Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 kérdés megoldásál nehezíti, hogy esetükben összefonódnak és keverednek a nemzetiségi és a szociális diszkrimináció jegyei. Ezért a kiindulópont a kél problémakör kettéválasztása lehel. Miközben fontosnak tartjuk a romák, mint csoport számára egy "felemelkedési program" kidolgozását, hangsúlyozni szeretnénk, hogy a szűkös állami pénzforrások eloszlásakor ilt is - megkülönböztetett figyelmet érdemelnek azok. akik a felülről érkezeti támogatási saját kezdeményezőkészségükkel, akaratukkal tudják kiegészíteni és meghalványozni. A program célja éppen az kell legyen, hogy ezi az akaraioi felébressze, és a kitöréssel próbálkozóknak reményt nyújtson, hogy akaratuk nem hiábavaló. Mindezidáig szinte teljesen elhanyagolt területe a szlovák jogalkotásnak a betegek jogainak védelme. Azon iúl, hogy az egész egészségügy reformra és részbeni piacosításra szorul, miközben meg kell őrizni az alapvető egészségügy i ellátási mini állampolgári jogot, új betegbiziosíiási rendszeri kell bevezetni, foglalkozni kell az egyes betegek jogaival is. Bár hisszük, hogy az orvostársadalom legnagyobb része a nehéz körülmények ellenére teljes erejével betegeinek gyógyulásán munkálkodik, mégis vannak olyan lerülelek, ahol a betegek helyzete, kezelési módja nem lehel csupán az orvos - jóindulatának függvénye. A betegek jogainak biztosítása terén fontos, ám csak kezdeti lépés a szabad orvomálasziás joga. Nagyobb határozottsággal kell biztosítani a betegek teljes, informáliságához való jogái saját állapotukat illeiően, válaminl az egyes orvosi beavatkozások pozitív és negatív halász vonatkozásában. Szigorúan őrködni kell az orvosi titoktartás kötelezettségének betartása felett. Külön figyelmet kell szentelni a gyermekek jogainak védelmére. A gyermekek kiszolgáliaiolisága a családon belül, az okialási in- iézményekben és a társadalomban szükségessé teszi, hogy jogai kért, mélióságukért. fejlődésükért az egész iársadalom, de legfő képpen a szűkebb körgyezelük felelősséggel tartozzon. Külpolitika Az 1992-ben hatalomra kerüli szlovák politikai garnitúra külpoliii- kájára, külkereskedelmi politikájára és külgazdasági politikájára a rövidtávú haszonlesés volt jellemző a hosszútávú. jóllehet nem annyira látványosan megvalósítható siraiégiák rovására. Meciar kormányfő különböző gazdasági és poliiikai szerződéseket és egyezményeket kötött Oroszországgal, amiből rövidtávú nemzet gazdasági haszna származott, azonban gazdasági függőségbe került Oroszországgal szemben, mivel nem épített ki magának alternatív utakat az energiahordozók beszerzésére. A helyzet adia előny meg szűnésével Szlovákiának a jövőben nyilván komoly gazdasági ne hézségekkel kell majd szembenéznie, miközben a nyugaii integrá ció szempontjából az Oroszországgal kölöli szerződések komoly akadályt jelentenek. Az "ügyeskedő" külpolitikának az eleme volt többek közöli a gyors nyugaii elismerés érdekében sebiében megköiöii szlovák magyar alapszerződés, amely mögött szlovák részr’ől semmiféle valódi poliiikai akarat nem álli, a CEFTA-ban (középeurópai szabadekereskedelmi térség) jáiszoii vezető szerep megpályázása Vladimír Meciar által, de még az a mód is, ahogy a szlovák kor mány mindig megtalálta a nyugati országok jogszabályai közül a legmaradibbakai és eredeti környzetükből kiragadva hivatkozási alapul használta őket saját reakciós törvényeinek indoklásánál. A szlovák külpolitika alapvető problémája az egyeztetés hiánya a pártok illetve -az egyes hatalmi tényezők (pl. kormány - elnök vi szonylatban) közölt, de néha még a kormány és a külügyi tárca kö zött is. A kormány külpolitikája abból indult ki. hogy miközben Nyugatról és Keletről is hasznot akari húzni, túlbecsülte Szlovákia ún. geopolitikai helyzetét, bízva abban, hogy Szlovákiái egyszerűen nem hágyhaijak ki a NATO-ból és az Európai Unióból és így egy kellős védőernyő alatt áló, gyakorlatilag neutrális országgá válik. 1996-ra ez az elképzelés illúzióvá foszlott: a Nyugat számára egyértelműen világossá váll, hogy a Meciar-féle demokráciafelfogás nem egyeztethető össze a NATO és az EU el- ycrásáivál. 1996 nyarán ezt az USA Kongresszusa törvényerőre is emelt Szlovákia "kihagyásával" a NATO-hoz csatlakozók első -cso portjából. Aggasztó, hogy ebben a helyzetben a szlovák kormány Magyarországot is magával akarja rániam a NATO-n kívülrekedtek csoportjába. Ebben a helyzetben le kell újból szögezni az MPP külpoliiikai prioritásait: ’ 1. Az MPP megmlakulásu ósa óz európai pol itikaii gazdasági ás védelmi integráció következetes híve és szószólója. Csak ez biztosíthalhalja be ugyanis hosszútávon gazdasági prosperitásun- kal. biztonságunkat, emberi jogainkat és a felzárkózás esélyéi a fejlett országokhoz. Nem várunk látványos fordulaioi a kormány belpolitikájában, ennek ellenére támogatnunk kell a NATO-val és az EU-val való tárgyalások-elkezdéséi. Nyugaii partnereink felé és a kormány felé azonban világosan és egyértelműen meg kell fogal maznunk az elvárásainkal, amelyek a lámogatásunk feltételét jelen tik. 2: Az MPP-nek a Magyar Koalíció részeként erősítenie kell Ma- gyamrszág nemzetközi pozícióját. Főleg akkor, ha Szlovákia kima rad az integráció első köréből. Magyarország (valamini Csehország és Lengyelország) nyugati miegmciója saját létérdekünkké válik, meri pozitív módon visszahaihai a szlovák belpolilikai fejlődésre Magyarország megnövekedett politikai súlyál, a szlovak-m^ ■ alapszerződési és jól kiépített nyugaii kapcsolatainkat CM,, az esetben hatékonyan latba kell vetni a szlovákiai magyarok jogainak folyamatos lebontásának a megállítására.. 3. Az MPP programjának megfelelő külpolitikai váltást, csak egy más. demokratikusabb kormánytól lehet várni, aminek a feliéle- le a demokratikus erők közös cselekvési programja és fellépése. A Nyugat csak akkor lesz hajlandó továbbra is számon tartani Szlo vákiái az integrációra várók sorában, ha világos és életképes alter natívát lát a jelenlegi halalommal szemben, amely képes megfelelni a NATO és az EU elveinek. 4. Az MPP saját kül kapcsolatainak építésénél stabil nyugati kap csolataira épít - a Liberális -nternacionáléban és az Európai Libe rális Pártban (ELDR). mind a kél szervezetben ieljes jogú taggá válj 1996-ban. Magyarország felé az MPP továbbra is azl a stratégái követi, hogy haláron túli magyaroknak a mindenkori demokratikus magyar kormánnyal jó viszonyra kell törekedni, ugynakkor el kell jó kap csolatokat kell fenntartani minden magyarországi párttal. Az MPP mint liberális párt ezen belül továbbra is kiemelten ke zeli a magyar liberális pártokkal való együttműködést. A Magyar Polgári Párt nemzeti kisebbségi programja A nemzeti kisebbségi kérdés egyike azoknak a fájó pontoknak Szlovákiában, amelyre a demokratikus inlézmcnyrendszer segítségé vel gyógyírt kell találni. A demokrácia a többség hátálmál jelenti, de érvényesülniük kell a kisebbségek jogainak is. A többség hatalma és a kisebbség joga - ez a modern demokrácia legfőbb jellemzője. Magyar nemzet csak egy van. ahogy kullurálisselnikái értelem ben egységes a szlovákság és a többi nemzet is. A szlovákiai magyar ság a magyar nemzet része, clidegemlheleilen jogunk, hogy nemzeti kuliúmnkai ápoljuk és a magyarság részének tudjuk magunkat. Ugyanígy joga van erre országunk többi kisebbségének is. "Jogaink nem azért vannak, - mert azokat mások adják, hanem mert létezünk!" Bevezető
