Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 hogy ez a jog csak akkor érvényesülhet, ha az állampolgárok óvják a környezetet, a természetet, és - lehetőségeik szerint - cselekvöleg járulnak hozzá a környezeti viszonyok javításához. A Magyar Polgári Párt környezetvédelmi programja magáénak vallja azt a szemléletet, amely szerint az ember gazdasági tevékenysége csak a természettel összhangban valósulhat meg. Gazdaságos csak az lehet, ami egyúttal környezetkímélő is. A bioszféra szerkezetének megóvása, a benne lejátszódó folyamatok egyensúlya az emberi lét alapfeltétele. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a szemlélet nem ment át eléggé a köztudatba; termelőüzemeink tevékenységében, vezetésében még mindig túlsúlyban van az egyoldalúan gazdasági hasznosságra törekvő, nem eléggé környezetkímélő gondolkodásmód. Az energetika és a közlekedés a legsúlyosabb kihívások közé tartozik. A fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító energiaipar egyike azoknak, amelyek felelősek környezetünk jelenlegi állapotáért. Ezért különösen fontosnak tartjuk energiatakarékos gyártási folyamatok bevezetését és az alternatív (megújuló) energiaforrások kihasználását. Az alternatív energiaforrások közül hazai viszonylatban fontos szerep juthat a geotermális energia kihasználásának. Ez a lehetőség elsősorban alföldi területeken adott. Emellett javasoljuk egy szakértői csoport alakítását, amely megvizsgálná a napelemes és szélmotoros energiaelöállítás szélesebbkörü elterjesztésének lehetőségét, és ennek érdekében megfelelő programot dolgozna ki. Ellenezzük a síkvidéki vízierőmüvek létesítését, mivel ezek mélyreható, visszafordíthatatlan beavatkozást jelentenek egy-egy vidék, tájegység környezeti, gazdasági és szociális viszonyaiba, életébe. A közlekedés területén támogatjuk a környezetkímélő közlekedési eszközök, a katalizátorral ellátott és az akkumulátor meghajtású gépjármüvek elterjesztését, az ólommentes benzin egyre szélesebbkörü alkalmazását. A mezőgazdasági termelés elsősorban a peszticidek és műtrágyák alkalmazásával veszélyezteti a környezetet, főként a felszíni és talajvizeket. Javasoljuk: 1. a szerves trágyák hasznosításának fokozását, 2. a biokultúrák elterjesztését. 3. a takarmányok, a növényi és állati termékek, az élelmiszerek kontamináltságának rendszeres és következetes ellenőrzését, 4. a termőföld fokozott védelmét a víz- és szélokozta errózióval szemben. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a korszerű, megelőző jellegű környezetvédelmi jogalkotásnak. Mivel ezeknek a törvényeknek a betartása a jövő szempontjából a leginkább szükséges feladatok közé tartozik, támogatjuk a független környezetvédelmi államigazgatási hálózat fennmaradását. Az előírások megszegése miatt kiszabott büntetések révén befolyt összegek jelentős részét az adott régió ökológiai problémáinak megoldására kellene felhasználni. Különös figyelmet fordítunk a környezetszennyezésre gyanús erőművek (Bös-Nagymaros. Mohi) hatásainak monitorozására, majd az eredmények közzétételére. A környezetvédelmi nevelés terén az iskolák szerepe kulcsfontosságú lehet. Környezetvédelmi témák könnyen beilleszthetők a természettudományi tantárgyakba, de számításba jöhet bármilyen más tantárgy is. Mivel a környezet- és természetvédelmi szemlélet elsősorban a biológia talaján munkálható ki, azért megfontolásra ajánljuk a tanügyi szerveknek a gimnáziumi biológia (szerintünk túlméretezett) elméleti témaköreinek bizonyos redukcióját, hogy így Lehetővé váljék az ökológiai és rendszertani fejezetek bővítése. Javasoljuk továbbá, hogy a környezet- és természetvédelem hazai és külföldi aktuális kérdései kapjanak helyet a felnőttoktatás minden szintjén. Támogatunk minden olyan törekvést, amely a népművelés területén a lakosság környezetvédelmi ismereteinek javítását célozza. Szükségesnek tartjuk egy országos környezetvédelmi oktatóközpont kialakítását. Kormányzati feladat ezért 1. országunk gazdasági lehetőségeihez mérten csatlakozni a globális környezeti ártalmak csökkentését és felszámolását célzó nemzetközi egyezményekhez, diplomácia eszközökkel odahatni, hogy szomszédaink csökkentsék a mi vizeinkbe és légterünkbe kerülő káros anyagok kibocsátását, 2. odahatni, hogy mi is a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk a szomszédos országok általunk okozott környezeti károsodását, 3. elősegíteni a bi- és trilaterális nemzetközi parkok, tájvédelmi körzetek, kisebb védett területek létrehozását. r Állam - polgár - jog Az állampolgárok biztonsága Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy félelem nélkül, biztonságban éljen. Az állam feladata, hogy óvja polgárainak személyi és vagyoni biztonságát. Ehhez jól működő, jó felszereltséggel bíró rendőrség és biztonsági szolgálat szükséges, amelynek jogköre törvények által pontosan körülhatárolt. Minden bűnüldöző és hírszerző szerv esetében fennáll a hatalommal való visszaélés veszélye, ezért ezek szigorú parlamenti, illetve a rendőrség esetében társadalmi ellenőrzés alatt kell, hogy álljanak. A közrendnek, közbiztonságnak vannak olyan területei, ahol nem szükséges az állami monopólium fenntartása. A különböző magán vagy községi alapítású rendfenntartó testületek sem működhetnek azonban anélkül, hogy jogköreiket ne szabályozza törvény. A jogkörök pontos megszabása egyaránt szolgálja ezen testületek és az állampolgárok érdekeit. 1. A korrupció kiküszöbölése az elsődleges feladat, hiszen ettől függhet a felderített bűnügyek száma is A belügyi szervek al kalmazottainak megélhetési nehézségei (szociális bizonytalan ság) következtében a korrupció elterjedésére adott a lehetőség a bűnüldöző szervek körében. 2. A statistikai felmérések csak a bűnüldöző szevek munkáját kisérik figyelemmel, közük a felderített bűntények adatait, számát. Célunk az ügyészségek, bíróságok munkájának ponto sabb felmérése. Szükségszerű, hogy a közvélemény a jövőben is megismerkedhessen a bűnüldöző szervek által feltárt esetek számával, de áttekintést kapjon az ügyészségek, bíróságok számszerű ítélethozataláról is. Nyugtalanítónak tartjuk a feltárt esetek és a döntéshozatalok között meglévő különbségeket. 3. A bűnüldöző szervek eredményeiről a jövőben hatványozottab ban kell informálni a közvéleményt. 4. Szükségszerű a Btk módosítása oly formában, hogy jobb le gyen a lakosság biztonságérzete. Változásokra törekszünk a gazdasági bűntények meghatározásának területén is, hiszen ezek közül több tett már nem számít bűncselekménynek, így az elkövetökAnindenféle szankciók nélkül továbbra is milliárdos károkat okoznak az államnak és állampolgároknak. Növelni kell a büntetés időtartamát azon bűntényekkel szemben, ame lyek leginkább nyugtalanítják a polgárokat: kábítószer kereskedés, nem engedélyezett fegyvertartás, szándékosan el követett bűntény stb. 5. A törvénymódosításhoz szükséges az egyértelmű, egységes végrehajtó rendelkezés, amely kiküszöböli, hogy ugyanazon bűntettért az egyik járásban büntetés jár, míg a másikban azt büncslekménynek sem tartják. 6. Legiszlatív változásokat igényel a ’’piszkos pénzek” elbírálá sának kérdése is, amit nem tekinthetünk külföldi töke beáram lásának. 7. A bűnüldöző szervek nagyobb hatásköröket igényelnek a szervezett bűnüldözés feltárása területén.
