Szabad Kapacitás, 1996 (8. évfolyam, 1-2. szám)
1996 / 2. szám
Szabad Kapacitás 1996/2 8. A külföldi tanulmány utakra a leghivatottabb szakértőknek kell kiutazniuk, és az így felkészülteknek megfelelő munkakört kell biztosítani. 9. A bűnüldöző szervek kötelékében, az ügyészségeken, bírósá gokon következetesen olyan munkaerőt kell alkalmazni, aki munkáját hivatásának tekinti. 10. Támogatjuk a bírák demokratikus választási rendszerének és a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. 11. A gazdasági különbségek társadalmában -az emberi jogok ér vényesülése érdekében-, elengedhetetlennek tartjuk az állam polgári jogok ombudsmanjának és az állami ügyvédek intérményének bevezetését. 12. Szorgalmazzuk a bírósági eljárások mihamarabbi elindítását a felderített bűnelkövetőkkel szemben, így kiküszöbölni az újabb büntettek elkövetését. 13. Fokozni akarjuk a kábítószer-ellenes harcot, elsősorban a fia talok körében. 14. Növelni kell a büntetés időtartamát azon bűntényekkel szem ben. amelyek leginkább nyugtalanítják a polgárokat: kábító szer-kereskedés, nem engedélyezett fegyvertartás, szándékosan elkövetett bűntény stb. 15. Szükségszerűnek tartjuk a tanúk és a károsultak hatékonyabb védelmét a bírósági eljárások esetében. Minden demokratikus társadalom az alapvető emberi jogok tárgykörébe sorolja az elítéltek jogait is. A bűnözés visszaszorítását nem az embertelen, megalázó vizsgálati módszerek és büntetésvégrehajtás, hanem a magas professzionális szinten működő bűnüldözés szolgálja. A társadalmi, gazdasági, szociális körülmények javításán túl a bűnüldözés hatékonysága, tehát a felderített bűnesetek minél magasabb százalékaránya a leghatásosabb gátló tényezője a bűnözési ráta emelkedésének. Segíteni kell a büntetésvégrehajtó intézeteket elhagyók társadalmi beilleszkedését. A Magyar Polgári Párt azon parlamenti pártok közé tartozott, amelyek támogatták a halálbüntetés eltörlését. Ezt az álláspontunkat ma is vállaljuk. A korszerű biztonságpolitika A Magyar Polgári Párt határozottan támogatja Szlovákia csatlakozását a NATO-hoz. Közép-Európa, egyben Szlovákia is kedvező geopolitikai előnyeinek köszönhetően több nagyhatalom érdeklődésének középpontjában áll, de e térség azon államai is, amelyek nem csatlakoztak katonapolitikai tömörülésekhez intenzí ven keresik biztonságuk leghatékonyabb garanciáit. Az MPP támo gatja a térség államainak egységes euroatlanti csatlakozását. A jelenlegi kormány által gyakran dekralált demokratizálódási folya matot a gyakorlatban kell érvényesíteni, mivel ez elengedhetetlen feltétele az ország csatlakozásának a leghatékonyabb euroatlanti biztonsági rendszerhez, a NATO-hoz. Ennek megvalósulásáig erősíteni kell a meglévő nemzetközi intézményekhez fűződő kap csolatainkat, aktív részvételünket a ’’Partnerség a békéért” programban. A Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek az ország függetlensé gének és területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, légterének katonai védelmén túl feladata: 1. a fegyveres konfliktusok megelőzése, 2. határ-, illetve légtérsértő fegyveres csoportokkal szemben ru galmas ellentevékenység, 3. az ENSZ keretén belül a nemzetközi békefenntartó és békete remtő, humanitárius feladatokban való részvétel. 4. veszélyhelyzetekben - ipari és természeti katasztrófák, környe zetszennyezés következményeinek a felszámolása, 5. katonai támadás esetén, aktív hadműveletet végez. Az igényes feladatok teljesítését azonban nehezíti az ország gazdasági helyzete, ezért a kiképzési követelmények végrehajtása egyre nehezebbé válik, romlott a haditechnika működőképessége. Az MPP fontosnak tartja, hogy 1. a jelenleginél kisebb, modern, európai színvonalú fegyveres erő jöjjön létre, összhangban az ország biztonsági érdekeivel és gazdasági lehetőségeivel. 2. erősödjön a hadsereg hivatásos jellege, illetve javuljanak, bő vüljenek a civil szolgálat letöltésének lehetőségei, 3. a hivatásos és közalkalmazotti állomány megélhetési körülmé nyei stabilizálódjanak, a pénzügyi források célirányosabban osztódjanak el, és hatékonyabb legyen felhasználásuk, 4. a NATO csatlakozás érdekében a haditechnika korszerűsöd jön. 5. a katonák és közalkalmazottal szabad legyen világnézeti és vallásgyakorlása. Önkormányzatok Az 1990-es önkormányzati választások indították el a privatizáció mellett a legjelentősebb változásokat az ország társadalmában 1989 óta. Az önkormányzatok működésükkel az elmúlt hat évben bizo nyították életképességüket és a forradalom után megindult folya matok helyességét. A helyes út az államhatalom decentralizálása, az állami irányítás háttérbe szorítása, az önkormányzatokba vetett bi zalom megerősítése. Az 1990-ben megindult kedvező folyamatokat leginkább segítet ték a községi rendezésről, valamint a községi vagyonról szóló tör vények. 1993-tól azonban tanúi vagyunk ennek a folyamatnak a megtorpanásának. A kormány részéről kisebb törvénymódosítások kal több ízben erősítették az államigazgatás hatásköreit és igyekez tek beavatkozni az önkormányzatok működésébe. Az önkormányzatokkal párhuzamosan létrejött a helyi állam igazgatás új rendszere is. Erre a rendszerre azonban a hivatalok nagy száma, a túlburjánzó bürokrácia volt a jellemző. A közigazga tás két összetevőjét az önkormányzatokat és az ál lám igazgatást nem sikerült szervesen összekapcsolni, hatásköreiket megfelelően meg osztani, a lakosokhoz közelebb hozni, számukra áttekinthetővé tenni. Az utóbbi években a kormány vonakodott újabb jogköröket adni az önkormányzatoknak, mivel minden kormányirányítást nél külöző tevékenységet ellenzett. (?) Az állampolgár és az államigazgatás Az ál lám igazgatás terén komoly, az 1989-es évek előtti állapotokra emlékeztető párthatalmi visszarendeződési folyamat tanúi vagyunk. Ékes példája ennek, hogy az ál lám igazgatási vezetői tisztségekbe párt- és kormányhü emberek kerülnek, valamint a petíciós akciókat és helyi, illetve regionális referendumokat figyelmen kívül hagyva vezették be az új területi egységeket és az államigazgatás átfogó, mindenkit érintő reformját. Mindent meg kell tennünk: 1. az államigazgatás újbóli depóiitizálásáért. 2. a központi hatalom és az ál lám igazgatási szervek hatáskörének csökkentéséért, 3. az önkormányzatiság és önkormányzati hatáskörök növeléséért. 4. az állami költségvetés kiadási oldalának csökkentéséért Kezdeményezni fogjuk és támogatjuk: 1. az ál lám igazgatási rendszerről és területi átrendezésről. 2. az önkormányzati renszerröl és hatáskörökről, 3. a mezőgazdasági földtulajdon rendezéséről, mezőgazdasági va gyonrészek elosztásáról rendelkző és végrehajtástását szabályo zó, 4. az iskolai renszerröl és igazgatásról szóló, 5. a kulturális, alapítványi és egyéb társulásokat szabályzó, 6. az államfő jogállását és hatásköreit meghatározó, 7. az állami költségvetést és javak visszaforgatását előíró törvények megváltoztatását.
