Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

Szlovákia déli vidékein októ­berben már őszi fagyok is elő­fordulnak. A melegkedvelő zöldségféléket ezért be kell ta­karítani összeszedtek az utol­só uborkát, paprikát és para­dicsomot A zöld paradicsomot folyamatosan lehet érlelni A görögdinnyéről, tökről, patisz­­szonról. cukkiniről leszedjük az apró termést Is. és egész­ben vagv vagdalva hasonlóan konzerváruk, mint a téli sa­vanyú uborkái. A beérett téli tököt pincében vagv hűvös he­lyisében tárolhattuk, fgy egész télen át fogyasztható lesz. Megkezdtük a gvökérzöldsé­­gek betakarítását Is. Először a sárgarépát szedjük fel, amely érzékenyebb a fagyokra Ha ez Időben nem történik meg, ak­kor fennáll az a veszély is, hogy a rágcsálók megkárosít­ják. A sárgarépa után szedjük a zellert, végül pedig a petre­zselymet. pasztináknt és a fe­ketegyökeret Szedés után a le­­vé’zetet eltávolítjuk, a gyöke­reket pedig szétválogatjuk, s a talajon rövid Ideig szikkadni hagviuk. A gumóknak, gyökér­zetnek a kiásás közben nem szabad megsérülniük. A nagy, sértetlen gyökerek egészen az fii termésig tárolhatók A ki­sebbeket folyamatosan fo­gyasztjuk. A sárgarépa és a petrezse­lyem viszonylag nehezen tárol­ható gyökérzöldség. A meleg hatására tenvésznyugalmát mindkettő könnyen megszünte­ti. A befülledésre érzékenyeb­bek. mint a megfagyásra. ezért tárolásuk elsősorban a tavaszi felmelegedéskor okoz gondot. A sárgarépát 0—1 C fokon — ez a legoptimálisabb hőmér­séklet — ládákban tároljuk. A levegő relatív páratartalma 90— 95 százalékos legyen. jobb eredményeket érünk el. ha a sárgarépát homokkal takarjuk be. Mivel ezeket a körülménye­ket házilag nehéz biztosítani, a gyökerek állapotát a tél fo­lyamán többször ellenőrizzük, s a rolhadékat dobjuk ki. A zellergumókról a földet ne azok egymáshoz valö ütögeté­­sével távolítsuk el. hanem fa­késsel tisztogassuk le. Szedés után a gumókat hagytuk né­hány napig a talaion szikkad­ni. maid tépjük le a levélzetet. Gyökerét 3 cm-re vágjak visz­­sza. az nldalgvökereket pedig teljesen metsszük le. A homok­ban történő tárolásra szánt zel­ler gyökereit bagviuk meg. Tá­rolás előtt a gumókat sosem mossuk. A sérült, betegségek­től vagy kártevőktől megtáma­dott gumókat pedig kiselejtez­zük. A zeller, hogy penészedé­sét megakadályozzuk. Intenzív szellőztetést kfván. A tároláhe- Ivfség relatív páratartalma 85—90 százalékos legyen. Né­hány petrezselymet és zellert hagyjunk az ágyasokban átte­lelni Így róluk a tél közepéig, majd kora tavasszal Is friss, zöld leveleket szedhetünk. A pasztinákot és a fekete­­gyökeret csak kisebb mennyi­ségben kell felszedni, mert fagyállöak, így többnyire a sza­badban. a termőhelyen telel­­tetbetök. Szedésük és tárolásuk a sárgarépáéhoz hasonló. A hosszá tenyészidejű cékla éretten betakarftva egész télen ót tárolható. Óvatosan szedjük ki. mert a sérült gyökér köny­­nyen rothad. A fagyra nagyon érzékeny, ezért a fagyok után betakarítva már nem tárolható. Kiássuk a téli retket Is. ame­lyet pincében vagy más hűvös helyen egész télen át frissen tarthatunk. A retket a céklá­hoz hasonlóan 0 C-fokos hó­­mérsékleten. 95—90 százalékos viszonylagos páratartalom mel­lett 2—8 hónapig tárolhatjuk. A hónap vége felé a káposz­taféléket ts betakarítjuk. Elő­ször a karalábét szed)ük. Sze­déskor a gyökereket lerövidít­jük. a leveleket 1 cm-re a gu­mó fölött levagdossuk. Két-há­­rom hét után a levélszár ma­radványa elszárad és magától lehullik. Ha így járunk el. ak­kor a gumó nem sérül meg. A téli tárolásra — mivel nem fá­sodnak — különösen a kék szí­nű fajták és a fehér ..Gigant* alkalmas. A gyenge fagyok a karalábénak nem ártanak. Ä káposzták közül először friss fogyasztásra, savanyításra a fehér káposztát szedjük. Utá­na pedig a téli tárolásra szánt példányokat A vörös káposz­tát. amely a legellenállébb. utoljára szedjük Tárolásukra a 0 C-fok a legmegfelelőbb. Ennél alacsonyabb hőmérsék­letre a fejes káposzta érzé­keny, könnyen megfagy; maga­sabb hőfokon pedig a tárolt felek megrepedeznek és szárat hajtanak. A repedezett helye­ken megkezdődik a rothadás. A káposztafélék közül leg­­utoljára a kelkáposztát szed­tük. Betakarítása és tárolási feltételei hasonlóak a fejes ká­posztáéhoz. A tárolókban, reke­szekben. lécládákban 0 C fok körüli hőmérsékleten és 85— 90 százalékos relativ páratarta­lom mellett helyezzük el. A bimbóskelt és a fodros kelt kint teleltetjük, mivel a fagyokat nagyon lói elviselik. A fogyok után ízük finomabbá válik. A kfnai kel novemberig szed­hető. Később az állandó fa­gyok beállta után már tönkre­megy. Ha viszont Időben beta­karítjuk, hűvös helyen még el­áll. A' tél folyamán szedhető zöldségek közé tartozik a tor­ma, a póréhagyma. A fagyok­kal szemben nagy eHenállóké­­pessége van a metélőhagymá­nak. a spárgának, a téli fejes salátának és a rebarbarának is. Az ősz, a közelgő tél ellené­re se feledkezzünk meg e zöldségfélék ápolásáról. A gyo­mokat továbbra Is gyomláljuk ki; a salátát és a spenótot ki­csit ritkítsuk meg, a növénye­ken 4—6 levelet hagyjunk. A fertőzött, kártevők által károsodott növényi maradvá­nyokat gyűjtsük össze és sem­misítsük meg. Termelési el­képzeléseinknek megfelelően az egyes ágvásokon szórjunk szét komposztot. Istállótrágyát, káliumot és foszfort tartalma­zó műtrágyát. Ezután ássuk vagy szántsuk fel a talajt. Némely területen bevált a sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma októberi magvetése. Késön. a fagyok előtt kell vet­ni úgy. hogy a csírázás kora tavasszal kezdődjön, amikor a nedves talai a vetést még nem teszi lehetővé. Ezzel a mód­szerrel 2—3 héttel korábbi ta­vaszi termést nyerhetünk. Magdaléna Valšíková agrármérnök, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN A nyári hónapokban, első­sorban júliusban és augusztus­ban az átlagosnál jóval maga­sabb volt a hőmérséklet. Ä csapadék azonban kevés volt fjúllusbon 25. augusztusban 120,1 mm), s az Is későn jött. így aztán loggal beszélhetünk száraz, meleg nyárról. Ez az ldőlárás szinte minden kerti növény — gyümölcs, zöldség — tenyésztdefét lerövidítette, éré­süket előbbre hozta. Igv van ez a téli almánál és körténél is. Szeptember eleién a téli alma-* falták lava már klszlneződött, alkalmassá vált a szüretre. Jól tették azok. akik megfogadva tanácsunkat, már szeptember első felében megkezdték a körszedést. írásaimban már többször utaltam arra, hogy az alma az év minden napján fogyasztha­tó, sokféleképpen felhasználhat tó. Az alma csodálatos gyü­mölcs, s nevezhetnénk ezért ä gyümölcsök királyának ts. Utá­nozhatatlan aromáid van a sza­mócának, őszibaracknak Is — melyeket sokszor magasztalok —. de az alma íze utolérhetett len Ha a kertünkbe telepített fajtákat ügyesen válogattuk üssze, akkor az év minden napjára juthat jó minőségű, a tárolás ellenére is frissnek szá­mító alma. Hadd bizonyítsam ezt egy rövid történettel. Volt még a pincémben tavalyi „ló­­náthán“ akkor, amikor már az idei „Éva“ érett, fMegjegyzen­dő, hogy az „6va“-t a „Jonat­­hán"-ból szelektálták ki. mint annak nyári változatát.) Vendé­geim főttek — próbára tettem őket. összekevertem a tavalyi „Jonathánt“ az Idei „Éva“-val. A „Jonathán“ még olyan szép volt, hogy külsőleg az „Éva“­­tói — a faltaiegyeket leszámít­va — szinte lehetetlen volť megkülönböztetni. A kóstolók csak tőlem tudták meg, melyik áz egyéves, s melyik a friss gyümölcs. Mindezt azért Is em­lítem meg, hogy figyelmeztes­sek arra, miszerint a szüret és az azt követő tárolás a gyü­mölcs minőségét is meghatá­rozza. Már a szeptemberi tenniva­lóknál Is utaltunk rá, hogy az egyes faftákat miiven sorrend­ben szedjük Hadd említsük meg most is. hogy elsőként a színes alma (a „Jonathan“, a „Starkrimson“, a „Gloster"), majd az „Qntárió“, esetleg a a „Stayniared“, s végül a „Gol­den Delicious" kerüljön le a fákról. A kifertőtlenített pin­cékbe, tárolókba csak váloga­tott, hibátlan alma kerüljön. A rekeszek fertőtlenítéséről se fe­ledkezzünk meg Hosszabb időn — 6—8 hónapon át — az al­mát csak 0—2 C-fokos hőmér­sékleten, 90—92 százalékos re­latív páratartalom mellett le­het tárolni. Háztáji körülmé­nyek között ezt csak nagyon nehezen, ritkán tudjuk bizto­sítani, ezért a szüretelés elvég­zésére fokozott gondot fordít­sunk. Az olyan gyümölcsöt, amely a tárolásra alkalmatlan, ipari feldolgozásra ajánljuk fel, vagy magunk készítsünk belőle aszalt almát, kompőtot, sterilizált al­malevet, almabort stb. Az Idén kevés alma termett, ezért jól használjuk fel a termést. Itt van a tervezés, a gyü­­mölcsfacsemeték beszerzésének ideje is. A keveset termő, vi­dékünk mikroklimatikus és ta­lajadottságainak nem megfelelő vagy beteg fákat ne tartsuk meg. vágjuk ki. Helyettük a Jelenlegi követelményeknek jobban megfelelő — 3—4 év alatt termőre forduló — üj faj­tánk lehet. Az őszi telepítést a bogyó­sok ültetésével kezdjük. Aján­lani tudjuk a még újnak szá­mító tövis nélküli szeder, va­lamint a fekete ribiszke tele­pítését. Az őszi- és a kajszi­­barack tavaszig várhat. Annak, ak) örül, hogy a kívánt fajtát már az ősszel be tudja szerez­ni, azt javaslom, vermelje el. A vermelésre kevésbé tagyve­­szélyes helyet keressen, a cse­metéket vastagon takarja be, s az őszi és kqjszibareck-fákat csak tavasszal ültesse ki. Annak, aki faiskolai munkák­kal Is foglalkozik, már be kel­lett gyűjtenie a félvad ősziba­rack. a keserümendula. a vad­cseresznye stb. magvait. A' magvakat szikkasztás után sztratifikálluk, rétegezzük Ha csak kisebb mennyiségű mag­­vünk van, akkor azt virágcse­répben, homok között is el­végezhetjük A virágcserepet fagyvédett helyen 30—40 cm mélyen elássuk, s a rágcsálók elleni védelméről is gondos­kodunk. így biztosítani tudjuk az egyenletes hőmérsékletet, a magvak nem fagynak meg, nem száradnak ki. Legrövidebb sztratifikációs Ideje a keserű­mandulának van. ezt akár de­cemberben is elég eltenni. Amint a szüret befejeződött, ellön a talajmunkák, a trágvá­­gvázás Ideje is. Ott. ahol szük­séges, megkezdhetjük az Istál­­lőtrágva kihordását, a foszfor- és kéntartalmú műtrágyák szét­szórását és beszántását. Belucz János agrármérnök. kandidátus Folytatjuk a szőlő szürete­lését. Október második felében már a későn érő fn|tákat Is szüretelhetjük A minőségi faj­táknál hagyjuk túlérni a sző­lőt, hogy a termés minél ki­válóbb legyen. Lombhullásig azonban Igyekezzünk minden­hol befelezni a szüretet. Gondos munkát Igényel a tárolásra szánt csemegeszőlő. !A harmatos, esőtől nedves fürt könnyen rothad, ezért csak a harmat vagy az eső fel­száradása után szed |ük. Közben csak a fürt nyelét fogjuk, hogy a bogvők hamvassága meg ne sérüljön. A hibás bogyókat ol­lóval csípjük kL A leszedett szólót egysorosán ládába vagy kosárba rakjuk. A csemegesző­lő tárolására szánt helyiséget takarítsuk, meszeljük ki. majd köbméterenként 2—3 g ként el­égetésével füstöljük ki. Rövi­­dehb ideig a szőlő, padláson vagy más alkalmas helyiség­ben. szalmára vagy nádcse­­rénvre lazán szétrakva is el­tartható. Hosszabb ideig tárol­ható kamrában, levágott vesz­­szőn — vfzbe állítva —. a bükkfa fürészporáha ágyazva. 'A húsos bogvólú csemegeszó­­lő-fattákból szőlőfzt ts készít­hetünk. Ä szüret befejezése után tisz­títsuk meg és fertőtlenítsük a gvűltóedényeket. hogy eleiét vegyük a káros ecetbaktériu­mok. penészgombák elszaporo­dásának. Szüret végeztével kezdjük meg az ószl talajművelést és tápanyagutánpótlást. Ősszel dolgozzuk be a talajba a szu­perfoszfátot és a kálisót. illet­ve a kénsavas kálit. Hektá­ronkénti 100 tonnás terméso­­zam mellett tiszta tápanyag­­mennyiségre átszámítva évente 35—45 kg foszfort és 120—150 kg káliumot kell a talajba visszajuttatni. Termőszőlőben istállötrágyábói áranként 0,5— 1,0 tonnával számoljunk. Az is­­tállőtrágya nemcsak tápanya­got tartalmaz, hanem favítja a talaj szerkezetét, növeli a víz­­raktározó-képességét. és táplá­lékul szolgál a talaibnktériu­­mok számára. A szőlőt 4—5 évenként tanácsos istállótrá* gyázni. Túl gyakori istállótrá­­gyázás esetén a talaj magas szervesanvag-tartalma kedve­zőtlen hatással lehet a szőlő fejlődésére, egészségi állapotá­ra A leromlott szőlő termőere­iének helyreállításához viszont erősebb trágyázás szükséges. A műtrágyákat és az istáUótrá­­gvát — hogy hatásukból ne ve­szítsenek — n lehető legrövi­debb Időn belül dolgozzuk be a falaiba. Az ú) telepítések és pótlások fala|át Igyekezzünk megfele­lően előkészíteni Elengedhe­tetlen a 60—70 cm métven végzett talaifnrgatás és в bő­séges trágyázás. Aranként 0.8— 1.2 tonna istáftótrfigvát vagy knmnosztot. valamint 3H—5(1 kg Cereritet, illetve ennek megfe­lelő mennyiségű szuperfoszfá­tot és kénsavas kálit kell ada­golni. A szőlőoltványok vásár­lásakor vegyük figyelembe a növényvédelmi szempontokat. Csak megfelelő gyökerű, be­érett hajtású, egészséges olt­ványt vásároljunk. A meg­felelően előkészített talajba október végén már telepít­hetünk. Az ültetés előtt a gyö­kereket vágjuk »vissza és távo­lítsuk el a sérült, fertőzött ré­szeket Is. Ha a szőlőoltványo­kat nem ültetjük el rögtön, akkor azokat Ideiglenesen ver­meljük, nehogy a gyökereik ki­száradjanak. Pótoljuk a hiány­zó tőkéket. A levelek lehullása után megkezdhetjük a szőlő fedését. Fiatal ültetvényekben a hajtá­sokat a téli fagy káros hatása ellen 15—20 cm magas kupa­cokká] védjük. Lehetőleg szá­raz földdel fedjünk. Fedés után a sorközöket mélven lazítsuk fel, hogy a csapadék könnyebb beszivárgását a talajba előse­gítsük. A BOROSPINCÉBEN Rendszef%sen ellenőrizzük a must erjedését A ló erjedés előfeltétele a tisztaság, ezért az erjedéshez csak egészséges, tiszta hordót használjunk. Ki­sebb mennyiségű must eseté­ben erre jól megfelelnek a kü­lönböző űrtartalmú üvegedé­nyek. demizsonok is. ügyeljünk arra. hogy a must hőmérsék­lete az erjedés folyamán ne emelkedjen 28 C fok fölé. mert ilyenkor káros, tejsavas erje­dés léphet fel. Magasabb hő'* mérsékleten a must gyorsan erjed, de alkohol- és illat­­anvag-veszteség lép fel. ? el­szaporodhatnak e káros bak­tériumok Alacsony hömérsék­illusztrációs felvétele) C-fokos pincehómérséklet a legmegfelelőbb. A már felme­legedett mustok hőmérsékletét' szellőztetéssel vagy átfejtéssel szabályozhatjuk. A kék bogyőjú szőlőfajtákat vörösborkészítéskor hélon er* lesztlük. A bogyók héfából en­nek során kerülnek ki a jel­legzetes szín-. Illat-, csersav- és zamatanyagok Vörösborké-* szítéskor a bogyózást feltétle­nül végezzük el. mert a kocsi­­nyokban található túl sok és durvább cserzűanvagoktól as ital kellemetlen Ízűvé válhat. Ne mulasszuk el a cefre kéne­­zését. mert ezzel a káros gom­bák és baktériumok elszaporo­dását megakadályozhattuk, s A vörös színanyag ts lobban ki­oldódik. A keletkező törköly­kalapot 3—4 óránként kever­jük bele a mustba. A vörös­bornak szánt mustot a héjról csak a zajos erjedés végbeme­netele után fejtsük le. Ha a must nehezen vagy egyáltalán nem indul erjedés­nek. szerezzünk be falé’esztőt. Az erjesztést a must felkeveré­­sével és levegőztetésével Is elősegíthetjük Amíg a bor er­­tedésben van. addig a felületén levő szénsav 6v]a a káros bak­tériumoktól. Az erledés befelez­­tével azonban a borokat töltö­gessük fel és bönnvedén dug­­luk be Először még ha.evlunk' néhány ullnvl űrt a bordóban, később azonban tel lesen tölt­sük fel. hogy a barnatörésnek elejét vegyük Borkezelégkor ne használtunk vas- és horga­nyozott edényeket, mert ezek feketetörést Idézhetnek elft a borban. Erre a célra a legal­kalmasabbak a fa-, a réz-, a zománcozott és a mfianyagedé­­nvek. Borkészítés Ideién ne feled­kezzünk meg az óborok töltö­­getécéról. az üres hordok ké­­nezéséról és törölgetéséról. Korpás András agrármérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom