Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 való tanuláshoz. Az MPP támogatja a főiskolás diákok állami támoga tási rendszerének a létrehozását. A hátrányos helyzetben levő diákok számára állami ösztöndíjrendszert, a többi diák számára pedig kedvez ményes hitelek folyósítása révén kell biztosítkoi a továbbtanulás anyagi feltételeit. Fontosnak tartja a tudományos kutatás szoros összekapcsolását az oktatással és a kutatási támogatások elosztásánál ennek figyelembevé telét. Az MPP az - alapkutatások hatékony támogatásának a híve. Az al kalmazott kutatásokban elsősorban a gyártó és termelői szférát kell ér dekeltté tenni. A tudományos kutatások támogatásának növelését. va lamint e támogatásoknak a politikától és államhatalomtól független szi gorúan szakmai pályázati rendszerben történő elosztását tartja fontosnak megvk-ósítaoi. Támogatjuk a tudományos akadémia szerepének megtartását és autonómiájának biztosítását. Az akadémiának továbbra is legyen - joga tudós képzésre együttműködve az egyetemekkel. A főiskolai és egyetemi képzés valamint a tudósképzés minősítését a független akreditációs bizottság hatáskörébe kell athelyezoi. Támogatja a felnőttoktatás és továbbképzés elvi rendszerének ki dolgozását agy, hogy ezek szervezőivé a főiskolák, egyetemek és • ekadémiai intézetek váljanak Ifjúságpolitika Az ifjúság, mint társadalmi réteg, érdekeit, szükségleteit és társa dalmi rászorultságát tekintve társadalmunk legszélesebb spektru mú, viszont -politikai érdekképviselet, hiányával küszködő csoport ja. Ezt az érdekképviselet-hiányt egyrészt az előbb említett érdekek széles skálája, valamint az a tény okozza, hogy életkoruk miatt közvetlen képviseletben (18. ill. 21. életév alatt) nem részesülnek. Az életkoruk okozza egyben magasfokú társadalmi rás/orultsaau- kat is, ami miatt gyakran különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerül nek. Ezek a tények, valamint az a gyakorlat, hogy érdekeik, szük ségleteik artikulálása is csak felnőtt társadalmi rétegek (szülök, tan árok. stb.) szűrőjén keresztül valósul meg, a kérdés nagyon- érzé keny kezelésre kényszeríti a felnőtt társadalmat. Az ifjúság problémáinak ezt a különösen érzékeny kezelési módját kell felvállalnia pártunk programjának, és megvalósítani minden területen, melyek szorosan összefüggoek az ifjúsággal: 1. az oktatás- és neveléspolitika területén, 2. család és szociálpolitika területén, 3. foalalkozáspolitika területén. 4. honvédelmi politika és a kötelező katonai szolgálat területén. 5. mindazon területeken, ahol az ifjúság életkora folytán jogilag, gk7dnsaallkg hátrányos helyzetben van. !'iiiiek érdekében elkerülhetetlen, hogy társadalmunk fiatal pol gárai is élhessenek mindazon demokratikus jogokkal (szólásszabadság, gyülekezési szabadság, egyesülési szabadság stb.). melyek kivívásában 1989-es kortársaik aktív szerepet vállal tak. és tehessék mindezt életük valamenny i szférájában. Alkalmat kell teremteni ahhoz, hogy létrehozhassák saját fórumaikat és biz tosítani a lehetőségét annak, hogy az itt felmerült problémákra önállóan keressenek megoldást. Ehhez arra van szükség, hogy nö veljük jogaikat és felelősségüket az őket érintő kérdések megoldá sában, érdekeltté tegyük őket életük alakításában Szükségesnek tartjuk, hogy mindez területeken, az általános politikai jogok mellett, maradéktalanul megvalósuljanak az ENSz és más nemzetközi fórumok által elfogadott okmányokban rögzített jogai a gyermekeknek és fiatalkorúaknak, hogy ezáltal is nőjön be leszólási joguk és lehetőségük az őket közvetlen éTintó társadalmi folyamatokba, történésekbe. Ennek érdekében pártunk minden szinten (a legfelsőbb törvény hozásban. az önkormányzatokon keresztül, a párt teljes struktúrájá ban) támogatást és politikájával lehetőséget teremt: 1. az ifjúság önszerveződéseinek kialakulásához és ezek működé séhez (mivel ezek segítségével lehetőségük nyílik érdekeik képviseletére, véleményük kifejezésre-juttktasara) 2. intézményes kapcsolat kialakításához ifjúsági és diák érdekvé dő szervezetekkel (habár ezek a szervezetek az ifjúság nem egész 20%-át tömörítik, társadalmi hatásuk 80%-ra tehető) 3. az ifjúság magas szintű képzéséhez, értve ezalatt a főiskolai és egyetemi szntű képzést (nemzeti kisebbségünk fennmaradásá hoz nélkülözhetetlen egy széles, magas szintű szakmai és álta lános műveltséggel rendelkező réteg) T udjuk, és nap mint nap tapasztaljuk, hogy az ifjúság az a társa dalmi réteg, melyet leginkább megvisel, leginkább igénybe vesz a társadalmunkban immár 7 eve folyamatban lévő változás. Mindez megnyilvánul a fiatalkorúak bűnözését jelző mutatók folyamatos emelkedésében, az önpusztító életmód terjedésében, a fiatalok közt gyakori apatikus életfelfogás megjelenésében. Ebből kiiogulva fele lősséggel tartozunk a jelenlegi helyzetért, és feladatunknak kell te kintenünk ezen állapot gyors javítását. A hátrányos helyzetűek jogai A társadalom nem hagyhatja magukra azokat, akik önhibájukon kívül kerültek átmenetileg vagy tartósan hátrányos helyzetbe. Mindent meg kell tenni azért, hogy a testi és szellemi fogyatékosok ne rekedjenek kívül a "normális" társadalmon, hogy az ő számukra is adott legyen az életforma megválasztásának szabadsága. A fogyatékosok számára a munkahelyteremtés kötelességét már törvény rögzíti. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban ez nem elegendő. A munkaadókat megfelelő módon gazdaságilag is ösztönözoi kell a fogyatékosok által betölthető munkahelyek megteremtésére. Törvénnyel kell biztosítani, hogy többé egyetlen köz- és lakóépület sem épülhessen úgy. hogy az megközelíthetetlen legyen a testi fogyatékosok számára. Ennek a szempontnak érvényesülnie kell a közlekedés, és általában az infrastruktúra fejlesztésekor is. Az egészségkárosult gyermekek számára mindezek az intézkedések az integráció minél magasabb fokát kellene, hogy eredményezzék. Ha a nem súlyosan károsultak akár specializált osztályokban, akár az alaptanterv bizonyos módosíta árán. egyéni program szerint az általános elemi- és középiskolai hálózatban tanulhatnak, - a mai helyzethez képest megsokszorozódnak lehetőségeik mind az elérhető képzési szint, mind a megszerezhető szakképesítés tekintetében. Az idős emberekről való gondoskodás elsősorban és mindenekelőtt a család feladata. Ám mindaddig, amíg ki nem épül a szociális- és nyugdíjbiztosítás új rendszere, az állam nem minimalizálhatja a részvételét az öregek támogatásában. Ma már senki nem titkolja, hogy a családok jelentős része a nyomorküszöb alatt él. Támogatjuk olyan társadalombiztosítási rendszer kidolgozását, amely lehetővé teszi, hogy a szegények ne legyenek hosszú időn keresztül az állami, önkormányzati segélyek kiszolgáltatottjai, de amely ösztönzőleg hat mindazokra, akik saját erejükből kívánnak javítani helyzetükön. Emellett szükséges az univerzális, állampolgári - jogon járó segélyrendszer fenntartása is. Az új társadalombiztosítási rendszernek kell. hogy legyenek olyan elemei is. amelyek állami müködtetésűek maradnak, s amely biztosítási intézményeknek a társadalmi minimum alatt élő emberek, családok állampolgári jogon lehetnék tagjai. Különleges helyzetben van országunkban a cigányság. Bár egyetértünk azzal, hogy a roma nemzetiséghez tartozók egyéni jogait a többi állampolgáréval azonos módon kell kezelni, mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy egy etnikai jegyekkel leírható, előítéletekkel sújtott népcsoport -szinte egésze szociális szempontból is évtizedek óta a társadalom perifériáján él a kitörés lehetősége nélkül. Ezért a cigányságot mint etnikumot is hátrányos helyzetben lévőnek kell tekintenünk, és problémái nem oldhatók meg azzal, ha ezen etnikum tagjaioak törvény előtti egyenlőséget biztosítunk. A
