Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 3. szám
védelmi harc szükségességéről, elképedve kell tapasztalnunk, hogy a kisebbségi társa dalomban nem jöttek létre a jogvédelem in tézményes formái. A politikai pártok csak részben tekinthetők annak, hiszen azok programjaik szerint cselekszenek. Miközben azt látjuk, hogy különböző érdekvédelmi csoportok alakultak ki a szlovák társada lmon belül, a mi érdek- és jogvédelmünk meglehetősen mostoha képet mutat. Nem sikerült közelebb férkőznünk a nemzetközi szervezetekhez, még a Helsinki Bizottság hoz sem, az Amnesty Internationálról már nem is beszélve. A jogvédelemben pedig részt kell vállalnunk, hiszen, emlékezzünk csak, milyen jól esett, amikor a múltbeli jog sérelmeink miatt mások külföldön felemelték a hangjukat. Nem szabad hálátlanoknak len nünk. A jogvédelem bárhol a világon önma gam jogvédelme is. Nem alakultak ki a kelet-nyugat kapcsolat tartás intézményes keretei (talán csak az egyházak jelentenek kivételt), nincsenek je len közéletünkben a szociális intézmények, melyekre pedig a munkanélküliség és az elszegényedés növekedésével égető szük ségünk lesz. Bár történtek erre próbálkozá sok, a Nyugat-Európában ezt ellátó külön böző rendek és jótékonysági intézmények, melyek egyébként komoly nemzetközi elis merésnek is örvendenek, nem kerültek el hozzánk. Nincsenek meg a kifelé vezető irta ink, az intézményesített utak, amelyek biztos támpontot jelenthetnek kapcsolataink építé sében. Nem hiszem azt, hogy társada lmunknak nem lenne erre szüksége, hogy annyira lebénult volna, hogy ezek hosszútá vú értékét ne tudná felbecsülni és megbe csülni. Nagyobb fokú nyitásra van szükség, ez nem pusztán nyelvismeret kérdése, ez a nyitottság kérdése. Az, hogy mennyire érez zük magunkénak Európát, ez kulturális kon- dicionáltság kérdése. Ne várjunk arra, hogy az az egy-két politikai mozgalom, mely annyit kakaskodott az elmúlt évben, vagy a szűkös kulturális intézményeink, melyek egyébként is a maguk gondjaival vannak elfoglalva, helyettesíteni, vagy pótolni tudják ezt. A kisebbségi társadalom perspektíva nyitása ez. Távlatok nyitása egy olyan hely zetben, amikor a kapcsolatépítés többszö rösen könnyebb, mint akárcsak három vagy négy év múlva lesz. Az FMK az elmúlt évben ódzkodott attól, hogy az ilyen jellegű, öntör vényű társadalmi és kulturális folyamatokba politikai mozgalomként beavatkozzék. Úgy tűnik, módosításra szorul ez az álláspon tunk. Tevőlegesen kell szorgalmaznunk ezeknek a kapcsolatoknak a létrejöttét, mer t különben a csehszlovákiai magyarság vég leg elesik attól a lehetőségtől, mely mé- mindig adott. Ezen a területen mozgalmunk sokat elért. Kapcsolatokat építettünk ki Európa több or szágának szabadelvű pártjaival, reméljük hamarosan á Liberális Internationálé megfi gyelő tagja leszünk, politikai stratégiánknak és a parlamenti munkánknak köszönhetően képviselőnk van a köztársasági elnöki hiva talban, egyik parlamenti képviselőnk tagja lesz az Európa Tanácsnak, egy másik pedig az Európai Parlamentnek és sorolhatnám. Mégis úgy érzem, csak egy töredékét hasz náltuk ki azoknak a lehetőségeknek, ame lyek adottak voltak számunkra, és ha a ki sebbségi társadalmunkat nézem, ezek az eredmények csak amolyan mentési akciók nak tekinthetőek. Megváltozott Csehszlovákiában a politikai légkör, mint bárhol a világon a politizálás súlypontja áttevődött a politikai mozgalmak és pártok központjaiból a képviseleti és vég rehajtói szervekbe. Itt alakul az igazi politika és itt fenyegeti a legnagyobb veszély is. Igen, hiszen a hatalmi szférában, az illeték ességi körök kialakításakor másfajta érde keltség erősödik fel, mint ami a kezdetekkor a pártokat még jellemezte. Csehszlovákiá ban, ma már bátran elmondhatjuk, nem jött létre igazi többpártrendszer és valós parla menti demokrácia, mert nem alakultak ki iga zán annak szubjektumai, a pártok. Az eddigi többpártszerkezet csak sietős válasz volt a közeledő parlamenti választásokra, eszköz ahhoz, hogy az új játékszabályokhoz iga zodva emberek hatalomhoz jussanak (ter mészetesen mint mindig, tisztelet a kis szá mú kivételnek). A pártapítkezas, tehát a kü lönböző társadalmi rétegek érdek- és akara tartikulációjának politikai intézményes kere tei csak most vannak kialakulóban. Mi sem jellemzi jobban ezt a helyzetet, mint a politi kai mozgalmak jelenléte még mindig a közé letünkben. Elsősorban a Polgári Fórumra és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgal makra gondolok, de ide sorolhatóak az olyan nemzeti vagy vallási ideologikus tömbpártok is, mint a Kereszténydemokrata Mozgalom vagy a Szlovák Nemzeti Párt.
