Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
3 1988. szeptember 23. SZABAD FÖLDMŰVES Lapunk Idei 3. számában részletesen foglalkoztunk a Kukorica és Iparnövány Termelési Együttműködés (KITE) múlt évi eredményeivel. Köztudott, hogy a rendszergazda szerepét a nádudvari Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a KITE csehszlovákiai alközpontjának szerepét pedig a szögyéni (Svodín) Csehszlovák—Szír Barátság Egységes Földműves-szövetkezet tölti be. Kiindulásképpen még annyit, hogy a KITE keretében a múlt évben ez Érsekújvári -(Nővé Zámky) járás tizenegy mezőgazdasági nagyüzemében 7 ezer 700 hektár területen termelték a szemes kukoricát, a termést az időjárási viszontagságok következtében 7 ezer 310 hektárról takarították be és 6,63 tonnás hektáronkénti terméshozamot értek el. A említett írásban szerepelt az is, hogy igény van a termelési együttműködés bővítésére, ami már a Komáromi (Komárno) tárás mezőgazdasági nagyüzemeire is kiterjedne. NÁDUDVARI JEGYZETEK Tapasztalatszerzésen sz nőkkel, a KITE nádudvari alközpontjának vezetőjével és Hodosi Lajossal, az alközpont szerviz mérnökével — a Debrecen előtti „Látóképi“ Csárdában találkoztunk. A finom ebéd után ellátogattunk a hajdúhadháztéglási Cj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe, ahol először juhász Imre tsz-elnök tájékoztatott bennünket az alma- és szőlőtermelés eredményeiről és gondjairól (ilyen igény is volt a résztvevők oldaláról), majd Furcsa Lukács termelési főmérnök A KITE műanyagüzemében üzemelés közben is megtekintettük a NADIR típusú csepegtető csövet és a NAMIR típusú mikroszórófejeket IDEI VÁLTOZÁSOK Az idei változásokról Molnár Béla agrármérnök, a KITE szőgyéni alközpontjának vezető technológusa — tömören fogalmazva — a következőket mondotta: -,,A múlt - évi* valósághoz viszonyítva a vetésterület több mint háromezer hektárral 11 ezer hektárra, a mezőgazdasági nagyüzemek, a taggazdaságok száma pedig héttel növekedett. A tizennyolc taggazdaság közül csak a Perbetel (Pribeta) Efsz van a Komáromi járásból, a többi az Érsekújvári járás képviselője. Vetőgépet — Rába-IH-800-Cyclo haf- és tizenkétsoros szemenkéntvető gépet — gyakorlatilag minden taggazdaság részére sikerült biztosítani. A KSMK—6-os típusú sorközmüvelő kultivátorből tizenöt darabot sikerült beszerezni (háromszáz hektáronként egyet). A vetőmagellátás hasonlóképpen történt, mint a múlt évben: hatvan százalékát a KITE, negyven százalékát pedig a SLOVÜSIVO szállította. Megjegyezném, hogy ezen utóbbi rész Is magyarországi vetőmag volt és mind Pioneer hibrid, örvendetes, hogy a növényvédő szereket is teljes mértékben sikerült biztosítani a taggazdaságok részére. A szaktanácsadás az elmúlt hónapokban folyamatos volt. Még kiemelném, hogy márciusban és áprilisban zajlottak le a továbbképző tanfolyamok, főleg az agronómusok, a gépesítők, a vetőgépkezelők és a traktorosok esetében, amelyek több mint négyszáz főt érintettek. Két bemutatót Is tartottunk, az egyiket a kukorica vetése előtt (talaj-előkészítés, vegyszerbedolgozás és vetés), a másikat a gabonafélék aratása előtt) a tarlók elmunk'álása azokon a területeken, ahová a jövő évben kukoricát vetnek — tarlóhántás, Istállótrágya kiszórása és talajba dolgozása, középmély, lazítás, szántás, szántás elmunkálása). ürömmel tapasztaltuk, hogy a továbbképző tanfolyamok, a bemutatók az Idén már jobban éreztették hatásukat, főleg a gépek kijavításában és előkészítésében, a munkafegyelem megszilárdításában, a különféle rendezvényeken való részvétel sokkal szervezettebb és pontosabb volt. A második bemutatóval kapcsolatos tevékenységet (szalmabetakarítás, tarlóhántás stb.j. a járási szervek is pozitívan értékelték...* TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS Nagyon megörültem akkor, amikor pár nappal az indulás előtt megtudtam, hogy a Szőgyéni Efsz vezetőségének jóvoltából én Is részt vehetek azon a tanulmányi kiránduláson, amelyet a KITE szőgyéni alközpontja szervezett Nádudvar környékére szép-, tember 8—10-én. EISÖ NAP Csütörtökön reggel 5 órakor indult el a szövetkezet autóbusza az Érsekújvár—Ipolyság (Šahy) vonalon. Közben fokozatosan felszálltak a tanulmányi kirándulás résztvevői, összesen negyvennégyen. A KITE képviselőivel — köztük Kovács Sándor agrármérkíséretében megtekintettük’ az almaültetvényeket (termökaros orsó, Hungária sövény). A szövetkezetben több mint kétszáz hektáron főleg a- „Jónáthán“, a „Golden Delicious“ és a „Starking“ fajtákat termesztik. Nagy látványt nyújtottak a termés alatt roskadozó fák és az exportra szánt alma csomagolása. A tsz-ben tett tanulmányi kirándulást a szőlőültetvényben fejeztük be. Az első nap krónikájához tartozik még, hogy a kora esti órákban megismerkedtünk Debrecen nevezetességeivel, hogy a Borsó Péter, a hajdúböszörményi Vörös Csillag Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke Nádudvari Mgtsz „’Csillag Éttermében vacsoráztunk és hogy szállásról (másnap is) Hajdúszoboszlón a Délibáb Szállóban gondoskodtak. MÁSODIK nap Ä reggeli után Nádudvarra látogattunk, ahol először is megtekintettük a KITE központ korszerűen felszerelt gépjavító műhelyeit és alkatrészraktárát. A látottak és tapasztaltak nagy érdeklődést váltottak ki szakembereink és a magam részéről is. Ezután a KITE tanácstermében Balogh Csaba igazgató tájékoztatott a termelési együttműködés történetéről, fejlődésének eredményeiről, a rendszerközpont szervezeti felépítéséről és az elkövetkezendő időszak feladatairól, majd készségesen válaszolt a résztvevők kérdéseire. Ezt követően utunkat a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz kukoricatábláin folytattuk, ahol Kovács Sándor és Hodosi Lajos jóvoltából részletesen megismerkedtünk a szemes kukorica szuperintenzív termesztési technológiájával, megtekintettük a Valley 6000 típusú lineáris öntözőberendezést, ami rendkívüli mértékben lekötötte figyelmünket. Ugyanez mondható el a KITE ntüanyagüzeméről, ahol Fésűs András vállalkozási osztályvezető kíséretében megtekintettük a NADIR típusú csepegtető cső és a NAMIR típusú mikroszórőfej-család automatikus vezérlésű gyártását és láthattuk ezek üzemelését Is. A továbbiakban a Hajdúsági Agráripari Egyesülés szuszpenziós üzemében részletes tájékoztatást kaptunk a cseppfolyós műtrágyák előállításáról és hasznosításáról, a kábái Vörös Csillag Mgtsz-ben megtekintettük a lineáris (kukorica, lucerna), csepegtető (burgonya, paradicsom) és altalajöntözést (kukorica), megismerkedtünk számos új kukoricahibriddel, paradicsom- és burgonyafajtéval. A tanulmányi kirándulás második napját a szépen kivitelezett és korszerűen felszerelt Nádudvari Művelődési Központban fejeztük, be, ahol Papp Erika vezető volt a kfsérőnk. Az ízletes ebédet és vacsorát Nádudvaron, a termelőszövetkezet „Csillag“ Éttermében fogyasztottuk el. HARMADIK NAP Ä tanulmányi kirándulás útolsó napján már csak a hajdúböszörményi Vörös Csillag Mgtsz-ben jártunk, ahol először is Borsó Péter tsz-elnök tájékoztatott a termelőszövetkezet történetéről, múlt évi eredményeiről és az Idei év kilátásairól, majd megtekintettük a tsz gazdasági udvarát, paradicsomlé-vonalát, vetőmagüzemét, korszerű tárolóit és gépeit. A termelőszövetkezet határában megismerkedtünk a paradicsom és a cukorrépa betakarításával. Különösen az FMC Cascade típusú amerikai gyártmányú paradicsom-, a Shelbourne Reynolds típusú, ugyancsak amerikai gyártmányú zöldborsó- és a Herriau típusú francia gyártmányú cukorrépa-betakarítógép aratott szakembereink és a mágam részéről is rendkívül nagy elismerést. Az ízletes és kiadós ebédet Balmazújvárosban, a „Hajdú“ Étteremben fogyasztottuk el, majd a búcsúzást követően ismét elindultunk a hősszú útra, de most már hazafelé. Budapesten még megálltunk a Margit-szigeten, ahol megvacsoráztunk, utána tettünk egy kis kört a városban, majd Komárom érintésével 22 órakor érkeztünk meg Szögyénbei. E tömör összefoglaló végén még juhász Imre, a hajdúhadháztéglási Uj Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke Cjfaludi Imre, a kábái Vörös Csillag növénytermesztési ágazatvezetője Mezőgazdasági Termelőszövetkezet A KITE központban így sorakoznak annyit: már a felsorolásból is látni, hogy a KITE központ munkatársai nagyon gazdag és vonzó programot állítottak össze részünkre. Ez természetesen nemesek az én véleményem, erre a következtetésre jutottam a hazai szakembereinkkel folytatott beszélgetések alapján is. Még szerencse, hogy a három nap alatt az Időjárás is kegyeibe zárt bennünket. az új RÄBA-STEIGER erőgépek (A szerző felvételei) Ennyit szerettem volna a sorozat bevezetőjeként, természetesen a Nádudvar környékén tapasztaltakra, látottakra lapunk későbbi számaiban még visszatérünk. Ezúton is köszönetemet fejezem ki a Szőgyéni Efsz vezetőségének azért a hozzáállásáért, hogy számomra is lehetővé tette a tanulmányi kiránduláson való részvételt. BARA LÄSZLÖ A szovjet történelem még teljesen meg nem világított, fehér foltokkal tarkított része a húszas évek végén elkezdett kollektivizálás, amely Sztálin és csoportja nézeteit tükrözve túlkapások sorozatává fajult. A moszkvai Pravdában közölt vélemények leszámolnak azzal a közelmúltig terjesztett nézettel, hogy az erőszakos kollektivizálás volt az egyetlen helyes út. A kollektivizálás első. 1930 végéig tartó szakasza a középparasztságban (de a szegényparasztság egy részében Is) nagy veszteséget okozó sztálini erőszakos államosítás, a húszas években megalakult, virágzó szövetkezetek, földtársulások szétverése „a mezőgazdasági termelőerők legfontosabb elemeinek megsemmisítésével* járt. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája történeti Intézetének és a marxista—leninista intézetnek tudósat a Pravdában aláhúzták: a kollektivizálás nagy emberáldozatokkal járt, konkrét számot viszont nem említenek. A sztálini kollektivizálásról Téves az a megtorpanás időszakában is vallott nézet, hogy az „ellenségkeresésen“, a terroron, a kényszerítésen alapuló kollektivizálási politikának nem volt alternatívája. Buharin és Rikov az 1928-as állami begyűjtési kampány sikertelenségét — Sztálinnal ellentétben, aki ebben a kulákok lázadását vélte felfedezni — a párt- és állami szerveknek a rossz, működésében, az objektív körülmények semmibevételében látta. Buharin a helyes, a lenini álláspontot képviselte Sztálinnal szemben. Buharin az erőszak helyett az ösztönzésre, a parasztság körében a húszas évek végén kialakult kereskedelmihitel szövetkezeti mozgalom, az önkéntes földtársulások segítségével, az ezekre való építéssel, a NÉP alapjainak megtartásával akarta véghez vinni a kollektivizálást. Sztálin erőszakosan, siettetésen, a körülmények semmibevételén alapuló kollekttvlzálási politikája ezzel szemben a lenini elvekkel való teljes szembefordulás volt. Hamis az az érvelés is, hogy a sztálini kollektivizálást a párt XVI. kongresszusán jóváhagyott elvek szerint hajtották végre. A szerzők bemutatták, hogy Sztálin és csoportja önkényesen járt el. Kz a helyzet sem helytálló, hogy a sztálini kollektivizálás voltaképpen a trockista vonal elfogadása volt a diktátor részéről. A történészek aláhúzták, hogy míg a trockista nézetek' a kollektivizálást illetően bizonyos mértékben az adott körülményekből indultak ki, figyelembe vették az objektív sajátosságokat, a sztálini kollektivizálás híján volt mindennek: kíméletlen erőszak, kapkodás, az elemzés teljes hiánya, következetlenség jellemezte. Ä sztálini kollektivizálás oda vezetett, hogy a vele objektív okokból szemben álló kultksággal egy oldalra került a közép- és a szegényparasztság egy része, amely megzavarodott az 1929—3Ó-as terrortól, az egymásnak és a józan észnek ellentmondó intézkedésektől. Ez is közrejátszhatott a kollektivizálás és a szovjethatalom ellen kirobbant tömeges fegyveres parasztmegmozdulásokban. 1929 márciusától 1930 márciusáig kétezer lázadás robbant ki a kollektivizálás elleni tiltakozásként. Az első szakasz sommázása: a sztálini „kollektivizáció“ végletekig menő erőszakosságával megsemmisítette a mezőgazdasági termelőkapacitás jelentős részét, azt, amelyből az or-* szág iparfejlesztéséhez az erőforrásokat kellett volna biztosítani. 1930 augusztusára széthullottak az erőszakosan összetákolt kolhozok és a parasztgazdaságok alig több mint ötödé maradt benn a kollektivizáció keretein belül megteremtett szervezetekben, (PA]
