Szabad Földműves, 1988. július-december (39. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-09 / 36. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1988. szeptember 9. Cél: a mezőgazdasági termelés gyorsabb ütemű fejlesztése Mint ahogy erről olvasóink már' a napi sajtóból értesülhettek, a múlt héten Prágában kétnapos országos szemináriumot rendeztek az ágazat párt- és gazdasági vezetői a mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági mechanizmusának átalakításáról, jelen volt František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB tit-kára. A felszólalók azokat az intézkedéseket elemezték, amelyeket a tervezési szabályok érvényesítése és az anyagi ösztönzés növelése céljából fogadtak el, s amelyek a szociális fejlesztéssel, az ágazat struktúráinak átalakításával, valamit# termelő és tudományos-kutatási kapacitásainak fejlesztésével állnak összefüggésben. A gazdasági szabályozók problémáival részletesebben Svätopluk Chalupa, a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese foglalkozott. Megindokolta a vállalatok termelési és gazdasági csoportokba való besorolását és ebből eredő azon kötelességüket, hogy vagy földadót fizetnek, vagy pedig különbözeti földjáradékot kapnak. A továbbiakban az új felvásárlási árakról és szerepükről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez új intézkedések célja a mezőgazdasági termelés intenzifikálásának támogatása és a minőség javítása ebben az ágazatban. A tervezési szabályokkal Július Medveď, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese foglalkozott. Megmagyarázta, miért veszíti hatását az eddigi központi tervezés az átalakítás feltételei között. Mindenekelőtt korlátozta a vállalatok beruházást aktivitását, s nem eléggé segítette elő a tudományos-műszaki fejlesztést. 'Á mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum párt- és gazdasági vezetőinek országos szemináriumán František Pitra is beszédet mondott, amelyből az alábbiakban kivonatot közlünk. ALKOTÖ MUNKÄVAL JÁRULUNK HOZZA A MEZÖGAZDASÄG ÄTALAKlTÄSÄHOZ A szocializmus fejlesztésének jelenlegi szakasza új és sürgős feladatokat állft elénk. Ezeket pártunk XVÍI. kongresszusa fogalmazta meg a gazdasági és szociális fejlesztés gyorsítására Irányuló stratégiában. Ez olyan Irányvonal, melynek megvalósítása mély forradalmi változásokkal jár, s széles teret nyújt a további g^dasági és társadalmi haladáshoz, ц. A CSKP Központi Bizottsága 7. és 9. ülésén konkrét eljárást hagyott Jóvá a gazdasági és társadalmi átalakítás végrehajtására. Felmérte a párt felkészültségét Is az új feladatok teljesítésére^ s kitűzte azokat az utakat, amelyek az új feltételek között vezető szerepének erősítésére Irányulnak. Beszédének további részében František Pitra a mezőgazdasági—élelmlszer-lperl komplexum eddigi fejlődését értékelte. Megállapította, hogy ez a népgazdaság mát ágazataihoz viszonyítva pozitívan értékelhető, de nem mentes az általában előforduló negatív jelenségektől. A mezőgazdaság ebben ez ötéves tervidőszakban is stabilizáló tényezó, ami főleg a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásban nyilvánul meg. Az utóbbi két évben a mezőgazdasági termelés elérte a tervben feltételezett színvonalat. A jő eredményeket el kell ismerni, s az ebben szerepet játszó embereknek köszönetét kell mondani értük. A párt figyelmét azonban azokra a' területekre kell összpontosítani, ahol kevésbé sikeres a munka, ahol az elért eredmények nem felelnek meg a tervben kitűzött céloknak. A legnagyobb probléma az, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés fejlesztésében nem Jöttek létre a tervezett arányok, a növénytermesztés áz elmúlt két év alatt mintegy 4,7 milliárd korona értékű terménnyel adós maradt, ugyanakkor az állattenyésztés 4,8 milliárd korona értékben termelt terven felül. A növénytermesztés nem kielégítő dinamikája veszélyezteti az önellátás elért színvonalának a megtartását, elsősorban gabonafélékből. Emellett a mezőgazdasági termelés stabilizálásához tartalékáról Is gondoskodni kell, s a helyzettel ebből a szempontból nem lehetünk elégedettek. • • • A gazdasági mechanizmus á*» akltása kifejező mértékben megerősíti a mezőgazdasági vállalatok önállóságát a termelés szerkezetére vonatkozó döntésekben. Ez a nagyobb önállóság nagyobb felelősséggel is jár a társadalmi szükségletek biztosításában. A mezőgazdasági dolgozók munkája az élelmiszer-ipari termékek választékában tükröződik vissza a köztársaság egész területén és az egész év folyamán. Habár az élelmiszer-ipari vállalatok az idén egészében véve túlteljesítik a termelés és az áruszállítás tervét, az élelmiszerpiac mennyiségi ellátásán belül nem kielégítő a választék szélessége. Egyaránt hiány van. olcsóbb és olyan különleges termékekből, amelyek tartósságukkal és tápértékükkel az ésszerű ős egészséges táplálkozást segítenék elő. A választék bővítését az élelmiszeripart szervezeteken kívül mezőgazdasági vállalatok Is elősegíthetik. A mezőgazdasági alaptevékenység Ilyen Irányú kezdeményezéseit támogatni kell. A Jobb áruellátás érdekében fokozni kell ez élelmiszer-ipari vállalatok saját kereskedelmi tevékenységét Is, s javítani kell együttműködésüket a kereskedelmi szervezetekkel. Az űl gazdasági mechanizmusban vitathatatlanul megnövekszik az adásvételi kapcsolatok jelentősége, és a kereskedelmi szerződések megszegésének szigorú büntetésével alapvető fordulatot kell elérni ezen a területen. • • • Az elmúlt évi gazdasági eredményék azt bizonyítják, hogy a termelés hatékonysága növelésében még mindig nem kielégítő a fejlődés. Az ötéves tervidőszak első két évében a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum teljesítette a legfontosabb gazdasági mutatókat. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban, hogy a nyereség döntő hányada e melléküzemági termelésben jött létre, miközben a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelmezősége stagnált. Minden kerületben és lírásban sokkal igényesebben és következetesebben kell elemezni az egyes mezőgazdasági vállalatok gazdasági eredményeiben mutatkozó különbségeket, s a tapasztalatokból le kell vonni a szükséges 'tanulságokat. • • • A problémák és fogyatékosságok felszámolásában jelentős lépés lesz a jövő évi terv, valamint az 1990 es évi terv sokoldalúan megalapozott előkészítése. Az előttünk álló időszak problémáinak Igényessége és bonyolultsága megköveteli az elérhető tartalékok teljes mozgósítását. A mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexumban ezt a feladatot az a körülmény Is kiemeli, hogy áttérünk az új gazdasági mechanizmus teljes érvényesítésére. A terv kidolgozásánál ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a vállalatok és a központi szervek közti szoros együttműködésnek. A figyelmet mindenhol a beruházások ésszerűsítésére, a szükséges szerkezeti változások végrehajtására, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek gyorsabb ütemű gyakorlati érvényesítésére, a gyártmányfejlesztés fokozására, a termékek minőségi színvonalának emelésére, az anyagráfordltási költségek csökkentésére, a gazdaságosság általános növelésére, valamint az adásvételi kapcsolatok javítására kell összpontosítani. A pénzügyi egyensúlyt Is meg kell szilárdítani. • • • Bizonyára számos oka van annak, hogy az érvényes irányítási rendszer haladó elvei nem érvényesültek teljes mértékben. A döntő okok azonosak azokkal, amelyek a korábbi gazdasági reformok sikertelenségéhez vezettek. Az első helyen kell említeni azt a következtetést, amelyet pártunk a szovjet elvtársakhoz hasonlóan vont le a korábbi reformok tapasztalataiból, azt, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítását közvetlen dialektikus összefüggésében kell megvalósítani a társadalmi és gazdasági élet minden területének mélyreható demokratizálásával. Ezen a területen nagyon erős fékező tényezők hatnak. Külön la ki kell emelni as egész gazdaság irányításának admlnisztratlv-utasításos rendszerét, amely még mindig JeUn van, s amit az átalakítással akarunk megszüntetni. A lemaradozó vállalatoknál érvényesített különleges üzemvitelben sem szereztünk jó tapasztalatokat. Az állam az intenzifikáclós alapból csak az átéléshez szükséges forrásokról gondoskodott, s nem gyakorolt elég nagy hatást a lemaradás okainak felszámolására. Egyes vállalatoknak az alacsony fokú hatékonyság okai részben besorolásuk eddigi rendszerében gyökereznek. A fokozatosan túlsúlyba kerülő jövedelmezőségi szempontok előnyösebb különbözeti földjáradékhoz juttatták a mezőgazdasági vállalatokat, s gyengítették a hatékonyság növelésében való érdekeltséget. • • • Az újonnan létesített állami vállalatoknál az önigazgatási szervek és az igazgatók választása jelentős mértékben próbára teszi pártszervezeteink akcióképességét az új feltételek között. Azoknál a vállalatoknál, ahol tartósan jó eredményeket érnek el, s megfelelő színvonalú a pártmunka, e választások általában komolyabb problémák nélkül zajlanak. Ezt a' jelöltekre leadott szavazatok százalékos aránya Is igazolja. Ez egyáltalán nem jelet! azt, hogy a választások sikerét vagy sikertelenségét a leadott szavazatok százalékarányával akarnánk mérni. Azt, hogy számos dolgozónak kifogása lesz a jelölttel szemben, s nem adja rá a szavazatét, természetes dolognak kell tekinteni, s ez sokkal meggyőzőbb is, mint a bizalom százszázalékos megnyilvánulása. A választások eddigi lefolyásának további tapasztalata, hogy nem tudtak mindenütt több jelöltet állítani az Igazgatói funkció betöltésére. El kell gondolkodni rajta, hogy ennek milyen pszichológiai és egyéb okai voltak. Ezeket a párt- és szakszervezeti munka megfelelő módszereivel ej kell távolítani, hiszen a jelölés a javasolt dolgozók szakmai-politikai felkészültségének az elismerését Jelenti. Igaz ugyan, hogy a választások során csak egy igazgatót választanak, de ez nem vesz el semmit a többi jelölt értékéből. Az állami vállalatok létesítése arra is lehetőséget ad, hogy a kommunisták mellett pártonkívülieket, esetleg más pártok tagjait is jelölhessék felelős tisztségek betöltésére. A pártmunka hatékonyságának növelése szorosan összefügg a társadalom demokratizálására irányuló törekvésekkel, a dclgozőkollektlvák önállóságának növekedésével. Ebben az összefüggésben külön is ki kell emelni a szakszervezet, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének a szerepét. A járási pártbizottságok munkájában tudatosítani kell, hogy a szövetkezeti földművesek szervezete a szövetkezeti parasztság társadalmi osztályát Is képviseli. Ehhez kell Igazodniuk a kommunistáknak a szövetségben végzett munkánál, s nagyobb igényeket kell támasztani munkájukkal szemben. Az új feltételek azonban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségétől is intenzívebb munkát követelnek, elsősorban abban az irányban, hogy hagyományos tevékenységük folytatása mellett az űj gazdasági mechanizmus gyakorlati érvényesítését is elősegítsék. A szövetségnek pótolhatatlan szerepe lesz a szocialista demokrácia elmélyítésében, ami nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az új szövetkezeti törvény, valamint a Munka Törvénykönyve novellájának értelmében részt vesz a legiszlatív intézkedések, a szövetkezetek fejlesztésére, a szövetkezeti tagok szociális és életfeltételeire vonatkozó irányelvek és szabályok kidolgozásában, hanem elsősorban a szövetkezeten belüli demokrácia fejlesztésére és kibontakoztatására törekszik, s ezzel összefüggésben gondot fordít * szövetkezeti fegyelem megtartására, valamint a demokratikus alapelvek következetes érvényesítésére a szövetkezeti szervek munkájában. Támogatnia kell továbbá az egész tagság aktív részvételét a szövetkezet Irányításában és igazgatásában. A széles körű demokratizálás és a reform feltételei között nem lesz könnyű a munka. Különösen nehéz lesz ez azok számára, akik nem tudnak megszabadulni e megszokott, beidegződött módszerektől, valamint a túlhaladott, káros előítéletektől. A pártópítés minden szintjén úgy kell dolgoznunk, hogy e legkisebb ellentét se alakuljon ki a szavak és a tettek között. Az „Arccal a tömegek felé“ gottwaldt jelszó ma ugyanolyan időszerű, mint annak idején volt. Minden szövetkezeti tagot, a mező* gazdasági—élelmiszeripari komplexum minden dolgozóját meg kell nyernünk az előttünk álló igényes feladatok teljesítésére. Elődeink eszményeinek valóra váltásáért A Csehszlovák Köztársaság védelmére szervezett tornóci (Trnovec nad Váhom) antifasiszta tömegtüntetés 50. évfordulója alkalmából szeptember 3-án a falu és a környék helységei dolgozóinak és a tanuló ifjúságának részvételével emlékünnepélyt rendeztek, amelyen megjelent* Ivan Knotek, az SZLKP Kfi Elnökségének tag]«, a KB titkára, Kiss József, az SZLKP KB Titkárságénak tagja, az 0j Szó főszerkesztője, Helmut Vánha, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának titkára, Jaromfr Algayer, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. [Jegyzet mléknapok teszik időszerűvé a kérdést... Örömteli emléknapok, amikor azokra emlékezünk, akik szót emeltek, tettek valamit a békéért; és döbbenetes emlékeket idéző történelmi események évfordulót, amikor a legkegyetlenebb merényletet követték el ellene. A két végletet képviselő események, üzenetek: az ösztönzés, illetve az intés és óvás, egyfelől öröm, másfelől rettenet. Mindez a lóérzésű emberiség energtáit egy irányba terelt: a fegyverek, a kegyetlenség, a háború, elleni küzdelem irányába. Negyven évvel ezelőtt augusztus utolsó hetében a Wroclawban tartott első nagy háború utáni békenagygyűlés résztvevőiként a kultúra és a tudomány Joliot-Curte-hez, Ufa Ehrenburghoz, Nexőhöz és Pablo Ptcassohoz hasonló neves képviselői emelték fel szavukat a népirtás, a pusztítás, az újabb háborús őrület elvakult szervezői ellen, és egyben hitet tettek amellett, hogy a tudósok és művészek a birtokukban lévő minden eszközt, tehetségüket és munkásságukat a világbéke szolgálatába állítják. A világ akkoriban még vajmi keveset tudott az atomfegyverekről, de Hirosima és Nagaszaki elrettentő rémképe elég volt ahhoz, hogy az emberiség megértse a kultúra és a tudomány képviselőinek óvó intését a tudománnyal történő visszaéléstől és a kultúrának a népek közti gyűlölet szítása eszközévé történő degradálásától, szlovák békemozgalom negyvenedik évfordulóján csúcsosodik ki. A Szlovák Béketanácsnak, a Csehszlovák Békebizottságnak és a Nemzeti Front Központi Bizottságának felhívását követően országszerte kibontakozott és felerősödött a béke mozgalom, a békenagygyűlések, műsoros estek, iskolát és munkahelyt megemlékezések valóban látványosan deklarálják elkötelezettségünket a béke ügye / . Mit tehetünk érte? Népeink emlékezetébe mélyen belevésődött a félelmet és pusztulást hozó két szeptembert dátum: elseje és harmtncadika. Az utóbbi, hazánknak a müncheni árulás következtében történt megcsonkítása szinte „előjátéka“ volt a rá egy évre elkezdődött „világtragédtának". öt év rettegés és halálfélelem után október hatodtka villantotta meg a közelgő szabadság reményét. Ezek az évfordulók fémjelzik a békemozgalomnak az utóbbi hetekben a békevilágnappal indult s a fasizmus elleni harc he ével folytatódó rendezvénysorozatát, amely jövő tavasszal a szervezett világ- és a csehmellett. S ez nem csekélység. De valóban ez a maximum, amit tehetünk a békéért?.,. Talán mégsem. Htszen egy békemenetben, egy nagygyűlésen legfeljebb néhány százan, esetleg néhány ezren vesznek részt, márpedig a békeharc a szó legszorosabb értelmében közügy, tehát minden egyes ember ügye. Mit tehet az átlagember egy világméretű probléma megoldásáért? Sokat. Mégpedig azzal, hogy saját közvetlen környezetében irtja a békétlenség, a harag, a gyűlölet minden megnyilvánulását ... jelen voltak továbbá a Nyugatszlováklal kerület, a Galantal (Galante) járás párt- és állami szervetnek, valamint a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság bratislavai fökonzulátusának képviselői és más hivatalos személyiségek. A küldöttség megkoszorúzta az esemény tiszteletére állított emlékművet. Ezután ünnepi nagygyűlésre került sor, amelyet Viliam Póka, a galántai járási pártbizottság vezető titkára nyitott meg. Az ünnepi szónok, Ivan Knotek méltatta az ötven évvel ezelőtti események jelentőségét. Kiemelte hazafias és Internacionalista jellegüket. Elismeréssel szólt a Galántai járás gazdasági sikereiről, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésben elért eredményeket értékelte nagyra. Ezután hangsúlyozta az előrehaladást gátló fogyatékosságok elleni harc fontosságát, rámutatva a felelőtlenség, a laza munkafegyelem és az adásvételi kapcsolatokban tapasztalható hibák okozta károkra. A szocializmus vonzerejét növelő adottságok Jobb kihasználására figyelmeztetett. „Mt, szlovákok, csehek, magyarok, ukránok, a föderatív Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei — emelte ki beszédét zárva — szilárd eltökéltséggel, vállvetve, mindennapi munkánkkal váltjuk valói a elődeink eszményeit.* A nagygyűlés békefelblvás elfogadásával árt véget. A felhívás szövegét a Szlovák Béketanácsnak, a Csehszlovák Békebizottságnak és a Nemzeti Front Központi Bizottságának küldték el. A jubileumi ünnepély részeként a délelőtt folyamán az ötven éve történtekkel foglalkozó szemináriumot tartottak. Bevezető előadásában Kiss József széles történelmi-társadalmi összefüggésekbe ágyazva elemezte az esemény jelentőségét, elsősorban az antifasiszta harc és a csehszlováklat dolgozók internacionalista összefogását szolgáló tanulságok szempontjából. Anton Faltys, a prágai Klement Gottwald Múzeum igazgatója beszámolójában a müncheni diktátum közelgő 50. évfordulója kapcsán az atomháború és az újfasiszta mozgalmak ellen folytatott harc kérdéseivel foglalkozott. A bevezető előadáshoz kapcsolódó korreferátumot Csömör Lajos, a galántai járási pártbizottság titkára, Ladislav Ratea, az esemény résztvevője, a község pártalapszervezetének elnöke és Éva Klinsková, a helyi alapiskola tanára mondott. Ugyancsak a délelőtt folyamén tartott együttes ünnepi ülést az SZLKP és a Nemzeti Front járási bizottsága. Az ülésen emlékplakettel tűntették ki a történelmi esemény résztvevőit, a járás legjobb dolgozóit, községeit, továbbá azokat a tárásokat, városokat és községeket, amelyek kiemelkedő szerepet játszottak az ötven évvel ezelőtti faslsztaellenes megmozdulásban, A nagyszabású emlékünnepélyt méltói kulturális program zárta. Ezen többek között nagy sikerrel lépett fel a Grúz SZSZK népi együttese. (0. sí.)
