Szabad Kapacitás, 1990 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám
< A Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója 90/1 > Diktatúrák bűvkörében E gy kedves ismerősöm, tudva, hogy tagja vagyok a Független Magyar Kezdeményezésnek, mellbevágó kérdéssel hökkentett meg a minap: Miért nem foglalkozik az FMK a magyar kisebbség problémáival? Jóságos ég, gondoltam, vajon hány emberben vetődhetett fel még ez a kérdés? Hányán fordulnak majd el tölünk azért, mert úgy találják, túl sokat beszélünk a demokráciáról, és túl keveset a magyarságról? Azért, mert nem teszünk a mai illegitim, félelemtől szükölö, bármit teljesítő hivatalnok asztalára pontokba szedett magyar követeléseket? S nincs-e sok igazság abban, amit az FMK szemére vetnek? Meggyőződésem szerint az FMK elvei, melyek távolról sem pusztán a november 17-i események hatására fogalmazódtak meg, vállalhatók és válla- landók, érvényesek voltak a diktatúra körülményei között és érvényesek ma is. Mik is ezek az elvek? Miért emlegetjük az első helyen a demokráciát? Nagyon leegyszerűsítve fogalmazok, s a magánvéleményemet mondom most: én a kétnyelvű diktatúrát sem szeretem. Ha áttekintjük az elmúlt években közreadott nemzeti kisebbségi követeléseket, joggal csodálkozhatunk, miért nem teljesítette ezeket a hatalom, hiszen a "szocialista demokráciának" nevezett pártdiktatúra létét egyik sem kérdőjelezi meg?! Mik voltak ezek a követelések? Pl. több magyar iskolát, több magyar iskolai, óvodai osztályt, több tantárgy magyarul történő oktatását - de senki sem követelte, hogy szűnjék meg az egységes, direktív utasításokkal igazgatott iskolarendszer, melyben a pedagógus egy jottányit sem térhetett el az előírt tantervtöl. Én azt szeretném, ha a fiamnak már sem szlovákul, sem magyarul nem kellene bifláznia a régi frázisokat. Követeltük a Thália önállósítását - de nem tiltakoztunk az ellen, hogy a színházak repertoárját is a pártszervek hagyják jóvá. Követeltük a kétnyelvű feliratokat, de mintha nem zavart volna, mit közvetítenek számunkra a feliratok. Engem, hadd hangsúlyozzam újra, a személyes vélemyényemet mondom, csöppet sem nyugtatna meg, ha magyarul is közölnék velem, hogy pl. a Klement Gottwald utcában lakom, vagy hogy A párt vezetésével haladunk a kommunizmus felé. Nem tudott boldoggá tenni az sem, ha emelték az Új Szó példányszámát, amennyiben az elérendő cél csak annyi volt, jobban megértsem, mit követel tőlem a Párt. Ezért fontos a demokrácia. Hogy ne csak magyarul legyen jogom szólni, de jogom legyen különvéleményt is formálni. Ezért fontos az együttműködés a cseh, a szlovák, a bármilyen nyelvű állampolgári mozgalmakkal, pártokkal, amelyek szintén úgy vélik: a szólásszabadság a fogalmába az is beletartozik, milyen nyelven szólok, de önmagában a szabad nyelvhasználat még nem jelent szólásszabadságot. A sajtószabadság feltételezi, hogy mindenki olyan nyelvű lapot ad ki, amilyet jónak lát, ám bármekkora számú magyar lap még nem jelent sajtószabadságot. Több magyar pap még nem biztosítéka a vallásszabadságnak. És sorolhatnám még. Az FMK a demokrácia követelésével a nemzeti kisebbségek alapvető érdekét fogalmazza meg. Hiszen ha egy rendszer nem tartja tiszteletben és nem támogatja a kisebbségek (bármely kisebbség) specifikus érdekeit, követeléseit, az újra csak egy jelzővel ellátott demokrácia lesz. Az ilyen-olyan jelzöjü "demokráciákból" pedig a többségnek és a kisebbségnek egyaránt elege van. SÁNDOR ELEONÓRA eseményei voltak. A nyilvánosság számára követhetetlen és ellenőrizhetetlen kulisszák mögötti csatározások döntöttek el sok fontos dolgot, bár ez így is nyíltabb volt, mint az ún. "reális szocializmus" időszakában. Elhiszem, hogy a jelenlegi átmeneti, késélen táncoló összetett időszakban ez a fajta politizálás a legcélszerűbb és a leghatékonyabb. Elhiszem, megértem, de elfogadni nem tudom. Semilyen cél nem szentesítheti az eszközt. A legtisztább szándék is eltorzul mihelyt a hatalom ellenőrizhetősége csökken illetve lehetetlenné válik. Idézzük fel Gottwald esetét. Hajlandó vagyok elhinni, hogy törekvéseit valóban a nép és a munkásosztály felemelésének szándéka vezérelte, hogy őszintén hitt egy szebb és igazságosabb jövö megvalósíthatóságában, és meg volt győződve elveinek helyességéről. Hatalomra kerülése előtti és utáni módszerei azonban mélységesen antidemokratikusak és autoritatívak voltak. Nem kívánom személyes felelősségét értékelni, csak leszögezem, hogy a hatalom ellenőrizhetősége csökkent, illetve megszűnt. Következményeit ma is nyögjük. Meggyőződésem, hogy demokratikus célokat nem szabad és nem is lehet elérni nem demokratikus eszközökkel. Elképzelhetetlen, hogy a 183 parlamenti képviselő mind egyetértett Václav Havel elnökségével. Tudom, erkölcsi és politikai nyomás nehezedett rájuk. Őket minősíti, hogy ennek senki sem tudott ellenállni. A régi rendszert minősíti, hogy parlamentje hat hónap leforgása alatt egymásnak homlokegyenest ellentmondó határozatokat volt hajlandó egyönte tűen megszavazni. Keserűséggel tölt el ez a mostani száz százalék, megdöbbent, hogy senki sem volt hajlandó vállalni az ellenvéleményét, szomorúvá tesz, hogy még mindig az "egységben" az erő. Még egyszer hangsúlyozom, magam sem kívánhattam volna megfelelőbb államférfit az átmeneti időszak köztársasági elnöki székébe, mint Havelt. Ha hetvenöt százalékkal választották volna meg, pezsgőt bontok és hangosan éljenzek. így azonban örömömbe üröm is vegyül, kétségeim támadnak. Bízom benne, ez volt az utolsó egyöntetű szavazás a csehszlovák parlament falai között. Havelt, mint Masaryk óta az első, intellektuális teljesítményre képes demokrata elnököt erre megfelelő garanciának tekintem. GYUROVSZKY LÁSZLÓ Érsekújváron az FMK helyi csoportja nagygyűlést rendezett 1989. dec. 18-án hétfőn a Csemadok érsekújvári székházában. Juhász R. József és Tóth Károly szóvivők, beszámoltak az FMK eddigi tevékenységéről, majd a Csemadok által meghívott elnökségi tagok közül Neszméri Sándor, a Csemadok KB vezető titkára szólt a Csemadok legfelsőbb vezetésében ill. a Csemadok célkitűzéseiben végbement változásokról. Ezt követően a résztvevők és a Járási Nemzeti Bizottság megjelent képviselői között alakult ki parázs vita az elmúlt hónapokban Érskújvárott lezajlott események (az iskolák és óvodák ügyében gyűjtött aláírási akció, az érté stúdió második fesztiváljának az ügye) megítéléséről, ill. az aláírók és a fesztivál szervezői ellen indított rágalmazó hadjáratban tanúsított magatartásokról. Boros úr, a Járási NB elnöke elmondta, hogy ez év augusztusában felszólították, hogy az aláírók közt szereplő 170 pedagógust távolítsa el az állásából. Ö ennek a fekszólításnak nem tett eleget. Juhász R. József, az aláírási akció egyik szervezője igazolta Boros úr mértéktartó hozzáállását az ügyhöz. Mindig örömünkre szolgál, ha hozzánk politikailag és gondolatilag közelálló szövetségek és pártok alakulásáról adhatunk hírt. Kapcsolatunk a Csehszlovák Demokratikus Kezdeményezéssel (vezetője Emanuel Mandl) nagyon jónak mondható.. A múlt év december végén szereztünk tudomást két újabb elveket valló párt létrejöttéről, az egyik a Republikánus Unió prágai székhellyel, a másik pedig a szintén prágai Csehszlovákiai Szabad Demokraták Pártja. Mindketten kibocsátották elvi nyilatkozatukat, mely csakúgy mint az FMK-é liberális alapokon nyugszik. Következő számunkban tudósítunk a velük való kapcsoklatfelvétel eredményéről. A Független Magyar Kezdeményezés boldog új esztendőt kíván mindenkinek! 100% = 100%(?!) E löljáróban le kell szögeznem. Örülök Václav Havel köztársasági elnökké választásának. Örömöm mégsem felhőtlen. A helyzet ugyanis nagyon ismerős. Az egyhangúlag hozott határozat nagyon rossz emlékeket idéz bennem. Tisztában vagyok az elnökválasztás aktusát megelőző események bonyolultságával, a jelenlegi parlament összetételével és legitimitásának kérdésével. A Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vezető csoportjai a körülményekhez képest igyekeztek nyílt politikát folytatni. Nem rajtuk múlott (legalábbis szeretném azt hinni), hogy ez nem sikerült. A forradalom kezdete óta eltelt tárgyalások egy kabinetpolitikai manőverezés
