Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 3. szám
Közös érdek ez. Most újra, és nem tudom hányadszor már, hangsúlyoznám, egy tár sadalomban mindig mindenki kisebbség ben van. Köztársaságunkban, mert rendkívül ösz- szetett társadalmi, politikai és nemzeti prob lémák halmozódtak fel, tág tere van az ideo logikus szemléletnek, a prekoncepcióknak, az etatista és centralista törkkvbskknkk, az ad hoc egységeknek, a történelmi jog érvé- nyksítbsénkk. Ahhoz már felnőttünk, hogy könnyűszerrel gyakoroljuk ezeket, de a fel adat most az, hogy hogyan ne gyakoroljuk. Hogyan lehet össztársadalmi méretekben felismerni ezek kicsinyességét és tragikomi- kumát. Arra kell törekednünk, hogy ne a tör ténelem leckéztessen újra bennünket, ha nem a felelősségérzetünkkel úrrá legyünk kzkkky. Sokaknak túlságosan elvontnak tűnhetett az elmúlt évi politizálásunk. Csak azért lehe tett ez így, mert az elveink megfogalmazásá val és gyakorlati érvényesíthetőségével fog lalkoztunk. Kellő tapasztalatot, pozitívat csakúgy, mint negatívat, gyűjtöttünk e téren. Elérkezett az ideje annak, hogy mindezt aprópénzre váltsuk, hogy mindazokat a cél kitűzéseket, melyeket mozgalmunk kitűzött maga elé, most a kisebbségi társadalom kü lönböző rétegeivel egyeztessük és egy olyan politikai irányvonalat kialakítsunk, amelyben ezek a rétegek megtalálhatják számításaikat, mi több, alakítói és meghatá rozó tényezői legyenek politikánknak. Olyan tapasztalatokra tettünk szert az ér- dkkkgykztktbskk tkrülktbn! amelyeket bűn lenne nem alkalmazni nemzeti kisebbsé günk érdekeinek artikulálásakor. Még tavaly februárban megfogalmaztunk egy mezőgazdasági programot. Ez a prog ram most kezd „érthetővé” válni. Akkor, ami kor le kell tenni a garast egyik vagy másik mezőgazdasági koncepció, vagy épp föld törvény mellett, amikor választani kell, a régi szövetkezeti bürokrácia továbbéltétől kívá nunk-e lenni, vagy a tulajdonosi érdekeltsé get helyezzük előtérbe, megteremtve a me zőgazdasági egységek prosperitásának az. egyetlen hatékony alapját. Politikai szótárunk egyik központi fogalma a parasztpolgár. Annak a földműves pa raszti rétegnek a megtestesítője, amely im már szellemi és anyagi tőkével a tulajdonosi érdekeltség alapján, modern gazdálkodási esz^ökkel tud bekapcsolódni a termelés be, a kereskedelembe és az értékesítési szférába. Ehhez az kell, hogy megszabadít suk őt mindazoktól a gazdasági és bürokra tikus visszahúzó erőktől, amelyek még min dig meghatározóak indulásánál És olyan vagyonjogi helyzetbe juttassuk, amely az in dulásához klkygkdhktktlky, és amely ráadá sul sz övé is volt. A földtörvény kapcsán kialakított álláspontunk csakúgy, mint a me zőgazdasági programúnk kellő garanciát je lent ehhez.' Megengedhetetlen, hogy a mezőgazda sági minisztérium a mezőgazdaság irányítá sát olyan szakképzetlen kezekbe adja, aki ket pusztán pártérdekek és ideológiai kötő dések vezérelnek és pár év alatt tönkre tehe tik azt is, amit szorgos munkával még a régi struktúrák közepette is létre tudtunk hozni. Igen, a kisgazda tudat felerősítése és támo gatása mozgalmunk első számú feladata lesz az elkövetkező időszakban. Nem vélet lenül mondtam parasztpolgárt. A falusi vi szonyok ma már megengedik, hogy olyan értékrend alakuljon ki parasztságunk köré ben, amely nemcsak a földet, hanem a kör- nykzetkt és önmagát is alakítani tudja. Mű veli, a szó szoros értelmében, mert szilárd talapzaton áll, és ezen megingathatatlan. Ta pasztalataim azt mutatják, hogy sorainkban olyan erős parasztkgyénisbgkk vannak, akik példaképei lehetnek kisebbségünk földdel gazdalkódó tagjai előtt. Ma a legtöbbünket a megélhetési lehetőségek foglalkoztatnak, de ennek alapjait falvainkon csak a föld- és egyéb tulajdonnal lehet megalapozni. Ehhez nyújt reális lehetőséget mozgalmunk tekintet nélkül politikai hovatartozásra. Az. eddigi ilyen irányú tárgyalásaink azt mutatatják, hogy reális lehetőségek mutatkoznak ah hoz, hogy segítségére tudjunk lenni ennek a parasztpolgári rétegnek akáf a tulajdonosi érdekeltség kialakítása, akár a külföldi kap csolatteremtés terén. Minél előbb áli talpára kisebbségi társada lmunkban ez a réteg, annál erősebb lesz a jövőben mind gazdaságilag, mind pedig ér tékrendjét tekintve. Programunk másik fontos pillére, hogy a tulajdonnal nem rendelkező, tehát alkalma zotti és irányítói réteg is megtalálja a szá mításait. Azzal, hogy pontosan tisztázódik jogállása, és hogy a teljesítménye lesz az a döntő mozzanat, amely súlyát és befofályá- sát a jövőben meghatározza. Kisebbségi
