Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
4 SZABAD’ FÖLDMŰVES 1988. szeptember 23. Zöldségérés, szüret idején '— Ä paprikatermesztés tervét — büszkélkedik Szleziak Sándor kertész — túl is teljesíthetjük ÄZ Ipolysági [Šahy) Vörös-Lobogű Egységes Földműves-szövetkezet úgy* szólván megalakulása óta foglalkozik zöldségfélék termesztésével is. jelenleg Kecskés Károly agrármérnök a négy település (Tesmag — Tešmák, Ipolyvisk — Vyškovce, Pereszlény — Preselany nad Ipľom és Ipolyság) határát, termőföldjeit egyesítő közös nagygazdaság speclálisnövény-termesztési ágazatvezetője. — Kertészetünk 30 hektáros — újságolta a fiatal szakember hivatali szobájában —, zömmel szabadföldi zöldségtermesztéssel foglalkozunk, fóliasátraink 1 hektárnyi területet foglalnak el. Ä szőlőterület 45 hektárt tesz ki, fűszerpaprikát pedig 40 hektáron termesztünk. Még az egyesülés előtt minden taggazdaság külön-külön is foglalkozott kertészkedéssel. A környéken az ipolyviski kertészetnek volt a legnagyobb híre, neve. Jelenleg viszont már csupán Ipolyságon és Ipolyvisken működik kertészet. A kertészet — fóliasátrakban és a szabadföldön egyaránt, emelek még ki újabb tényeket az adatnyalábból —, zömmel paprika és paradicsom termesztésével foglalkozik. A paradicsom túlnyomó része Ipolyságon, a paprikáé pedig Ipolyvisk határában terem. Ezen túlmenően gyökérzöldséget is termeszt a szövetkezet. Most 1 ha-nyi területen sárgarépa érik, 4 hektáron pedig petrezselyem várja a mielőbbi betakarítást. — Nem rendelkezünk gyökérzöldség művelésére és betakarítására alkalmas gépekkel — folytatja a szakember —, pedig mindkét zöldségféleség eléggé munkaigényes, jobb híján traktor vontatta eke ássa, forgatja ki a termést, aztán lányaink, asszonyaink kézzel tisztítják, osztályozzák és csoportosítják, csomagolják az árut. Ráadásul a gyökérzöldség érésének és betakarításának időpontja rendszerint egybeesik egyéb, fontosabb növénykultúrák betakarításának az Idejével is. No meg aztán — folytatja Kecskés Károly kesernyés mosollyal — az ára sem serkenti a gazdaságokat a termelésre. A szakágazat 30 állandó dolgozóval rendelkezik. A munkások leginkább nők: kevés közöttük a fiatal, legtöbbjük Idősebb, sok a nyugdíjkorhatárt is túllépő asszony. — Éppen ezért —1 magyarázza' a vezető — idénymunkások segítségét is kénytelenek vagyunk igénybe venni. Egy, Banskjá Štiavnica-i szakközépiskola diákjai példának okáért már évek óta rendszeresen kisegítenek bennünket. Mintegy 40 leány jár váltakozva, egyhónapos időtartamra hozzánk. S meg kell vallanom, módfelett elégedettek vagyunk a teljesítményeikkel. A kitermelt áru, legfőképp ä paprika és a paradicsom jelentős hányada, az érsekújvári (Nové Zámky) Zelenina nemzeti vállalat helyi felvásárlőtelepére kerül. A paradicsom fennmaradó részét a lévai (Levice) Hronfruct Konzervgyár vásárolja fel. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Bizottságára szeptember 12-én különleges ügyben látogattunk el. Ott felkerestük Ľubomír Kotleba mérnököt, a szövetkezeti földművesek üdültetését biztosító osztály vezető dolgozóját, aki felelős beosztása mellett nemzetközileg is elismert kosárlabdabíró. Olyannyira, hogy résztvevője ä szöuli nyári olimpiának. Mintegy 24 órával az olimpia helyszínére való elutazása előtt beszélgettünk vele. ■ Mikor tudta meg, hogy ismét nevezték az olimpiára — és hogyan fogadta a hirt? — Május elején Bratislavában nemzetközi játékvezető szeminárium volt, amelyen a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) képviselője szólt a szöuli olimpián való részvételemről. Természetesen nagyon örülök, hogy Moszkva (1980) és Los Angeles (1984) után Szöulban is részese lehetek e nagyszabású sportrendezvénynek. ■ Egy kis emlékidézés: az említett olimpiákon mely nagy jelentőségű mérkőzéseket vezette? —Moszkvában többek között a férfiak bronzéremért folyó küzdelmét, Los Angelesben pedig úgyszintén a bronzérem sorsát eldöntő találkozót a férfiak versenyében, valamint a női döntőt. ■ Volt valamiféle különösebb Jellegű felkészülése a szöuli olimpiára? — Az a véleményem, hogy az én esetemben a legfontosabb az, hogy állandóan ellenőrizzem (s szükség esetén reguláljam) a testsúlyomat. Szóval mindenekelőtt az étkezéssel •— A palántákat leginkább mi magunk neveljük r-> vált témát az ifjú agrármérnök —, és a kiültetéstől a betakarításig, az összes lehetséges munkafolyamatokat majdnem kizárólag kézi erővel végezzük. A zöldség, tudjuk jőj, nagyon fontos és szükséges vitaminforrás, mégsincs elegendő jő minőségű, modern munkagép az előállítására. Pedig ma már a nagyüzemi zöldségtermesztést egyszerűen nem lehet hatékony, nagy teljesítményű gépek, illetve gépsorok nélkül elképzelni. Mi az egyes kultúrák ápolását kénytelenek vagyunk a fontossági sorrend alapján végezni. Kecskés Károly határszemlére invitál. Ipolyviskre indulunk. kell vigyáznom. Természetesen a rendszeres futás nem maradhat el, de ha valaki ügyel az ésszerű táplálkozásra, a helyes életmódra — nem szükséges annyit szaladgálnia. Csak szemléltetésképpen: például ha 18 órakor kezdődik a mérkőzés, amelynek én vagyok a játékvezetője, a reggelim egy csésze tea, az ebédem pedig, mondjuk, tojásrántotta. Ennyi az egész. S a szakirodalom és a tapasztalatok szerint négy órával a mérkőzés kezdete előtt nem tanácsos végképp semmit sem enni. ■ A mérkőzés előtti pillanatok? — Általában a mérkőzés előtt egy órával az öltözőben vagyok. Ott elbeszélgetek a másik játékvezetővel — az otthoni dolgokról, a kosárlabdáról, magáról a meccsről. S körülbelül 20 perccel az első sípszó előtt már kint vagyunk a pályán... ■ Már jőnéhány kosárlabda-mérkőzést vezetett, hiszen a hazai pályákon 1963 óta bíráskodik, míg a FIBA- nak 1975-től a tagja. Milyen mérkőzéseket vezet szívesen? — Sosem voltam kedvelőle a kemény játéknak egyik sportágban sem. — Vegyük' szépen sorban — öszszegez útközben —: paprikából tavaly jó eredményeket értünk el, de szép hozamokkal büszkélkedhetünk az Idén is. A paradicsom viszont, sajnos, gyenge termést ad. Tavasszal a palántázást követően gyors egymásutánban három felhőszakadás sújtotta a vidéket, s a sebes esők sok helyen teljesen tönkretették, kimosták az enyhén lejtős talajból a kiültetett egyedeket. Persze, lényegesen megnövekedtek ezáltal a termelési költségeink is. Nem kímélte tábláinkat a kolorádóbogár sem, a csíkos kártevő meg-megújuló támadásait azonban, időbeni permetezéssel, sikerült minduntalan visszavernünk. Mindig a könnyed, technikás, szórakoztató játékért rajongtam. Nem pedig a durva, túlságosan erőltetett csatározásokért. Azt hiszem, ebből világosan kitűnik, hogy mely mérkőzéseket- irányítom előszeretettel. Ilyen szempontból számomra a legnagyobb élmény a férfiak vonatkozásában a spanyolok és a brazilok játéka. Ök még valóban nem felejtettek el játszani, a szó legszorosabb értelmében. De hát nem öröm nézni például a brazil labdarúgók játékát Is? ■ A nemzetközi porondon kik azok a játékvezetők, akikkel a legszívesebben együtt bíráskodik? — A szovjet Dávidov, a görög RI- gász és a francia Mainini. Persze, azért még több jó kollégám is akad. ■ Különböző országok, különböző emberek — s ebből kifolyólag nem egyforma kosárlabda szurkolók. Milyen érzés egy mérkőzés irányítása? — Tényleg nagyon sok függ a közönségtől a játékvezető esetében Is. Hiszen lehet egy sportcsarnokban akár 15 ezer néző is, he azok a játékosság kedvelői, fegyelmezett szurkolók, nem annyira bonyolult a mérkő-Ä fűszerpaprika vetéssel került a talajba. Megérkeztünk. Egy tízhektáros paprikatábla mellett szállunlt ki az autóból. A húsos, jól megtermett, sárga színű, meg enyhén színesedésnek induló paprikafejeket ügyes kezű lányok, asszonyok szedik vödrökbe, ládákba. — Ígéretes a termés — büszkélkedik Szleziak Sándor kertész —, most szeptember első hetében még minden reményünk megvan rá, hogy szabadföldön a 105 tonnás tervünket túlteljesítsük. — Azért — veti közbe Tóth Erzsébet, a megbízhatóan, jői, gyorsan dolgozó asszonycsapat rangidős tagja —, az Időjárás bármikor közbeszólhat. Egy nagy eső vagy jégverés komoly károkat okozhat bármikor. Éppen ezért igyekszünk minél előbb leszedni a még száron lévő termést. Tóth Erzsi néni 65 esztendős, 1951 Óta a kertészetben dolgozik. Nem bírna odahaza tétlenül lebzselni, jegyezte meg nevetve, pedig felcseperedett gyerekei váltig unszolták: hagyja a munkát már másnak, ne fáradjon nap mint nap a szélben, meg a tűzp na* ! pon, pihengessen Inkább a lakásban. Nem fogadta meg a tanácsukat. Hisz világéletében megfogta a dolog végét, nem akar most se ölbe tett kézzel ücsörögni. Sorszomszédja, a 20 éves Pánár Valika mindössze másfél esztendeje szövetkezeti dolgozó. — Leginkább Erzsi, néni mellett szeretek dolgozni — áll meg az ifjú leány egy szusszanásnyi időre —, ő a munkában a példaképem. Egyébként hetente mintegy 20 tonnányi paprikát takarít be lelkes kis csapatunk. — Paradicsomból 485 tonnányit kellene kitermelnünk — sorol újabb adatokat immár a szőlő felé tartva a szakágazat-vezető —, de mint már említettem is, a természeti csapások miatt nem tudjuk teljesíteni vállalt kötelezettségeinket. Mintegy 30 százalékos az összkárunk. Fűszerpaprika-tábla mellett visz el az utunk. — Leginkább „Hodonínska“ és „Karmina“ fajtákat termesztünk' — magyarázza kísérőm —, az értékesítést hosszú távú szerződés biztosítja. A paradicsomnak ártott az eső, fűszerpaprikánk viszont szépen fejlődött. Az aszály okozott ugyan némi kárt, de ettől függetlenül a tervünket így is teljesíteni tudjuk. A szőlőben már tart a szüret, Igaz, egyelőre csak a csemegeszőlőt szüretelik a munkáskezek. — Túlnyomó részben rizllngjelnk vannak — tudom meg a mérnöktől —, s zömmel régebbi telepítésű szőlőfajtákkal rendelkezünk; 1985 óta talán az idén sikerül első ízben el1 érni a tervezett hozamokat. Persze, kora tavasztői alaposan odafigyeltünk az egyes munkafolyamatok szakszerű elvégzésére. A jövőben a gazdaság Selmecbányán saját szövetkezeti zöldségboltot szeretne nyitni. És természetesen, az Igényeknek megfelelően, sorolja dédelgetett terveit, elképzeléseit, az Ipolysági születésű agilis agrármérnök, új zöldségfélék termesztésére Is sor kerülhetne. Szeretnének új, tágas üvegházat is építeni.. < zés Irányítása, mint ha összejön kétezer, a kosárlabdát nem is olyannyira élvező, csakis saját kedvenceik győzelmét elviselni tudó ember. Hogy is jellemezhetnénk röviden? Mondhatom így: minél délebbre megyünk, annál tüzesebb a közönség. В Szöulba mintegy 18 órás utazást követően jut el. Ez az ön számára, gondoljuk, végképp nem jelent problémát, hiszen rengeteg órát töltött már repülőgépen, számos országban járt. Melyekre emlékezik vissza közülük a legszívesebben? — Valóban sok helyütt megfordultam, voltam a világ valamennyi kontinensén. Nem fogja elhinni, ha azt mondom, hogy Nigéria és Togo vésődött be emlékezetembe a legmélyebben. Ezekben az országokban a Nemzetközt Kosárlabda Szövetség megbízásából előadóként jártam. S hogy miért éppen ezekre az országokra emlékszem vissza a legszívesebben? Szeretem azokat az országokat, ahol teljesen másképpen élnek az emberek mint nálunk. Más az élet menete, az emberek magatartása, a külföldiekhez való viszonyulás. És az említett két országban ezt teljés mértékben tapasztaltam. ■ Még egy utolsó kérdés: már most tetszik tudni, hogy milyen mérkőzéseket vezet az olimpián? — Nem. A játékvezetőket ugyanis a mérkőzést megelőző napon, a késő esti órákban nevezik. * Kellemes utazási és színvonalas mérkőzéseket kívánunk! SUSLA BÉLA „Nem csupán az én érdemem“ s"3 Écsi Pál 1965 óta dolgozik a Mezőgazdasági Építővállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében. Kezdetben sofőr, volt, jelenleg darukezelő. Jól végzett munkájáért többször kapott kitüntetést, elismerő oklevelet. Az idén „A mezőgazdaság és az élelmezésügy példás dolgozója“ ágazati kitüntetést vehette át. Munkájáról, életéről így vallott: •— Nagyon sok építkezésen részt vettem már az egész országban. Mostanában a legtöbbször Dunaszerdahelyen, Sládkoviőovóban, Tešedíkovóban vagy Perbetén (Pribeta) dolgoztunk. A mi. munkánk afféle „vándormunka". 1972 óta együtt dolgozom a feleségemmel. Egyik építkezésnél ugyanis elégedetlen voltam kollégám munkájával és dühömben azt találtam mondani, hogy inkább, magammal hozom a feleségemet, mert még 6 is jobban el tudja végezni a munkát, mint a kollégám. Otthon aztán mindezt elmeséltem a feleségemnek, aki nem is találta rossz ötletnek az egészet. Megszerezte a gépkocsivezetői jogosítványt, — s azóta együtt dolgozunk. Ami azt illeti, veszélyes munka a 17 méter magas daru kezelése, de én nagyon szeretem ezt csinálni. Meg aztán sok utazással jár, sok érdekes emerrel ismerkedhetett meg, aminek nagyon örülök. Véleményem szerint ennél a munkánál a kollektíva a legfontosabb. Ha jó a kollektíva, öröm dolgozni — s ez az eredményeken is meglátszik. Ez a kitüntetés nem csupán az én érdemem, hanem az egész munkaközösségé, Hroboňovóban lakom családommal együtt, két fiam és egy lányom van. Bizony, ha messzebbre mentünk dolgozni, néha egész héten át nem találkozhattunk velük, de szerencsére feleségem édesanyja nagyon sokat segít. Fiaim szintén a Mezőgazdasági Építővállalat dunaszerdahelyl üzemében dolgoznak. Az egyik fiam mint autószerelő, a másik mint gépkocsivezető. Csak a lányom dolgozik másutt, a helyi óvodában. Négy unokám van. Szabadidőmben a legszívesebben kertészkedem. Tagja vagyok a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi alapszervezetének is. Most ugyan egy ideig nem végezhettem kerti munkát, mert problémám volt a derekammal, de nem szeretnék felhagyni ezzel a kedvenc időtöltésemmel. Télen az építkezéseknél segédkezem. Szívesen veszek részt a faluszépítési akciókban, a társadalmi munkákban. Écsí Pál munkaszerető ember. Ez kitűnik szavaiból, s ezt bizonyítják a munkában elért kiváló eredményei is. Becsületes, jól végzett munkájáért megérdemelten vehette át a MÉM kitüntetését. Mi pedig mindehhez gratulálunk és további munkasikereket kívánunk neki. (-daer-) ÍTőth József felvétele) — Leginkább rizling fajtáink vannak — mutatja a fürtökkel tömött tőkéket Kecskés Károly mérnök szakágazat-vezető (A szerző felvételei)' Harmadszor az olimpián ZOLCZER LÄSZLÖ
