Szabad Kapacitás, 1990 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1990 / 1. szám
< A Független Magyar Kezdeményezés tájékoztatója 90/1 > "...nem baj, egyáltalán nem baj, hogy a politikailag tevékeny új magyar elitben vannak "nemzetiek" és vannak "univerzalisták". A többszínüség - amely persze megoszt - nem tekinthető magyar átoknak, hiszen itt az európai politikai kultúra egyik alapvonásáról van szó. Magyar átok az, hogy a politikai családok szerinti megoszlását, a különböző érzékenységek megütközését, a szélesebb közvélemény károsnak, sőt kórosnak tekinti. A pluralizmus megélése kétségkívül nehezebb, mint az egységé, de nincsen benne semmi kóros. Gyakorlásához mindössze az kell, hogy a másik ember tőlünk eltérő észjárását ne tekintsük tüstént a magunk esze és méltósága elleni kihívásnak. Az egy-igazságban való gondolkodás kelet-európai anomália, amelytől a magyar társadalomnak meg kellene szabadulnia. A demokrácia egyik sarkalatos pontja a különböző igazságok együttélésének rendezése. S a modem világ, azzal, hogy a különböző gazdasági és politikai közösségek közötti találkozási pontokat szaporítja, mindinkább kötelességünké teszi a különbözők együttélésének elfogadását és harmonikus rendezését. Abban a bizonyos "planetáris faluban", amely felé a piacok szélesedése és a kommunikációs eszközök fejlődése sodor bennünket, bizony, nem mindenki egyformán szívja a pipáját." * KENDE PÉTER (Különbözők együttélése. In: Limes 1989/1, 92. o.) B aloldali napilap lett az Új Szó. Mily meglepő, eddig talán nem az volt? Talán a kommunista jelző vált kényelmetlenné? Vagy jobbról kellett gyorsan balra táncolnia? Nézzük talán a legilletékesebb, a főszerkesztő baloldaliságról vallott nézeteit. A cikkből (Baloldaliság: közösségi szolgálatvállalás. Új Szó, 1990/1.) azonnal kiderül, hogy a Kiss József-i baloldaliság a kommunista "baloldaliságtól" csak még zavarosabb megfogalmazásaiban, az eddigieknél is magyartalanabb magyartalanságában különbözik. Lám, megszűnt a kommunista liturgia. Átadta helyét a gondolat szabad szárnyalásának, aminek Kiss József szerint baloldaliság a neve. Kiss József mondja, nem én: "Érezhető, hogy a baloldali szemléletből és magatartásból inkább a szellemi függetlenedés merít ösztönzést." Vagy: "Szociális érzékenység és népi, közösségi kötődés hatja át a cseh és szlovák baloldali ösztönzéseket is." Vagy. "A Fábry Zoltán-i erkölcs és humánum teljesség megtartó ereje viszont, tudjuk, valóságfedezetében van." Vagy. "Számolni kell a botladozásokkal, a tolerancia tényleges előfeltételeivel." Ez aztán az új "szimbolika"! Kiss József előtt lebeg egy új baloldali vízió is: "kormányzók és kormányzottak kettéosztottságának megszüntetése", ami egyet jelent "a pártok fö távlati közösségi összeolvadásával". Most légy okos, Olvasó! Új pártok szinte még nincsenek is, ám az új "baloldal" már összeolvadásukon mereng. Újkori történelmünkben egyszer már tanúi lehettünk a pártok "közösségi összeolvadásának", ám ezt akkoriban mintha nem kísérte volna a "kormányzók és kormányzottak kettéosztottságának megszüntetése". Inkább azon pártok megszüntetése követte, melyek ezt az összeolvadást nem voltak hajlandók vállalni. Csak az bánt, hogy az Új Szó általam tisztelt szerkesztői mindehhez még mindig nem szólhatnak hozzá. Kiss József (újabban CSK KB-tag) baloldalisága a kommunista párt politikájára várhatóan nagy hatással lesz. Kísérjük együtt figyelemmel! SÁNDOR ELEONÓRA Allamalkotás Közösség vagy állampolgár? A csehszlovákiai "gyengéd forradalom" a nemzeti kérdés megközelítésében is változásokat hozott. Kezdődött a trikolórral, folytatódott a nemzeti dalok, szokások és jelképek nyílt vállalásával. Betetőzését valószínűleg a két egyenrangú tagköztársaság nemzeti alapon történő meghatározásával éri el. A csehszlovákiai magyarok számára örvendetes lehet a tény, miszerint bennünket is államalkotó nemzetiségként kívánnak szerepeltetni. Jelenti ez politikai és számbeli súlyunk elismerését, valamint kollektív, nemzetiségi jogaink szavatolását, legalábbis a szándék szintjén. Ha bensőmet mégsem tölti el a megelégedettség érzése, annak két alapvető oka van. Egyrészt rosszak-a tapasztalataim a kollektivista eszmerendszer bármely fajta megnyilvánulásával kapcsolatban, másrészt sajnálom azon csehszlovák lakosokat, (horvátok, görögök, bolgárok, angolok, arabok, vietnamiak, oroszok és mások), akik csehszlovák állampolgárságuk ellenére nem államalkotók. Vagyis másodrendű állampolgárok. Úgy tűnhet, egyszerűen technikai jellegű problémáról van szó. Az alkotmánytervezetben bele kell venni ezeket a nemzetiségeket is, és a kérdést megnyugtatóan rendeztük. Megfelelő pedantériával és következetességgel kénytelenek lennék azonban eljutni ahhoz az állapothoz, mely leírja az összes, csehszlovák állampolgársággal rendelkező, más nemzetiségű lakos államalkotó szerepét. A leírást természetesen nyitva kellene hagyni, mivel a jövőben elképzelhető több más nemzetiségű személy csehszlovák állampolgársága is házasság, születés, bevándorlás stb. A nemzeti közösséghez való tartozás, mint államalkotás jogának feltétele, tehát nem technikai okokból került be az alkotmánytervezetbe. Célja a nemzeti alapon történő államdefiniálás. Ezzel azonban az ország állampolgárait akaratlanul is elsöbbrendü és másodrendű emberekre osztja, sőt feltételez egy harmadrendű fajtát is, mely egyáltalán nem államalkotó. Viszont akkor mi? A Független Magyar Kezdeményezés Elvi Nyilatkozata tartalmaz egy megoldási módozatot, mely meggyőződésem szerint egy sokkal igazságosabb állaszervezet alapját képezheti. Az államalkotás jogát nem köti semilyen közösséghez való tartozáshoz, és nem is tartja fenn a közösség számára ezt a jogot (csehek, szlovákok, magyarok). Minden állampolgár magában hordozza a jogot valamely nemzethez úó tartozáshoz, illetve e nemzet kollektív önszerveződéséhez a köztársasági kereteken belül. Minden csehszlovák állampolgár államalkotó és csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg. Az FMK, híven liberális eszmerendszeréhez, egyéni, elevitathatatlan jogként értelmezi az államalkotás jogát és így kiküszöböli az állampolgárok alsóbbrendűségének tényét. Mindenki egyenrangú, úgy vélem ez a megközelítés teremti meg az egyik fontos alapját egy olyan Csehszlovákiának, melyet minden állampolgára igazi otthonának érezhet, és amely köztársaságnak nevezi magát. Csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg. Mégpedig sem politikai, sem nemzetiségi, sőt semmilyen más okból kifolyólag. Keserű tapasztalataink követelik leszögeztetni ezt az álláspontot, ugyanis az első megállapítás (minden állampolgár államalkotó) semmit sem ér a második nélkül. Állampolgárságáról mindenki szabadon lemondhat, de azt tőle eröszakkal(akár bírói úton) senki el ne vehesse. Az államalkotáshoz való jog érzékeltése egy rövid íráson belül csak vázlatos lehet. Bízom benne, hogy sikerült érzékeltetnem e jog fontosságát demokratikus és nemzeti kisebbségi szempontból és idővel e témára bővebb teljedelemben térhetünk vissza. ifj. GYUROVSZKY LÁSZLÓ 1989. december 17-én tartotta az FMK az első, tájékoztató jellegű gyűlését Dunaszerdahelyen. A mintegy 300-400 résztvevő meghallgatta a szóvivői testület beszámolóit az elmúlt hetekben elért eredményekről, a VPN és az FMK kapcsolatáról, valamint az FMK már demokratikus szervezetekhez, illetve a Nemzeti Front szervezeteihez fűződő viszonyáról. Az országos gyűlés legfontosabb programpontja az FMK működési feltételeinek a megtárgyalása volt. A gyűlés eldöntötte, hogy 1990. január első felében kerületi tájékoztató gyűléseket rendeznek, majd ezt követően kerül sor az első közgyűlés megtartására január második felében. Ezzel párhuzamosan a területi és a helyi csoportok felvilágosító munkába kezdenek a városokban ill. a községekben. Megegyeztek abban is, hogy a Nap, a Veřejnost illetve a Szabad Kapacitás hasábjain a helyi gondoknak, problémáiknak nyíltan hangot adnak, hogy a nyilvánosság be vonásával elősegítsék a hatalom struktúrájának a lebontását. A Független Magyar Kezdeményezés boldog új esztendőt kíván mindenkinek! Kései üdvözlet a kommunista párt magyar napilapjának
