Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-09 / 36. szám

Gazdagító értékek A gazdasági mschanixmnt italekí­­tisa, a gazdasági irányítás knrszerü­­sltése és a gyorsítás straté 'iájával Járé növekvő feladatok sikert e meg­oldása egyre inkább előtérbe helye­zik a szellemi erőforrások ragyobb szerepét Mindez szinte tőrténysse­­rfien megköveteli a mezőgai dasági­­élelmiszer-ipari komplexumba! dolgo­zók ismereteinek naprakész állapotát a bonyolult gazdasági szabílyozók rendszerében való eligazodást a fel­vásárlást árak változó körülményei­nek figyelembevételét, s a tudomá­nyos-műszaki baladás alkotta ú| vív­mányok gyakorlati felhasználását. Erre ma felkészült csak az a vezető, szakember és dolgozó lehet, aki ál­landóan gyaraplt|a tndásál, bt vili is­meretét Ebben kíván megalapított és szervezett lehetőséget nyú|tani a to­vábbképzés, amely haza) vlsionylat­­ban a szövetkezeti munkaiskolára, a haladó tapasztalatok iskolájára, a pártoktatásra — s mint nem szerve­sett torma tekintetében — az önmű­velésre irányoL A felsoroltak széles kőrfi levoná­sával lett összeállítva az 1918. évi szakmai továbbképzési terv. n elvben olyan témák szerepelnek, mint az üzemi — vállalati — Iövedelerasza­­báiyozás. keresetszabályozás, a mező­­gazdasági üzemek irányításán sk ve­zetés- és szervezésrendszerének kor­szerűsítése stb., amelyek mind felen­­tós befolyást gyakorolnak a tazdál­­kodás eredményességére. A s ükmai továbbképzés áitaténos célja a::, hogy politikailag szilárd meggyőződi sü. el­kötelezett. megfelelő szakmai alap képzettséggel és szakmai gyakirlattal rendelkező dolgozókat készítsen fel a növénytermesztés és állatién észtés egyes posztjainak betöltésére. A nö­vénytermesztésben nagyobb hangsúlyt kell kapnia az energiatakarékos mód­szereknek. >a minőséget szolgáló kér­déseknek és a termelési rendi-serek­re. valamint a kooperációs körietekre alapozott korszerű technológiáknak. Az állattenyésztésben viszont i szak­mai továbbképzés olyan széles vá lasztékát kell kialakítani, amely tel­jes mértékben a takarményozéi. gene­tikai, a termelőképesség! a siaporo­­dásbiolégiai és az állatagészsi g-figyt kérdések megoldására Bsszponl osnl. Az elmondottakból kttndulvc egy­értelműen leszögezhető, hogy t gaz­dasági mechanizmus átalakít i«ának időszakában és a tudományos-műszaki haladás korszakában a hagy or lányos ismeretek helyére a szakmnnlás, il­láivá a vezetői ismeret lép. Mindezek együttes hatására, az életmódit te­remtő éz fenntartó eddig! szemlélet törvényszerűen átadja helyét a szó szoros értelmében vett nagyüzemi ke­retek között folyó vállalati gazdálko­dásnak és az ehhez kapcsolódó spe­cializált szakismereteknek. Ház ink — a mezőgazdaság szocialista átépítésé­nek közel 40 éves hagyoméi vajból kiindulva — a fejlődési útnál azon a szakaszán halad, ahol a nag'’üzemi keretek között folyó termelést folya­matok nagy része már a légi orsze­­rűbb műszaki-tudományos eszközöket éz szakmai ismereteket igényli. Mindezt azért hangsúlyozzuk mert ez az étalaknlás időben egybeesik a generációváltással, fér év mólva ugyanis mér teljesen végbemegy az a generációváltás, amelynek következté­ben az egységes földmüves-szt vetke­­zetek téglái azoknak a nemin lékek­nek képviselői, akik száméra a : egyé­ni gazdálkodás már csak a szülői emlékezés tormájában maradt fenn. A generációváltás hatására nlapve­­tően megváltozott a mezőgazda tágban éz az élelmiszeriparban foglalkoz­tatott munkaerő összetétele. Ennek megfelelően évről évre növekszik a mezőgazdaságban dolgozó, felsőfoké végzettséggel rendelkezők és e szak­munkások száma A felgyorsult tolva mátok viszont a szakmai és politikai továbbkénrés fetlesztési trér vának. valamint módszertanának ójra értéke­lését teszik szükségessé. A d intése­ket hozó párt- és állami szervek, va­lamint a továbbképzést irányító intéz­mények általában kellő időben kije­lölik a fejlesztési célokat és a hozzá­juk vezető utakat. Ezek a döntések mind nagyobb mértékben hasznosít­ják a tudomány eredményéit. A hosz­­szó távú fejlesztési döntések azonban egyre sürgetőbbé teszik, hogy már ma is erőteljesebben foglalkozzunk olyan kérdések megválaszolásával, amelyekre a holnap gazdaságpolitikai döntései alapozhatok. A szakmai továbbképzés keretében többek között tudományos értékű fe­leletet kell keresni arra a kérdésre, hogy milyen feltételrendszerben, illet­ve történelmi horizontban szükséges az élelmiszerek termelésében, feldol­gozásában a hagyományost és a tudo­mányos-műszaki haladás által bizto­sított legkorszerűbbet együttesen al­kalmazni. A társadalom és a termé­szet közötti „anyagcsere“ mi módon teszi szükségessé a legfőbb természeti kincs, a termőföld leghatékonyabb, legteljesebb kihasználását, az egyes folyamatok milyen mértékben indo­kolják a biotechnológia általánossá tételét és hol teremtenek lehetőséget ez egyes biológiai folyamatok általá­nos hasznosítására; milyen feltételek között lehet elkerülni az ipari eszkö­zök és anyagok beáramlásának költ­ségnövelő hatását; milyen gazdasági és szemléleti feltételek határozzák meg a dolgozók kollektiv és egyéni kapcsolatát a természettel Összegezve egyértelműen elmondha­tó. hogy aki többet tud szakmailag, az rendszerint fontosabb, igénvesebb feladatot, az életét jobban kitöltő mnnkát, magasabb beosztást kaphat, nagyobb társadalmi tekintélyt érhet el. nagyobb lesz a jövedelme. Hang­súlyt kell tehát helyezni a megújítás­ra, amely nemcsak a szakmai, hanem a politikai képzésre is érvénves. Van nálunk ugyanis egy olyan közfelfo­gás. amely általában csak a szakmai műveltségre tartja érvényesnek a már megszerzett tudás elavulásának ..er kölest kopásának" törvényét. S itt, ennél a gondolatnál kell szólnunk a pártoktatás fontosságáról, amely a XVII. pártkongresszus határozataival összhangban módszer és követelmény a politikai műveltség terjesztésében, az elméleti gondolkodás, a politikai, ideológiai ismeretek folyamatos gaz­dagítása mindazzal, ami a gyakorlat­­bő! a dolgozók tapasztalataiból és a társadalmi tudat fejlődéséből fakad. S ez nem öncél. Arra szolgá! hogy az elméleti és politikai gondolat fel- TÜágosftőan. megújftóan hasson a mindennapi gyakorlatra, a józan ész­re, éppen a gazdasági mechanizmus átalakítása érdekében. Csak összehangolt, jól koordinált szakmai és politikai továbbképzés szolgálhatja gazdasági terveink meg­valósulását. további fejlődésünk reali­zálását. A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése, gazdasági és társadal­mi céljaink elérése — a jelenlegi idő szakban sokkal inkább, mint bármi­kor korábban — feltételezi a rendel­kezésünkre állé erőforrásokkal való hatékony, ésszerű gazdálkodást. Az agrárviszonyokat átformáló, gyorsan változö világban a hatalmas erőket mozgásba hozó. a legfejlettebb tech­nikát sikeresen alkalmazó, a legkor­szerűbb gazdálkodási viszonyokban eligazodni képes és az új szervezési eljárások eszköztárával felszerelt al­kotó ember döntö tényező. Ha ezek nek az alkotő embereknek a felké­szültségét. szakmai tudásét — szerve­zett továbbképzésen keresztül — nö­velni tndjnk, bizonyára meghozza a várt eredményt. Mindebben segíthet igény és szándék egy. olyan közfelfo­gás kialakítása, amely a szakma) és a politikai möveletlenséget és a be­lőle fakadó minden egvoldalőságot szée vein (valónak. a „boltig“ tanulást és a sokoldalú tudás megújítását pe­dig természetesnek tartja. CSIBA LÄSZLÖ t v/* • ■ - - ...vT / •. «v« wa(. Miloš jakeš, a CSKP KB főtitkára a Nyugat-szlovákiai kerületben tett lálogatása során Emil Dnfala agrármérnöktől, a vágsellyei (Sala) Barátság Efsz elnökétől és Jaroslav Kmeť agrármérnöktő! a Sládkoviéovői Vetőmagtermelő Állami Gazdaság igazgatójától átvette a kerület aratási koszoráját (CSTK-fel vétel) jé ". Harcban az időjárással . (4 .) 1 öreg hordóban érik a jó bor! (5.) T ankönyv-torzszülött 1. • .. ■ \ ’ .- 1 (8.) Amit az istállótrágyáról tudni keli (10.) Takarmányból önellátók / (14.) к /

Next

/
Oldalképek
Tartalom