Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-04 / 44. szám
1988. november 4. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A termelő és a cukorrépa Munka közben N a Moreau A cukorrépa termesztése rendkívül tőkeigényes ágazat, mivel speciális gépeit — a cikórián kívül — más növénykultúrákban nem lehet felhasználni. Ezért elengedhetetlen a megfelelő termelési, jövedelmezőségi biztonság hosszú távú kialakítása. A cukortartalom sajnos az idén sem lesz kedvezőbb az előző évekénél. E szempontból figyelembe kell vennünk a tavaszi csapadékhiány és a nyári aszály következményeit, valamint a kora őszi csapadékmennyiséget, mely néhány növénykultúrának _— a szemes és silókukori-i cátiak, valamint a" másodvetéseknek — kedvezett, a cukortartalmat viszont alaposan csökkentette. Az elmondottakból kiindulva a betakarítási veszteségforrások alakulása a cukorveszteség okainak tisztázása, a gépi betakarítókapacitás növelésének kihatása gyakorlati követelménnyé vált. Ä felsorakoztatott népgazdasági Igényeket figyelembe véve a diúspatonyi (Orechová Potdft) Barátság Efsz a Trnavai Cukoripari Állami Vállalattal és a Moreau francia céggel együttműködve a közelmúltban szakmai napot rendezett. A szervezők dicséretére válik, hogy sikerült olyan tartalommal megtölteni a cukorrépa -betakarítás bemutatóját, ami jő alkalmat adott a gondolatok cseréiére, az Ismeretek gyarapítására. E rangot mutatja az Is. hogy az említett szakma! napon az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának. a Nyugat-szlováklai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság, a Dunaszerdahelvi (Dunajská Streda) járási Mezőgazdasági Igazgatóság és pártbizottság képviselőin kfvül 8 járás szakemberei képviseltették magukat. Tóth Zoltán agrármérnök, a vendéglátó egységes földműves-szövetkezet elnöke elmondotta, hogy az idén 160 hektáron cukorrépát, 10 hektáron pedig cikóriát termesztettek. Az adott, területről nyert gyökértömeg és a fehércukor előállításának — beltartalml érték — fokozásé érdekében az „Arimona“, a „VK-Maja“, a „VKPura", és az .,Austro Mono“ fajtákat részesítették előnyben. Tapasztalataik szerint a cukorrépa egyike azon ipari növényeknek, amelyek legjobban reagálnak a jő vagy rossz munkára, az agrotechnika hiányosságaira és az ebből adódó káros hatásokra, következményekre. Ennek megfelelően különösen nagy figyelmet fordítottak a tápanyagellátásra, ennek a minőségre és mennyiségre gyakorolt hatásaira. Húsz hektáron kézi egyelést végeztek, s az optimális növényállomány kialakítása érdekében fontos szerepet szántak a' kártevők elleni védekezésnek és a gyomirtásnak. Ezek a munkálatok pozitívan befolyásolták a levélzáródás ideiét és mértékét. Ez utóbbi szempontjából fontos követelményként helyezték előtérbe azt a tényt, hogy a talaj telies beárnvékolása Június elejéig megtörténték, mivel a talaj vízkészletének egy része kihasználatlanul elillan, s ezáltal csökken a cukortartalom. A mielőbbi ievélzárődás ugyanis alapvető követelmény a napenergia fokozott hasznosítása érdekében. Egyenetlen növényállománynál a sűrű részeken nagyobb a levelek egymást árnyékoló hatása, a ritka, hiányos helyeken pedig nincs vagy kisebb az asszimiláló levélterület. Hasonló a helyzet a tápanyagok hasznosításában is. Ezért egyenetlen állomány esetén felentősen ingadozik a répa egyedsúlya és beltartalmi értéke. Äz egyes technológiai és növényvédelmi műveletek, kívánt időben és ló minőségben való elvégzése ellenére a laza tala)okon olyan baktériumos betegség támadta meg a cukorrépát, amellyel a szövetkezet szakemberei az eddigiek folyamán még nem találkoztak. A sugárgombás varasodás (Streptomyces scabjes) a gyükérállomány bizonyos részén fásulást okozott. # A fentiekben vázolt objektív probléma ellenére a Dióspatonyi Efsz-ben sikerült teljesíteni 13—14 százalékos cukortartalommal a tervezett 40 tonnás hektárhozamot. Ez utóbbit éppen a szakmai napon bemutatott Moreau cukorrépa-kiszántó gépnek köszönhetik, melynek műszaki paraméterei a következők: súlya 4000 kg, hossza 6 ezer 100, szélessége 3 ezer 1000, rakodási magassága pedig 3 ezer 600 milliméter. A szükséges vontatőerő teljesítménye 85 kW, s ennek a követelménynek a Zetor 12145-típusú traktor felel meg. A kardánmeghajtás percenkénti fordulatszáma 540—1000 közötti, hármas a traktorhoz való pontos függesztése, a répakiszedő egységek egyenként beállíthatók, a ép emelő- és rakodórészánek átállítása hidraulikus, a kiszántó vontatórúdja és kerekei a traktorból hidraulikus rendszerrel a sorra irányíthatók, s a funkcionáló részek fordulata 2 fokozatban változtatható. Egyszerű a kezelése, a műszaki meghibásodás lehetősége minimális, a répát tisztán szedi ki, s tellesítménye — a cukorrépafeiező teljesítményétől függően — elérheti az óránkénti 1,5—2 hektárt is, s egyszerre 6 soros területet fog át. Mivel a cikória kiszántására is alkalmas, ennek megfelelően kiszedi a méret alatti répát Is. A vizsgálati eredményekből Szakemberek véleménycseréje (Balrói-jobbra: C s i b a M á t y á S, a Várkonyi (Vrakúň) Efsz-elnöke, Tóth Zoltán agrármérnök, a vendéglátó Dióspatonyi Efsz elnöke, Brányik György, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára és Kmotrík Ferenc agrármérnök, a Gellei (Holies na Ostrove) Efsz növénytermesztője (Tóth József felvételei) kiindulva olyan betakarítógép, amely az eléggé nagy költséggel és energiával megtermelt cukorrépát a lehető legkisebb veszteséggel szedi fel. A hektáronkénti veszteség optimális termőhelyi és technológiai feltételek mellett, egyforma répanagyságnál, a túlgyomosődás kizárásával, kedvező betakarítási idő esetén nem érheti el az 5—10 százalékot. Ez a hagyományos — különböző típusú és műszaki állapotú — gépekhez viszonyítva a gazdaságosságot és a megfelelő termelési-jövedelmezőségi biztonságot figyelembe véve nagy előnyt jelent. A szakmai nap kapcsán szólnunk kell a cikóriáról is, melynek termesztésében a Dióspatonyi Efsz — szakmai tapasztalatok nélkül — úttörő szerepet vállalt. A fontos exportcikknek számító melta alapanyagát a Seredi Cukorgyár tonnánként 1040 koronáért vásárolja fel, s a gazdag hozammal kecsegtető növényállomány azt bizonyítja, hogy „pénzes növénynek“ számít a termelők által feledésbe merült cikória. A Barátság Efsz-ben rendezett szakmai nap abból a szempontból is időszerű volt hogy az ipar vezető szakemberei a cukorrépa-betakarítás kapcsán is véleményt cserélhettek a gyakorlati szakemberekkel. Jelenthet-e ez mást, mint azt, hogy a mezőgépipar az eladó szerepkörébe helyezkedve kezd informálódni a mezőgazdaság igényeiből — bár ez esetben importból — kísérletet tesz kielégíteni azt. Erre annál is inkább szükség van, mert mint azt a párthatározatok számtalanszor hangsúlyozták, a mezőgépiparnak „referenciaüzeme“ a mezőgazdaság. CSIBA LÄSZLÖ Az utóbbi negyven év alatt hazánkban nagymértékben megnőtt a mezőgazdasági termelés Intenzitása. A kollektivizálás a 20—60 hektáros táblák kialakítását tette lehetővé, az összpontosítási és szakosítási folyamat pedig 2—2,5 ezer hektár területű mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttének kedvezett. A nagyfokú gépesítés és a növénytermesztés Intenzitásának növekedése azonban egész sor problémát hozott magával, amelyeket belátható időn belül meg kell oldani. A nagy súlyú mezőgazdasági gépek alkalmazásával nőtt a talajok tömöttsége. valamint eróziója, az új technológiák bevezetése pedig egyes vegvszermaradványok taiajbani feldúsítását és a termelés minőségi mutatóinak romlását okozta. Az említett szémpontok. valamint ez új növénytermesztési technológiák irányítása megköveteli egy átfogó tata (vizsgálati rendszer kialakítását. A szükséges horizontális információk begyűjtése nem lehetséges egyszerű vizsgálati módszerekkel, csakis nagyszámú szakember és analitikai műszer bevonásával. Az információ' és adatnyerés rugalmasságát a mezőgazdasági irányító apparátus különböző szintjein a talajvizsgálat! és a csökkentett arányú felszíni vizsgálatok egyesítésével érhetjük el. A Föld műholdas vizsgálatát az elektromágneses sugárzás teszi lehetővé, mégpedig a Iáható (400—i 700 nm), az infravörös (700 nm— 25 m) és a mikrohullámú sugarak tartományában. Az adatok kiértékelése a Föld felszínén vagy a felszínközelben elhelyezett tárgy által visszavert avagy kisugárzott különböző hullámhosszú elektromágneses hullámok mennyiségének és minőségének viszonyából történik. A kapott adatokat anaiőg- vagy digitális technika segítségével dolgozzék fel. A műholdas vizsgálati mődszerek alkalmazása Csehszlovákia mezőgazdaságában ez idő tájt még kísérleti stádiumban van. Az eddigi kísérleti eredmények azonban jelentős gazdasági haszonnal kecsegtetnek, ennek érdekében főleg a légi kutatás rugalmasságát, arányát kell növelni, továbbá el kell távolítani az űrprogram keretén belül készült felvételek felvásárlásában lévő bürokratikus akadályokat és ki kell építeni a folyamatirányítás rendszerét. A felsoroltak megoldására kitűnő példával szolgál a szovjetunióben „Agroresursy“ tudományos kutatóintézet, amely az automatizált irányítási rendszerek felépítését koordinálja. Az adatgyűjtési technika megoldása tematikailag kizárólag a műholdas vizsgálatokra támaszkodik. Az intézet felépítése területi jellegű. A moszkvai központhoz kapcsolódó .regionális központok tevékenysége elsősorban az Ismeretek gyakorlati alkalmazásában merül ki. Az intézet saját, multispektrális kamerával és digitális adattárolóval felszerelt laboratóriummal rendelkezik. Az alapvető műszer- és számítógéppark túlnyomó részében vásárolt,, ma azonban már az alkalmazottak I egyharmada foglalkozik saját képfeldolgozási technika fejlesztésével (főleg IBM PC típusú személyi számítógépeket alkalmazva). Feltételezhető, hogy a jövőben az intézet kapacitásának 30 százalékát kereskedelmi és szerviztevékenység. 70 százalékát pedig kutatás és a műholdas vizsgálati módszerek fejlesztése fogja képezni. Az irányító-szervező csoport mellett a kutató-fejlesztő tevékenységet szakmailag heterogén összetételű mezőgazdászok, geodéták, földmérők, fizikusok, matematikusok, programozó villamosmérnökök látják el. Mint ahogy az a fentiekből kitűnik, a szovjet mezőgazdaságiipari komplexum megkülönböztetett figyelmet szentel a műholdas vizsgálati módszerek fejlesztésének, melyek nélkül nehezen biztosítható a talajok ésszerű hasznosítása. / Hangsúlyozottan érvényesülnek az intézeti tevékenység következő szempontjai: — az Intézet által épített információs-irányító rendszer meghatározó vizsgálati módszere a műholdas kutatás; — az intézet az alkalmazott kutatáson kívül műszaki eszközök fejlesztését is végzi/ — a kutatócsoportok a megoldandó feladat jellege szerint különböző szakképzettségű dolgozókból jönnek létre/ — a helyi központok közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a mezőgazdasággal. A szovjet kutatással történő összehasonlításból kiderül, hogy a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelése hazánkban is megköveteli a modern vizsgálati módszerek kifejlesztését. így az általunk választott út helyesnek bizonyult. Ezek után már csak az elért eredmények következetes alkalmazásának kell kellő figyelmet szentelni. Ezen vizsgálati módszerek nemzetközi közreműködéssel való továbbfejlesztése felgyorsíthatná mezőgazdasági információs rendszerünk felépítését. A MŰHOLDAS ШШМОК А МЖ$Ш
