Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-10-07 / 40. szám

ISOd. okíób'er 7. SZABAD FÖLDMŰVES 7 „haßad-в Mvm/nílMetHcm.!'. Tulajdonképpen semmi egzotikus nincs ebben a táj­­ban, de valamitől mégis gyönyörű. Északról a Dévényi tető hatalmas íve öleli körül a hosszan elnyúló völgyet, amelynek mélyén V betű alakjában ölelkezik össze két jolyóóriás: a Duna ’és a Morava. Egymásba szakadó vizeik itt még jól elhatárolhatóak eltérő színárnyalatuk alapján, s csak az örvények hosszú sora után, vagy kétszáz méterrel lejjebb simulnak össze véglegesen. Nagyjából ott, ahol egy meredek sztrt magasodik őr­toronyként a folyó felett, csúcsán Dévény várának rom­jaival. ? • ?■ Dévénynek,- mint településnek az eredete sokáig vita­tott polt a történészek körében. Egyesek szerint ez volt Dewin, a • maharán fejedelmek székhelye, mások szerint egy ősi szláv istennő. Dewina temploma állt itt valamikor. (A „dewina“ szláv szó, jelentése: leány, s azonnal felismerhető benne a szó mai szlovák alakja is.} Az archeológiái kutatások azonban egyértelműen bebizonyították, hogy a vidék első telepesei a kelták voltak, az első erődítményt a Duna és a Morava ösz­­szefolyása fölött pedig a rómaiak építették. A kelták az t. e. 111. század elején telepedtek itt le, létrehozva egy úgynevezett „oppidum“-ot, vagyis gazdasági, keres­kedelmi és kulturális központnak számító városerődöt, nagyjából a mai Bratislava területén. A rómaiak kétszáz évvel később, az i. e. 1. században, jutottak el hódító hadjárataik során g Duna középső folyásáig, s Dévény ekkor vált ma is csodálatra méltó átgondoltsággal meg­épített dunai határerődítmény-rendszerük, a Limes Ro­­manus fontos láncszemévé. Dévény, a közeli Carnute­­val együtt (ma: Petronell, Ausztria) a Római birodalom legészakibb bástyáiét alkotta ekkor. Időszámításunk szerint 400 körül a római seregek visszavonultak, és a Limes Romanus- megszűnt létezni, Európában elkezdődött a „nagy népvándorlások“ kora, amelyről viszonylag kevés írásos és tárgyi emlék ma­radt fenn; annyi mindenesetre biztosnak látszik, hogy Dévény az V. századtól egészen a XII. század végéig folyamatosan szláv jellegű település volt. Ebben az időszakban (IX. sz.f építette meg például Rastislav nagymorva fejedelem az első igazi erődítményt a Duna felett emelkedő sziklán; sokáig védte hatásosan a bi­rodalmat a frankok betörései ellen. Dévény a XIII. századtól kezdve lényegében Magyar­­ország nyugati végvárainak egyike volt. Maga a vár ek­kor egy hatszög alapú bástya volt, amely a szikla csúcsán állt. s köbe váft mély árok vette körül. Tulaf­­donbsai között ott találjuk Babenberqi Frigyes osztrák herceget, aki később átengedte IV., Bélának; egészen a XV. századig maradt a királyi korona fennhatósága alatt. Utána a dúsgazdag Bázini és Szentgyörgyi gráfok tulajdonába megy át, akik végrehajtják a vár. addigt leg­nagyobb átépítését és bővítését. Megerősítik a fellegvár falait, s megépítik (a mai amfiteátrum fölött) az ún. Középső várat. A főúri jelleg kihangsúlyozására gótikus palotát is> építenek, s ekkor készül el a vár 55 méter mély kútja is. rA XVI. század első negyedében a Báthoryak váltak Dévény gazdáivá. Utána többször el lett zálogosítva; ebből az időből említésre méltó, hogy 1620-ban Bethlen Gábor csapatainak önként megadta magát, viszont 1683-ban a Bécs ellen vonuló török sereg hosszas ost­rom után sem tudta bevenni. Ekkor már a Pálffy család birtokában volt, egészen 1809-ig, amikor a szintén Bécs ellen vonuló Napóleon seregei gyakorlatilag az egész várat lerombolták, s a Dunával összeköttetésben álló kútját is kővel dobálták tele. v i * Я feudalizmus alkonyán Dévény előbb mint fényűző főúri lakhely veszítette el teljesen a szerepét, maid — az ipari forradalom kezdetén — hadászati jelentő­sége is a nullára csökkent. Történelmi szerephez leg­közelebb а XIX. század derekán futott, amikor — egé­szen pontosán 1836. április 24-én — itt tartották meg összejövetelüket a szlovák nemzetébresztők, köztük Stúr, Húrban, Zoch és Skultéty is. Ennek a találkozó­nak a tiszteletére avattak fel emléktáblát a vár falán, Ľudovít Slúr születésének 100. évfordulója alkalmával, »• »■ * Több mint fél évtizedes rekonstrukció után nyitotta meg újra történelmi kapuit a dévényi vár. A helyreál­lítás ugyan még csak részleges, hiszen a fellegvárban még javában folynak a munkálatok, s a várnak ez a legattraktívabb része még hosszú ideig zárva lesz a nyilvánosság számára; a Középső-vár, az udvarán ta­lálható nevezetes kúttal azonban mindenképpen izgal­mas séta lehetőségét kínálja az évszázados falak kö­zött. föl kivehető az egykori gazdasági épületek, Istál­lók alaprajza, amelyek közvetlenül a várfal tövében húzódtak meg; feljebb, a bástya törésein át Impozáns kilátás nyílik a festői szépségű tájra. Az egész várud­vart uraló kút masszív kőkáváfának átmérőié több mint két méter; mellette műanyag vödör áll egy vízcsap tövében, hogy aki akar, lelocsolhasson egy fél vödör vizet a feketén tátongó, feneketlen mélységbe. A csob­­banás ijesztően öblös visszhangja csak jó tíz-tizenkét másodperc múlva ér fel hozzánk. T * i rA BratislavaI Városi Múzeum már hosszú ideje rend­szeres és következetes régészeti kutatómunkát végez a dévényi vár területén. Ennek eredményeit részben a nagyközönség elé is tárja, mégpedlq stílszerűen, magá­ban a várban. Itt rendezett be ugyanis egy részleget, amelynek sajátos hangulata csak fokozza a látogató élményét, s hatványozza az expedíció erejét. A legutób­bi, nyárvégi kiállítás Dévény történelmét fogta át, a leqősibb időktől a római kori településig és erődítmé­nyig, pazar gazdagságú leletanyag felhasználásával, Láthattunk benne eredeti rőmat fegyvereket, számos pénzérmét, jól olvasható feliratú sírkövet, különböző amforákat és más kőedényeket, sőt kitűnő állapotban fennmaradt, úgyszólván „foghíjtalan“ csontfésűt is.., Egy bratislavai látogatás során tehát mindenképpen érdemes időt szakítani a dévényi vár meglátogatására. Szemnek és szellemnek egyaránt üdítő, felfrissítő él­mény. VASS GYULA A „vármúzeum“ bejárata és Ľudovít Štúr emléktáblája Ä középső-vár egyik bástyája A múzeum gyűjteményének egy részlete (A szerző • felvételei) Kiskirályok pellengéren Színházi évadunk Lovinsek Béla: Végállomásával indult. Az előadás egyértelműen' elérte a Publikum tet­szését, hiszen napjaink „kiskirályai­nak“ a viselt dolgait vonultatta fel; azokét, akik a funkciőiuk révén „ki­sajátítják“ maguknak a nemzeti bi­zottságot, a földműves-szövetkezetet. Ezért van, hogy a darab — noha vagy huszonöt évvel ezelőtt íródott — saj­nos még mindig Időszerű, sőt... Re­méljük, hogy nem volt szalmacséplés, s hogy hozzájárul a nézők által Is 161 Ismert maffia-dinasztiák mielőbbi feU számolásához, vagy legalább leleple­zéséhez, ahogy azt a napjaink glasz­­noszty-szelleme megkívánja, elvárja. Ogy vélem, hogy a vidéki közönség körében is megelégedéssel fogadják majd a kiszállSsolásokat, mert hát a darab ott játszódik..’. Takáts Ernőd rendező találóan osztotta ki a fősze­repeket, sikerült a könnyű műfalú alkotás mélyebb gondolatait kidom­borítania, felszínre hoznia. Emellett Játékosságot és komédiázást egyaránt megengedett. Értékes alakítást nyújtott Bugár Béla, Bodó Tőnija emlékezetes. Ogy játszott és beszélt, ahogv a típus­­figura megköveteHe. („Palikám —1 veszi rá az állatorvost a kényszer­­vágásra —. egy hatvan-hetven kilós süldő... áldozati malac a kultúrfor­­radalom oltárán“.] játéka dinamikus, a hatvanas évek tipikus funkcionáriu­sa: fölfelé sgerény. hajbókoló, a csa­ládjának 1s ..senki", bezzeg a hivatal­ban. ott Ő az úri Hitelesen ábrázolja a hevenyészett kampányszerűséget, a korpa jellemzően, a látszatcselekvést, ami valójában a tespedés, csupán a családi, sógor-komaságl kapcsolatte­remtésben „termékeny". Hej, de sok kishatalmasságra ráismerhettünk! Dráfi Mátyás é. m. Szarkája — a jnb-elnök — Inkább naplaink figurá­ja. Az erényt a tartásával is hangsú­lyozza, a kifogástalanul szabott an­golos öltöny úgyszintén a mai tiszta ségviselőkre-vezetőkre jellemző. Kij mondatlanul is éreztetni tudta a fölé­rendeltséget, az íróasztal hatalmát. Dráfi megjelenésében, bár a szerepe rövid volt, a sorok közti hang szólalt meg. Ugyancsak érzékletesen látszik Szentpétery Ari Bodóné köntösében. Figurája az apró. pitiáner dolgokkal ügyeskedő, üres és fennhéjázó funk­cionárius-feleség, aki a közös számláj ra rendez vacsorákat. Petrécs Panni­nek jől áll Judit, a kis titkárnő sze­repe. A művésznő újabb oldaláról mutatkozott be. Boglárka — Varsányi Mari —, a kis lázadó, jől értelmezte a rábízott feladatot, kedves, üde szín­foltot lopott be a „tisztes“ családba. Szintén találó Bajcsi Lajos alakítása, Csala, a drámaíró szerepében. Vörös Lajos — Pista —, az irodai segédtiszt mundérjában otthonosan mozgott, —> megjátszotta az együgyűt, akinek vart magához való esze, mi több: okosabb beérő ember, aki többre nem Is vá­­a környezetétől. Ugyancsak magára gyik, nem is érdemleges. Kardos, a talált Pöthe István (Torma) mint a titkár — Skronka Tibor — hithű fe­­pecsenyéstálon hagyott maradékkal is jescsemete, hanyag, a papa hatalmá­. .... . .-.‘s.-.;’ .v.. ///'м.ЛШШШШЛСил .rtíKPSttXí... мл:- ■ • ■ .... (Bugár Béla (Bodó Tóni), Skronka Tibor (Kardos) és Vörös Lajos (Pista) .(Varga Róbert felvétele) bél él. (Szarka Bodóhoz: „Ami pedig az új titkárt illeti, a vezérigazgató fia...“) Az Egy asszonyt Lőrinci Margit keltette életre, mint bizonyít­va: nincs kis szerep! Platzner Tibor díszlete a játék el­várásának megfelelő színteret biztosi-1 tott, jelezte a nemtörődömséget, a hanyagságot: az aratási plakát még márciusban is a kenyércsatára hív..« Fábikné Nagy Erzsébet főiskolai hall­gató kosztümé ellenben már nem volt korhű; Szarkát például kétsoros öl­tönyben parádéztatta, pedig annak­idején a „szöktetett“ zakó dívott, el­ütő színű pantallóval, no és az elen­gedhetetlen szivarzsebi töltőtoll-kol­­lekcióval. Kiss Péntek József drama-­­turg kisebb „műtétet“ hajtott végre a darabon, ami persze mit sem von le annak eredeti értékéből. A színpadi mű dramaturgiai „szeplőit“ igyeke­zett kozmetikáin! vagy korszerűsíteni, pl. az Egy asszonyt többször Is a Hi­vatalba küldte, hogy jobban érzékel­tesse a kisemberek panaszának süket fülekre találását. Az előadást érdemes megnézni, a tőkéjéből van mit hazavinni! CSIBA GÉZA M at esz T h á 1 i a október 7., Komárom (Komárno): Koldus és királyfi 10.00 október 8., Sornodi (Drieňovec): Sándor, József, Benedek 19.00 október 8., Mu-zsla (MužlaJ: Szerelmem. Elektra 19.00 október 11., Štúrovo: Sándor, József, Benedek 19.30 október 10„ Vágsellye (SaTa): Egy szabad ember 19.00 október 12., Zseliz (Želiezovce)': Rózsa és Ibolya 14.00 október 12., Dunaszerdahely Bánk bán 19.30 Sándor, József, Benedek 19.30 (Dunajská Streda) október 13., Csata (Čata): Rózsa és Ibolya Í2.30 október 13., Gabfíkovo: Koldus és királyfi 11,00 és 14.00 október 14., Ipolynyék (Vinica): Rózsa és Ibolya 1400 október 14., Komárom: Végállomás 19.30 Sándor, József, Benedek 19.00 október 15., Keszggfalu (Kamenlőná): Végállomás 19.00 október 15., Déménd (Demandlce): Sándor, József, Benedek 19.00 október 16., Gűta (Kolárovo): Végállomás 19.00 október 16., Léva (Levice): > Sándor, József, Benedek 19.00 október 19., Érsekújvár fN. Zámky): Végállomás 19.00 október 19., Kassa (Košice): Sándor, József, Benedek 19.00 október 20., Somoria (šamorín) Végállomás 19.00 október 20., Bodrogszerdahely Sándor, József, Benedek 19.00 október 21., Marcelháza (Marcelová): : Jövőre veled ugyanitt 19.00 (Streda nad Bodrogom) október 22., Komárom: Koldus és királyfi 10.00 október 21., Szina (Seňa): Sándor, József, Benedek 19.00 október 23., Szőgyén (Svodfn)í Végállomás 19.00 október 22., Szepsl (Moldava n. B.): Sándor, József, Benedek 19.00 október 26., Alsószeli (D. Saliby): Koldus és királyfi 17.00 október 26., Tornaváralja (Turnianske Podhradie]! Rózsa és Ibolya 14.00 október 27., Nagymegyer (Galovo): Végállomás 19.00 október 27., Kassa (Košice): Sándor. József, Benedek 19.00 október 28., Muzsla: Jövőre veled ugyanitt 19.00 október 28., Gömörújfalu Rózsa és Ibolya 14.00 október 29., Vágsellyef Jövőre veled ugyanitt 19.00 (Gemerská Ve,s): Sándor, József, Benedek 19.00 október 31., Bratislava: Végállomás 19.00 Ä színház a műsorváltoztatás jogát fenntartja! ti p 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom