jesités nevében . . . Ugyanígy teljesíti tervét a Vállalat a Vi­­rágvásárlás terén. Miután a ki­utalt összeget nem tudták a nyá­ron elkölteni, igy vidékről hozat­tak a budapesti áraknál drágáb­ban virágot. A Parkfenntartó Vállalattal azonos tevékenységet fejt ki a Köztisztasági Vállalat is Budapesten: hasonló okokból locsolja az utcát esős időben. Mindkét vállalat terv jelentése a­­zonos: “Ismét túlteljesítettük a tervet.” Labdarúgás A new brunswicki Magyar Atléta Klub csapata 6:0-ra győ­zött a Paterson Soccer Club csa­pata ellen múlt vasárnap, a brunswicki pályán. (Félidő 3:0) A mérkőzés jórészt szakadó esőben folyt le. Homoki leadja a labdát Túrinak, aki nyugodtan a hálóba helyezi az első golt . . . Pár percre rá Lévay fejeli át a labdát Túrinak, aki kemény lö­véssel szúrja azt a hálóba. Szabó beadásából szerzi Túri a 3-ik golt. A második félidőben Kvar­­tek rúgja a 4 számú golt. Aztán Horváth ügyesen elhúz a labdá­val, szép laposan átadja Sathen centernek s az a hálóba helyezi. 5 perccel a befejezés előtt Sathen megszerzi a 6-ik golt is. A bruns­wicki védelem erősen megállta helyét a vizes pályán is, nemkü­lönben a csatársor. Bors Gyula sérülése miatt, keveset játszott. Most vasárnap, okt. 10-én North Haledon-ban játszik a brunswicki magyar csapat a Haledon S. C. csapata ellen d. u. 2:30 kezdettel. Indulás a klub­­helyiségtől déli 12 órakor. WEISSMAN GÉZA m Merged with “PASSAIC and VICINTY THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER EDITED AND PUBLISHED IN PASSAIC AND BERGEN COUNTIES

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom