Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
Gazdagító értékek A gazdasági mschanixmnt italekítisa, a gazdasági irányítás knrszerüsltése és a gyorsítás straté 'iájával Járé növekvő feladatok sikert e megoldása egyre inkább előtérbe helyezik a szellemi erőforrások ragyobb szerepét Mindez szinte tőrténysserfien megköveteli a mezőgai daságiélelmiszer-ipari komplexumba! dolgozók ismereteinek naprakész állapotát a bonyolult gazdasági szabílyozók rendszerében való eligazodást a felvásárlást árak változó körülményeinek figyelembevételét, s a tudományos-műszaki baladás alkotta ú| vívmányok gyakorlati felhasználását. Erre ma felkészült csak az a vezető, szakember és dolgozó lehet, aki állandóan gyaraplt|a tndásál, bt vili ismeretét Ebben kíván megalapított és szervezett lehetőséget nyú|tani a továbbképzés, amely haza) vlsionylatban a szövetkezeti munkaiskolára, a haladó tapasztalatok iskolájára, a pártoktatásra — s mint nem szervesett torma tekintetében — az önművelésre irányoL A felsoroltak széles kőrfi levonásával lett összeállítva az 1918. évi szakmai továbbképzési terv. n elvben olyan témák szerepelnek, mint az üzemi — vállalati — Iövedeleraszabáiyozás. keresetszabályozás, a mezőgazdasági üzemek irányításán sk vezetés- és szervezésrendszerének korszerűsítése stb., amelyek mind felentós befolyást gyakorolnak a tazdálkodás eredményességére. A s ükmai továbbképzés áitaténos célja a::, hogy politikailag szilárd meggyőződi sü. elkötelezett. megfelelő szakmai alap képzettséggel és szakmai gyakirlattal rendelkező dolgozókat készítsen fel a növénytermesztés és állatién észtés egyes posztjainak betöltésére. A növénytermesztésben nagyobb hangsúlyt kell kapnia az energiatakarékos módszereknek. >a minőséget szolgáló kérdéseknek és a termelési rendi-serekre. valamint a kooperációs körietekre alapozott korszerű technológiáknak. Az állattenyésztésben viszont i szakmai továbbképzés olyan széles vá lasztékát kell kialakítani, amely teljes mértékben a takarményozéi. genetikai, a termelőképesség! a siaporodásbiolégiai és az állatagészsi g-figyt kérdések megoldására Bsszponl osnl. Az elmondottakból kttndulvc egyértelműen leszögezhető, hogy t gazdasági mechanizmus átalakít i«ának időszakában és a tudományos-műszaki haladás korszakában a hagy or lányos ismeretek helyére a szakmnnlás, illáivá a vezetői ismeret lép. Mindezek együttes hatására, az életmódit teremtő éz fenntartó eddig! szemlélet törvényszerűen átadja helyét a szó szoros értelmében vett nagyüzemi keretek között folyó vállalati gazdálkodásnak és az ehhez kapcsolódó specializált szakismereteknek. Ház ink — a mezőgazdaság szocialista átépítésének közel 40 éves hagyoméi vajból kiindulva — a fejlődési útnál azon a szakaszán halad, ahol a nag'’üzemi keretek között folyó termelést folyamatok nagy része már a légi orszerűbb műszaki-tudományos eszközöket éz szakmai ismereteket igényli. Mindezt azért hangsúlyozzuk mert ez az étalaknlás időben egybeesik a generációváltással, fér év mólva ugyanis mér teljesen végbemegy az a generációváltás, amelynek következtében az egységes földmüves-szt vetkezetek téglái azoknak a nemin lékeknek képviselői, akik száméra a : egyéni gazdálkodás már csak a szülői emlékezés tormájában maradt fenn. A generációváltás hatására nlapvetően megváltozott a mezőgazda tágban éz az élelmiszeriparban foglalkoztatott munkaerő összetétele. Ennek megfelelően évről évre növekszik a mezőgazdaságban dolgozó, felsőfoké végzettséggel rendelkezők és e szakmunkások száma A felgyorsult tolva mátok viszont a szakmai és politikai továbbkénrés fetlesztési trér vának. valamint módszertanának ójra értékelését teszik szükségessé. A d intéseket hozó párt- és állami szervek, valamint a továbbképzést irányító intézmények általában kellő időben kijelölik a fejlesztési célokat és a hozzájuk vezető utakat. Ezek a döntések mind nagyobb mértékben hasznosítják a tudomány eredményéit. A hoszszó távú fejlesztési döntések azonban egyre sürgetőbbé teszik, hogy már ma is erőteljesebben foglalkozzunk olyan kérdések megválaszolásával, amelyekre a holnap gazdaságpolitikai döntései alapozhatok. A szakmai továbbképzés keretében többek között tudományos értékű feleletet kell keresni arra a kérdésre, hogy milyen feltételrendszerben, illetve történelmi horizontban szükséges az élelmiszerek termelésében, feldolgozásában a hagyományost és a tudományos-műszaki haladás által biztosított legkorszerűbbet együttesen alkalmazni. A társadalom és a természet közötti „anyagcsere“ mi módon teszi szükségessé a legfőbb természeti kincs, a termőföld leghatékonyabb, legteljesebb kihasználását, az egyes folyamatok milyen mértékben indokolják a biotechnológia általánossá tételét és hol teremtenek lehetőséget ez egyes biológiai folyamatok általános hasznosítására; milyen feltételek között lehet elkerülni az ipari eszközök és anyagok beáramlásának költségnövelő hatását; milyen gazdasági és szemléleti feltételek határozzák meg a dolgozók kollektiv és egyéni kapcsolatát a természettel Összegezve egyértelműen elmondható. hogy aki többet tud szakmailag, az rendszerint fontosabb, igénvesebb feladatot, az életét jobban kitöltő mnnkát, magasabb beosztást kaphat, nagyobb társadalmi tekintélyt érhet el. nagyobb lesz a jövedelme. Hangsúlyt kell tehát helyezni a megújításra, amely nemcsak a szakmai, hanem a politikai képzésre is érvénves. Van nálunk ugyanis egy olyan közfelfogás. amely általában csak a szakmai műveltségre tartja érvényesnek a már megszerzett tudás elavulásának ..er kölest kopásának" törvényét. S itt, ennél a gondolatnál kell szólnunk a pártoktatás fontosságáról, amely a XVII. pártkongresszus határozataival összhangban módszer és követelmény a politikai műveltség terjesztésében, az elméleti gondolkodás, a politikai, ideológiai ismeretek folyamatos gazdagítása mindazzal, ami a gyakorlatbő! a dolgozók tapasztalataiból és a társadalmi tudat fejlődéséből fakad. S ez nem öncél. Arra szolgá! hogy az elméleti és politikai gondolat fel- TÜágosftőan. megújftóan hasson a mindennapi gyakorlatra, a józan észre, éppen a gazdasági mechanizmus átalakítása érdekében. Csak összehangolt, jól koordinált szakmai és politikai továbbképzés szolgálhatja gazdasági terveink megvalósulását. további fejlődésünk realizálását. A gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése, gazdasági és társadalmi céljaink elérése — a jelenlegi idő szakban sokkal inkább, mint bármikor korábban — feltételezi a rendelkezésünkre állé erőforrásokkal való hatékony, ésszerű gazdálkodást. Az agrárviszonyokat átformáló, gyorsan változö világban a hatalmas erőket mozgásba hozó. a legfejlettebb technikát sikeresen alkalmazó, a legkorszerűbb gazdálkodási viszonyokban eligazodni képes és az új szervezési eljárások eszköztárával felszerelt alkotó ember döntö tényező. Ha ezek nek az alkotő embereknek a felkészültségét. szakmai tudásét — szervezett továbbképzésen keresztül — növelni tndjnk, bizonyára meghozza a várt eredményt. Mindebben segíthet igény és szándék egy. olyan közfelfogás kialakítása, amely a szakma) és a politikai möveletlenséget és a belőle fakadó minden egvoldalőságot szée vein (valónak. a „boltig“ tanulást és a sokoldalú tudás megújítását pedig természetesnek tartja. CSIBA LÄSZLÖ t v/* • ■ - - ...vT / •. «v« wa(. Miloš jakeš, a CSKP KB főtitkára a Nyugat-szlovákiai kerületben tett lálogatása során Emil Dnfala agrármérnöktől, a vágsellyei (Sala) Barátság Efsz elnökétől és Jaroslav Kmeť agrármérnöktő! a Sládkoviéovői Vetőmagtermelő Állami Gazdaság igazgatójától átvette a kerület aratási koszoráját (CSTK-fel vétel) jé ". Harcban az időjárással . (4 .) 1 öreg hordóban érik a jó bor! (5.) T ankönyv-torzszülött 1. • .. ■ \ ’ .- 1 (8.) Amit az istállótrágyáról tudni keli (10.) Takarmányból önellátók / (14.) к /
