Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 3. szám
társadalmunkat nem kell félteni az ilyen kihí vásoktól, hiszen szorgos és érett társada lom ez, csak a munkájához szükséges kör nyezetet és érdekeltséget kell megteremteni, és azt, hogy ne legyen többé alulfizetve és mindenféle bürokratikus önkénynek kiszol gáltatva. Meggyőződésem, hogy a kisebbségi tár sadalom polgárosodásának ez a paraszt polgár az alapja. Az itteni parasztpolgári ér tékrend meghatározó lesz a városainkban és nagyobb falvainkban létrejövő polgári ré teg öntudatosodásának is, hiszen a kialaku ló vállalkozói réteg a mezőgazdasági termé kekre kell alapozza tevékenységét. Ez a fel dolgozói ipar pedig döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy a benne rejlő profit hol kerül felhasználásra. Városainkban az elmúlt időszakban is je len volt egyfajta középréteg, mely általában az államigazgatásból és a gazdasági irányí tásból élt. Nem fog sok idő eltelni ahhoz, hogy egészen új alapokon, sznobizmusát levetkőzve, egyéni anyagi érdekeltség alap ján új középréteg alakuljon ki, mely -mint már most is - egészen más érdekeknek ren deli magát alá. Elsősorban gazdasági érde keknek, és politikai orientációja attól függ majd, hogy ezt hol találja meg leginkább. A mai önkormányzati és államigazgatási rend- Gémesl Károly szer még bő alapot nyújt ahhoz, hogy ez a réteg ajtókon kopogtasson és ott próbálja prosperitásának az alapjait kitalpalni. De nem hiszem azt, .hogy ez az állapot e réteg megerősödésével sokáig tartható lesz. El kell érni, és ez legfőképpen az önkormány zatban és az államigazgatásban részt ve vőknek mondom, hogy ez a réteg ne legyen kiszolgáltatva a hivatali önkénynek, neki a saját törvényeihez kell igazodnia, akkor lesz hasznára . a községnek is és kisebbségi tár sadalmunknak is. Szintén fontos, hogy ez a réteg mihamarább önmagára találjon, kiala kítsa érdekformáló és érdekérvényesítő in tézményi kereteit, hogy kivédhesse az „ál lambácsi”, vagy épp az önkormányzati szerv atyáskodásait. Kisebbségi társadalmunknak nagyon oda kell figyelnie arra, hogy ezeket a gazdasági és gazdálkodási egységeket ne elkülönülten figyelje, hanem komplexen, a gazdasági környezetet is kialakítva hozzá. Ennek egyik legfontosabb eleme a bankrendszer, az a hitelhállózat, amely mind a mezőgazdasági gazdálkodásnak, mind a vállakozói réteg nek kellő anyagi hátteret szolgáltat ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. Mindezek elszakíthatatlanok az országos gazdasági környezettől, sőt azt kell mond jam, akkor működő képes, ha elsősorban ezekre figyel. Ne essünk régi, nagy hírű au tokraták hibájába, hogy egy kis társadalmon belül elszigeteltek, amolyan önellátóak tu dunk lenni. Termékeink számára a piac a végcél, és ez nem rendelheti magát alá poli tikai, vagy ideológiai érdekeknek, ha ezt su- galjuk neki, tönkretehetjük őt. De ezt nem kell különösebben hangsúlyozni, hiszen aki csak próbálkozott a magángazdaságban, azonnal kiderülhetett számára, hogy az a kisebbségi nemzeti ideológiai alap, amit ne ki az elmúlt évben is fennkölten sokan mon dogattak szertefoszlik az első láda paprika eladásánál. Mégis, fontos az, hogy gazda sági stratégiánkat hogyan alakítjuk ki, milyen partnerekre és milyen információkra alapoz zuk azt. Bár kisebbségi társadalmunkban az el múlt évben nagyon nagy változások mentek végbe, belső tagolódása még ma sem tel jes. Nem a politikai tagolódásra gondolok most, erre külön kitérek majd, hanem a tár sadalmi és kulturális tagolódására. Miköz ben hónapokon keresztül másról sem hallot tunk, mint a kisebbségi sérelmekről, az ön-